Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-04 / 2. szám
( 196!!, január 4.. csütörtök N ö (5 R * 0 3 Nemcsak rajtuk múlik llog-i sí félreértéseket A tanácskozáson, amelyen a szocialista brigádok, munkacsapatok eredményeiről, gondjairól esett szó, beszélt Kerekes József is. A fiatalember a hasznos! Mátra völgye Termelőszövetkezet traktorosa. Valamikor, a Pásztói Gépállomáson dolgozott, s most ő a vezetője a traktoroscsapat- nak. Valamennyien vállalták, hogy elnyerik a szocialista címet. — Hogy mire jutottunk? Üav számolunk, magunk kör zott mindent elvégeztünk, ámít vállaltunk, nem lehet baj. Persze a siker nemcsak rajtunk múlik ... A zavar, a lámpaláz legkisebb jelét sem mutatja. Pedig kíváncsi tekintetek függnek rajta. — A gépállomás, nem azért, hogy szapuljam, kissé elkésett az aratással... Nem, az időből nem futottak ki. Csakhát mi szántani szerettünk volna, s nem tudtunk. A. föld meg kiszáradt, nehezen birkózott a területtel a gép. Sokat dolgoztunk, hogy a minőséggel ne legyen baj.., Bizony, a költségek megnövekedtek .. Tulajdonképpen nem is panas« ez, mert időben elvégeztünk. De lehetett volna másképpen is, ami az erőfeszítéseket meg a költségeket illeti. Aztán újabb gondokkal áll elő: — Itt vannak az alkatrészek ... Nem mindegy az nekünk, traktorosoknak, de a szövetkezetnek sem, hogy egy gép meddig áll. A szövetkezetben a munka nem halad, nekünk meg a keresetünk nem növekszik — magyarázza minden kertelés nélkül. — De a gépállomáson legtöbbször hosszú időt vesz igénybe a beteg gépek orvoslása ... A véletlen úgy hozta, hogy a beszélgetés másnapján találkoztunk Kazinczi Jánossal, a Pásztói Gépjavító Állomás igazgatójával. Ök szolgálják ki a szövetkezetei talajmunkában, gépjavításban egyaránt. Amikor a hasznosi traktorosok panaszát továbbítjuk, nem tiltakozik. — Az alkatrészekkel valóban baj van — mondja. — Az újítómozgalom új szabályai A napokban jelent meg az a kormányrendelet, amely a gazdasági reform fő céljaival összhangban, a vállalatok növekvő önállóságát szem előtt tartva megszabja az újítási és találmányi rendszer továbbfejlesztésének leglényegesebb elveit, szabályait, utat nyitva az alkotó kezdeményezések még szélesebb körű kibontakozásához. E tekintetben a legjelentősebb az a rendelkezés, amely az eddigi merev kötöttségeket megszüntetve, gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a jövőben munkakörétől és beosztásától függetlenül mindenki újíthasson. Ennek megfelelően bővíti az újítás fogalmát is. Eszerint újítás lehet az olyan műszaki-, illetve üzem- szervezési megoldás, amely viszonylag új; a vállalatnak hasznos; előterjesztőjének nem munkaköri kötelezettsége, vagy munkaköri feladata ugyan, de azon belül jelentős alkotótevékenységnek minősül. Az újításnak ez a korábbinál lényegesen átfogóbb meghatározása módot ad rá, hogv a vállalatok vezető állású dolgozói, valamint a kutatók, feilesztők, tervezők stb is aktívan bekapcsolód innak az újító mozgalomba. Ez a lehetőség a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó vezetők és beosztottak ezreit. tízezreit ösztönzi maid arra, hogy a vállalati kollektíva érdekeivel összhangban, sokoldalúan fejtsék ki legjobb képességeiket és piunka- körükben is kimagasló. újszerű megoldásokkal segítsék a technika gyorsabb fejlesztését; korszerű gyártmányolt. gyári '•*{ kijárások sikeres bevezetését. Az újító, alkotó tevékenység össztönzését szolgálják az anyagi elismerésnek a korábbinál változatosabb formái. A műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók jelentői alkotó, újító tevékenységét a vállalat az új rende'ke- zések szerint megfelelő mértékű alapbér-emeléssel, előre kitűzőit célprémiummal, jutalommal vagy egvéb anyagi juttatással honorálhatja. Az újítási díjra (amely eddig az anyagi elismerés kizárólagos formája volt), az előbbi kategóriába nem tartozó újítók, vagvis kisebb beosztású műszakiak. művezetők, műnké - sok stb. tarthatnak igényt. amennyiben javaslatuk előterjesztése nem munkaköri kötelesség; megállapodhatnak azonban a vállalattal az anyagi elismerés egyéb formájában is. Az újítási díj mértéke tekintetében tehát a felek megállapodása irányadó ennek hiányában a díj az egy évi vállalati eredménynek legalább két százaléka. Régebben is gyakran vitatott, s az új mechanizmus feltételei közt különösen nagy jelentőségű problémát old meg az a rendszabály, amely szerint az újító más válla áthoz csak munkáltatója előzetes engedélyével adhat be a saját vállalata tevékenység! körét érintő újítási javaslatot. Sőt, megállapodás esetén a rendelet ugyarígy korlátozza a vállalattal munkaviszonyban nem álló személyeket újításuknak egyidejűleg más vállalathoz történő benyújtásában. A vállalatnak joga van ahhoz is, hogy a hozzá benyújtott újítási javaslatot más vállalatnak átadja, értékesítse. az újítót viszont minden esetben megilleti az újítások hasznából eredő megállapodás szerinti ellenérték, az újítási díj. A gazdálkodás hatékonysága érdekében a mostani iogi szabályozás — mint látjuk — a korábbinál nagyobb hatáskört biztosít a vállalatoknak a javaslatok elbírálásában, hasznosításában, az > anyagierkölcsi elismerés módjának, mértékének megválasztásában. A vállalatok újítási szabályzatában a kormányrendeletben megszabott fő elveket figyelembe véve a helyi sajátosságoknak megfelelően részleteiben is ki kell dolgozni a vállalat úiítómozgalma továbbfejlesztésének módozatait, anyagi és személyi feltételeit, ügyelve arra. hogy a népgazdaság, a vállalat és a dolgozók érdekei harmonikus összhangban érvényesüljenek. A «zabr'.lyzat kidolgozásához’, ai jogszabályok helyes értelmezéséhez a kormány határozata alapján az Országos Találmányi Hivatal és a SZOT közös irányelvek kidolgozásával nyújt segítséget a vállalatoknak. A találmányokkal kapcsolatos egyes rendelkezéseket ie- lenleg az újításokról szóló iogszabály tartalmazza. Ezek közül a legszükségesebbeket az új kormányrendelet átmenetileg szabályozza; végleges -endelkez.áriikre a kidolgozása alatt álló találmányi, szabadalmi törvényben kerül majd sor. O. 1. Kerekes Józsefet ismerem, tőlünk került Hasznosra. Ha jól emlékszem, éppen az ő D-4-K traktora miatt ötször utaztunk Budapestre alkatrészért. Utoljára magam mentem. egyenesen a gyárhoz Végre sikerült megkapnunk a hiányzó alkatrészt... Addig azonban hosszú idő telt el. így aztán valóban igaza van Kerekes Józsefnek, amikor arról beszél, hogy a vállalás teljesítése, sokszor nemcsak rajtuk múlik. S szerencsére a hasznosi traktorosok nem adták fel a küzdelmet ilyen körülmények között sem. Ahogy Kerekes József mondja: — Időben elvetettünk az ősszel is. . Sokat dolgoztunk, de egy talpalatnyi földünk sem maradt szántatlan ... Az új esztendőben újra fnegküzdünk a címért... Dolgozni fogunk. Jobban, mint korábban, s akkor megint csak nem érhet baj bennünket... Vné Baromfi a ház körül A háztáji baromfitartás jól jövedelmez. Még nagyobb hasznot hoz, ha az eddiginél jobban, korszerűbben tartjuk, takarmányozzuk a baromfit. A kormányzat különböző juttatásokkal — takarmány, naposcsibe, hibridtyúkok —segíti a háztáji baromfi tartóst. A szaktudás megszerzése azonban már a tenyésztő feladata. Dr. Gonda Irén könyvéből, amely most második kiadásban kerül az olvasók kezébe, mindenki megtanulhatja a legszükségesebbeket. Tanácsokat talál benne arra vonatkozóan, milyen baromfit, milyen körülmények között tarthat, hogyan takarmányozza .állatait. Felvilágosítást kap a termelő, a szerződésekkel kapcsolatos előnyökről, a szerződéskötés feltételeiről is. Fegvelm» ős anyagi f< A január 1-én hatályba lépett új Munka Törvénykönyv bővítette a kiszabható büntetési nemeket, a személyi alapbér-csökkentés büntetéssel, és különbséget tesz súlyos- és kevésbé súlyos fegyelmi büntetések között. Súlyos fegyelmi büntetések a meghatározott kedvezmények és juttatások (pl. a részesedésből járó év végi juttatás) csökkentése, illetve, megvonása külön-külön, vagy együtt és legfeljebb egy évre. a személyi alapbér csökkentése. ha a kiszabott büntetés összki hatása az ezer forintot meghaladja, a szolgálati cím, a rangfokozat megvonása, a vállalat által adományozott elismerő jelvény, cím vagy oklevél visszavonása, valamint az áthelyezés és az elbocsátás. Ebből következik, hogy a megrovás és a szigorú megrovás büntetés nem ‘számít súlyos fegyelmi büntetésnek, úgyszintén, ha a juttatás, kedvezmény-megvonás az ezer forintot nem haladja meg. Ezek a büntetések fegyelmi eljárás mellőzésével is kiszabhatók. Amíg korábban tehát egy-egy fegyelmi eljárás sokszor indokolatlanul elhúzódott, mert az eljárás lefolytatását mellőzni nem lehetett, most az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy csekély súlyú cselekmény esetén, ha a tényállás tisztázott, vagy más körülmények ezt indokolják, fegyelmi eljárás mellőzésével is ki lehet szabni az említett büntetéseket. Arról is rendelkezik a jogszabály, hogy ha fegyelmi eljárás mellőzésével szabják ki az előbb említett kedvezmény, vagy juttatás megvonását, illetve csökkentését, egy naptári évben a kiszabott büntetések együttes összege a dolgozó havi átlagkeresete felét nem haladhatja meg. A kollektív szerződés a vállalat „alkotmánya”, sok kérdés csak itt rendezhető. így jlelősség 9Z úí Munka a kollektív szerződésben kell feltüntetni, hogy a vállalat jellegének megfelelően (például 750 forint textilvásárlási utalvány a textiliparban stb.) milyen juttatások, kedvezmények azok. amelyek megvonására, illetve csökkentésére sor kerülhet a jogszabálytan említett prémium és egyebeken kívül. A büntetések alkalmazásakor gondosan ügyelni kell arra is, hogy a kedvezmény és juttatás megvonása, illetőleg csökkentése vagy a személyi alapbér csökkentése, összki hatásában a dolgozó havi átlag- keresetének tíz százalékot nem haladhatja meg. Az új jogszabály nem tartalmazza a fegyelmi eljárás szabályait. Ahhoz azonban, hogy a büntetés elérje a kellő nevelő hatást, továbbra is szükséges, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója az ügy ösz- szes lényeges körülményeit felderítse és mérlegelje, ezért töretlen az az elv, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlójának a dolgozót meg kell hallgatnia. Természetes az is, hogy egyes vállalatoknál, jellegükre tekintettel másként jelentkezik egy-egy fegyelmi vétség súlyossága, és ennek megfelelően a kollektív szerződésben \ előírhatják, hogy egyes magatartások, kötelezettségek megszegése súlyosan ítélendő meg, mint például az autóbusz-vezetőnél ötperces késés is már súlyos kötelezettségszegésnek számít, mert a járatok késését jelentheti, ugyanez viszont nem számít annak például egy hivatalban, és így tovább. Van olyan kollektív szerződéstervezet, amiben kimondták, hogy súlyos megítélés alá esik, ha a kötelezettségszegéssel a társadalmi tulajdont is kár érte. volt olyaSh, ahol összeg szerint is differenciáltak és olyan is, ahol azt a kérdést rendezték a kollektív szerződésben, hogy a dolgozónak milyen munkahelyen kívüli magatartása az, Törvényi* öny vében amely munkaviszonyához méltatlan (pl. részegeskedés stb.) és egyben súlyos fegyelmi vétségnek számit. Üj rendelkezés, hogy a fegyelmi büntetés hatályához fűződő eddigi hátrányokat (béremelési, keresetkorlátozási tilalmak) megszünteti a jogszabály. A büntetéshez fűződő hátrányok csak a vállalaton belül érvényesülnek —, kivéve a fegyelmi elbocsátás esetét — ni ért a mentesítés időpontjáig, a korábbi munkaviszonyokat nem lehet figyelembe venni (pl. pótszabadságnál, jubileumi jutalomnál.) A dolgozók anyagi felelősségéről rendelkező szabályok között is találunk több újat. A gondatlan károkozás esetén eddig az alapbér 15 százalékáig, most az átlagbér ugyanilyen nagysága százalékáig tartozik felelősséggel a dolgozó. A kollektív szerződés hívatott előírni, hogy a többszöri gondatlan károkozásért milyen esetekben felel a dolgozó a havi átlagkeresetének ötven százaléka erejéig és kik azok a felelős beosztású dolgozók, alak másfél havi átlag- keresetükkel felelnek, ha a kárt termelési, gazdálkodási vagy ellenőrzési feladataik ellátása közben okozták. Üj, hogy a vállalat íaleíőe- ségét széles körben kiterjesztette a jogszabály, mégpedig a munkaviszony keretében a dolgozónak okozott kár minden esetére vétkességére tekintet nélkül. Változatlan, hogy a vállalat és a dolgozó közötti munkaügyi vitákban elsőfokon a vállalati munkaügyi döntő- bizottság jár el. Határozata ellen a területi munkaügyi döntőbizottsághoz, illetve a bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. ’ Dr. Molnár József Együtt könnyebb és vidámabb... asszotng A napló bizony elég szegényes képet ad az asszony- brigád életéről. Szűkszavúan írják le azokat az eseménve- ket, amelyek kedves színfoltjai életüknek. — Mondták ezt már többen is — hagyja helyben észrevételemet Juhász Lászlóné, a Salgótarjáni Acélárugyár villamos központja motortekercselő szocialista brigádjának vezetője Mit takarnak a szűkszavú bejegyzések? Kezdjük a családi össze j övetelekkel. — Legutóbb nálatok voltunk ugye, Jutka? — kérdezi Rigó Jánosnétól a brigádvezető. — Családostól? — Igen . nálunk ez így szokás. Á férlek és a gyerekei? is eliönnek. Beszélgettünk. tréfálkoztunk. Magától jön ez ha összeszokik az ember. Mi pedig megértjük egymást. Mivel mindegyikünknek kicsi a lakása, minden aitót egybenyitunk. Sok jő ember kis helven is elfér — mondja Rigó Jánosné. — A Halmosaknál rendezett disznótoros vacsora is sokáig emlékezetes marad — életéből idézi fel a közelmúltat Ju- hászné. — Kevés az ilyen brigád, ahol ennyire megértik egymást az asszonyok. A brigádvezető elgondolkodik, s kisvártatva megszólal: — Másoknak is ez a véleménye. Érdeklődnek, pedig nincs nekünk titkunk — folytatja nevetve. — Jól összeszoktunk. nem civódunk nem piszkálódunk. nem irigykedünk egymásra. — Miben mutatkozik ez meg? — Elmondom ha nem írja meg — tréfálkozik. — Pedig épp ezt akarom. Ránéz két társára, Jutkára és Irénkére (Zólyominéra), akit csak Dadának becéznek, egy pillanatra összevillan tekintetük, majd utána Juhász- né veszi vissza a szót: — Ha valamelyikünk vesz valamit, annak mindannyian örülünk. Előfordul, hogy a brigádban másnak is megtetszik, de nincs rá pénze. Akkor „összedobjuk”. Mert az ember nem mindig akkor veszi meg a kedvenc holmit, amikor akarja, hanem amikor kapni lehet. Megtartják a név. és születésnapokat is. Ilyenkor az ünnepelt fizet. Egy—egy feke. tét, vagy süteményt a Fogaskerékben. Halmosné szedi össze a pénzt. Az aián- dékvásárlást megelőzi a puhatolózás. s végül az illető elmondja: ezt szeretném, ezt megvenném. Ha már Halmosné neve is szóba került, szükséges elmondani, hogy a brigád tagjai segédkeztek házuk építésénél. Rakták a kocsiról a blokktéglát, a cserepet, betemették a meszes gödröt. Egy—egy akció után másnap nevetve panaszkodtak egymásnak: Jaj. de fáj a derekam’ — Nekem meg a kezem! Aztán megegyeztek: hamarosan újra találkoznak a házépítésnél. Annyira belejöttek a társadalmi munkába, hogy a gvár Vidám Parkjában, a Dolinkában a használt tégla tisztítására vállalkoztak. Hiába kerestem olyan bejegyzést a naplóban, hogy együtt voltak színházbrn. Ilyet nem találtam. Pedig volt. Az Irkutszki történetet említik. A férjekkel együtt mentek el. A jegyet az egyik férfiszereplő szerezte, akivel együtt dolgoznak, s akinek ez volt az első fellépése a világot jelentő deszkákon. Neve: Pam- purik György. — Megnéztük volna a My Fair Lady-t is, de a közönségszervezőnk nem tudott rá jegyet szerezni — avatkozik ismét a beszélgetésbe Jutka. — És a gyerekekre ki vigyázott? i— A nagymamák. Szívesen teszik, mert az unoka mindig kedves — válaszol meleg hangon Juhászné. Később megtudom, hogy jövőre saját költségükön viszik el a gyerekeket az állatkertbe. Az ehhez szükséges pénzt már most gyűjtögetik. Félrerakják a jutalmat, s ha az kevésnek bizonyul, kiegészítik. Mert ha kell. az asszonyok gavallérok is tudnak lenni. Például saját költségükön jártak tapasztalat- cserére is. Voltak már Óz- dón, Miskolcon, Diósgyőrijén, Pesten, legutóbb pedig Dunaújvárosban. Ezekre a napokra fizetett szabadságot kértek. * Hatan vannak a brigádban, mindannyian családos anyák. Okos beosztással végzi’: munkájukat, gondoskodnak a családról. járnak szórakozni, kulturálódnak Az öt piros zászló és a szocialista brigád címéri folyó vorsenvben elért bronzfokozat nadig azt mutatja: a gyárban Is -» legjobbak közé tartoznak Eletelvük' ■'gvütf könnyebb és vidámabb- • Venesz Károly
