Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-12 / 9. szám
1988 január 12.. péntek NflCR 3 Az érvényesülés próbakövei ^ooiernb izqolmas kérdése: Élhet-e az ember Idegen szívvel? Mondom neki — nagyon örülök a ritka alkalomnak, nem túl gyakori, hogy olyan salgótarjáni fiatallal találkoz- hatom, beszélgethetek, aki egyetemi, főiskolai tanulmányait külföldön végzi. Kiigazít. Elég sokan tanulnak rajta kívül is külhonban, például a Szovjetunióban, , ha nem is salgótarjániak, de mindenesetre nógrádi fiúk, lányok. Húszéves, két esztendeje megpályázta a külföldi ösztöndíjat egy csehszlovákiai vegyipari egyetemre. Felvették. öt és még egy fiút, Veszprémből. Az érettségi után ketten utaztak először Hole- sovba, nyelvelőkészítőre, azután Pardubicébe — Magyar- országról. Ez volt tulajdonképpen az első próba, amelyet birtokba vett, s beépített a maga választotta útba. — Hogyan lesz valakiből külföldi „gólya”? — Már nem vagyok az. az Idén járom a másodikat, de amikor a Madách gimnáziumban szerzett érettségi után, a nyár végén felkerekedtem, tényleg költöző madárnak éreztem magam. (A költöző madár két méternél valamivel magasabb, igazi kosaras termet, de mint mondja: a sporthoz lusta, a zene érdekli inkább.) — Mi volt a legnehezebb? — Történelemből azt a hármast kijavítani — a mondja Spilberger Róbert. — Még a gimnáziumbeli hármasra gondolok, persze. Hatvanötben érettségiztünk, akkor szóltak, hogy lehet jelentkezni külföldi ösztöndíjra. Azt előre megmondták, hogy például a textilvegyész szakra legalább ötszörös lesz a túljelentkezés. Persze ez nem jelenti azt, hogy valamiféle csillagászati szám jön ki... Évente, arra a par- dubicei vegyipari egyetemre, ahová én is kerültem — mindössze két magyar hallgatót vesznek fel. A pályázat feltételei között szerepelt a négyesnél nem rosszabb osztályzat a felvételi tárgyakból is az átlag sem lehetett rosz- szabb vagy gyengébb 3,5-nél. A felvételi vizsga matematika—fizika tárgykörből volt, bár mi jó ideig tévesen úgy tudtuk, hogy matematika és rajz lesz... A vizsga után felhívtak Pestre. Amolyan tájékozódó beszélgetés volt ez. még az érettségi előtt. Akkor szóltak, hogy minden rendben, csak az a „csúnya” hármas történelemből... (Az ember többnyire nem szívesen emlékezik vissza az ilyen „elbeszélgetésekre”, sokszor túlságosan hivatalosak, vagy „csak” formálisak. Ö is tartott tőle, de kellemesen csalódott. Baráti, közvetlen beszélgetés volt. ugyanakkor minden lényeges dolog szóba került.) — Még a „stécé” is. A legnehezebb kérdés az volt számomra: miért szerepel harmatgyengén az SBTC... — Mi volt a legszokatlanabb? — HoleScvban a nyelv. Az előkészítőn ott és akkor, körülbelül százan lehettünk: angolok, vietnami fiatalok, görög fiúk, lányok Ciprusból, arabok, dél-amerikaiak, még Ghánából Is... Magyarok heten voltunk. azt mondták ránk: mi vagyunk a legbátrabbak, mi kezdtünk el legelőbb szlovákul beszélni. Talán a közvetlen szomszédság... A legjobb „nyelvtankönyv” a strand volt, ahol „muszáj” beszélni a csinos lányokkal, meg az utca. a hétköznapi forgatag. jövés-menés, a mozik, ahol sokkal több jó filmet adnak mint itthon, s persze a szinkron nem magyar, a presz- szók és kisvendéglők, ahová nap mint nap beviharzott a hét legbátrabb magyar.. Szinte játszva szerezte meg az érvényesülés második próbakövét, beépítette az útba, és azonnal át is lépett rajta. Azután Pardubice, az egyetem, az első ösztöndíj, az először szokatlan, de azután a nagyon kellemes, sokszor bizony túlságosan is kényelmes önállóság, az egyetem sokkal szabadabb légköre. — Ami azt is jelenti, hogy nem csak szabadabb az ember mint például a középiskolában volt... Jobban magára van utalva. Itthon is, de külföldön ezt mégjobban érzi mindenki. — A legkellemetlenebb? — Az első évben az erős verseny, a szorítás, hogy végig é>s jövőre is bent maradjon az elsőéves. Az a tapasztalatunk, hogy a jelentkezők kilencven százalékát felveszik. Mintha előre számítanának a nagy „szórásra”. Erről csak annyit: az egyetem első évfolyamára 250 hallgatót vettek fel. Az év végéig, és természetesen az év végén, 140 lemorzsolódott. .. A helyi hozzáértők szerint. a legnehezebb egyetem az országban. Minden évben van egy-egy „buktató” osztály. Az elsőben a szervetlen kémia, a másodikban a szerves és így tovább egészen ötig, bár az utolsó évben már a diploma- munkát írjuk. De azt még meg kell érni. Az első évet, az első vizsgák tűzkeresztségét már megérte Spilberger Róbert. Most a másodikat éli — diáknyelven szólva: tapossa. Ez lesz a negyedik próbakő... — A legkülíöldibb élménye? — Külföldiként a Balaton mellett éltem át. A sztori egészen röviden: veszprémi diáktársammal elhatároztuk, hogy megismerkedünk két nagyon csinos csehszlovák lánnyal. Előzőleg természetesen „kinéztük” őket egy csoportoól. — Hogyan látja a jövőjét? — Gyanítom, hogy egyelőre elég hézagosán. Pillanatnyilag — és még egy-két évig — másodikosán, harmadikosán is, benne él az ember az úgynevezett „gólya-korban”... ‘Még se kint, se bent nincs. Az igazi feladatok ezután következnek, gyakorlati szakot kell választani ,majd, el kell dönteni, miben, milyen területen akar jó eredményt elérni a mérnök, ha már mérnök az illető. Egy biztos. Tudjuk, hogy itthon várnak, számítanak ránk, s mi tényleg komolyan vesszük ezt, meg azt is, hogy majd végzettként jelentős feladatokat kapunk. Erre készülünk, mindennap. Megpályáztuk az egyetemi ösztöndíjat, és ha ott végzünk — már az új gazdaságii’ányítás „játék- szabályai” szerint — megpályázzuk a vállalatok igényét... Így látja az ösztöndíjas Par- dubicében: abba az építésbe, amelyik itt folyik és abba is, ami csak most kezdődött — ő is „belefér”. Ez az építés merész, nagy igényű, alkotó feladatokat kínál, feladatokat, amelyek mindegyike egy-egy próbaköve az érvényesülésnek. Pataki László A beszélgetések elsőrendű célja az volt, hogy minden érdekelttel, még a választási gyűlések előtt szót értsünk: hajlandó-e szívvel, a társadalom ügye iránti felelősséggel tisztséget vállalni. Ezt a kérdést azért tartjuk nagyon fontosnak, mert a népfront- bizottsági tagság megtisztelő társadalmi funkció, s ahogy Kádár elvtárs, a Hazafias Népfront III. kongresszusán jellemezte „társadalmi rangot jelent ma népfrontbizottság tagjának lenni” — de csak teljes szívvel, odaadással, sokszor szívós, következetes munkával lehet eredményeket elérni. Örömmel tapasztaltuk a beszélgetések során, hogy nép- fron (bizottságok tagjainak többsége nagy akarással, nyolc —tíz évi munka után is megérdemelten viseli a tisztséget, és nem venné szívesen, ha a megbízatásától meg kellene válnia. Választási munkánk következő. talán politikailag legfontosabb szakásza január 20- tól február 20-ig, a községi választási gyűlések megtartásának időszaka lesz. A községi és Salgótarjánban a városi — területi — gyűléseken megválasztják a helyi népfrontbizottság és elnökség tagjait és tisztség- viselőit — elnököt, titkárt, alelnököt — a járási, városi bizottságok tagjait, a megyei küldöttgyűlés küldötteit. Gondot kel! fordítani arra, hogy a lakosság nagy tömegei vegvenek részt a választási gyűléseken. Csak az a gyűlés töltheti be feladatát, amelyen legalább a megválasztandó népfrontbizottság létszámának háromszorosát meghaladó felnőtt lakos van jelen. Másik föntos célkitűzésünk, hogy gyűléseink politikai tanácskozás