Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-30 / 24. szám
1968 január 30„ kndd MŐGRÍD 3 • • Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás a 2. oldalról.) hanem a vállalati vezetők és kollektívák is felelősséggel tartoznak. Az ú.i Munka Törvény- könyvből adódó feladatok magyarázásánál a végrehajtó bizottság előterjesztése leszögezi, hogy míg régebben az állam a szociális juttatások nagy részét az elvégzett munkától függetlenül fejlesztette, a jövőben az egészségügyi ellátás, bizonyos szociális juttatások — a családi pótlék kivételével — egyre inkább a végzett munka függvényei lesznek. Mindent meg kell tenni azért, hogy a dolgozók megértsék a társadalmi fogyasztási alap, a közvetett juttatások egész rendszerét, lássák: melyek azok a területék, amelyeken a szocialista állam közvetett úton hozzájárult a jólét fokozásához. Társadalmi és politikai egyenlősé» A gazdasági mechanizmus reformja után módosul a gazdasági egyenlőség felfogása. Ebből eredően egyre inkább előfordulhat, hogy hasonló beosztásban, minőségben, de különböző helyen, a dolgozók bére lényegesen eltér egymástól, mert más lesz a munka hatékonysága és eredményessége. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ugyanakkor a társadalmi és politikai egyenlőségben nem lesz változás. A reform a társadalmi igazságosság felfogását módosítja, mivel az emberek életszínvonalának skáláját jelentősen megnyújtja. Ez megfelel társadalmunk érdekeinek. A jobb életmód mögött az egész tár-' sadálom számára végzett hasznosabb, hatékonyabb mun- ks. I6SZ1 A végrehajtó bizottság előterjesztése alapján az agitá- cióts és propagandamunkának a jövőben figyelembe kell vennie a helyi sajátosságokat, az adott rétegek, csoportok gondjaik Az előterjesztés azzal is számol, hogy megyénkben a feltételek és lehetőségek következtében a reform eredményes megvalósítása kitartóbb munkát, nagyobb erőfeszítéseket igényel, sőt több gonddal is számolni kell. Az érdekviszonyok alakulása gyarázása a tömegpolitikai munka egyik fontos kérdésévé válik az elkövetkező időben. Az agitációs és propagandatevékenységben magyarázni kell, hogy országos szinten alapvető politikai érdekeink elsődleges szerepet töltenek be, és a gazdaságossági, népgazdasági érdekeink e fő politikai tényezők alapján alakulhatnak, s nem sérthetik politikai céljainkat. Más szóval: a politikai elsődlegességet kell hogy valljuk. Az ideológiai munka feladatai Havas Péter elvtárs szóbeli előterjesztésében igen nagy teret szentelt az ideológiai munka fontosságának, Ugyanis az utóbbi időben gyakran esik szó a reform várható hatásáról az emberek tudatában. Ezen belül is vita tárgyát képezi az anyagi érdekeltség, illetve ennek növekedése és a szocialista erkölcs viszonya. Hangsúlyozta, hogy a marxizmus—lenlnizmusnak ebben mindig a2 volt a felfogása, hogy az erkölcsöt sohasem szabad elszakítani a gazdasági viszonyok fejlődésének adott szintjétől. Mi ennek megfelelően az ezt kifejező szocialista erkölcsöt valljuk magunkénak. Foglalkozott a reformnak a kulturális életre gyakorolt várható hatásával is. Kijelentette, hogy a kultúra anyagi támogatása nem csökken. Szükséges azonban, hogy az anyagi eszközöket minden területen nagyobb gonddal, nagyobb előrelátással, ésszerűbben használják fel. A politikai nevelő munka színvonala, hatékonysága növelésével kapcsolatban elhangzott, hogy egyrészt elengedhetetlenül szükséges: az agitációs és propagandamunka már kialakított formáinak tökéletesítése, az igényeknek megfelelő alkalmazása. Így például az, hogy az eddigieknél jobban ki kell használni Jedlicska Gyula: A megyei pártbizottság első titkára bevezetőben hangsúlyozta: — A Központi Bizottság, amikor az új gazdasági mechanizmus bevezetése mellett döntött, alaposan fel. hanem a bevezetéssel kapcsolatos politikai