Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

1968. január 11., csütörtök NÖGRÄD 5 Az SKSE-'Síadfon felújítása még az elmúlt év november 30-án megkezdődött A pálya gyepszőnyegét kicserélik és az atlétikai pályát is rendbehozzák. A játéktérről 30 centi­méteres réteget szednek le az Óbudai MOSZ dolgozói és altalajként 350 köbmé­ter friss tőzeget, 210 köbméter trágyát teritenek le. A kivitelezéssel előreláthatólag áprilisban végeznek, az első mérkőzést május közepén játszhatják (Foto: Koppány György) Megyei atlétika' csúcsok „Szakállas" eredmények Közöljük az alábbiakban a me­gyei atlétikai csúcsokat 23 férfi és i.3 női versenyszámban. Blzek közül jó néhány már .»szakállas’' eredménynek számít. Férfi 20í) m-en I930^ben. 110 gáton és 400 gáton ugyancsak 1950-ben fel­állított csúcs van jelenleg is ér­vényben. A női • versenyszámok közül o disZkösZVetésöeii 1054-ben, 100 m-en l«55-ben, 200 m-en 1050- ban felállított eredmény jelenleg lő a legjobb. PÉRHAR 1«0 m. Szentkút! J (SKSE) 10<* <l»G2b Bambuk (SKSE) 10,9 (1965), 300 rn Havel fant (SKSE) 22,9 fV*m. 400 m Gé€z9 (SÜMSB) 51.3 09C«>. Simon 'SKSE) 51,2 (1W7). m m. Mécs.-!- (SBTC) 1:5«,4 (1965), 150» m. Mecser (9BTC) 3:43,8 (t966), 5000 m. IWeeser (SBTC) 13:36,6 (1966). Ki 000 m. Mecser (SÍTFC) 29:27,— (1006), 110 git DOfftr I9K9K) 15,0 (1950), #00 gM Botár (SKSE) 58,9 (1950), 3000 akadály Hegyi (SBTC) 9:30,_ (1967), 10 km. gyal. Girt' (SKSE) 14:38,6 (1966). 20 km gyal. Girt) (SKSE) 1 ,1. 9" :14y9 (196S)r. 4x100 Nógrád (Alexa, SctiaikKáz, Palaticzkl, Bakii) 44.2 (1967). maga? Sándor (SKSE! 19’ .(MM), rúd Kis* (sCVTSK) 973 ÍI906!, távol Fodor <SÜTO9«> 071 (1904) Hármas Ball» (Bgy. MEHORZ) 14.13 (19671. súly Karineri (StlMSE! 13,45 (1965), disz­kosz Kazinczi (SliaisE) 43.74 (1963). gerely Kaposvári (SKSE) 54.60 (1955), Papp (SÜMSE) 54.60 (1567). kalapács Némerti (SÜ1WSE) , 48.70 (1964) , tízpróba Fodor (SÜMSIf) ',744 (1965) . .VÖK 100 m. lihlár (SKSE) 13,« (1955), 200 m. Ulilár (fíagvbátony) ÍC.4 (1956). 400 m. Lajkó (Bgy. ME­DOSZ) 60,3 (1967), 800 m. Lajkú (Bgy. iWEDOSZ) 2:25,8 (1907), 8« gát Straus/ (Bgy. MEDOSZ) 12,4 (1907), magas Komin (SKSE) 16* (1907), távol Kissné (Bgy. MEDOSZ) 535 (1907), súly perlaki (Bgy. MB- DOSZ) 13,35 (19051 diszkosz Gömfi- ri (SKSE) 40,44 (1954), gerely Henyélné (SKSE) 40,70 (1966) öt­próba Kissné (Bgy. MEHOBZ) 3« (1967), 4X100 m. Nögrád (Lajkó. Pribeli, Tományi, Kissné) 51,8 (1967), 3X800 m. (Bgy MEDOSZ' (Pribeli, Moesárl, Lajkó) 7:56.8 (1967). 0gétfo©ő Pintér István DO«V/n£NTVM - RCtíÉN YC-tuoctra 30. S be-szélt besaéit Szemreb­benés nélkül letagadta, hogy az ő parancsára indult meg a honvédség Hitler oldalán Ju­goszlávia ellen, amellyel kor­mánya nem sokkal előbb kö­tött örök barátsági és meg­nemtámadási szerződést. Azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar megszálló csapatok tulajdonképpen nagy szolgála­tokat tettek Jugoszlávia né­peinek, hiszen ahol magyar megszállók voltak, ott nem voltak