jellegű összejövetelek legyenek, ahol szóba kerülnek bel. és külpolitikánk legfontosabb kérdései, a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésével kapcsolatos feladatok is. — Mi a véleménye az új bizottságok tennivalóiról? A választási gyűlések feladata és kizárólagos jogköre, hogy olyan személyeket vá,- lasszanak az új népfrontbizottságokba, akik eddigi munkájukkal tekintélyt vívtak ki a közéletben Emberi, erkölcsi magatartásuk, felkészültségük alkalmassá teszi őket közéleti tevékenységre, egyetértenek szocialista építő munkánk céljaival és szívesen vállalják a népfrontbizottságokban, elnökségekben rájuk váró munkát. Csak így érhető el. hogy a Hazafias iNepfront JpetöUsc azt a nagy társadalompolitikai feladatot, amelyet az MSZMP IX. kongresszusa határozata alapján joggal elvár tőle a párt, a kormány és egész dolgozó népünk. Az újjáválasztott bizottságokra felelősségteljes feladat vár. Első helyen említeném ismét a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésével, alkalmazásával összefüggő mozgalmi feladatokat. Népfrontbizottságaink' rendszeresen teremtsenek alkalmat és lehetőségeket arra, hogy a különböző dolgozó rétegek megfelelően tájékozódjanak a reformmal összefüggő új rendelkezésekről, őszintén szóljanak az életbe lépő intézkedésekről. Segítsék elő, hogy a pártonkívüliek széles tömegei a párttagokkal együtt nyilvánítsák ki egyetértő akaratukat, közös cselekvésüket. Különösen nagy szerepet vállalhatnak magukra községi népfrontbizottságaink a falusi lakosság széles körét érintő új termelőszövetkezeti és földtörvény megismertetésében, s a helyi viszonyoknak megfelelő alkalmazásában. A jövőben tovább növekszik népfrontbizottságaink szerepé a községi tanácsok önállóbb gazdálkodásának kialakításában, a községfejleszté- si és községpolitikai tervek és általában az egész lakosságot érintő tanácsi döntésekkel összefüggő közvélemény alakításában. Az új bizottságoknak természetesen továbbra is fontos munkaterülete lesz a lakosság művelődésének, kulturálő- dásának társadalmi segítése és a nemzetközi békeagitáció folytatása, a lakosság hazafias szellemben való nevelése, a proletár internacionalizmus, s elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő gazdag és erős baráti kapcsolatunk fejlesztése alapján. S. L. Szovjet tutiénak véleménye Január 2-án Christian Barnard fokvárosi sebészprofesszor, aki beteg emberi szívet próbált egészségessel helyettesíteni, megvalósította a második operációját. Sem előző páciensének halála, sem a remény meghiúsulása nem tartotta vissza elhatározásától. Mit várhatunk? Kedvező eredményt vagy Louis Washkansky sorsát? Eddig még nincs egységes vélemény az első páciens halálának okairól. Véletlen volt-e, sikertelen operáció, a végzetes tüdőgyulladás hatása, mint ahogy először a Groote-Schuur-i kórház orvosai megállapították, vagy törvényszerűen várható volt? A Novosztyi Sajtóügynökség tudósítója, Eleonóra Gorbunova négy szovjet orvostudóshoz fordult, akik a sebészeti átültetés és immunológia különböző problémáival foglalkoznak, s felkérte őket, mondják el ezzel kapcsolatos véleményüket. í cprlLav az orvostudomá1 Lsrustov, nyok doktorai a Hematológiai és Vérátömlesztési Intézet ra- diobiológiai laboratóriumának vezetője. — Nehéz véleményt mondanom az utóbbi operációról, mivel rövid információkon kívül más tájékoztatást eddig nem kaptunk, de az egy hónappal ezelőtt végrehajtott szívátültetés — óriási sikert jelent. Az átültetett szív 18 napig normálisan működött, — ez kétségtelenül komoly eredmény. Nem rendelkezem elegendő tudományos közleménnyel, ezért nehéz megállapítani a beteg halálának okát... Valószínű, hogy kapcsolatban van az immunitást túlzottan csökkentő terápiával. Christian Barnard technikailag kifogástalan első operációja bizonyította, hogy az idegen szív ugyanolyan pontosan működik, mintha az illető sajátja lenne. Rpm Ppfrnr professzor, a Szovjet item iniu* Tudományos Akadémia Biofizikai Intézete immunológiai laboratóriumának vezetője: — „Élő szerv átültetése egyik élőlényből a másikba nem lehetséges.” — jelentette ki elkeseredve a századeleji nagyhírű sebész, Alexis Correll. Száz és száz. reményt keltő kísérlet elvégzése után vonta le ezt a következtetést. A „lehetetlenség” oka a sebészeti mesterség határain túl van. Hogy hol? Az immunitás törvényeiben, mely minden élőlény azon képessége, hogy megvédje magát az idegen fehérjeanyagoktól — legyen az akár mikroba vagy átültetett szerv. — A sebészek jelentős sikereket értek el, lényegesen túlszárnyalva azokat a tudósokat, akik az immunitás titkait kutatják. Akármilyen szervet képesek átültetni oly módon, hogy az megőrzi eredéti funkcióját. De csak arra a rövid időre, amíg a szervezet védelmi erői meg nem kezdik ellenük működésüket. Az egyik helyről á másikra átültetett bőrt — plasztikai műtét esetén — befogadja a szervezet: a műtét kiválóan sikerül. Előfordult, hogy a sebészek visszatették a katasztrófa által elveszített kezet, s az továbbra is úgy működött, mint a sérülés előtt. Ez esetben az immunitás nem játszik szerepet. De már a legkisebb idegen bőrdarab is kiválik a szervezetből. — Akkor miért vannak olyan emberek, akik hosszabb ideig élhetnek átültetett vesével? — Leggyakrabban egypetéjű ikrekről van szó, akik abszolút hasonlóságokkal rendelkeznek mindert tekintetben, beleértve az immunológiai azonosságot is. Más esetekben az orvosok mesterségesen elfojtják az immunitást, de speciális preparátumok — citosztatumok — alkalmazása nélkül egyetlen beteg sem élhetne néhány hétnél tovább. A» veseátültetés sikerének nagyobb lehetősége van, mint a szívátültetésnek. Miért7 Elvileg, immunológiai szempontból, a szív és a vesék között nincs nagyobb különbség. Sőt. a szív kevésbé támadható a szervezetet védő erők számára. Van azonban egy sajátosság. Az átültetett szerv kicsapódásának reakciója együtt jár a fehérjetesteknek az idegen szövetekbe való behatolásával, a kisebb véredények vérkeringésének megsérülésével és fertőzés felmerülésével. amely a szív halálát eredményezi. Christian Barnard nagy kockázatot vállalt. Az orvostudomány több olyan tudós esetét ismeri ugyan, akik elhatározásaikkal as „Ismeretlenség” falait ostromolták. Bár kísérleteik nem mindig végződtek eredménnyel, s sokszor halálos kimenetelűek voltak, de es fizetség volt az igazság, s a törvényszerűségek megismeréséért, amelyeket lehetetlenség megismerni kockázat nélkül. Christian Barnard azonban nem igazolható kockázatot vállalt, hiszen van naiv állatok, melyek modellként teljesen elegendőek a szervátültetés tanulmányozására. Jevgenyij Zolyikov “*£££!££ doktora, a Hematológiai és Vérátömlesztési Intézet Immunohematológiai laboratóriumának vezetője: — Barnard professzor és kollégáinak bátorsága, saját erejükbe vetett hite nagy lelkesedést váltott ki. Emlékezzenek 1953-ra. Francia tudósok először a világon ültettek át csontvelőt halálos sugárbetegségben szenvedő jugoszláv fizikusokba. Sokan akkor még nem tudhatták, hogy ezzel kezdetét vette a csontvelő-átültetés lehetőségének intenzív tanulmányozása. — Christian Barnard felkeltette a világ figyelmét, lökést adott a szervátültetés korábbi tanulmányozásának. A fokvárosi klinika eseményeire felfigyelt az egész földkerekség, hitet és reménységet nyújtanák, hogy az orvostudomány legyőzi korunk elsőszámú csapását — a szívbetegséget. Jiirij Lopuhin zet rektora, a szervátültetés laboratóriumának vezetője: — Mint sebész, technikailag készen állunk a szívátültetésre, de ... Ez a „de” még visszatartja a világ orvosait. Meg kell állapítanunk: az emberi szív- átültetés ideje még nem érkezett el. — Rövid idő alatt minden problémát megoldani — még senkinek sem sikerült. A tudomány más területein nem annyira fontos, hány év telik el kísérletezéssel. A biológusok számára azonban az idő szigorú bíró, mert naponta ezrek sorsát pecsételi meg a halál. Ügy vélem, minden nehézség és befejezetlen kísérlet ellenére mégis már most tudunk beteg szervet egészségessel helyettesíteni. Négy feltétellel — ha az operáció technikája kidolgozott, ha van preparátum, amely elnyomja az immunitást, ha van megfelelő donor, és végül, ha vannak berendezésük, felszerelések, automaták, amelyek segítenek sikertelenség esetén is. S ha az átültetett szerv abbahagyja működését? Itt ismét segítségére siet az apparátus. Megtisztítja a vért a salaktól, helvettesí- tl egy ideig a nem működő szervet, „pihenőt” ad neki. — Néha az átültetett vese 2—3 hétig nem működik. Hogy segítenénk ilvenkor a speciális apparátus nélkül. Lehetőség van arra is, hogy sikertelenség esetén — ha az átültetett vesét kiveti a szervezet, — az úiabb operációig a készülék vegye át a szerv funkcióját. — Sajnos, szívátültetés esetében ilven helyettesítő készülék nincs. „Műszív és tüdő” csupán rövid ideig működhet, csak az operáció alatt. Veseátültetéseket már folytatunk, s eredményeink. kielégítőéit. Nem szabad elfelejteni, hogy reménytelen betegekről van szó, akiknek operációjukig meg voltak számlálva napjaik. Különleges esetekben 4—5 sót 8 évig is életben maradnak, és teliesen élrt- kéoesek. Ha még csak a veseátültetés eredményeit érhetnénk el a szívoperációknál, mondhatom, meg lennénk elégedve. De a szívműtéteknél még nem várhatunk ilyen eredményeket, mindenekelőtt azért, mert nincs olyan készülék, amely biztosítaná a sebész munkáját. Próbálkozunk a létrehozásán, s állatokon alkalmazzuk kísérleteinknél. Az általam vezetett laboratóriumban például sikeresen próbálkozunk az elektrosti- mulátor és a kontrupulzátor kombinációjával. Ez.eknek a berendezéseknek összekapcsolásával tehermentesíthetjük a szivet, és lassúbb ütemű munkára kényszeríthetjük. Századunk technikai gondolkodása túlszárnyal minden elképzelést. Nem kételkedem, az orvosok végül megkapják a mechanikai segítséget is. Ügy vélem, csak akkor lesz igazolható az orvosok kockázatvállalása szívátültetések esetében. (APN) Vízügyi tanácskozás Ecseten A Szuha-patak völgyében gazdálkodó termelőszövetkezetek vezetői tanácskoznak ma Ecsegen, a Béke Termelőszövetkezetben. Az összejövetelen egy egész sor olyan hasznos dolgot vitatnak meg, amelyek szoros összefüggésben állnak a szövetkezetek gazdálkodásával, talaj- és vízvédelmével. A találkozó célja, hogy megbeszéljék a Szuha-patak vízgyűjtő területének üzemi vízrendezési munkálatait, a . tennivalók koordinálását. a tervezési és kivitelezési munkák programját. A tanácskozáson a járás, valamint a vízügyi szervek képviselői mellett, Felsőtold, Kutasó. Csőére, Palotás és Ecseg közös gazdaságainak vezetői vesznék részt Dstox'káló állomás létesül Még ebben az évben megkezdik. és be is fejezik a volt megyei kórház egy épületének átalakítását. A benne kialakítandó új egészségügyi intézmény rendeltetése lesz a könnyebb idegbetegek gondozása, járóbeteg alkoholelvonószakrendelés. Itt rendezik be az ország harmadik detoxs- káló — magyarul kijózanító — állomását. Az átalakításra. megye: költségvetésből mintegy 80C ezer forintot fordítanak.
