Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-06 / 4. szám

I96R Január 6., szombat MAC RÁD 3 Máfrcmovák az ú| esztendő elején t.gy üti működe* — nagyobb siker Egy évforduló margójára Salgótarján gyökeres* fordulat»! akar A Mátranováki Bányaüzem­ben az adós&ig ránehezedik a két aknára. A sokasodó ten­nivalók közepette kell ettől megszabadulni most a gazda­ságirányítás eiső esztendejé­ben. Ez a szándék érvényesült a napokban az üzemi párí- végrehaj főbizottság vitájá­ban. A vb hét tagja közül öten végeztek technikumot, ezért a vitában érthetően a kellő szakszerű -ég is h*)yet kapott. Mégsem tekintették azonban céljuknak azt. hogy a műszaki vezetők helyett mondjanak véleményt. Első­sorban arról beszéltek, mit kell tennie a pártbizottság­nak. az alapszervezeteknek és valamennyi kommunistának azért, hogy a nehéz körülmé­nyek között termelő üzemek­ben helyt tudjanak állni. Mátranovákon .különösen szükséges, hogy mindenki igyekezete legjavát adja. Drá gán termelik a szenet' egv tonna klbái)yé«z*sához 80—1 0 forint állami dotációt, használ­nak fel. Olykor a fegyelme­zetlenség és a visszás intéz­kedések is bonyolítiák a prob­lémákat. Itt igazán létkérdés az. hogy lépést tud iának tar­tani a népgazdaság érdekei­vel A vb jelentése és a vita azt igazolta, hogy az erők adot­tak. s ha változik a szemlélet, javulnak a vezetők, a dolgo­zók közötti emberi kapcsola­tok, nem marad el az előre­lépés. A teljes kép sok apró mozaikból tevődik össze. Most csak a legjellemzőbbeket ra­gadjuk ki.. A legtöbb megjegy­zés az egykor jóhírű Csurgó- aknát és a vezetésben tapasz talható visszásságokat érte Nemrég új aknavezetőt ne veztek ki, s az eltet! néhány hónap még nem nyújt teli- képet László Gyula munkájú ról. Több észrevételről azon­ban már szót ejtenek az alap szervezet kommunistái, veze­tői. Ezeket így lehetne sum­mázni: ha közvetlenebb, kol- legálisabb lenne a viszonya a mozgalmi és szakmai vezetés­nek. akkor ez nagy előnyére válhatna az új aknavezetőnek, de a termelésnek is. Nem arról van szó. hogy lépten-nyomon beleszóljanak tevékenységébe, s ezzel sért­sék az egyszemélyi vezetést. A túlzásokat azonban idejé­ben kell s2óvátenni. Ez első­sorban a pártszervezet dolga A vb tagjai helyeslik a szigo rúságot. a határozott fellé­pést. Néha azonban a határo­zottságot ridegség váltja fel Csurgón, s ez visszájára for dítja a jószándékot is. A kö­zelmúltban a munkarenddel ellentétben két aknász csak l( esőbb, fürdés után készítette el a műszak munkájáról szó­ló jelentést Ez lazításnak szá­mít, késve érkeznek az ada­tok az igazgatóságra. így az­tán elhúzódik az operatív, műszaki intézkedés is Buszú­val: a gyorsaságnak fontos szerepe van a gazdaságossá« alakulásában. Ezért szervez­nek Novákon információs cso­portot Az aknavezető azon­ban egy kissé túllőtt a célon. Csak fél műszakot írt a két. aknász lávára. A felelo-'seere- vonásnak minden esetben vannak módozatai. Ebben az esetben a szankció cinizmust váltott ki. s kétkedővé tette a hangulatot. Ezt a pártszerve­zet is felismerte. S ha szóvá teszik, csak helyeselni lehet A cél, hogv helyes észrevé­telek, a pártszervezet ml -óért H7. ttVí‘1’3 Vf» ►(>:*> y>óyp7lg>cg^ rn. hocv döntéseit, r annak várható hatásait jobban gon­dolja végig. Ha a pártszerve­zet rendszeresen él ezzel a kötelességével, jól tudja be­váltani gazdaságszervező te­vékenységét, s a párt káder­nevelési politikáját is. A vitában felmerült, hogy sokan különösebb bejelent*;; nélkül távol maradtak uí üzemből, mondván: részükre még szabadság jár. Nincs te hát teljesen jó vágányon a felelősségérzet, mert a mű- szakmulasztás egyenlő terme