németek, tehát szinte megóvták őket a kegyetlenke­désektől Megállt, elhallgatott, s fel­tété a számára létfontosságú kérdést: — Kérem, meg tudná mon­dán1 nekünk, hogy mi Tito és hívni álláspontja a királyság ké'’.léséfj(?fl? Moderein most sem tagadta m -g önmagát. — Szó sem lehet arról, hogy Magyarország királyság legyen! — jelentette ki ma­gabiztosan. — Nem azért harcoltunk, nem azért versz­tünk hogy a szomszédban mea'" jiik a királyságot. Ad­dig nem tesszük le a fegy­vert -míg az egész világon me nem valósítjuk a dolgo­zó emberek uralmát A mi vil ér rendünkben csak a dol­goz,' '""bereknek tesz. helyük És v - erőnk, vannak fegy­vereink. amelyekkel kivív­hatjuk ezt. Az angolok és amerikaiak jóvoltából reme­kül fel vagyunk fegyverkez­ve' De ha kell, ezekkel a fegyverekkel az angol és ame­rikai dolgozóknak is segítünk, hogy levethessék magukról a tőkés igát... A kormányzó kezdte elve­szíteni az önuralmát, keze, amelyet az asztalon tartott, remegett. Horthy felemelkedett a székéről, ezzel jelezte, hogy sgámára véget ért a beszél­getés. Intett fiának, hogy köves­se, Bornemisszának pedig, hogy nyissa az ajtót. A kor­mányzó — miközben fiával együtt Bornemissza a föld­szintre kísérte —■ panaszosan mondta: — Ezekkel nem lehet tár* gyalni! Modercin, a „rettenthetet­len világforradalmár” meg­lehetősen félve üldögélt Höttl SS Sturmbannführer dolgo­zószobájában. Aprólékosan, töviről hegyire be kellett szá­molnia Höttinek a beszélge­tés lefolyásáról. A Sturm­bannführer először az íróasz­tala mögött ülve hallgatta, aztán felállt hosszú léptek kel rótta a szobát. Amikor Modercin is fel akart állni. Höttl egyszerűen vieszanyom- ta őt a székre. — üljön, ne ugráljon ne­kem. mint egy paprikajancsi! Pályafutása egyik legszeb­ben kidolgozott tervét érezte veszélyben. Ez a Dragutlo Modercin. akit a belgrádi Gestapo-központ Pavelie itsztasa hadseregéből válasz­tott ki, ahol őrnagyként szol­gált. alaposan elrontotta a dolgot. Kioktatták, hogy a kommunistát játssza, de miért ilyen ostobán, az isten szerelmére, miért ilyen osto­bán?! Végül is teljesen elré- mísztette Horthyt. Az akció, amelyet olyan gondosan épí­tettek fel, hogy tőrbecBalják a kormányzó fiát, sőt esetleg magát a kormányzót is, most holtpontra került. Hiszen Mo­dercin nem tudott semmiben megállapodni a kormányzó­val. Dehát persze, hogy nem tudott, ha az öreg totyakos előtt Olyan világforradalmárt játszik, aki alig várja, hogy Horthyt felhúzhassa az első fára. vagy legalábbis kiker­gesse a királyi Várból. Moder- cinnek olyan partizánt kel­lett volna játszania, aki- leg­alábbis reményeket kelt a kormányzóban, hogy ezen az úton átmentheti magát és uralmát. De ez az ostoba horvát mindent elrontott: —* Mondja, miért olyan marha, maga szerencsétlen? — kérdezte a remegő horvát- tól Höttl. Modercin pedig, aki olyan ékesszólóan szónokolt az Es­kü téren. most. itt a Dísz té­ren hallgatott. S átkozta ma­gát azért mert vállalkozott erre a feladatra. Pénzjutal­mat. s