Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-18 / 41. szám
4 NOG R An 1968. február 18., vasárnap Múzeumban nyugszik a „végzetes gyémánt" A New York-i Smithsonian Intézet ékszer-múzeumában golyóálló üveg alatt selyem és bársony párnán mindenki számára láthatóan pihen a 44,5 karátos un. Hope-féle gyémánt, amely a legenda szerint minden eddigi tulajdonosára bajt hozott. A legenda már több ezer éves. Egy hindü istenség őrizte templomában az ékszert. Hogy megvédje a tolvajoktól, elrendelte. hozzon minden esetleges illetéktelen tulajdonosára halált és nyomorúságot. Az utolsó áldozat a 25 esztendős Evelyn McLean volt. akit holtan találtait luxusvillájában. De milyen baiokat is okozott a gyémánt? 1642-ben Jean Tavernier kalandor tört be a templomba, ellopta a gyémántot és drámai feszültséggel teli menekülés közepette Euróoába hozta. A lopott gyémántot XIV. Lajos francia királynak adta el. Néhány hónappal később veszett kutyák téoték szét a tolvajt és családja koldusbotra Jutott. A gyémánt akkor még 112 karát,ot nvnmoirt é« még az olyan pompás udvarban is, mint Lajosé volt, mindenkit elkápráztatott. A „Napkirály” 67 karátosra csiszoltatta a követ és ibolyás kéksége ezután még szebben ragyogott. A királyi kincstár igazgatója Fo- uquet azonban a vesztőhelyen végezte. De Lamballe hercegnőt, aki szívesen viselte a gyémántot, a tömeg Párizs utcáin meglincselte. XVI. Lajos és felesége Marie Antoinette a vesztőhelyen végezték. A gyémánt ezután eltűnt a forradalom viharaiban és csak 1830-ban tűnt fel Angliában. Tekintve, hogy senki nem tudja, mi történt vele időközben, a krónikások nem tudják mennyi baleset fűződött azalatt a „végzetes” gyémánthoz. Csak annyit tudnak, hogy ismét átcsiszolták és súlya 44.5 karátra csökkent. Ennyi maradt a mai napig. De lássuk csak milyen újabb bajokat okozott: Thomas Hope angol bankár vásárolta meg 90 000 fontért. Róla kapta nevét. Attól a pillanattól fogva azonban, hogy a gyémántot megvette. Hope szegényedni kezdett és unokája nasy nyomorúságban halt meg. A következő vevő II. Abdul Hamid török szultán volt. öt megfosztották trónjától és börtönben halt meg, kedvenc feleségét pedig (aki gyakran viselte a gyémántot) lefejezték. Törökországból Amerikába került a drágakő, ahol a McLean család vásárolta meg. 1949-ben megkísérelték eladni, de nem találtak rá vevőt és végül az ékszer-múzeumnak ajándékozták. Az izgalmas történetek kedvelői azon persze nem gon- dolkoz' \k el, vajon XVI. Lajost. Marie Antoinettet és Abdul Hamidot nem érte volna utol sorsuk e „végzetes” gyémánt nélkül is? Ami pedig Hooe-ot illeti, aki az ékszervásárlás után elszegényedett — bizonyára több pénz maradt volna a kasszájában, ha ezért az egy kőért nem adott volna 90 000 fontot. Most, hogy a gyémántot biztonságba helyezték, a nyájas olvasó bizonyára szegénvebb lesz néhány izgalmas történettel, hacsak az említett múzeum — mint oly sok más múzeum szerte a világon — előbh-utóbb nem kerül anyagi csődbe . . . Pályaválasztás: — Szívesen elmennék tsz-be is, slágerénekesnek. .. (Zsoldos Sándor rajza.) Az Antarktisz felfedezéséről Megtalálták Faggyej Bel- linszgauzen orosz tengerjáró (1779—1852) eredeti jelentését az Antarktisz felfedezéséről.' Az 1819—1821. években Bel- linszgauzen vezette azt a világkörüli expedíciót, amely az Antarktiszt felfedezte és megkerülte. A Szovjetunió haditengerészeti flottájának központi irattárában megtalálták Bellinsz- gauzen 1821. július 24-én kelt jelentését, és az akkori tengerészeti minisztérium részére összeállított „Rövid kivonat az utazás leírásáról” című okmányt. Bellinszgauzen 18 ívet tartalmazó jelentése az első teljes beszámoló a Délsarki tengeren, a Csendes-óceánon és az Indiai-óceánon végrehajtott hajóútról, az Antarktisz, valamint a hozzá csatlakozó számos sziget felfedezéséről. 30. Már csali négyen mentek. Az őrmester. Galamb, Kölyök (ennek Galamb vitte a puskáját), Nadov, a turkesztán óriás, aki naponta két szót sem beszélt és Minkusz, az osztrák orvos. A második hét órából négyet tettek meg. Es Galamb harmonikázott. Azután abbahagyta. Latou- ret visszafordult, hogy végre lássa kiszédülni a sorból, de csak azt láthatta, hogy Harrincourt előkotor a tarisznyából egy darab hideg juhhúst, ami még melegen se volt valami gusztusos táplálék, és jóízűet harap belőle. Még ilyet! A sivatagot járt vén őrmester már kissé kóválygott. Ez meg vigyorog, eszik, muzsikál, két puskát hord, és úgy néz ki, mint akit hízókúrára fogtak itt... Nadov, a turkesztán óriás, mint valami oszlop zuhant ki a sorból, nagy döngéssel. Minkusz lehajolt föléje, hogy meghallgassa a szívét, de közben egy szép bukfenccel ő is elterült mellette. — Közlegény! Ez a Kölyöknek szólt. ö még aránylag áll a lábán, csak az aj Ica remeg kékülten, és hunyódik a pillája. — Sátrat ver a betegek fölé, és bevárja a csapatot. Vegye át a puskáját... őrjárat! Vigyázz!... ' Az őrjárat ez esetben egyedül Galamb, feszesen megindul az őrmester után. Néhány lépés múlva bátortalanul cincogtat, majd amikor látja, hogy Latouret nem szól, szépen, hangosan har- monikázik. Bealkonyodott, a kékes égen bágyadt fényű, korai csillagok gyúlnak ki a sivatag felett, és a kéttagú őrjárat megy: elől az őrmester, három szál hiúzbajuszával, mögötte Galamb, feltűzött szuronnyal, szájharmonikázva — Közlegény! — Igenis, őrmester úr! — Mikor szokta meg a trópust? — A napokban, őrmester úr! — Mit hazudik? Maga nem most jár először a sivatagban! — Alázatosan jelentem, én még sohasem hazudtam. Nem finom szokás. Mentek. Itt is, ott is hiénák kerülgették őket, nagy távolságról, hol előttük, hol mögöttük futva... Némelyik vészesen felüvöltött, hisztérikus, rekedt, asszonyi kacagásra emlékeztető hangon... Távol gyenge fény tűnt fel. Az ott már Murzuk oázis. Szpáhik, szahariánok, szenegáli lövészek állomásoznak benne. Ezek portyáznak időnként a Szaharában, hogy sakkban tartsák a tuarege- ket, berbereket, riffeket. Murzuktól délre a nagy semmi következik. De murzukban villanyvilágítás van, rádióállomás, kórház és keramitos utak. Szpáhik sorfala között vonul be az orani század, katonabanda szól és szájtátók bámulják a fáradt sereget. Az átvonuló tartalékszázadok számára külön laktanya van Murzukban. Ide irányítják az újjonnan érkezőket. A porlepte, kimerült század ruházatát és felszerelését pótolják, orvosi vizsgálat következik és három nap teljes szabadság. .. A partizánokat szpáhik zárják körül és az oázis távoli részébe viszik, ahol karókat vernek le és tüskés drótot tekernek reájuk. A szabadon haII fehérvérűséghez hasonló betegség A szovjet tudósok egy fehérvérűségben szenvedő beteg véréből elkülönítették a kórokozót, amely a majmok szervezetébe juttatva a fehérvérűséghez hasonló betegséget vált ki. A kísérleteket Szuhumiban, a patológiai és terápiái kísérleti intézetben végzik, amelynek telepén 3000 majom van. A kutatók nem állítják megfellebbezhetetlen módon, hogy a fehérvérűség vírusát különítették el. Véleményük szerint a kapott anyag még hosszú és tüzetes ellenőrzésre szorul. A tudósok öt ágon dolgoznak a különböző betegektől kapott kórokozóval, amelyet immár hétszer oltottak át sorjában az egyik majomról a másikra. A szuhumi kísérletezők opponensei úgy vélik, hogy az állatoknál az új „ágens” felvétele után kifejlődő betegségnek semmi köze az emberi fehérvérűséghez. Szerintük a kórokozó a majmokban egy eddig lappangó formában jelenlévő betegség vírusát aktivizálja. Tv-rajongó — Az orvos utasította, hogy naponta egy órát sétáljon! (A Stern karikatúrája.) A bálna számokban Csak a szíré hat-hét mázsát nyom A bálna a legnagyobb állat, amely valaha a Földön élt. Se a dinosaurus, se a brontosaurus nem érte el a bálna nagyságát. Ha egy bálna függőlegesen a farkára állna, magasabb lenne, mintha tíz elefánt egymás hátára állna. A legnagyobb a bálnafajták közül a kék bálna, amely rendszerint 27—28 méter hosz- szú és 120—150 tonna súlyú, vagyis annyi, mint 20—30 elefánt, vagy 2100 középsúlyú ember. A bálna átlag úszási sebessége 7—10 km óránként. Mikor azonban veszélyben van, ennek a kétszeresét is eléri. A bálni bőre alatt 30 cm vastag védő zsiradék van. A kék bálnák 50 tonna zsiradékot is cipelnek magukkal, a közönséges bálnák zsigyott kijáratok elé pedig sza- harián őrséget állítanak. Elkülönítik a szabad csapatot. Ezek nem valami érzékenyek, nyugodtan szívják a kendert és sütik a keszrát a dróteö- vény mögött. A bejáró előtt egy vézna, ősz szakállú bur- nuszos arab. trachomás, bedagadt, vörös szemekkel, felállítja parázstűzhelyét és kávét főz néhány centimesért. A légionisták csodálkozva tapasztalják, hogy úgy bánnak velük, mint kedves rokonnal vagy nagybeteggel. Még a szpáhik is, akik különben olyan magasan hordják az orrukat, dohányt ajándékoznak nekik és süteményt, megvendégelik őket a partizánok táboránál működő trachomás arab kitűnő kávéjával és mindenki annyi vörös bort ihat, amennyit csak akar. — Nem tetszik nekem ez a nagy gyengédség — mondta Pillotbe a hallgatag Nadov- nak. — Miért? — kérdezte az óriás mély, nagybőgő-színezetű hangján. — Ügy látszik, sajnálnak bennünket Egy kövér néger őrmester a szudáni vadászoktól barátságoséin a vállukra veregetett. — Hová, fiúk? __ Gyertek. i gyatok a pénzeméit pálinkát vagy kávét__ — Mondja — mondta Pilot- te, mikor a trachomás arab Matuzsálem kitette eléjük a kávét —, maga hol van beosztva? A gazdasági hivatal B osztályába. Mi látunk el benneteket fehérneművel... Meg daróccal a raboknak. (Folytatjuk) radéktartalma rendszerint 30 tonna, melyből 24 ezer kg olajat vonnak ki. A bálna tüdejének kapacitása minden belélegzésnél 14 ezer liter levegő. A bálnának nagy szüksége van a levegőre, amely őt hozzásegítse ahhoz, hogy csak minden 15 percben jöjjön a víz felszínére. A bálna „artézi kútja”, amit a kilélegzésekor „termel” kb 12 méter magas. A kék bálnának 8000 liter vére van. A szive 6—700 kg- ot nyom. A szív lüktetése percenként 17, míg az egér szive percenként hatszázat ver. A kék bálna gyomra 300 m*. belei 250 méter hosszúak, és ezeken naponta 5 tonna élelem megy át (halak és apróbb tengeri lények). A legutóbb zsákmányul ejtett bálna nyelve 3 tonnát nyom. A bálna 240—300 m mélységig tud a vízben leereszkedni. A víz nyomása testfelületének m2-ére eléri a 70 kg-ot. A bálna terhessége 10 hónap ig, a legnagyobbáké egy egész évig tart. A bálnafióka megszületésekor jól fejlett, 5 méter hosszú és 1 tonnát nyom. A kék bálna csecsemője az anyának egynegyede hosszúságban. A bálnacsecsemő szoptatása 7—12 hónapig tart. A nősténybálna, amely szoptat, naponta 2—300 liter tejet termel, igen zsíros, literenként 200—430 gr zsírt tartalmaz, amíg egy tehén tejének zsírja literenként 40 gr. A „fog nélküli” bálna fogak helyett 300—350 darab kaszaszerű, hosszú „rágóeszközt” hord a szájában. Egy 18 m hosszú és 70 tonna súlyú bálna 1600 kg ilyen halcsontot termel. A bálna szeme testéhez képest igen kicsiny. Egy 30 m hosszú, 130 tonna súlyú bálna szemének átmérője nem nagyobb, mint egy kistányér. Alvás közben tanultak Különös angol nyelvtanfolyamot fejezett be nemrég Varsóban 12E; lengyel: álmukban tanulták az idegen nyelvet. Hat héten át a tanulnivá- gyóknak elalvás előtt és röviddel a felébredést megelőzően 5—7 percen át hangszórón szavakat és mondatokat sugároztak. A hipnopedagógiad módszer ezen első kísérleti tanfolyama alatt az alvók olyan nyelvtudást szereztek, amelynek elsajátításához ébren lényegesen hosszabb időre lett volna szükségük. Irodai „KRESZ-szabály" «• — Köszönöm sógor, vezetés közben nem iszom! (Zsoldos Sándor rajza.) t 4