követelmények, a helyzet reális megítélése, a gazdaságpolitikai, a párt- és tömegszervezeti oktatás adta lehetőségeket. A politikai oktatás váljon a közvélemény formálásának aktív központjává, olyan fórummá, amelyen a legközvetlenebb formában válaszolni lehet a dolgozók kérdéseire, gondjaira. Ehhez azonban a legképzettebb, a politikai munkában jártas kommunistákat kell propagandamunkával megbízni, s tevékenységükhöz minden segítséget megadni. Politikai h ideológiai éberségei A gazdaságirányítási rendszer reformja a politikai tevékenység színvonalának, hatékonyságának növelését, módszereinek kiszélesítését igényli. Az agitációs és propagandamunka feladata, hogy a közvéleményt Irányítsa, válaszoljon a legkülönbözőbb rétegek kérdéseire és bővítse a lakosságnak azt a körét, amelyet a politikai nevelő tevékenység érint. Többet kell foglalkozni az úgynevezett passzív emberek szemléletének alakításával, számolva azzal, hogy a reform bevezetésénél esetleg jelentkező zökkenőket az ellenséges propaganda megpróbálja saját érdekében felhasználni. Ezért fokozni kell a politikai és ideológiai éberséget. Harcolni kell a széles dolgozó tömegek aktív, cselekvő támogatásáért. Egyik legfontosabb feladat a kommunisták egységes, szervezett, felelősségteljes, áldozatkész fellépésének biztosítása a reform mellett. Mindenekelőtt a pártszervezetekben kell lelkes, helyeslő réteget a belpolitikai és külpolitikai összefüggések tükrében. Az új mechanizmus bevezetésénél a Központi Bizottság figyelembe vette a harmadik ötéves terv feladatait, a zökkenőmentes átmenet biztosításának szükségességét, s jelenlegi gazdasági helyzetünket. Amikor utalt arra, hogy a gazdasági szabályozókat jórészt egyszerre kell mozgásba hozni, azt is világosan kijelentette: az új mechanizmus követelményeit egyszerre nem lehet megvalósítani, a reform kibontakozása csak a későbbi időpontban várható. De hogy Jó Úton Járunk, azt már a január 1-i fogyasztói árrendezés is mutatja. Megyénk dolgozói is általában kedvezően fogadták. A kialakítani a célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden kommunista a reform lényegét és elemeit alaposan ismerve mindennapi munkájával, aktív politikai tevékenységével küzdjön a reform sikeres megvalósításáért. A kommunisták munkájának szervezésében a pártcsoportoknak kell fontos szerepet vállainiok. Feladat az agítá- ciós és propagandatevékenységben a párttagság állandó és Igényes tájékoztatása, valamennyi aktuális politikai kérdésről. A végrehajtó bizottság és a szóbeli előterjesztés is állást foglal abban, hogy a tömegszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunisták biztosítsák, és a maguk eszközeivel a különböző rétegek között segítsék a gazdaságirányítás ’ reformjával kapcsolatos politikai tömegmunkát. Ezután szünet következett. Szünet után Matuz József, a megyei pártbizottság titkára elnökletével folytatta munkáját kibővített pártbizottsági ülés. A végrehajtó bizottság előterjesztése és a két referátum feletti vitában részt vett Szalai Gáspár, az MSZMP salgótarjáni városi bizottságának első titkára, Devcsics Miklós, az MSZMP rétsági járási bizottságának első titkára, Dio- novszki Gyula, a ZXM Salgótarjáni Gyáregységének vezetője, Géczy Imre, az MSZMP balassagyarmati városi bizottságának első titkára, Nagy Imre, a mátranováki bányaüzem pártbizottságának titkára, dr. Bartha Róbert, az EVM. Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat Igazgatója. A vita során még szót kért Jedlics- ka Gyula és Matuz József, Alábbiakban kivonatosan közöljük felszólalásukat. munka neheze azonban még bátra van, mert eddig a reformmal jórészt az a két— háromszázezer ember foglalkozott, akik valamilyen formában aktívan részt vettek az előkészítésben. A jelenlegi időszakban az a követelmény, hogy az új mechanizmus minden célkitűzést természetes dologgá, közüggyé, valamennyi dolgozó társadalmi ügyévé tegyük, hogy megértve az új helyzetet, annak megfelelően cselekedjék. Ebben az új helyzetben ho* gyan fogjuk fel a megye helyzetét, jövőjét? A múlt esztendő a gyorsütemű fejlődés éve volt. Sikerült megoldani a bányászatban Jelentkező problémákat A kibővített pártbizottsági ülés hallgatói nagy figyelemmel kísérik a referátumokat Az új gazdasági rendszer reformjából adódóan jelentős az érdekviszonyok alakulása —• hangsúlyozza az előterjesztés. Ezért a népgazdasági és egyéni érdek mellett jelentős az üzemi — vállalati, vagy a „csoport” érdek, de számolni kell az úgynevezett területi regionális jellegű érdekek előtérbe kerülésével is. Az érdekek kölcsönhatása, annak mamegvizsgálta a gazdasági és politikai feltételeket, mivel tudatában volt, hogy egész szocialista népgazdaságunkat átfogó, nagy horderejű kérdésről van szó. Teljesen világossá vált, hogy mit akarunk megreformálni. Ennek megfelelően a tudomány segítségével, az előkészítés során nemcsak a gazdaságosság, a hatékonyság problémái merültek Nézzünk szembe önmagunkkal, kezdeményezzünk többet és bátrabban Fejlődtek üzemeink, vállalata- igen nagy szükség van az alaink de jó esztendőt hagyott pos, elemző és szervező munmaga mögött a mezőgazdaság is. Kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint 1966 végén, illetve 1967 elején. A jó munkával megszerzett előnyre nagy szükségünk van, a megye jövője szempontjából. Megyénk sajátossága közé tartozik, hogy, a kapitalizmustól örökségül kapott elmaradottságból ugyan sokat törlesztettünk. de mindent nem tudtunk teljesen megszüntetni. Azok a korábbi fejlesztések, amelyeknek megvalósításával biztosítani kívántuk megyénk további dinamikus fejlődését, egyelőre nem valósulhatnak meg. Keresnünk kell az új forrásokat, amelyek lehetővé teszik az új körülmények között is a fejlődést. Közbülső megoldásnak kínálkozik, hogy ott, ahol lehet gyorsítsuk meg a minisztériumokhoz tartozó üzemek, tanácsi vállalatok és szövetkezetek fejlődését. Ennek érdekében fontos, hogy helyesen és reálisan mérjük fel lehetőségeinket. Amink van, azt okosan, a célnak legmegfelelőbben használjuk fel. Rátérve a mechanizmus és a vezetés színvonala emelésének problémájára, a következőket mondotta: — Ebben a helyzetben különösen nagy jelentősége van a helyes kezdeményezésnek, a leleményességnek, az öntevékenységnek. Nemcsak a nagyobb posztokon dolgozó vezetőktől kérjük ezt, hanem a művezetőktől, a csoportvezetőktől és a termelőszövetkezeti brigádvezetöktől is. A munka hevében, a» új utak keresésében, a régi problémák megoldásában előfordulhat, hogy valami nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk. Akkor újra és újra neki kell rugaszkodni. addig amíg a problémák meg nem oldódnak. Ezért a kezdeményezés mellett kára. Az érdekek egyeztetésével is foglalkozott. — A különböző érdekek eltérőek lehetnek. Közülük a megyei érdek áll a legközelebb a népgazdaságéhoz. Viszont az is biztos, hogy az ágazati érdekeket csak a megyei vezetés képes a területi érdekek ismeretében a népgazdaságéhoz igazítani. Emellett a megyei érdeknek közvetítő szerepe is van a vállalatok részére. A fentiekből adódóan, ha különböző utakat járunk, ha a különböző érdekeket nem egyeztetjük, akkor nem tudjuk a megye egészséges fejlődését biztosítani. Nekünk a gazdasági folyamatokban a találkozási pontokat kell keresni, nem pedig azt, ami a közös érdektől eltérít elválaszt Ez nem jelenti a vállalati érdele háttérbe szorítását, amennyiben — és ezen van a hangsúly — azok . tisztességes alapokon nyugszanak. Végül a mechanizmust segítő politikai munka fontosságáról szólt. Megállapította: — Nem lesz könnyű az új szemléletet és ennek megfelelő gyakorlatot meghonosítani, mert kísértenek még a régi szokások, a sablonok. Első és legfontosabb feladat: önmagunkkal szembe nézni. A kommunistáknak kell az új mechanizmusból fakadó politikai tennivalók bonyolultságát és sokrétűségét jól érteni; azt okosan, eredményesen, ha- tékonyan magyarázni. Az új mechanizmus elvi és részletkérdéseinek megértetése hosszú Időre határozza meg töm eg politikai munkánkat, annak feladatait az élet minden területén — fejezte be felszólalását Jedlicska Gyula elvtárs. flatnz József felszólalás« A megyei pártbizottság titkára felszólalása első részében hangsúlyozta, hogy az elmúlt évi gazdasági eredmények hatására tovább szilárdultak megyénk termelőszövetkezeted. Az előzetes számítások szerint megyei szinten az egy tagra jutó jövedelem meghaladja a tízezer forintot. Pozitív fejlődést értek el a termelőszövetkezetek, nyugodt a politikai hangulat. Hallatlan nagy politikai győzelem, hogy a párt agrárpolitikájának megvalósítása nyomán egyre többen jelentkeznek új tagként a termelőszövetkezetekbe. Elmondotta azt is, hogy jól zárták az elmúlt évet az állami gazdaságok, kivéve a kisterenyeií, ahol most is hiány mutatkozik. Hozzászólása további részében 1968 gondjairól és tennivalóiról szólt a megyei párt- bizottság titkára. Hangsúlyozta, hogy 1968-ban a termelőszövetkezeteket két irányban kell fejleszteni. Alkalmassá tenni a szövetkezeteket az önálló, vállalatszerű gazdálkodásra, ezzel együtt tovább fejleszteni a szövetkezeti demokráciát. Mint mondotta, az önálló, vállalatszerű gazdálkodásnál figyelembe kell venni a megye sajátosságát, ami ezt a folyamatot csak nehezíti. Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaságban magas a termelésre fordított költség, ugyanakkor alacsony a hozam. Megyénk termelőszövetkezeteinél kisebb a pénzbevétel! lehetőség, mint esetleg más megy ötben. Nehezíti az önálló vállalatszerű gazdálkodás bevezetését az is, hogy a megye domborzati adottságaiból fakadóan kicsi a termelő átlagterület. Felhívta a figyelmet a jelenleg folyó tervkészítésekre, s arra, hogy a tervkészítés során ügyelni kell az agrárpolitikai előkészítésekre. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy hamis, áltervet nem szabad készíteni. Felhívta a ügyeimet arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszerből fakadóan a költségszint csökkentésére kell nagy gondot fordítani. Szükséges a gazdaságtalan ágazatok felszámolása. Ugyancsak fontos a helyi tartalékok feltárása, de úgy, hogy ne tíz, hanem tizenöt mázsa búzát termeljünk egy holdon, növeljük a terméshozamot. Nagy fontosságot tulajdonított a helyi kezdeményezéseknek, a megfelelő közgazdasági számítások figyelembevételének. A segéd- és melléküzemágak jelentőségét hangsúlyozta. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottság támogatja ezt a törekvést, de csak ott, ahol az nem megy a mezőgazdasági termelés rovására, amelyik termék számára biztosított a piac, ahol nyereséges, és ahol van megfelelő munkaerő a segéd- éss melléküzemágak működtetéséhez. Szólt a közgazdasági szemlélet jelentőségéről, amit úgy kell felfogni, hogy egy traktoros például tudja azt, egy hold szántásához mennyi üzemanyagot használhat M, vagy például, aki a kukoricában dolgozik, tudja, hány tövet kell megművelnie ahhoz, hogy magasabb terméseredményeket érjenek el. Ezután a politikai tömegmunka jelentőségét hangsúlyozta Matuz József elvtárs. A vitában elhangzottakat Szoó Béta, a megyei pártbizottság titkára foglalta össze, majd a pártbizottság az előterjesztett javaslatokat határozatra emelte. Ezután Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára előterjesztette az első félévre szőlő pártbizottsági és végrehajtó bizottsági munkatervet, amelyet a pártbizottság egyhangúlag elfogadott A kibővített pártbizottsági ülés Matuz József zárszavával ért véget. ■