előléptetést remélt. » lém. mit kap érte cserébe És még örülhet, hogy ha eny- nvi gorombasággal megússza a dolgot A németek nem tré­fálnak. s értenek ahhoz, mi­ként kell megbüntetni az iigvetlen. hibát követő ügy­nököket — Na. lói van — váltott hirtelen hangot Höttl. — Modercin maga megtette, ami magától telik. A mi hibánk, hogy nem találtunk okosabb embert erre a megbízatásra... A> tömegsnortban Korántsem Használtuk ki a lehetőségeket Miről vallanak a terv- és tónyszámolc? 1964. május 22-én hozott az MTS egy, a tömegsport fejlesz­tését óóizö igen időszerű és fon­tos határozatot. Célja az vo-lt, hogy segitségével a testedzés, és a sportolás minél szélesebb kör­ben mindennapos társadalmi szűk. ségletté váljék. Régi igazság, hogy a jó határozat csak- akkor ér valamit, ha meg is valósítják. A minél eredményesebb végre­hajtás érdekében a megyei tö­megsport-bizottság „tömegsport intézkedési tervet” dolgozott ki hároméves Időszakaszra. Ebben rögzítették az elvi és gyakorlati tennivalókat. Azóta elmúlt három nyár, es elérkezett a számvetés Ideje. Mi és Hogyan valósult meg a me­gyei tervekből, miről vallanak a terv- és tényszámok? Már elöl­járóban leszögezhetjük: Nógrád tömógsport-mozgalma az említett időszak alatt, többek között az új foglalkoztatós! formák beve­zetése következtében mind szám­szerűen, mind szervezettségét te­kintve fejlődött. Amíg 1964-ben a három fő területen (falu. üzem. iskola) 34 ezren vettek részt tö­megsport-rendezvényeken. 1967-ben imár 4t SOO-an. A szám- biztató, de korántsem használtuk még ki a meglevő adottságokat. A SZERVEZETI LÉPESEKRŐL A határozat megvalósításához a szervezett keretek megerősödése és ill szervezetek létrehozása váb sztiltségc60é. Az elmúlt bárom év °iatt a/ egvesfiletek mind tag- 'étszámbsn. mind s vezetés «zín- ■.«oruhában megerősödtek, lobban ztkalmassá váltak a komplex-fel- sdatok tSvégzéSére. Az említett időszakban 15 út egyesület ala­kult, a tagok száma több mint négyezerré* növekedett. A spor­tolók száma 2300-zal lett magasabb Mindemellett a szakosztályokra vonatkozó fejlesztés mértéke nem Völt reális. A balassagyarmati lárásban 20, a szécsényiben 3 természetjáró szakosztály életre- hívását tervezték, a valóságban azonban csak egyet, illetve 14 szakosztályt alakítottak. A rend­szeres sporttevékenység szervezé­sére ób irányítására létrehozták a tömegsport-bizottságokat. Köz- ségi szinten munkájukban mini­mális volt a fejlődés, csak alka­lomszerű akciók végrehajtásában vettek részt. Az üzemi' és intéz­ményi 1 tömegsport-bizottságok munkája már szervezettebb és rendszeresebb volt. Elmondható ez Balassagyarmatról és Salgó­tarjánról, ■ valamint a salgótar­jáni járásról. A tervek szerint- három év alatt 15 helyen prog­ramozták- a- munkahelyi testneve­lés bevezetését. E célkitűzést csak részben valósították meg: mert mindössze hat üzemben tudták bevezetni az aktív pihenést szol­gáló munkahelyi testmozgást. JOBBAN LEHETETT VÁLOGATNI A három év tapasztalata