léskieséssel. De ez. az érem­nek csak az egyik oldala, a másik az. hogy sok dolgosa nem használta fel szabadsá­gát. Senki nem várhatja azt, hogy erről lemondjanak. Nyil­vánvalóan ha jól tervezték volna a szabadság felhaszná­lását úgv. az üzem és az egyén érdeke is szinkronba került volna Akkor ez nem okoz .zökkenőket sem a terv­tel jesíiésben. s elejét lehetne venni a fegyelmezetlenségnek is. Az -Üzem kommunistái szor­galmukkal. gyakran megnyi­latkozó példamutatásukkal sokszor váltottak már ki el­ismerést. Ezzel tudiák a leg­többet nyújtani, vagyis a sze­mélye-' példával. Ha ez jó helyesen érvényesül a pár* gazdaság-szervező tevékenysé­ge. A jó példa ösztönöz nem­csak helytállásra, de a hibák elleni határozottabb fellépés­re is. Most az új esztendőben is ezt várja a termelés érde­ke a kommunistáktól, de min­den dolgozótól Mátranovákpo Gáti-aknán ió a helyzet és Csurgó is felzárkózhat, ha na gyobb felelős ség kíséri a mun kát, « ezt állandóan ébren tartják a pártszervezet kom­munistái. Gulyás Ernő Ezerszáz űj vöröskeresztes A Vöröskereszt salgótarjáni városi szervezeténél hasznos­nak ígérkező decentralizációs folyamat indult meg. Az acél­árugyárban — például — ti­zenkettőről tizennégyre, a síküveggyárban egyről három­ra emelkedett a vöröskeresz­tes alapszervezetek száma. Az öblösüveggyárban hatból tíz. a bányagépgyárban egyből három alapszervezetet alakíta­nak ki. A törekvés az, hogy minden üzemben annyi vörös­keresztes alapszervezet legyen, mint ahany pártalapszerveaet működik. A megyeszékhelyen ma nyolcvanöt vöröskeresztes alapszervezet dolgozik: ez év végére ezek száma eléri a százat. A decentralizáció fő­ként az egészségügyi felvilá­gosításnál ígérkezik előnyös­nek. Az átszervezés mellett a Vöröskereszt III. kongresz- szusa tiszteletére a jelenlegi ötezer-hatszázas taglétszámot hatezer-hétszázra növelik. A salgótarjáni iparmedence dolgozói forradalmi hagyomá­nyaihoz híven követték a Kommunisták Magyarországi Pártját. Legjobbjailt. akik megalakították a KMP helyi xervezetet Kun Béla — Szalon Rezső — Rudas Lász- ó budapesti kiküldöttek segít­ségével véglegesen le akartak rzámolni a helyi burzsoáziá­val. Látták, hogy a polgári át­alakulás nem oldotta meg fő i'robléméikat. A salgótarjáni s pari üzemek nem tudtak fo- vamatos munkát biztosítani munkásaiknak. A Rima he­tenként csak két napot dolgo­zott. a palacksvárban és a Hirsch művekben, a tábla- üveggyárban szünetelt; a munka. A bánva biztosította ugyan a folyamatos munkát, a dolgozók megélhetése, mun­kafeltételeik itt sem javultak A burzsoázia által irányított bizottságok, tanácsok, a mun- k ísság fokozatos kiszorítására törekedtek. A párt vezetői fel­ismerték: ha időben nem cse­lekednek fokozatosan veszítik e’ megszerzett pozícióikat Ezért 1919. január 1-én nagygyűlést tartottak. Este 6 órakor megtartott, az össx- munkásság megbízottait ma­rtba foglaló értekezleten meg alakították a munkástanácsot. Miután a kommunista és a szociáldemokrata munkásság vitájából a kommunisták ke­rültek kt győztesen, elhatároz­ták. hogy másnap, január fi­án mind a városi, mind a já­rási közigazgatást átszervezik, államosítják a bányákat, gyár­üzemeket. A megalakult nagy munkástanács vállalta a rend. fegyelem és a közbiztonság fenntartását. A nagygyűlést kővető napon a bányászok, ipart dolgozók nem álltak munkába, gyűléseket, tünteté­seket tartottak. Pénteken «— január 3-án — a bányászok birtokba vették a bányákat, az igazgatósági épületeket.. El­foglalták a postát, távírót, a vasútállomást. „A bányákat n maguk tulajdonának jelentet­ték ki. és a régi igazgatóságot elmozdítva, új igazgatóságot állítottak a bányák élére” — írja a Népszava 1919. január 5-i száma. sabb biztosítása érdekében szintén szükséges néhány — az alapelvekkel ellenkező — helytelen szemléletet és gya­korlatot leküzdeni. A káde "- munka gyakorlatában — kü­lönösen az állami és gazda­sági életben -- előfordult, hogy az adott személyek ki­nevezése. leváltása munkájá­nak megítélése nem azon a •szinten nyert elbírálást, ahol dolgozott, hanem egy, sőt két fokkal is magasabb szinten működő szerveknél. A káde­rek reális megítélésének fel­tétele. hogy mindé« vezető sorsáról ott döntsenek, ahol a legjobban ismerik■ Nem ke­vésbé fontos, hogy a káderek elé reális mércét állítsanak, olyat, amely iobb munkára ösztönöz megfelel az illető felkészültségének és a fejlődő igényeknek. Kovelkezeíes harcol a szubjektivizmus ellen Káros jelenség a kádermun­kában a szubjektivizmus Is. Az egyéni érzések, indítékok vagy a szimpátia és az ellen­szenv, nem lehetnek mérvadók a megítélésben. A pártszerve­zetek csak olyan véleményt támogathatnak és fogadhatnak el amely a realitáson és a tárgyilagosságon alapul. Ezért mindenütt fokozottabban kell alkalmazni a választott testü­letek döntési és véleményezési jogát és ezzel párhuzamosan a vezetők egyszemélyi felelőssé­gét. A szubjektivizmus megnyi­latkozásai jelenleg politikai bizonytalansággal és emberi gyengeségekkel függnek ösz- sze- Az őszinteség hiányát mu­tatja, hogy vannak esetek, amikor a kádervéleménvek nem igazolják az életet. Elő­léptetésnél például csak jót, leváltásnál pedig csak rosz- szat írnak. Nem egyszer talál­kozni azzal, hogy mást monda­nak valakinek a szemébe és mást a háta mögött. Helyen­ként találkozni olyan idősza­kos minősítésekkel, amelyek ferdén, egyoldalúan értékelik egv-egy személv munka iát, magatartását. Különösen tűr­hetetlen hogy ha elvétve is. de akadnak vezetők, akik a lehető legjobbat mondják és íriák valamely beosztottuk- ről, ha gyenge munkája miatt szeretnének főleg megsza­badulni. A káderekről alkotott kettős vélemények a szubjektivizmus mellett összefüggnek a minő­sítések rendszertelenségével is, azzal, hogy menetközben nem kísérik kellő figyelemmel az illető munkáját. Ezért eseten­ként — az elvtelen mentege- tés mellett — tapasztalható a hibák összegyűjtése, amit azu­tán egyszerre zúdítanak az il­lető nyakába. E szemléletből fakad, hogy egyeseket a már korábban elkövetett hibái alapján ítélnek meg még ma is, annak ellenére, hogy e hi­bája nem volt jóvátehetetlen, illetve annak ellenkezőjét mór több esetben bizonyítot­ta. Ugyancsak a szubjektiviz­musban van a gyökere annak is, hogy igen sok helyen fenn­tartásokkal élnek a fiatalok­kal és a nőkkel szemben. Ez a szemlélet részben funkció­féltéssel, részben az újtól va­ló tartózkodással függ össze. A nők lebecsülése nyilván visszanyúlik a nőknek a múlt­ban elfoglalt társadalmi hely­zetéhez. Ezért tehát gyorsíta­ni kell azt a folyamatot, amely e régi szemléletet kö­vetkezetesebben felszámolja- Az a cél, hogy a nők számuk és végzett munkájuk alapján elfoglalhassák helyüket a tár­sadalmi élet. különböző vezető posztjaiban is. A megítélést Illetően szól­nunk kelt még két dologról. Az egyik: egy-egy vezető munkáiét nemcsak akkor ér­tékelik, amikor kádervéle­mény készítése céljából leül­nek vele tárgyalni. Nem, mert a testület állásfoglalása egu-egu határozat végrehvMd- sáról. env-egy munkaterület értékeléséről egyben az adott vezető munkájának értékelé­sét. is jelenti. Helyes, ha min­den vezető ígv tartja ezt szá­mon. U“vaunkkor a testületi ülés megállapításainak marad­jon írásos nyoma az illető ve­zető káderanyagában is A másik: a nárszervezMekoek eevre következetesebben kell alkalmazniuk azt ar. elvet, hoev ió vezető - v. aki mellett fedődnek. nevelődnek a káde­rek. úi tehetségek lennek elő. az emberek szívesen és jó han- eulatb“-* dolgoznak. K líáilerimmlía demokratizmusa A káderek nevelésére sok ló módszer és eszköz áll a nárt- szervenetek. a vezetői* rendel­kezésére. Alapvetően olyan dolgokról van sző, amelyeket eddig is sikerrel hasznosítot­tunk, de további finomításuk­ra következetesebb alkalma­zásukra van szükség. A káderek nevelésének, a velük való foglalkozásnak alapja a szocialista humaniz­mus. Ez magában foglalja a figyelmességet, a türelmet a káderek iránt, de feltételez bátorságot és bizonyos fokú szigorúságot is. Eredményes kádermunka csak a kölcsönös bizalom, az őszinteség nyílt légkörében folyhat- Bátrabban kell támaszkodni azokra, akik mernek kezdeményezni, vitat­kozni, küzdenek a megszokott- ság, a sablonok ellen. Ezzel együtt fokozni kell a politika! harcot, az éberséget a talp- nyalók. a simulékony emberek ellen, akik mindent kritikátla­nul elfogadnak, dörzsölfidnek. Ezzel párhuzamosan erősíteni szükséges a fegyelmet, a párt­szerűséget is, fellépve a fe­csegés, a jól értesültség és minden más kispolgári felfo­gás ellen. A kádermunka de­mokratizmusának azt kell szolgálnia, hogv kiválasztásé­ban és megítélésében szót kap­janak mindazok, akik illeté­kesek. Mindenekelőtt a párt- közvélemény javaslatait, ész­revételeit kell igényein!. Ezért erősíteni kell azt az egészsé­ges közszellemet amelyben a dolgozók, a kommunista kol­lektíva figyelemmel kísért p. vezetők munkáját, magatartá­sát és bátran, kritikusan mon­danak véleményt. Mptik József a megvei pártbizottság osztályvezetője (Folytatfűk.) A forradalmi munkásság hősi tettét kishitű, a forradal­mi átalakulás merészségét ta­gadó opportunista csoportok igyekeztek aláásni. Több bi­zalmi férfi. valamint Pever Károly emberei az „igazi de­mokrácia” hangoztatásával tu­lajdonképpen a kapitalista rendszer továbbélését segítet­ték. Akik akkor a „rend” es „fegyelem”, az ügynevezett „Öntudatos munkásság” tógá­ját öltötték magukra, és akik visszahúzódtak, azok a mun­kásság igazi érdekei eilen cselekedtek. Az öntudatos proletariátus jogos Intézkedései möcött a szocialista átalakulás vámsze­dői is felléptek. Salgótarján néhány vagyonos polgára őse lédjelk. fizetett embereik út­ján fosztogatni kezdték az ílz leteket. Példájukat követték a cigányok, lumpen elemek. Az ellenforradalmi propaganda hosszú ideig csupán ezt n tényt ragadta ki az esemé­nyekből. A rablásokat a kom­munisták nyakába akarták varrni. „A* Est” c. polgári lap hosszú tudósításokat közölt különböző rémtettekről, össze­függést keresett a salgótarjáni események és a várható cseh Intervenció között. Arra gon­doltak, hogy m'ndez csak pro­vokáció. amely alkalmas lesz a cseh burzsoá csapatok behí­vására. A . busás profitjukat féltő bónyakapitailsták gyorsan ér­tesítették felettes szerveiket, sőt a kormányt is. Amikor a miniszterelnökség a jelentést kézhez kapta éppen ülésezett. Az ügyet olyan sürgősnek ta­lálták, hogy a minisztertaná­csot azonnal feloszlatták. In­tézkedtek. hogy Salgótarjánba azonnal különítmény indul­jon a, „rend ’ helyreállítására. A gyors intézkedésre vall, hogy a Hatvanban állomásozó iglól géppuskásokat indítot­ták útba. Kormánybiztosnak Pever Károlyt nevezték ki, aki a munkásságot rablással vádol­ta. Noha a munkát felülvizs­gáló úgynevezett Kobozó Bi­zottságok megállapították, hogy a rablott holmik jó ré­szét orgazdáik cselédjeikkel és alkalmazottaikkal szállít­tatják vissza, mégis a bá­nyákból kijövő munkásokat bántalmazták. Egyetlen tol­vajnak; úrnak sem görbült meg a hajaszála, de Pever parancsára agyonlőtték Ma­rtina bányászt, Spenecska acélgyári munkást, akiknek a fosztogatásban részük sem volt. Néhány nap múlva Pe- yer jelentette: a „rend” hely­reállt. A hamu alatt azonban iz- zott a parázs. A salgótarjáni munkásság készült a végső le­számolásra. Molnár Pál Hatékony rott a mélyműtrágyázás Kísérletek a pásztói Béke Tsz-ben Még az elmúlt év elején hírt adtunk arról a kísérletről, amely a pásztói Béke Terme­lőszövetkezetben indult. A szakemberek célja az volt, hogy bebizonyítsák a mély- műtrágyázás hatékonyságát, azt, hogy jó eredményeket hoz a nógrádi erdőségi talajokon. Az egyéves munkát a napok­ban értékelték a pásztói já­rási tanács mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztály, vala­mint a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem szakemberei. A kísérletet annak idején arra a féltételezésre alapoz­ták, hogy a nitrogénműtrágya hatékonysága nő, ha aránylag nagy mennyiséget, altalajlazí­tással juttatnak be az erdőségi talajok alsóbb szintjébe. Ugyanis a korábbi vizsgálatok azt bizonyították, hogy a táp­anyag-felhalmozódás a talaj mélyebb rétegeiben jelentős mértékben csökkentheti a mű­trágyázás költségeit. Tudniil­lik az erdőségi talajok meg­kötik a foszfort, kalciumot és káliumot, s így kálium és fosz­for tartalmú műtrágyáról nem kellett gondoskodni. A műtrágyát 30—60 centi- méteres réteg közé munkálták be a gépek. Így az eléggé tö­mör altalajszerkezet is meg­javult. A két eljárás együttes alkalmazásával kedvező viszo­nyok alakultak ki a tápanyag feltárásához. A nitrogénmű­trágya serkentőleg hatott a mélyebben elhelyezkedett gyö­kérzet foszfor és kálium fel­vételének folyamataira is. Ezeket a tényezőket a kuko­rica — mert a kísérletet a ku­koricánál alkalmazták — ki­tűnően tudta értékesíteni. Az eredmények összegezésénél ki­derült, hogy a kukorica 16,20 mázsával termelt többet, mint azon a területen, ahol a szo­kásos műtrágyázást alkal­mazták. Az új eljárás az egy­szerű altalajlazításhoz viszo­nyítva is több mint hét má­zsával növelte a holdanként! kukoricatermést. A mélymü- trágyázésos eljárás jelentős többletbevételt eredményezett. A termelőszövetkezetben ügy számolják, holdanként mint­egy kétezer forinttal nőtt a jövedelem. Mindezek tehát elvezetnek ahhoz a megállapításhoz, a mélyműtrágy.izás a barna er­dőtalajokon igen hatékony agrotechnikai eljárás. Jelen­tős mértékben növeli a hol­danként! terméshozamot, és így a jövedelmet is. A szak­emberek, akik e munkát vé­gezték, azt is megállapítottál*, hogy a munkára fordított ösa- szeg az altalajiazítás költsé­geivel együtt, egy és egyne­gyed év alatt mindenképpen megtérül. A pásztói járási tanács, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a pásztói Béke Tsz, a Gépállomások Nógrád me­gyei Igazgatósága, a Pásztói Gépjavító Állomás, valamint a megyei üzemanyag- és ta­lajvizsgáló laboratórium szak­emberei eredményes munkát végeztek. A kísérlet sikere. S kedvező terméseredmények le­hetőséget teremtettek arra, hogy e módszert kiszélesítsék. Az áj gazdasági mechaniz­musban a hozamok növelésé­nek. a gazdaságos termelésnek szerepe tovább nőtt. Nógrád megyében célszerűnek mutat­kozik tehát más talajtípuso­kon, más rr útrágyaféleség ék­kel ;— esetleg keverékműtr.i- gyákkal — a kísérlet tovább­folytatása. Hiszen a pásztói kí­sérlet eredménye azt bizonyít­ja, hogy az altalajlazítássa! összekapcsolt mélyműtrágyá­zás egyre jobban fejlődő agro­technikánk. új és Hatókon eljárásává válhat. Benosc Barna talajtani szakmérnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents