Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-18 / 41. szám
■AZ M$Z M P NÓGRÁD M EGYE I B » Z O T T S ÁG Á ÉS; A ME GYEI TANÁC S. L APJ Á VILÁG proletariat, egyesüljetek! XXIV. ÉVF., 41. SZÁM ARA: 1 FORINT 1968. FEBRUÁR 18., VASÁRNAP Szövetkezet a bányaváros peremén rs oldal) Ha eljátszották a bizalmat... <S. oldali Új rovatunk.- RADAR (11. oldal) ALKU ÉS PIAC A lakosság kulturált kiszolgálása, áruellátása általában szabott áron történik. Bár 19G8 januárjától sok cikk hatósági árát kötetlenebb árformák váltották fel, alkudni azért ma sem lehet az állami és szövetkezeti üzletekben. így a fogyasztó viszonylag gyorsan végez a vásárlással. A világszerte rohamosan terjedő ön- kiszolgáló rendszer például elképzelhetetlen volna alkudozás közepette. Bizalmat, biztonságot is teremt az áru fölött elhelyezett, s mindenki számára egyformán érvényes ár. Azonban átvitt értelemben alku a fogyasztói véleménynyilvánítás is, és mint ilyen, fontos formálója, alakítója a kereskedelmi és termelőmunkának. Előfordulhat, hogy egy adott áru más áron kapható a szakboltban, mint az áruházban. Ha az ár-alkura nincs is mód, határozott fogyasztói véleménynyilvánítás ez esetben az olcsóbb vásárlási forrás választása. A bővülő áru- választék lehetőséget nyújt majd a fogyasztónak az egymást helyettesíthető cikkek, a különböző minőségek és árak mérlegelésére, és az előnyös választásra. A fogyasztó azzal is ítéletet mond, hogy az árut korszerűsége, minősége, árszínvonala szerint rangsorolja. Például napjainkban is megfigyelhetjük, hogy a háztartási gépek, villamosberendezések árváltozása bizonyos igények kielégítését előbbre hozta, másokét elhalasztotta, aszerint, hogy az árak lefelé, vagy fölfelé változtak. A fogyasztó véleményét sem a kereskedelmi, sem a termelő vállalat nem hagyhatja figyelmen kívül, hiszen ez közvetlenül befolyásolja, növeli vagy csökkenti a nyereséget. Az a kereskedelmi vállalat például, amely ugyanazt a terméket esetleg drágábban kénytelen árusítani, olcsóbb beszerzési lehetőség után néz, ha nem akarja, hogy sorra elpártoljanak vevői. így például ugyanaz a termék olcsóbban kerülhet a kirakatba, ha nem a nagykereskedelemtől, hanem közvetlenül a termelőtől szerzik be. Az egymással versengő termelő vállalatok közül az olcsóbb, a korszerűbb, a jobb minőségű terméket vásárolja meg a kereskedelem, ha nagy forgalmat akar lebonyolítani. Az a termelő vállalat, amelyik korszerűtlenül, drágán termel, s cikkeire nem tartanak igényt, ha nem akar nehéz helyzetbe kerülni, árengedményekre, a termelés fejlesztésére, a meglevő gyártmányok korszerűsítésére kényszerül. Vagyis: a fogyasztók jelzései, a vásárlók állásfoglalásai alapján az alku lényegében véve közvetlenül a kereskedelem és az ipar között zajlik, tehát a fogyasztók „megbízásából” a kereskedelem egyezkedik az iparral. Az ár-alku- ban a lakosság érdekeit kénytelen képviselni a kereskedelem, ha helyt akar állni a versenyben. S ahogy az eladók piaca egyre inkább a vevők piacává alakul át, úgy növekszik az alku szerepe is. A nagyon kelendő divatcikkek, korszerű és kiváló minőségű termékek ára átmenetileg magasan indul, s ezzel a termelő vállalatok érdekeltté válnak a gyártás növelésében, a kínálat fokozásában, ami végül is nemcsak a zavartalan áruellátásához, hanem a fogyasztói árak mérsékléséhez is vezet. A nem kapós cikkek viszont csak eleve árcsökkentéssel, a minőség javításával, korszerűsítéssel, s más egyéb vásárlói előnyök biztosításával értékesíthetők. Az alku és a piac összetartozó fogalmak. Mindig csak az adott piaci helyzet, a kínálat és a kereslet, a kielégítésre váró szükségletek alapos mérlegelése alapján lehet arra az ismétlődő kérdésre válaszolni : megéri-e az árát. Ami ma olcsó, az lehet, hogy holnap drága, és fordítva. A termék ára soha nem vizsgálható önmagában, hanem csak másikhoz viszonyítva. Minden termék elhelyezkedik valahol a minőség, a korszerűség hazai vagy nemzetközi skáláján, ehhez általában igazodik az ár is. Az árak alakulását a válla-' latok közötti forgalomban még két lényeges körülmény befolyásolhatja: a rendelt mennyiség és a szállítási határidő. Az eladó, a termelő nagyobb darabszám értékesítésével kedvezményeket biztosít a vásárlónak, a gyors és soron kívüli szállításokért felárat számíthat fel. Mindez félreérthetetlenül bizonyítja, hogy az árak alakulása sokféle körülmény mérlegelésétől függ, és — kevés kivételtől eltekintve —, nem állaníthatók meg központilag. Különösen a termelő vállalatok egymás közötti forgalmában alkalmazzák ezért széles körben az úsvneve- zett megállapodásos árakat. Mindez a vállalati gazdálkodás lényegi részévé tette a kereskedést, az alkut. Szakítani kell tehát azzal a szemlélettel, amely rangon aluli szakmának tekinti a kereskedést és a szocialista módszerekkel összeférhetetlennek, restellni való mozzanatnak az alkut. A szemléletbeli változásnál is nagyobb feladat az új helyzet megértése és a szükséges módszerek elsajátítása. A piaci információ, sokrétű műszaki és gazdasági ismeretek szükségesek ahhoz, hogy a vállalat az ár-alakulásban rejlő lehetőségeket hasznosíthassa. Minden vállalat érdeke, hogy alaposan mérlegelje és kiválassza á beszerzés, az értékesítés számára legelőnyösebb formáit. Kovács József Hat és fél millió forint utakra A salgótarjáni járásban az idén 6,5 millió forintot fordítanak utak építésére, korszerűsítésére. Etesen mintegy másfél kilométeres útszakaszt újítanak fel, amelyre körülbelül 200 ezer forintot költenek. A legnagyobb arányú útépítés Kazáron, a bányatelepen folyik. A régi út elhanyagolt, járhatatlan volt. Üjból vízteleníteni kell és alapozni. A munkát már az elmúlt évben megkezdték, az idén pedig kétmiilió-háromszázezer forint értékben folytatják és előreláthatólag be is fejezik. Kisterenyén egymilliót fordítanak a gimnázium környékének teljes rendezésére. Üj utat, vízlevezetőket készítenek és parkosítanak. Nagybótony- ban a vasúti átjáró és a patak közötti lakótelepen építenek új utat mintegy 700 ezer forint értékben. További fejlődés előtt Szécsény Az idéú 18 millió forint fejlesztésre Ülést tartott az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Tegnap délelőtt salgótarjáni székházában Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága. Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1968. február 3—10-i üléséről tartott tájékoztatót. Fokozatosan, az anyagi erőkhöz mérten, megvalósul a szécsényiek régi kívánsága: erőteljesen fejlődik a község. Már régebben is tettek ezért lépéseket. Többek között, a vízvezeték-hálózat kiépítésével, az utcák, terek és a közvilágítás korszerűsítésével és különböző építkezésekkel. A közelmúltban ’ azonban meggyorsult a járási székhely építése. Emeletes lakóházakat, új könyvtárat, pénzintézetet építettek. Bővítették és korsze rűsítették az üzlethálózatot. Az idén folytatják1 az építkezést. A községi tanács fenntartásra és fejlesztésre csaknem 18 millió forinttal rendelkezik. Még az elmúlt évben megkezdték egy ikerház építését, amit az idén fejeznek be Ugyanakkor huszonegy lakás építését is megkezdik. Erre a célra 2,5 millió forinttal rendelkeznek. Ebben az évben nagyobb mértéket ölt az új gimnázium építése is. Bizonyítja ezt, hogy több mint négymillió forintot fordítanak rá. Ezzel van összefüggésben az a pénz is, amelyet az építkezés környékén lévő régi lakóházak megvásárlására, majd lebontására