alap­ján elmondható, hogy a tömege­ket mozgató versenyformák ki­alakultak. megszilárdultak a me­gyében, és évről évre gazdagod­nak. Így nagyobb volt a váloga­tási lehetőség Is. Bővült az alap­fokú sporttevékenység, új sport­ágak honosodtak meg (kézilabda, tollaslabda, lövészet). A körzeti rendszerben lebonyolított verse­nyek területén előrelépés tapasz­talható. A JTS-ek igyekeztek ki­alakítani körzeti központokat, és azokat megerősíteni. A falusi dolgozók spattaktádiai viszont lét­számban nem fellődtok az előirt mértékben. A több fordulós köz­ségi és körzeti döntők elterjesz­tését nem sikerült a kívánt mér­tékben megoldani. Az alapszin­tű versenyek új formájaként jelentkezett az ■ üzemi spartaki- ád Megállapítható, hogy az üze­mi tömegsportban rejlő lehető­ségeket nem aknázták ki teljes mértékben Jobb munkakapcsolat kiépítése szükséges a szakszerve­zett bizottságok és- a TS-ek kö­zött. Erre törekedett a salgó­tarjáni JTS és a balassagyarmati TS, Az iskolai sportmunkában (különösen a középiskoláknál) mi­nőségi változás következett be. A versenysporttal egyenrangúvá vált a tömegsporé-munku Aí< általános Iskolai tanulók ,eVfV kenységét pövitette az t«.iurű- olimpia, a Kiválasztó versenyek, seregszemlék és a nyári sport­tábor. Az Országos sportnapok bevezetésével bővültek a tömeg- torna fejlődésének lehetőségei is. A' Kilián Testnevelési Mozgalom viszont sem községi, üzemi, sem iskolai szinten nem fejlődött a kívánt mértékben. SZAKEMBEREK. LÉTESÍTMÉNYEK A tömegsport javítása ardeke- ben egyik fő feladatkent Ható. rozták meg az oktató-, játekvo- zető- és versenybíró-képzést, mint a versenyek lebonyolításánál* egyik elengedhetetlen feltételé). A képzést középfokú Iskolai, falu­si és alapfokú sporlvezetOképző tanfolyamokon oldották- meg. AE alapfokú sportvezető! tanfolyam kivételével a tényszámok ala­csonyabbak a tervezettnél. Tizen­kilenc sportágban 36» gyakorló oktató képzését tervezték, ezzel szemben csak 169 főt tudtok fel­készíteni. Helyi kezdeményezést; a szakemberképzésre nem ige» tapasztaltak Rétságon, Szócsétiy- ben és Pasztán. A kiképzett sportkáderek közül is jó néhányan „elvesztek” a sportmozgalom szá­mára. mivel nem gondoskodtak megfelelő foglalkoztatásukról. A tervben előírtak megvalósítását létesltménygondok is hátráltatták. Az tény. hogy négy év alatt 18 új létesítményt hoztál: létre, de ezek kis kapacitásúak, fgy aka­dályok merültek fel a tartalma­sabb szakosztályi és tömegsport- munka végzésével kapcsolatosan. A jövőben a szemlélet formálá­sán kívül a versenyfeltételek mégteremtésével Is többet kell fog- 1 lalkoznt. Tovább szükséges ma­gyarázni a sport egészségvédő hatását, hogy minél több em­bernek, mindennapos társadalmi Igényévé is váljon. Rozgonyi István Szálasi Ferenc, a nyilaske­resztesek vezére még az agy­ban hevert. Az éjiszaka so­káig olvasott: Hitler Mein Kampf-jának lapjait forgat­ta, ki tudja már hányadszor. Voltak részek, amelyeket be­téve tudott, cfe akárcsak a hivő katolikusok, a Bibliát, ő, a hivő náci a hitlerizmus bibliáját forgatta újra és új­ra. Nem lehet eléggé isrpemi a vezér gondolatait és szán­dékait. nem lehet eleget me­ríteni páratlan bölcsességéből, apostoli éleslátásából. Az édesanyja lépett be a szobába. — Égy úr van itt, fiam — mondta a mama. — Német úr. Téged keres! — Egy pillanat! — mondta a nyílás vezér és kiugrott az ágyból. Sebtében öltözködött. — Herein! — szólt ki az ajtón, amelyet azonnal szé­lesre tárt. Ott Kurt Haller, Veesenma- yer titkára várakozott. — Jó napot, Szálas! úr! — nyájaskodott a titkár, aki kü­lönben elég gyakran úgy go- rombáskodott Szálasival. mint általában bizalmas emberei­vel. — Üzenetet hoztam a bi­rodalmi követ úr ónagyméltó- ságától — mondta a titkár. — Parancsoljon, foglaljon helyet! — mutatott helyet Hallemak Szálast a szobában álló egyetlen fotelban. <5 ma­ga a vetetten ágyra ült — Az esti vacsoráról van szó, — mondta a titkár. — A követ úrnak sürgősen a fő­hadiszállásra kell repülnie... — De hiszen ,. — kezdte volna Szálas!. de a titkár nem hagyta szóhoz jutni. —-.. Éppen ezért arra kért. Szálas! úr. hogy ne este. ha­nem délben keresse fel. Va­csora helyett együtt ebédel­hetnének. .. Szálasi boldogan elmosolyo­dott. Végre, ez egyszer már nem neki, hanem a németek­nek sürgős a dolog. (Folytatjuk) Érkezett! Érkezett! I ' V Érkezett! Riga — 3 típusú 4Í>,8 cm3, első-hátsó teleszkópvillás, moly kismotorve­zetői igazolvánnyal bukósisak nélkül üzemeltethető. Arai 4000 Ft __ K apható: a szaküzletekben, áruházakba«. A I* IS Ú SI IRDKT K Esztergályos, marás, köszönti szakimul ka sokat; azonnali belépéssel felvesz az ÉM. ÜOV. Szerszám és Készü­lékgyára, Pásztó. Bét megegyezés szerint. Sihl vízszivattyút motorral, vagy anél­kül, és 1 használt TV-t keresek megvé­telre. „Sürgős” Jel­igére a balassagyar­mati Magyar Hirde­tőbe. A Balassagyarma­ti Építő Ktsz azon­nali belépésre fel­vesz építőipart tech­nikusokat. okik leg­alább 3 évi gyakor tattal rendelkeznek Fizetés a szövetke­zet vezetőjével tör­ténő közös megálla­podás alapján. A jelentkezőket kér ?ük Balassagyarmat Zrínyi utca 21. szám alatt személyesen vagv tevéi be* lentkezzenek. Az SVM. Üveg ipari Országos Vál falst Salgótarjáni Síküveggyára egy fiatal 0—5 éves gya­korlattal rendelkezi épftésmérnököt és egy — gyakorlott tO—15 éves svakor lattal rendelkező ko. hómémököt alkal­mazna Jelentkezni tehet a gyár sze­mélyzeti osztályán <£ a gyvap álfalva. Bu­dapesti út 29. szám alatt. A Beton és Vas­betonipari Müvek — Váci telepe — azon­nali belépésre fel­vesz éjjeliőrt mun­kakörbe két főt, valamint portási munkaköribe egy főt# Munkásszállást és üzemi étkezés* biz­tosítunk. Felvétel csakis személyes Je- 'entkezés esetén, a személyzeti osztály vezetői *r>él ^zen*- mdre. Dózsa György út 34. szám alatt. Napi 4 órás, havi r>90 Ft-os gyors- ésr gépírót halmazunk. Leve! éke1 .Sürgős’* jeligére a Kiadóhi­vatalba kérjük. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents