Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-16 / 297. szám

4 K06BÄ0 f 1967. december 16., szombat A salgótarjáni Zeneiskola * tanári és növendékhangversenye AZ OLVASÓK! Válaszol az illetékes A boltok nyitva tartásáról Bensőséges hangulatú hang­versenyen emlékeztek meg a salgótarjáni Állami Zenisko- ia tanárai és tanulói a megyei művelődési ház üvegcsamo- kában az intézmény tizen­két évvel ezelőtti alapításáról. Ezek a decemberi hangverse­nyek - már • hagyományossá váltak, mivel az alapítás is ehhez a hónaphoz fűződik. A szépszámú közönség előtt a műsor első részében az is­kola növendékei léptek fel. Legtöbb növendéknél alapos felkészültségről győződhet­tünk még — ha itt-ott még ta­lálkoztunk is egy kis „lámpa­lázzal’. Érdekes színfoltot je­lentett az országos zenei ver­seny középdöntőjébe került hegedűs növendékek fellépé­se, akik ez alkalommal köte­lező és szabadon választott darabjaikat mutatták be mintegy főpróbaként. Szünet után a zeneiskola tanárai léptek pódiumra. El­sőnek Till Erzsébet, az isko­la új hegedűtanárának be­mutatkozására került sor, aki Bach: h-moll partitúrájának két tételét adta elő igen szép tónussal, jó stílusérzékkel. Hangulatos volt Giuliani: Kis szerenádjának előadása, me­lyet Bolyky József (fuvola) és Borsányi Mátyás (gitár) szó­laltatott meg. Különben is ör­vendetes, hogy Borsányi Má­tyás, akit eddi? mint kiváló fuvolistát ismertünk, ezen a hangversenyen gitárosként is bemutatkozott. Szólószámai méltán arattak megérdemelt sikert. Královszky János he­gedűtanár Ecclé: g-moll brá­csa-szonátáját adta elő — ezen a hangszeren is a tőle megszokott biztonsággal ját­szott. Csajkovszkij: Melódiá­ját Füzes Zsigmond (hegedű) előadásában hallottuk — az est egyik legjobb produkció­jaként. Befejezésül Hacsa- turján: Toccatája került meg­szólaltatásra Baranyai «Mari­anna igényes előadásában. A szép hangverseny sikere az est zongorakísérőinek, Fer- jancsik Lajosnénak, Guthy Évának és Viráy Lászlónénak is nagymértékben köszönhe­tő. Nehéz feladatukat bizton­ságosan látták el. Hozzászólás Két tűz között címmel a Nógrád november 25-i számában megjelent cikk­hez. Szeretném a cikkel kap­csolatos saját véleményemet ezúton tolmácsolni. Szerintem súlyosan vét törvényeink el­len az a kisiparos, aki tanuló­ját a törvény által biztosított iskolai előmenetelében gátol­ja. Az a tanuló nem a mester érdekében vállal nehéz tanu­lói éveket, hogy azzal is nö­velje a tisztelt mester úr va­gyonát. Az ipari tanuló a köz érdekében jól felkészülten kell szolgálja majd hazáját. A tisztelt kisiparos jó len­ne, ha tisztába jönne azzal, hogy ő is hazafias kötelessé­get tesz akkor, ha tanulót ne­vel. Tehát közös érdeke mind­kettőjüknek minél jobban, minél szebben. Ehhez pedig elengedhetetlen követelmény az iskola rendszeres látogatá­sának biztosítása. Budavári István Salgótarján A Nógrád november 11-i számában H. Istvánná pásztói lakos, kórházi dolgozó az üz­letek jelenlegi nyitvatartási idejét kifogásolta. Kifogása csak részben fogadható el, ezért szükségesnek tartjuk az üzletek nyitvatartási rendjét ezúton ismertetni: Az élelmiszerboltok közül három napi 12 órát tart nyit­va, ahol tej és kenyér is be­szerezhető. Az egyik húsbolt 7—11 és 15—18.30 óráig tart. nyitva, a központi húsbolt pén­tek és szombati napokon 7—18 óra között. Mind az élelmiszer, mind a húsboltok nyitvatar­tási