Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

1963 január 29. (wowfcnt Nörtp I P Mibe kerül egy családi ház? Egészségesebb a megye Alapos tize Itatási terv — Még mindig fenyeget a veszettség ban és változatosságban szük­36 étváqyat, madarak! Pocsékolják a búzát Szécsényben zük, mert a többi tételek már nem ilyen jelentősek. Nézzük meg inkább a végösszeget. Háromszobás családi házunk összes anyagszükséglete a közművesítéssel együtt tavaly 109 298 forintot emésztett vol­na fel, most pedig 108 553 fo­rintot kell erre előirányoz­nunk A változás nem lénye­ges. mindössze 735 forint, vi­szont az egyenleg csökkenést mutat, tehát összességben va­lóban a fogyasztó járt jobban. Befejezésül pedig annyit áru­lunk még el, hogy az árak jó része országosan nem egysé­ges, függ a szállítási távol­ságtól, valamint attól is, hogy az építkező a gyárban, vagy a kiskereskedelemben szerzi-e be az anyagot. TÜZÉP-tele- pen vásárolt téglával szá­molva például ugyanez a kalkuláció már némi több­lettel zárul. Ezek csupán száz forintok, vagy legfeljebb ez­rek. Tízezreket jelenthet vi­szont, hogy azt a bizonyos családi házat vertfalból, ön­tött betonból, vagy téglából, ilyen vagy olyan födémmel, tetőszerkezettel építik fel. Jelentős differenciákat okoz­hat — akár pluszban, akár mínuszbein — természetesen az is, hogy milyen terv alap­ján, milyen méretben és kivi­telben készül a családi otthon. A mintakalkuláció tehát po­zitív eredménnyel zárult. A valóságos költségvetést azon­ban mindenkinek sajátmagá­nak kell elkészítenie. Mielőtt pedig ezt megtenné, alaposon nézzen körül, tanácskozzon a kőművessel, mert egy kisem­bernek korántsem mindegy, hogy mondjuk a divat kedvé­ért súlyos ezrekkel fizessen többet, vagy egy ügyes ötlet­tel ezreket takarítson meg. Földeáki Béla Nehogy kárba vesszen! A Nürnbergben megjelenő egyik lapban az alábbi hirde­tést tették közzé: „Egészségi állapotának megjavulásával kapcsolatban magánszemély mérsékelt áron eladná nor­mális méretű, teljesen új, hab­szivaccsal párnázott és bí­borszínű bársonnyal bélelt tölgyfakoporsóját”. Művésztelep, országos kiállítások Saigótarj ánban A Nógrádi Foto- és Fiitnblub tervei Megírták az újságok, hogy január elsejével megváltoztak az építőanyag-árak és a TÜ- ZÉP-telepek is kifüggesztették már árjegyzéküket. Az épít­kezni szándékozó kisember azonban nehezen igazodik el a változásokon. Ezért a Bel­kereskedelmi Minisztérium il­letékeseinek segítségével elké­szítettük egy tipikus családi ház anyagkalkulációját, hogy ennek tükrében vizsgálhassuk meg az ármozgást. Nem vállalkozhatunk arra. hogy a kalkulációt teljes egé­szében közöljük, ugyanis va­lamennyi tétel felsorolása hét sűrűn gépelt oldalt tölt meg. A legfontosabb számokat azonban kiválogathatjuk a be­tűtengerből. Maga a ház háromszobás és közművesített. Hozzá számol­tuk az ásott kutak, sőt a ke­rítés-oszlopokat is. Kell a házhoz összesen 26700 darab különféle tégla, 2800 darab cserép, 90 cjázsa különböző minőségű cement, 31 mázsa mész, 20 darab úgynevezett „nyílászáró szerkezet”, tehát ablak, ajtó és tok. Fagerendá­kat sehol nem alkalmaztunk, viszont 48 négyzetméter par­ketta-szükséglettel számol­tunk. Az egyéb felhasználan­dó anyagok légióját talán megengedi az olvasó, hogy itt ne soroljuk fel. Kezdjük a költségvetés vizsgálatát a fájdalmasabb té­telekkel. Drágább lett minde­nekelőtt a tégla. Gyári áron számolva például a kisméretű tégla ezre 570 forintról 711 forintra emelkedett Az egyéb szükséges téglaféléket is szá­molva, a gyárban tavaly 15 324 forintot hagytunk volna ótt, most 17 755 forintra lesz szük­ség. Drágultak a nagy szám­Azzal a móddal, amelyet a Nógrád javasolt a mada­rak téli etetésére, egyetérte­nek a szécsényiek; a gabo­nafelvásárló és feldolgozó vállalat helyi telepének metódusával kevésbé. Tu­catnyi telefon, szóbeli be­jelentés érkezett az utób­biról a szécsényi já­rási népi ellenőrzési bizott­sághoz. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a be­jelentések teljes mértékben megfelelnek a sajnálatos igazságnak. A vállalat a szécsényi ma­lom udvarán és a vasút szomszédságában összesen kétszáztíz vagon búzát tá­rol; a járás területén felvá­sárolt mennyiség negyven százalékát. A „raktár” mind­két helyen közönséges szín, fala nincsen. Azaz! Van — háromezer gabonával telt zsákból építették. Mivel a tömött zsák építőanyagnak alkalmatlan, az abból rakott falat itt-ott deszkával tá­mogatták meg. A következ­mény: számos lyuk, ame­lyen az emberi tápláléknak szánt, szeretettel termesztett búza a szabadba folydogál. A nyomás nagy, hiszen a búzatömeg magassága he­lyenként eléri a négy mé­tert. Háromméteres magasságig drótháló „óvja” a beraktá- rozott búzát. A tolvajok el­len kétségtelenül védi egy kicsit, de a madarak sere­gétől semennyire. Nem kell kitüntetett ornitológusnak lenni annak megállapításá­hoz, hogy a háló és a tető közötti egyméteres résen ha­zánk bármely fajú madara befér. A búzát helyenként boritó guanó vastagságból séges vasbeton-elemek Is, er­re a célra a tavalyi 11 964' forint helyett most 13 298 fo­rintot kell költenünk csak a ház igényeire, hogyha azon­ban a kútgyűrűket és a kerí­tésoszlopokat is hozzászámít­juk. akkor a többletkiadásunk 2171 forint lesz. Felhaszná­lunk majd 30 tonna követ és kereken 100 köbméter külön­böző kavicsot és homokot is. Erre a célra is többet kell ki­adni, a kalkuláció szerint pon­tosan 1718 forinttal. Végül számítsuk a többlethez a szá­munkra szükséges 260 darab kályhacsempe 800 forintos ár­emelkedését is. Ezekre az áremelkedésekre a gazdasági tisztánlátás és a vállalatok rentábilis működé­se érdekében volt szükség. Az állam azonban azt a célt tűz­te ki, hogy a jövedelmező vállalati gazdálkodás számlá­ját elsősorban ne azok fizes­sék. akik családi házat építe­nék. Ezért az áremelése­ket árcsökkentésék ellensú­lyozzák. így például az állam nagy- mennyiségű nyílászáró szer­kezetet vásárolt a baráti ál­lamokból, és tökéletesítik a hazai gyártást is. Ez teszi le­hetővé, hogy a számunkra szükséges 20 darab különböző ablak, ajtó és tok ára össze­sen 1593 forinttal csökken. Még jelentősebb a változás a cementféléknél. Itt a családi ház építése során nem keve­sebb, mint 3651 forintot ta­karíthatunk meg a tavalyi árakhoz képest. A parketta, gondolnánk, jelentéktelen té­tel, mégis jelentősen beleszól a kalkulációba, mert a szá­munkra szükséges mennyiség összes vételára 1920 forinttal csökkent január elsején. Tovább talán ne részletez­lehet következtetni arra, milyen látogatott a bőség­gel terített asztal. Vadmada­rak, baromfiak paradicsomi egyetértésben ülnek tort a lukuluszi lakomán. Naponta ötezerre tehető a tollas vendégek száma a két telepen. Ha fejenként mind­össze napi egy deka búzát számolunk, — ami még egy fogyókúrázó verébnek is ke­vés —, a veszteség huszon­négy óránként fél mázsa, fél év alatt pedig kilencven, — értékben huszonötezer fo­rint. A háromezer zsák — szintén szerényen számított — húszszázalékos minőség- romlása további huszon­négyezer forint; szóródásra, befülésre megint csak két— három százalékot kalkulál­junk: százhúsz—száznegy­venezer forint. Összesen te­hát körülbelül kétszázezer forint a várható kár. Szomorú tény, hogy akad megyénkben silányabbul tá­rolt gabona is; a vállalat an­nál kezdte az elszállítást. Azt ugyan nem lehetett sej­teni, hogy a szécsényi járás 1967. évi búza átlagtermése 12,6 mázsa lése holdanként, de azt tudni kellett, hogy lesz tárolni való gabona. A kenyérnek való megóvása érdekében leleményesebbnek kellett volna lenni. Például: körülfalaztatni a színt, eset­leg raktárt bérelni másutt. Abból, ami most vész, pusztul, nagyhirtelen nem lehet sokat megmenteni. De már most megkezdeni a cse­lekvést, az ez évi helyesebb tárolásra, lehet. Sőt: elengedhetetlen. Gólyán Balázs a szécsényi járási NEB elnöke Kétéves eredményes műkö­dés után ez az esztendő a „nagy év” lesz a megyei Jó­zsef Attila művelődési ház megyei foto- és filmklubjá­nak. Az eddigi eredményeik­ről és a tervekről beszél Koós Pál klubvezető is. — A klub mindenekelőtt megyénk fotoamatőr-mozgal- mának, a fotóművészeti is­meretterjesztő és esztétikai ne­velő munkának kíván segítsé­get nyújtani — mondja beve­zetőül. — Ezt elsősorban a különböző témájú és szintű továbbképzésekkel és negyed­évenként meghirdetett fotópá­lyázataival segíti elő. — Eredményesek ezek a pá­lyázatok? — Népművelési szerveink, főként a megyei népművelési tanácsadó és a íotoklub ered­ményes munkáját dicséri, hogy a fotoművészetben klasszikus műfajnak számít fekete-fehér képekből múlt évben a vára­kozáson felüli mennyiség ér­kezett, első negyedévben 15 szerző 75, a másodikban 42 amatőr fotós 206, a harmadik­ban 18 szerző 135, s az utolsó Nyolc hónap óta dolgozik teljes ütemben a megyei KÖJÁL, a tavalyi év első négy hónapja jórészt a műsze­rek tökéletes pontosságú beál­lításával s az építési hibák kijavításának sürgetésével telt el. Azóta grafikonok, táblázat­ban foglalt adatok sokasága tanúsítja, hogy az intézmény alig tucatnyi dolgozója nem fáradozott hiába: a korábbi évekhez képest javult me­gyénk közegészségügyi-jár­ványügyi helyzete. Dr. Kraj- csovics Pál igazgató-főorvos az ezért járó elismerést nem vin­dikálja kizárólagos joggal munkatársainak és magának. Beszélgetésünk során többször hangsúlyozza, hogy a helyes közegészségügyi szemlélet ki­alakításáért — így a betegsé­gek megelőzéséért — ered­ménnyel dolgoztak a társadal­mi aktivisták, a vöröskereszte­sek, tanácsi vezetők s beosz­tottak. Jó jelenség, hogy mi­nél magasabb szintű valamely vezető szerv, annál készsége­sebben hallgat a KÖJÁL ta­nácsaira. A megyei tanács vb — például — számos más ja­vaslat mellett változtatás nél­kül fogadta el a hosszú évek­re szóló, a KÖJÁL készítette vízellátási tervet. — A megyei kútkataszter elkészítéséhez húszezernél több vízvizsgáiatot végeztünk — említi dr. Krajcsovics Pál igazgató-főorvos. — Ezernél több kút közül csupán négy­százharmincat minősíthettünk jónak, alig háromszázat pedig javíthatónak. Másfél ezernél több munkaegészségügyi vizs­gálat után négyszáznál na­gyobb számú hiányosságra hívtuk fel az üzemek vezetői­nek és a szakszervezetnek a figyelmét. Ez utóbbira egész­ségügyi vonatkozásban is fela­dat hárul a gazdaságirányítás új rendjében. Főként a szak- szervezet hívatott arra ügyel­ni, hogy a különben helyes ta­karékossági törekvések miatt nem szorul-e háttérbe a szo­ciális létesítmények fejleszté­se. — Még emlékszünk, hogy a KÖJÁL 1966-ban harminc­négyezernél több embert ré­szesített tífusz-védőoltásban. Az oltás egy évig hatásos. Ho­gyan realizálódott tavaly a nagyarányú védekezés? — Abból, hogy 1967-ben csak hétezer védőoltást lát­tunk szükségesnek, megmutat­negyedévben 16 szerző 82 ké­pe került a neves fotóművé­szekből és művészettörténé­szekből álló zsűri elé. Sajnos, a színes fotográfia lemaradt, e műfajban csupán a negyedik negyedévben akadtak díjazás­ra alkalmas művek. (A negyedévenként bekül­dött anyagokat a napokban Haulisch Lenke művészettör­ténész, Réti Pál fotóművész és Kristóf Cecília festőművész ér­tékelte. Az év legjobb képe címért folyó versengésben az első díjat Koós Pál: Tánc, Krekács Miklós: Üt a végte­lenbe és Veres Mihály: Beton, a másodikat Brunczel Tibor: Somoskő, Palencsár József: Si­kátor és Kinczel Géza: Szifon­gyártás című képei kapták. A zsűri dicséretben részesítette Ottomár Károly: Falusi csend­élet, Kömyei Gyula: Nap­fényben, Paroczi Iván: El­nyomta a buagóság, Győré Ká­roly: Portré, Ponyi Gyula: Várban és Joó Lajos: Kavics­dombok című képeit. A szí­nes fotók közül a negyedik ne­gyedévben Veres Mihály: Bol­tozat és Kinczel Gyula: kozik az eredmény. E járvá­nyos betegség elleni küzde­lemben fontos a folyamatos felderítés is. Tavaly kilenc, addig ismeretlen tífusz-baci­lusgazdát, tehát kilenc állan­dó fertőzési gócot derítettünk fel. Az egészségügyi intézke­dések alkalmasak arra, hogy a már felismert bacilusgazdák állapota ne veszélyeztesse má­sok egészségét. A fejlődés tör­vényszerűségeiből fakad, hogy munkánk mindinkább megelő­ző jellegű. Százhetvenezer, ta­valy végzett járványügyi vizs­gálatunk igen nagy hányada ilyen. — Mi módon tudott az in­tézmény aranylag kis létszám­mal ennyi vizsgálatot elvégez­ni más feladatok teljesítése mellett? — Még a régi munkahelyen mindenki megtudta, mit vá­runk tőle az új körülmények között, s megkapta a felké­szülés lehetőségét. S azoknak, akik szeretik a számokat: még kettőt: hatezernél több élelmiszer-vizsgálatot — sajnos — háromszáz jogos minőségi kifogás követett. — Mi volt az elmúlt év jár­ványügyi sztárja, ha szabad így neveznünk? — A veszettség. Félszáznál több esetben intézkedett a KÖJÁL, s merem állítani, hogy ugyanennyi emberéletet mentett meg ezzel. A veszett­ség vírusa nem ismer par­dont! Vagy oltás, vagy halál. Harmadik lehetőség nincs. A veszettség még mindig fenye­get, hiszen nem volt lehetőség valamennyi veszett róka, macska és — esetleg — ve­szett kutya elpusztítására. Szelíd róka nincs; a szelídnek látszó róka veszett, tehát ki kell irtani. Ezután értesíteni kell a körzeti orvost is, az ál­latorvost is. Az utóbbi köteles­sége. hogy az állat fejét vizs­gálat végett Budapestre jut­tassa. Tartsuk szemmel a macskát! Ha kedvetlen, vagy ha kutyamódra követi az em­bert: állatbarátságunk ellené­re is pusztítsuk el, tetemét pedig szintén juttassuk el az állatorvoshoz. — Hogyan alakult a hepati­tisz-megbetegedések száma 1967-ben"! — Most az úgynevezett át­vészelési szakban vagyunk. A megbetegedések zöme a két— tízévesek köréből adódik. Gyorsabban leküzdhefnénk a Üvegfúvók című felvételeit díjazták). — Idei tervek? — Jelenleg „színes tanfo­lyamunk” működik májusig, ahol a színes fényképezés technikájával ismerkedhetnek meg klubtagjaink. Májusban a Nógrád megyében működő fotoezakkör-vezetők, szakrefe­rensek részére egyhetes bent­lakásos tanfolyamot szerve­zünk Szentendrén. Mi a me­gyében jelenleg 22 fotoszak- körrel tartunk fenn kapcso­latot. — Kiállítások? — Márciusban országos ki­állítás nyílik Salgótarjánban, e „Nadar” tárlaton számos kí­sérlettel találkozhatunk. Jú­liusban a Népművelési Inté­zet és a Fotóművészek Orszá­gos Szövetsége ugyancsak Sal­gótarjánban rendezi meg fotó­művészek, szakreferensek, klubvezetők számára tízna­pos művésztelepét. Munkánk elismerését jelenti ezen túl az is, hogy ekkor a mi klu­bunk rendezheti az országos fotóművészeti kiállítást m hepatitiszt, ha nem volnának még mindig páciensek, akik a legváltozatosabb eszközökkel próbálják „megúszni” a védő­oltást vagy a kórházi kezelést. A hepatitisz-védőoltásokkal szerzett tapasztalataink ked­vezőek; s megerősítik azt a magyar tudományos feltétele­zést. hogy a védőoltás külö­nösen azoknál hatékony, akik azt a fertőzöttség kezdeti ál­lapotában kapták. Kik ezek? A beteg környezete. — Nőtt-e valamely járvá­nyos betegség előfordulása? — A kanyaróé. Helytelen lenne ezért bárkit is elma­rasztalni. ez az epidémia ugyanis ötéves ciklusokban jelentkezik. A félévtizedenként felmagasodó hullámhegynek persze semmiféle földöntúli oka nincs: az okok kizárólag földi, demográfiai jellegűek. Az Országos Közegészségügyi- Járványügyi Állomás munka­társai a Szovjetunióból és Angliából beszerzett kanyaró- vírus-törzsekkel végeznek si­keres kísérleteket, védelmet biztosító vakcina előállítására. A vírust majom vese élő szö­vetén tenyésztik, a kutatás tehát nem olcsó... Ebben az évben hazánkban — gondos kiválogatás 'alapián. harminc­ezer gyermek részesül majd kanyaró-védőoltásban. — Az új mechanizmus már beszélgetésünk elején szóba került, örvendünk a termelés és forgalmazás szabadabb le­hetőségeinek, egyes egészség- ügyi jellegű tapasztalataink azonban... — Értjük egymást. A ma-, gam részéről bízom abban, hogy mind a termelő, mind a forgalmazó üzemek dolgozói becsületbeli, szocialista köte. lességüknek tekintik az egész­ségügyi előírások megtartását. De bízom a lakosság jólétéért, tehát egészségéért szintén fe­lelős tanácsi szervekben s az egészségügy társadalmi mun­kásaiban Is, hogy nem huny­nak elvtelenül szemet, az eset­leges mulasztások fölött. Ez­zel segíthetik elő, hogy a gazdaságirányítás új rendjé­ben ne csupán magasabb szín­vonalon. de még egészségeseb­ben élhessünk. — búcsúzott munkatársunktól dr. Krajcso­vics Pál, a Nóerád meevei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás igazgató-főorvosa. Magyarország —■ tértiparadictom? Igen, legalább is ezt tanúsítja az a terjedelmes tabella, amely öt világrész országait rangsorolj* a népesség nemenkénti megoszlá­sa szerint. Nálunk ugyanis ezfr férfira 1073 nö jut, s ennek alap­ján a száznál jóval több tagot számláló mezőnyben az előkelő hetedik helyet foglaljuk el. Az éllovas a Szovjetunió, ahol a férfiak—nők közötti arány 1000:1220. A további sorrend: NDK (1000:1195), Ausztria (1000:1146), NSZK (1000:1118), Portugália (1000:1089) és Finnország (1000:1075). Érdekessége a világranglistának, hogy Törökország — ahol valaha állítólag az erősebb nembeliek­nek aranyéletük volt — az utolsó helyek egyikével kénytelen beér­ni, mert 1000 férfival szemben mindössze 855 nőt tud felvonul­tatni. Az országok jó részének népes­ségét egyébként női túlsúly jel­lemzi. jóllehet világszerte több fiú születik, mint lány. Nálunk például a kimutatások szerint 100 leánvcsecsemőre átlagosan 106—107 fiúcseesemő jut. A szüle­tést követő esztendőkben azonban megindul a nemek közti kiegyen­lítődés lassú folyamata. A fizikai ellenállóképességet tekintve ugyan­is a gyengébb nem nem gyen­gébb. s mortalitása is kisebb, mint a férfiaké. Ennek következ­tében a 19—20 évesek korosztá­lyánál csaknem pontosan fele­fele a fiók-lányok aránya, r második X-en túl pedig a férfi tábor fokozatosan kisebbségi szorul. Jellemző erre. hogy eze- 20—20 év közötti férfiúra mé csak , 1027 hasonló korosztálybe7 nő jilt; a 30—39 éveseknél már 1000:1049, a 10—49 éveseknél pediv 1000:1110 ar arány a nők iavár Férfi szemfogból mér' i a helyzet ötvenen felül. nvAicy non felül pedig színre r»n»*odic? mi állapotok uralkodnak. m' 1009 bá csi ka 1560 nénike köz „ válogathat.

Next

/
Thumbnails
Contents