Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-25 / 20. szám

1863. január ’5., esiitörtöTr woe RAT? Hem volt. Nem lesz...? Miért stagnál a ZIM-;ekonstnikció? Amikor 1966-ban a ZIM Salgótarjáni Gyáregységé­nek rekonstrukciója meg­kezdődött. egy megbeszélés végén az építők igazgatója e szavakkal fordult tűzhely­gyári kollégájához: „Meglá­tod, ez olyan beruházás lesz, amilyen nem volt és nem is lesz”, Nem kétséges, hogy az építők direktora ekkor még arra gondolt: a ZIM-re- konstrukció kivitelezése mintaszerű lesz. Hogy ké­sőbb mire gondolt, nem tudni, tény azonban, hogy az építkezésen eddig szer­zett tapasztalataink megle­hetősen lehangolóak. Az 1967. év elején kijelölt har­minchárommillió forint be­építéséből és végéig mind­össze körülbelül huszonkét- milliót sikerült abszolvál­ni. Ha ehhez hozzá számít­juk, hogy az építők 1966-ra tervezett programjuktól is elmaradtak a ZIM-rekonst- rukción. könnyű megérteni a beruházó, enyhén szóival, szkeptikus hangulatát. Hi­szen a megvalósítás a ter­vezetthez képest alig vala­mivel több hatvanszázalé­kosnál. Persze, a munka közvetlen irányítói még ennek is örülhetnének: ta­valy, év közepén ennyire sem számítottak, örülni még sincs ok, mert — a szakzsargon kifejezése sze- x'int — a forintális teljesít­mény elfedi, hogy műszaki­lag vagy, ahogyan ezt is mondják, objektálisan nem sikerült valóra váltani azokat a célkitűzéseket sem, amelyeket a mi­nimálissá vált lehető­ségek maximális kihaszná­lásával elérhettek volna. Nem fejezték be az öltöző­fürdő épületét, hatalmas késéssel érkeztek meg a konyha-étterem lakatos­szerkezetei, így annak kivi­telezése is húzódik, mint a rétestészta. Miskolcról nem futott be a nagy csarnok la­katosszerkezeteinek na­gyobbik fele, az üveggyár­ból több ezer négyzetméter úgynevezett Copilit üveg­fal-elem. De még a csarnok vasbeton-szerkezetének sze­relése sincs készen, mert november végén a födém­elemeket beemelő két NCK daru közül az egyiket a vállalat vezetősége teljesen váratlanul az apci építke­zésre vezényelte. Igaz, így sikerült egy központi la­punkban elismerést szerez­ni az apci munkáért — saj­nos a salgótarjáni építkezés részleges megbénítása, il­letve hiábavaló gép. és egyéb rezsiköltségeinek nö­velése árán. Az építésve­zetőség mérlegét ilyen, és más okok miatt ezért nem­csak a termelési elmaradás, de a főként rezsiköltségek­ből származó körülbelül egymillió forintos deficit is a mélybe húzza­Ilyen hát dióhéjban a ZIM-rekonstrukció — az országos gázprogram egyik objektumának — lesújtó egyenlege. Az építésvezető­ség természetesen már megkapta idei feladatát. Pénzben kifejezve ez har­mincötmilliós beépítést kö­vetel. Gyakorlatilag de­cember 31-re — egyebek között — be kell fejezni a csaknem tizenegyezer négy­zetméter alapterületű gyár­tócsarnok építését, mégpe­dig úgy, hogy annak zo­máncozó üzemét üzembe kell helyezni. Egy sor más létesítmény átadása is idő­szerű az idén. De hogy mennyire borotva élen tán­col továbbra is az új gáz­tűzhelygyár kivitelezése, az kiderül, ha az „objektív” nehézségekből, akadályok­ból csak néhányat emlí­tünk. Az egyik a már em­lített lakatosszerkezet és üvegfal-elem késedelme. Az idei program végrehajtása — a vállalat vezetőségé­nek, s az illetékes központi osztályok maximális segít­ségét, támogatását feltételez­ve —, csak akkor garan­tálható, ha a tavaly ese­dékes anyagok folyamato­san, és legkésőbb az első fél év végéig megérkeznek. Nem kevés gondot okoz, hogy a zománcozó üzem működtetéséhez létfontossá­gú berendezések terve a negyedik, sőt az ötödik ütemben — tehát jókora el­tolódással — érkezett; néhány munka elvégzé­séhez még alvállalkozó . sincsen. A vállalat, tő­késítési terve szerint, száznyolcvan embert szán­dékozott az objektumon foglalkoztatni, de ez a szer­kezetépítés befejezetlen- sége, illetve az oldalakat határoló üvegfal szerelésé­hez szükséges anyagok, sze­relvények hiánya, és más okok miatt, eleve száztízre olvadt. A kemény januári fagyok miatt a felét en­nek a létszámnak Is szabad­ságolni kellett. Ezzel páro­sul, hogy a két NCK daru közül hol az egyik, hol a másik gyengélkedik; hogy az építkezésnek legalább egy üzemképes kompresz- szorra volna szüksége; és több szerelő lakatosra, de ez utóbbiakat is a Tűzhely­gyártól kérik... Az elmondottakból sejt­hető: az építőipari vállalat vezetőinek, központjának feltételezett maximális se­gítsége nem mindig jelen­tett valóságos gyakorlati támogatást. Ahhoz, hogy egy népgazdaságilag is fon­tos termelő beruházás ál­lapota a tervezetthez ké­pest hatvanszázalékos — a korábban már, más cik­keinkben feltárt objektív nehézségeken kívül — ez is jelentősen hozzájárult S ebből a vállalat vezetőinek — amikor kitűzték a ZIM- rekonstrukció idei felada­tait, amikor tárgyalásokat folytattak a beruházóval az együttműködés idei célkitű­zéseiről —, mélyreható kon­zekvenciákat ajánlatos le­vonni. S azokat tettekre váltani. Mert semmiféle ígéret, nyilatkozat nem ér annyit, mint egy üzembe helyezett Ipari létesítmény. Itt, és az ÉVM Nógrád me­gyei Építőipari Vállalat gondjaira bízott más ter­melő beruházásokon. S ha már a ZIM-rekonstrukció kivitelezése eddig nem sike­rült mintaszerűre, ez után kövessenek el mindent, hogy legalább rosszabb ne legyen, mint számos, ki­sebb jelentőségű Objektum­Csizmadia Géza Faluról falura Leleményes emberek A napokban tartotta zárszámadó közgyűlését a dré- gely palán ki Szondy György Tsz tagsága: Ez volt sorrend­ben a hetedik, s mint minden évben: „a legjobb”. A pa- lánki tsz-ben ugyanis évről évre nagyobb a jövedelem. Ök fizettek először száz forinton felül egy munkaegységre me­gyénkben, és mindig ott a legnagyobb az évi átlagos jöve­delem. A felszólaló vendégek is a fejlődés jeleit méltatták. Matúz József, a megyei pártbizottság titkára mondotta töb­bi között: „Büszkék vagyunk a drégeiypalánki tsz-tagokra. Ahol csak megjelenünk, mindenütt szépet és jót szoktunk mondani a palánki szövetkezetről. Egy jól bevált szövetke­zetre utal tagjainak 35—40 ezer forintos jövedelme is.. Sümegi János országgyűlési képviselő, szécsényl tsz-elnök felszólalásából: „Drégelypalánkon egész különleges módon egészen különleges eredményeket érnek el...” fi ülőn Jeges módon Az elért eredmények kény-: szerítő hatását hangsúlyozta Kapás József tsz-elnök Is a vezetőség beszámolójában. Az a szemléletes és sokatmondó adat, hogy például Kiss Ist­ván és Kiss János állattenyész­tők, a bedolgozó családtagok­kal együtt mintegy hatvanöt- ezer forintos jövedelmet ér­demeltek ki, hogy Danázs Jó­zsef dohányos családjával több mint hetvenezer forint kere­sethez jutott, vagy az. hogy háromszáz holdnyi bogyós te­rületen elérik a holdanként! 30—70 ezer forintos bruttó bevételt, egyidejűleg azt is el­árulja, hogy Drégelypalánkon nehezebb az eredményeken javítani, mint a fejlettség ala- isonyobb szintjén álló tsz-ek- ben. Ezért keresik ők mindig a célravezető, a „különleges” megoldásokat. S a leleményes, rugalmas, rátermett gazdálko­dásnak köszönhetik, hogy módszerekben, ötletekben né­hány lépéssel mindig előrébb járnak, s példát mutatnak a megyei és megyénkén kívüli tsz-eknek. A múlt gazdasági évnek, amelyről most vetettek szá­mot vezetők és tagok, ugyan­csak megvoltak a különleges kezdeményezései. A hasonló profilú — főként bogyósgyümölcsöket termesztő — szomszédos tsz-ekkel, a honti Győzelemmel és az ipolyvecei Alkotmánnyal kar­öltve három olyan mellék­üzemágat hoztak létre, ame­lyek azt segítik, hogy ez a gaz­dag szövetkezet se álljon meg a folyamatos fejlődés útján. Előbb megalakították a szö­vetkezetközi házi építőbrigá­dot, hogy ezzel tető alá hoz­zák a ládagyórat, és egy elő­nyösen megvásárolt gabona- tárolóból pedig gyümölcsfel­dolgozó üzemet alakítsanak át. A Dréeelvpalánkon épüli két új üzemben már eddig is hetven fiatalnak adnak mun­kát. A fiatalok fele az érett­ségi letétele utón kérte felvé­telét a tsz-közl üzemekbe­S a palánki kisegítő üzemá­gak nagy erénye az is. hogy mindhárom a termelőszövet­kezet működésével szoros kap­csolatban álló s e réven me­zőgazdasági jellegű munkát vógez. Saját erőből A jómódú szövetkezet nagy. szinte korlátlan lehetőségeit mutatja, hogy a két üzem építéséhez, amelyeknek kivi- Uf tervek felezése ötmillió forintnál többe került, mindössze 1,2 millió forintos hitelt vettek igénybe. Ennek is köszönhe­tik, hogy a fontos beruházá­sok viszonylag gyorsan meg­valósulnak. teribizli-szörp — a kiskeres­kedelmi vállalat igazgatója szerint is — egyik.- a legke­resettebb cikkeknek a me­gyeszékhely boltjaiban. Ha­sonlóan kedvelt választék a feketeribizli-bor is- S az a gyümölcs, amelyekből a, za­matos szörp készül, a korábbi esztendőkben kárba veszett. Az utóérések gyengébb minő­ségű terméseit, s egyáltalán, az apróbb szemű gyümölcsöt olyan alacsony áron tudták értékesíteni, hogy nem láttái: értelmét a leszedésének. Most az üzemben kiválóan hasz­nosítható a gyengébb minősé­gű gyümölcs Is és a szövetke­zet, amely a felesben dolgozó taggal szemben felvásárló is, ezért is elfogadható árat fi­zet. A „ládagyár” pedig mál­nás, szamócás rekeszeket ké­szít, és ezzel a gyártó tsz nek is sok hasznot hajt, hiszen a göngyölegellátással szinte minden évben bajok voltak, nem szólván arról, hogy a göngyöleg milliókat kötött le, szállítása pedig nemcsak költ­séges, hanem kockázatos Is: útközben a rekeszek egy je­lentős része ronccsá törődött. Ez ráadásul vitákra, perek­re adott alkalmat. Mos hely­ben készül a láda és Palánk­ról viszik más, gyümölcster­mesztő mezőgazdasági üze­mekbe. Természetesen az eddig el­ért eredményeknél az idén sem kívánnak megállni, né­hány fejlesztési V aönlegesség máris szerepel a vezetőség terveiben. Tavasz táján. jóformán eperérés előtt határozták el, hogy gyümölcsfeldolgozó üze­met létesítenek, és már az azévi termést fel is tudták dolgozni a megálmodott és nehézkesen, de megvalósított szörpgyárban. A drégelypa- lánki eper-, málna- és feke­Ijedtség a Madách úton A külföldről hazánkba érkező vetőmagvakat a határállomá­sokon alapos vizsgálatnak vetik alá. hogy megakadályoz­zák a növényi kártevők és betegségek beszivárgását. A fontos munkát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium Növényvédelmi Szolgálatának kirendeltségei látják el. Képünkö í: a gyékényesi határállomáson ipari röntgen­vizsgálathoz készítik elő a ve őmagot (MTI foto — Bajkor József felvétele) Rövid hírben je­lentettük, hogy a kis- terenyei Madách úton szerencsés vég- eődésű gyermekbal­eset történt. K- An­dor ötéves fiúcska át akart szaladni az úton, de... Ami a „de” után következik, arról bő­vebben egy elegáns, új Wartburg tulaj­donosával beszélget­tünk hatvani házá­ban. A férfi években az ötvenet közelíti; kilométerekben már túlhaladta az ötven­ezret. Balesetmente­sen. Hivatásos gép- járművezetőnél ez nem nagy szó, — hiszen az minden­nap gyakorol. Aki viszont több mint félévtized alatt ve­zetett ennyit: igen. Igen, mert lehettek hetek és hónapok, amikor nem ült a volán mögé. Mielőtt a történe­tet folytatnánk, hadd kérjük bocsánatát a wartburgosnak azért, mivel — ígéretünk ellenére — másodszor is megjelenik neve a Nóyrádhon- Mi úgy nov^iljuk hogy a Szűcs család becsü­letét öregbítjük ez­zel még akkor is, ha a rendkívül sze­rény Szűcs Ferenc kérésével ellentétben ismét teljes névvel szólunk róla. — A lurkó az út szélén, egy áteresz­nél álldogált, — em­lékezik a villamos- mérnök, a budapesti ERŐTERV dolgozója. — Ami biztos, biztos: jó messziről hang­jelzést adtam. A le­gényke határozott léptekkel elindult; gondolhatta, hogy ké­nyelmesen átér. Az út közepén megállt, aztán nekilendült. Fék, gáz, fék; mind­ez tört másodpercek alatt. Ugróm ki a kocsiból, kapom föl a gyereket-.. Nekem is van kettő, igaz jó­val nagyobbak, hát többé-kevésbé meg­érzem. van-e komoly baj. Amint a kicsi mondja is. hogy nin­csen, hát kevés htján összeesókoltam. Az­tán hamar be a ko­csiba. siettünk Kis- terenvére, az orvosi rendelőbe. K. Andor- kát megvizsgálta a doktor, de néhány fe. lületes hámhorzsolás­nál többet nem ta­lált. . Baleset tehát nem történt. A példásan lelkiismeretes Szűcs Ferenc mégis besi­etett Salgótarjánba, jelentette a közieke­dé srendé szelnek az eseményeket. Eljárás nem indult, hiszen szabályszegésről szó sincs. Azaz! A KRESZ szerint hatévesnél fiatalabb gyermek főútvonalon, felügyelet nélkül nem tartózkodhat, márpe­dig a Madách út fő­útvonal. Az óvodás legény máskor kísé­rettel. más pajtások­kal szokott „hivatal­ba” menni, onnan jönni Egyszer, csak egyetlen egyszer tér­tek el otthon a he­lyes és biztonságos gyakorlattól, s máris majdnem súlyos sze­rencsétlenség tör­tént- A kiszámítha­tatlan szerencsén kí­vül ez legfókénf Szűcs Ferenc körül­tekintő óvatosságá­nak köszönhető. A mérnök nem ro­hant a kocsival ha­nem verette jármű­vét. (Nagyon nagy a ■különbség a kettő kö- i zöttl) A kisfiú vá- J ratlan viselkedésének 4 láttán nem veszítette J el lélekjelenlétét, ha- 4 nem ösztönösen hasz- I nositotta a korábban $ gondosan és tudato­san begyakorolt moz­dulatokat. A veszély kivédéséhez hozzájá­rult az is, hogy ki­fogástalan műszaki állapotú kocsit, szín- józanon vezetett. A csők dicsérettel illethető mérnök fe­lesége pedagógus. Mind ő. mind a férje úgy véli: a KRESZ- ben foglalt biztonsági rendelkezések, az is­kolai balesetmeaelő- zési órák elégségesek arra, hogy megte­remtsék az alapot a gyermekek (és fel­nőttek) balesetmen­tes közlekedésébe* Ahhoz, hogy ez utób­bi valósággá váljék még kell. valami • több gondosság a szil lök részéről, és na­gyon sok olyan biz- toskezü. józan, fe­lelősségérzettel eltelt nép járművezető mint Szűcs Ferenc. — b. z. — Az egyik leglényegesebb újítás, hogy a bogyósokat a szövetkezet az idén, a MÉK kiiktatásával, közvetlenül az exportszervnek, a Hungaru- fruetnak értékesíti. De to­vább erősítik a melléküzemá­gakat Is. Az építő brigádot azért, mert az újabb elképze­lések megvalósítása újabb építkezéseket is igényel. A gyümölcsfeldolgozó üzemet bővítik és többek között sa­vanyító üzemet is létesítenek. A kisegítő üzemágakban dol­gozók létszámát hetvenről legalább százötvenre óhajtják emelni. E6 még sok minden épül Palánkon az idén: százas is­tálló. kerítés, hídmérleg, iiogy csak hevenyében neuanyar. említsek. De a iegíontosdoo, hogy az idén tovább 'núvea- sziit a szövetkezet es a tagság gazdagsága... Lakos György Sertésszállás, kísér.éti célokkal A Szíráki Állatai Gazdagabbra croM»a^Cau«ji>ca fejlőiül* .»* auattcuyeszitís. A gazdaságban kü­lönös gonddal íoglalkoznak a sertesteny észt őssel e * hizlalással. Tavaly csaknem 4^00 mázsa ser­téshúst értékesítettek. A hizlaláshoz szükséges alap­anyagot a gazdaság biztosítja, A ■J05 anyakoca csa-nem hatezer malacot ellett. Az ellési átlag közelíti a tízet. A gazdaságban a szakszerű tartási és takarmá­nyozási körülmények megteremté­sével elérték, hogy az anya„ób.ui- gok évente kétszer ellenek. A szopósmaiacok, a süldők és a hízók gyarapodása egyaránt Ki­elégítő volt tavaly. A közelmúltban új fiaztató épült a Szlráki Állami Gazdaságban. A sertésszalJás érdekessége, hogy a korszerű mezőgazdasági építkezés­hez használatos épületelemeket alkalmaznak a készítésénél. egyedüli ilyen sertés- szállás Nógrádban, amely egye­lőre kísérleti célokat szolgál. Most először „költöztettek’' bele sertéseket. A szakemberek termé­szetesen rendszeresen vizsgálják, ellenőrzik a jószágokat. A kí­sérlet célja az. hogy megállapít­sák; mennyire s’o'gálja ez az épülettípus az eredményes és gaz. daságos állatnevelést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents