Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-17 / 13. szám
iütfS. január 17., szerda. NÖC * * r> $ F jluról falum V Amiből a pénz gyűlik Rétságon A rétsági járási tanács mezőgazdasági osztályán Ruppá- nyi Károly osztályvezető nagy megelégedéssel állapítja meg— Még soha nem tartottak nyilván a járás szövetkezeteinek elszámolási számláján, mint az idén januárban. Ez ugyan nem a rétsági járásra korlátozódó jelenség, hiszen országosan mintegy négymilliárd forint van jelenleg a szövetkezetek banki elszámolási számláin. pedig csaknem valamennyi tsz a hiteltörlesztési kötelezettségének is hiánytalanul eleget tett. A rétsági járásban azonban. ahol igen rossz közgazdasági és természeti viszonyok között gazdálkodnak, ez az előretörés különösen figyelemreméltó. Nem is olyan régen több volt még itt a gyönge, megsegítésre szoruló szövetkezet, mint a jó és a pecsenvecsirk&t nevelünk Mégpedig öt turnusban, tíz— tízezer darabot. Ma várjuk a legfrisseb naposcsibe-szállítmányt. A padlást inár élőké • annyi pénzt szí tettük, csak hát... — Talán a hideg miatt — vágok közbe, minthogy odakint most napközben se megy a higanyszál mínusz tíz fok fölé. közenes. Ma pedig már csak kérdezem, négv olvan tsz-t tartanak nyilv" ' nagyobb gondokká! 'brtenek. Csakhamar a szarvasmarhákra, a tehéntartásra terelődik a szó, és a brigádvezető majorbeli irodájába invitál, hogy pontosabb adatokkal szolgálhasson. Az iroda hideg, meglátszik benne a lehelet. — Itt tartózkodom a legkevesebbet — mondja — kár volna tehát fflteni. A jószág meg az istállóban úgyis befűt. .. — Mi hozza a tsz-ben a legnagyobb jövedelmet? — lőre önköltségszámítást még nem végeztünk. A marhahizlalás is szép bevételt és jövedelmet ad a szövetkezet gazdáinak, hiszen tavaly is 570 kilós átlagsúlyban adták át a harmincnégy hízóraarhát, sőt ebből huszonnégy exportra ment. S, hogy az állattenyésztés valóban jövedelmező legyen, a veszteséges ágazatokat felszámolták. A sertésekből a tenyészállo- mányt is meghizlalták és eladták, mert nem győzték abraktakarmánnyal őket. Ügy határoztak, hogy a baromfinevelést folytatják inkább, mert az náluk határozottan jövedelmezőbb. Igaz. még így is nyolc vagon abrakot szeretnének központi készletből vásárolni. — Van-e mesterséges borjúnevelő? — Sajnos, az még nincs, de előreláthatólag nem is építünk — mondja a brigádvezető, ami meghökkentő váSzép feilődés mutatkozik Nógrádon. Szendehelyen. Tereskén, Tolmácson, Diósjenőn, szépen tartalékol az új gazdasági évre a keszegi. a két- bodonyi és a nógrádsápi tsz. — Az állattenyésztés. lasz egy olyan tsz-ben, ahol a szarvasmarha-állomány je— nőm az állat- ien]eg |s hjegközelíti a kéttenyészto mondja. százat. — Tudniillik meg— Nincs ebben semmi elfő- egyezést kötöttünk a bánki gulteág. A szövetkezet bévé- tsz-szel. Mi és a tolmácsi tsz teleinek hatvanöt százaléka hatnapos borjainkat Bánkra az állattenyésztésből szárma- küldjük. Ott korszerű borjúzik. nevelő van, amelynek így biz, , . tosítani tudjuk a jobb kiSzerencsere külön bizony- használását. Azután a 180—250 kodásra nincs szükségé, mert wló súlyú növendékeket hoz— Több szövetkezetünk las- t ___________ _ ^ s an, de következetesen fej- megjelenik az irodában Szi- zuk leszti gazdaságát, növeli tag- kQra András tsz-elnök. aki jai jövedelmét — mondja az adatokkal . támasztja alá a osztályvezető. — Ilyen a hely: brigádvezető állításait. beli Búzakalász Tsz is, ahol jelenleg csaknem nyolcszázezer forint vissza, és a ráhizlalt súly kilogrammjáért 19 forintot fizetünk Bánknak. — Takarmánnyal hogyan állnak? — Szálasból és lédús ta____________ — Csak hízómarhából és t alálható az el- tejből eléri az egymillió fo- ________ _______ s zámolási számlán, a Magyar rintot az árbevételünk — karmányból nincs hiány — Nemzeti Bank járási fiókja- mondja. — Négyszázezer fo- mondja ismét az elnök. — ban... rintot hozott tavaly a hizla- Szeretném azonban, ha nem lás, hatszázezret a tej. Meg- hinnék azt, hogy nálunk csak 2 közelíti a hetven százalékát ^ állattenyésztésben van az összes bevételnek, amit az Délidő van. és ennek meg- állattenyésztés ad. — Milyen a tejelési átlag? felelően a rétsági tsz közpon ti majorjában pang az élet. A nagyobb dologidő az állat- tenyésztésben mindig reggelre és koraestére esik. Sokáig kell keresgélni tehát, amíg az istállók során rátalálok Kremlik Ferencre, az állattenyésztési brigád vezetőjére. Vég — Az idén gyenge — szabadkozik. — Híja lesz a háromezer liternek. — Hiszen ez szép! — A megyei átlaghoz képest az. Csakhogy mi tavalyeredmény. Az, hogy búzából 17, cukorrépából 220 mázsás átlagot értünk el tavaly is, azt hiszem, mást mutait... Lakos György Kern fellebbezett! Volt már a 3? éves A. J. csillés, idöclcmző, kőműves segédmunkás, kenő. sőt telepvezető is. A munkakönyvi bejegyzések szerint dolgozott a rónai bányánál, a Salgótarjáni Acélárugyárban, a Budapesti Betonútépítő Vállalatnál, az üzemcielmczésnél, a Gyöngyösi Ércbányánál, a Mátravidéki Szénbányáknál és legutóbb a Zagyvái Bányaüzemnél. Itt csúszott el — banánhéjon. A történet a következő: Betegállományba került 1967. november 1-én és november 9-én írták ki. A táppénzes papíron a novembert római számmal jelölték. Lehet, hogy ez volt a hiba? A. J.-nek csak egyetlen tollvonásába került, hogy a tizenegyből tizenkettő legyen. Egy hónap „saját” szabadságot vett ki ezzel. Persze az üzemnél nem méltányolták ügyeskedését. Az SZTK-ügyintézőnek gyanús lett, hogy a felülvizsgáló orvos pecsétje egy hónappal korábbi keltezésű. Bizonyságul ismét az orvostól kértek és kaptak hitelt érdemlő igazolást. A. J.-t hívatták az irodára, hivatalos írással invitáltak fegyelmi tárgyalásra, de nem ment el. A fegyelmi határozat ennek ellenére megszületett: azonnali hatállyal elbocsátották. Már a fellebbezési határidő is lejárt, de nem jelentkezett. Talán ő is rájött valamire? B. J. Az olvasók érdekében Egy amerikai városkában megjelenő Star című hetilap kis for- mátumáról és ugyancsak kis példányszámáról volt közismert. A folyóirat nemrégen új, nagyobb formátumban jelent meg. Az új formátumú folyóirat első számában a Star szerkesztősége így magyarázta a változást: „Azért változtattuk meg hetilapunk formátumát, mert sok olvasó panaszkodott, hogy eddig nem tudták lapunkba becsomagolni a whiskys üvegeket.” Eredményesen dolgoznak 4 balassagyarmati f'MM munkájáról Balassagyarmaton, a Fémipari Vállalatnál 1966 végén fiatal műszakiakból és közgazdászokból csoport alakult. Csakúgy, mint más vállalatoknál, a neve: FMKT, vagyis Fiatal Műszakiak — Közgazdászok Tanácsa. Húszán vannak. Tizenhat fiatal, s négy pártoló tag. Utóbbiak idősebbek. A csoport elnöke, Hlavay Sándor műszaki vezető, társelnökök Fodor János technikus és Szántó Imre műszaki referens. — Az elmúlt évben kezdtünk tevékenykedni — mondja Hlavay Sándor. — Miért alakultunk? Egyrészt azért, mert úgy gondoltuk, mi is meg tudunk oldani sok problémát, mint a többi vállalatnál működő csoport, másrészt meglehetősen mostoha körülmények között dolgozik a vállalat, s az ötletekre, a technológiai fejlesztéssel kapcsolatos munkákra nagy szükség volt. Társadalmi munkában végeztük feladatainkat.-- Hogyan jellemezné az elmúlt évi munkát? — Négy fő témát említenék, amelyet sikerrel oldottunk meg. Az egyik a festékelszívó-berendezés műszaki elkészítése volt. Beszereztük a szakirodalmat, áttanulmányoztuk, s már megvannak az alapok. Jöhet a tervezés, a műszaki dokumentációk elkészítése, a tervek alapján pedig a gyártás bevezetése. Ugyancsak az FMKT közreműködésével megtörtént a vállalatnál a védőgázas hegesztés bevezetése. Ez 30—40 százalékkal olcsóbb a hagyományosnál. s növeli a termelékenységet. A gazdasági reform éve bennünket is érintett, tudniillik a vállalatnál levő termékek új árainak: átszámítását is mi végeztük el. A hegesztő-tanfolyam résztvevőinek segítséget adtunk. Több előadás hangzott el, melyet az FMKT egy-egy tagja tartott. — Volt-e valamilyen különleges megbízatás? — Igen, egy rendkívüli, helyesebben soronkívüli feladatot is meg kellett oldanunk. Megterveztünk egy 16 ezer dob gyártására alkalmas technológiát. Ezzel korszerűbbé válik a gyártás. így a zárt technológiával kész dobokat gyártunk, — És ebben az évben? — Egy egyengető gépet tervezünk, amely a vállalatnál kerül kivitelezésre. Ezt az egyedi jellegű gépet nehezen lehet beszerezni. Más: egy elszívóhoz korszerű szárítóberendezés elkészítése is feladatunk lesz. — Ezek szerint gyakran találkoznak a csoport tagjai? — Hogyne. Mint például a múlt szombaton, amikor a vállalat KISZ-alapszervezetétől kapott 500 forint jutalmat költöttük el jó hangulatban. — ács —« A legmélyebb kanyon Egy amerikai kutató a Föld és 360 km hosszú kanyont legmélyebb tenger alatti ka- Nagy-Bahama kanyonnak ne. nyonját fedezte fel. Floridától vezt* el. A kanyon érdekessége még, hogy környékén az indult ki és a Bahama-szióceán fenekét úgy borítják a getek irányába folytatódik. A hatalmas mangánrögök, mint felfedező a 4500 méter mély a patakmedret a kavics. lóistállóban, a kintihez előtt háromezer-kétszáz liter képest kellemes, párás melegben, megtalálom, amint a gondozókkal éppen beszélgetéssel töltik el az ebédidő hátralevő részét. Természetesen a ló csak elenyésző és leggazdaságtala- nabb része az állattenyésztésnek. — Az állattenyésztés miná- lunk elsősorban a szarvasmarhára épül — magyarázza a brigádvezető. — Azonkívül tejet fejtünk minden tehéntől. Igaz, hogy tavalyelőtt még csak ötvenhat tehenünk volt, mo6t meg hetvenkettő. Éppen ez az átállás, frissítés, fiatalítás okozott átmeneti kiesést. Nálunk a tej tavaly már jövedelmező volt.., — És az idén? — így is jövedelmező, de bizonyára csökkent valamit a jövedelmünk a tejen. Ha csak a minőségi, tisztasági felár nem ad hozzá valamit. EgyeÁz igazgató hobbyja... Bekopogtunk az irodába. Egy telmiségiek között... — Fel- jóképú, magas férfi — az igaz- nevetett és nagysándori gesz- gató — hellyel kínált, leül- tussal próbált kiverekedni az tünk. Kisvártatva a titkárnő útvesztőből: hozta a pálinkát, és a mé- . __ ■ regards feketét. ~ De hiszen 02 sem egyforma, az emberek sem — Az igazgató elvtárs így lehetnek egyformák. Egyéb- szereti, ilyen erősen — men- ként is ez van, ezt kell sze- tegetödzött a titkárnő. — Milyen az értelmiség helyzete a vállalatnál? — tettük fel némi bevezető után a kérdést. retni! Hát elég ízetlen dolog volt, de azért egyikünk sem reagált. Lementünk a laboratóriumba. Itt már a főmérnök vet- Az igazgató -okos, higgadt te át a kalauzolást, az igaz• ember, nyugodtan, megfontoltan, szabatosan és ízesen válaszolt. Fél óra múlva meg gató nem jött tovább velünk. — Hogyan jön ki az igazis hatottuk, hogy nagyszerű doi vezető: érti a szakmáját, kitűnő érzékkel irányít. Aztán beszélgetésünk közepén — talán maga. sem tudta, hogyan, számunkra is váratlanul — belekeveredett valami tőle idegen, furcsa hínárba. A lélektanról, az emberismeretről kpzdett meglehetősen furcsa, zavart fejtegetésbe. •— Az emberek szeme... és hr sápadtak.. . Szóval sok itt a gyanús elem, az érgozni? — kérdeztük. — Nagyszerű ember az igazgatónk. Okos, higgadt, jó vezető, csak... — Csak? Mit akar ezzel mondani?, — Most. kriminológiával, bü- nözéslélektannal foglalkozik. Csak úgy... Ez a hobbyja, így azután ... tetszik érteni? Most már értjük. Kérés nélkül megoldották Női ügyek a Salgótarjáni Acélárugyárban mértékben akadályozza a nők vezetői posztra való helyezését. Ahol a dolgozó nők, lányok képviselője dicséri a férfi gazdasági vezetőket, ott nagy dolognak kell történnie. Mert a gyakorlat bizonyítja: Nehezíti a helyzetet, hogy a dolgozó nők többsége elzárkózik a továbbtanulástól. Vonatkozik ez elsősorban a fiatalabb korosztályra, a 20—30 év közöttiekre. Gondként jelentkezik az is, hogy jelenleg a 200-at is meghaladja azoknak a technikusoknak a szá- Nos, a kirívó sérelmeket orvo- rüket. Más a helyzet az al- ma, akik fizikai munkakör- soltuk, úgy tudom az as6zo- kalmazotti munkakörben te- ben dolgoznak és többségük nyok nagy megelégedésére. vékenykedőknél. Elenyésző képes lenne nagyobb feladat — Ilyen még nem fordult azoknak a száma, akik a fér- elvégzésére is. Ezek jórészt elő a gyárban — hangsúlyoz- fiák átlagkereseténél keveaz asszonyok elismerésükkel za az intézkedés jelentőségét sebbet kaptak. Számuk tíz nem kényeztetik el a férfiakat. Százszor is meggondolják mikor ejtsenek ki elismerő szavakat. Most viszont ez történt. Molnár Béláné, a Salgótarjáni Acélárugyár nőbizottságának vezetője így kezd- nél szorították háttérbe az te: asszonyokat. Mi eddig se ver— Anélkül, hogy kértük tük ™ asztalt és ezután sem volna a gyár g'azdasági veze- tösszük ezt, amikor az asszo- tőit, párt- és szakszervezeti nyok jogainak védelméről van képviselőit felülvizsgálták a ®z°- Csupán azt kérjük, ami nők bérbesorolását, s ahol íar> ami jogos. Molnárné, majd hozzáfűzi: — fő. Legtöbbjük a bérelszámo- A teljesítménybérben dolgo- lásban dolgozik Emellett per- zóknál ilyen probléma nem sze vannak, akik többet kap volt, ott minden asszony vég- nak, mint á férfiak, zett munkája után kapja a fizetést, a személyi órabérekA dolgozó nők és vezető posztok férfiak. Mindezek ellenére a gyár vezetői határozottan vallják: — Minden módot megragadunk, hogy növeljük a vezető poszton dolgozó nők számát. A nőtanács helyi képviselője megígérte, hogy e törekvésünkben* segít bennünket — mondja Urmössy László. visszásságot tapasztaltak, a lehetőségekhez képest azonnal megszüntették. Az asszonyokon is múlik Ilyen tapasztalától; után már nem csodálkozom azon, amit útravalóul mond még Molnárné: — Nekem könnyű a Ez a téma eléggé bonyolult és sokrétű. Nem azért, mert a gyár vezetői nem kí- . . . vánják a „férfiuralmat” felAzt viszont most mar adn[> hanem egyéb objektív megkapjak — válaszolja a okok játszanak közre. Ha van munkaügyi főosztály vezetője, vállalkozó és a követelmé’ ~ “ -in' nyéknek is megfelelnek az ------- --- « t ezkedést megelőzte az a vizs- asszonyok vagy lányok, a gyár dolgom, mert a gyár igazgatogalat, amelynek során nemcsak vezetősége egy pillanatig sem ja nem ad ki olyan intézkea bérezésnél mutatkozó hia- késlekedik az előléptetéssel, nyossagokra derítettünk fényt, Nemrég az egyik közgazdasáhanem ^ azt is megnéz- gi egyetemet végzett fiatalt. A lépésre a vallalat veze- tűk; mi az oka annak, hogy pataki Máriát a gyártőesztői önszántukból határozták a vezető posztokon kevés a köz-gazdálkodói’ gyárrészleg el magukat. Urmössy László nő. Ami az első problémát számviteli vezetőiének nevezfőmérnök azt mondja — sze- illeti: Jiem találtuk súlyos- ték ki. C6iki Tiborné mint Ilyen még nem fordult elő dést, ami az asszonyokra vonatkozik anélkül, hogy engem meg ne kérdezne. Ez viszont bennünket is kötelez. Nekünk is többet kell tennünk, hogy az asszonyok közül, az akik............... . , ,, — — ....... nek erre megvan a képesr ettuk volna ezt a problémát nak a helyzetet annak ellené- művezető jól megállja a he- sége, készsége hozzáértése, korábban is megoldani. Ta- re, hogy több munkabeosztás- jyét a nehéz poszton. merien nazvobb felelősséggel pasztáitok, hogy nem minden nal emeltük a női dolgozók gyáregységünkben tekintik bérét, azaz egyenjogúsítottuk — Sajnos kevés asszonyban, egyenértékűnek a nők mun- őket az azonos munkát végző lányban van ilyen vállalkozói kaját a férfiakéval. Pedig férfiakkal. kedv — keseregnek a gyár számtalanszor meggyőződtünk — Nálunk 714 női munka- vezetői. Elmondják: a metalróla: legalább úgy, sőt gyak- vállaló van, közülük 365-en lográfiai laboratórium vezeté- ran még jobban elvégzik a fizikai munkakörben, 349-en sét nőkre akarták bízni. A reájuk bízott feladatokat az pedig alkalmazotti beosztás- felajánlott vezetői posztot részesítsék a dolgozó asszo- asszonyok, mint a férfiak, ban dolgoznak. A vizsgálat nem vállalták el. Az egyik in- nyokat. Ez olyan lépés volt, Mégis egyik-másik vezető, eredményeképpen mintegy 40 kább elment az Ötvözetgyárba amely szélesebbre tárta az ér- ahol lehetett el-elcsipkedett a munkásasszonynál állapítottuk üzemtechnikusnak a másik vényesülós kapuját a nők előtt, bérükből. Húsz-harminc-negy- meg, hogy a bérbesorolásnál Most már rajtuk múlik, ho» ven fillérrel kevesebb órabért hátrányos a helyzete. Az ezt „ s Csa am eitogialtsä»ara, gyan élnek az adott lehetőséadtak az asszonyoknak, mond- követő intézkedés nyomán kötelezettségére hivatkozott, gekkel. — sa — Iván: a férfi a család feje. 9000 forinttal növeltük a bé- És ez bizony igen komoly Venesz Károly merjen nagyobb felelősséggel járó munkakört is elvállalni: A központi intézkedés nyomán megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy egyes területeken hátrányos bérezésben }