fordítanak. Az összeg is csaknem 250 ezer forint. A másik nagy munka a szennyvízcsatorna elkészítése. Ez úgyszólván feltétele a további fejlődésnek. Erre a célra csak az idén több mint négymillió forintot költenek. Tovább fejlesztik az ivóvízhálózatot. amelyet most már az új településekre vezetnek be. Folytatják az utcák korszerűsítését. A Bem apó utat víztelenítik. Kialakítják az új piacteret. Ezekre is 300 ezer forintot fordítanak. A községi tanács az építkezésekre az előkészületeket már megtette. Megkötötte a szerződést a kivitelező vállalatokkal. A szükséges anyagot is beszerezték Tárgyaltak a lakossággal a társadalmi munkáról és jelentős felajánlások születtek. Az idén Szécsény fejlesztésében ismét nagyot lépnek előre. í tanácsi heljiiparban Megjutalmazták a munkavédelmi verseny legjobbjait A megyei tanács ipari osztálya, a HVDSZ megyei bizottságai, al egyetértésben 1967-ben munkavédelmi versenyt hirdetett, amelynek értékelését szombaton tartották Salgótarjánban, a szakszervezeti székház tanácskozó termében, a vállalati munkavédelmi „Ki, mit tud” első helyezettjeinek megyei vetélkedőjével egybekötve. Az értékelés szerint a balesetek csökkentésében és a kiesett munkanapok számának mérséklésében a legjobb eredményt a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat érte el. Ezért került az első helyre. A második helyet a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat biztosította magának. Harmadik a Nógrád megyei Fémipari Vállalat, negyedik pedig a Nógrád megyei Szesz- és Szik- vízipari Vállalat. A nyertes vállalatok éltemé-» rő oklevelet kaptak, az igazgatók: Szedlúk Sándor, Roz- gonyi Aladár, Szabó József, Melicher József és a főmérnökök: Vass Miklós, Kovács Ernő, valamint Bállá István főtechnológus pedig pénzjutalomban részesültek. Tárgyjutalmat vettek át a győztes vállalatok biztonsági megbízottjai és szakszervezeti munkavédelmi felügyelői: Kalcsó Gyula, Petri László, Bojtos István, Fodor János, Fehér Tibor, Medve Gyula, Bacsa Árpád és Édes Kornél. A megyei döntőn résztvevő „Ki, mit tud” munkavédelmi vetélkedő első helyezettje, kívánságának megfelelően kéthetes SZOT-beuta- lót kap az ország bármely üdülőjébe. A többi résztvevő elért helyezésének megfelelően kisebb-nagyobb tárgyjutalmat visz haza. Az értékelést vita követte, amelyben a felszólalók elmondották problémáikat, javaslataikat a jövőt illetően. A kérdésekre Takács Gyula, a megyei tanács ipari osztályának munkatársa válaszolt. A tanácskozáson a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat egyik képviselője versenyre hívta a tanácsi vállalatokat ebben az esztendőben is a balesetek és az amiatt kiesett munkanapok számának csökkentésére. \ tavalyinál huszonhárom millióval több A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kereskedelmi és termelési főnöksége megvizsgálta : mennyi importanyagot tudnak megtakarítani ebben az esztendőben, ha növelik azon termékek mennyiségét, amelyeket eddig külföldről importáltak. Csupán két gyártmányuknál: a horganyzott és a C02 védőgázas hegesztőhuzal termelésének emelésénél. 1968- ban 63 millió forintot takaríthatnak meg. Ez 23 millióval több mint amennyit az elmúlt esztendőben elértek. Ezért a horganyzott huzalból 5000, a C02 hegesztő huzalból pedig 700 tonnával gyártanak többet, mint az elmúlt esztendőben. Üj folyóirattartót kapott a megyei könyvtár olvasóterme. Áz olvasók most már kedvükre válogathatnak a minteg-y 250 újság és folyóirat között, amelyből 41 külföldi államokból érkezik. A könyvtár évente 40 ezer forintot költ újságok és folyóiratok beszerzésére. A tartó elkészítésében a gépipari technikum diákjai Is segítettek (Koppány György felvétele.)