ideje tehát lehetőséget nyújt a bevásárlásra. A két tejbolt közül az egyik 5.30—13 óráig, a másik 6—13.30 óráig tart nyitva. Hasonló a helyzet a kenyérboltok tekintetében is, tehát a kellő bevásárlásra itt is lehetőség nyílik. A cipőbolt, méteráru és kész­áruboltok nyitvatartási ideje 8—16.30 óráig tart. Ez a nyit­vatartási idő okozhat gondot. Itt azonban több körülménvt (vidéki vásárlók érdeke, Mt. rendelkezéseit) kell figyelem­be venni. Ezekben az egysé­gekben a jelentkező igényeket teljes mértékben nem tudjuk kielégíteni. Alapvető változást a szövetkezeti áruház megépí­tése hoz, amikor e szakmák te­rületén napi 12—14 óra nyit- vatartást fogunk biztosítani. Az üzletek nyitvatartási ide­je tehát lényegét tekintve az igényeket kielégíti. Addig is, amíg az iparcikkeket árusító üzletek tekintetében a jelenle­gi nyitvatartási időn változtat­ni nem tudunk, kérjük a pász­tói kórház dolgozóinak vala­mint Pásztó lakossága megér­tését és türelmét. Pásztó község tanácsának végrehajtó bizottsága Gőzfürdő? Egy közérdekű problémát szeretnék nyilvánosságra hoz­ni soraimmal. Mégpedig azt, hogy miért nincs rendszeresen a Salgótarjáni Városi gőzfür­dőben meleg víz? Sok beteg emfyer igényelné a meleg vizet és a gőzt a napnak szinte minden órájában. De az utób­bi időben egyre többször for­dul elő, hogy keserű szájízzel távozunk a fürdőből, mert ezt az igényt nem tudja kielégíte­ni. Tudomásunk szerint a für­dőben víz és szén van, így nem tudjuk mi irt nincs meleg viz. Erre szeretnénk megfelelő vá­laszt kapni. S bízunk benne, hogy ezúton sikerül felébresz­teni az illetékeseket, hogy a jövőben ez a fontos szolgálta­tás biztosított legyen. B. I. és több nyugdíjas Szerkesztői üzenetek F. i. (Salgótarján): Csak kü­lönösen indokolt esetben lehet megszüntetni a munkaviszonyát annak, aki háztartásában 4 hozzátartozó eltartásáról gondos­kodik és más családfenntartó nincs. K. A. (Somoskőújfalu): Bekül­dött kéziratát feldolgoztuk.. Kép­ijük írásaival keressen meg ben­nünket a jövőben is. Újabb negyven lakás Balassagyarmaton a Lenin- lakótelepen újabb negyven la­kásos épület átadására kerül sor. December 15-én, pénte­ken, megkezdődik a műszaki átadás az úgynevezett 6-os je­lű épületben, amelyek szövet­kezeti lakások. A jövő hétvé­gén megkezdődik a beköltö­zés, s így a karácsonyt új otthonban ünnepelhetik a tu­lajdonosok. A város modem negyedé­ben az említett negyven la­kással együtt eddig összesen 152 lakást adott át a Nógrád megyei Építőipari Vállalat. Az építők az év végére — szilveszterre is — gondoltak, ugyanis a tervek szerint még ebben az évben átadóira ke­rül a lakótelep 7-es számú épülete, amelybe újabb negy­ven család költözik be. Napi keoyerihik.. „.. .add meg a mi mindennapi kenyerünket”. Félreértés ne essék, mi, Sámsonháza község lakói e fohász alatt, nem a nemlétezö „mindenhatóhoz” fohászkodunk, hanem a Nógrád megyei Sütőipari Vállalathoz. Mégpedig azért, hogy mi is ehető kenyeret ehessünk. Tudniillik a mi kis községünkben van kenyér, de majdnem ehetetlenül nyers, avagy száraz. Ha ilyen kenyérszállítmányt a bolt vezetője a rendelkezések ér­telmében visszaküld, akkor semmit sem hoznak helyette. Így az egész község lakossága kenyér nélkül marad, mint ahogy az folyó hó 11-én történt. Tehát kenyeret kérünk, ehető kenyeret és mindennap, ugyanúgy, mint ahogy megfizetünk érte. K. László Fotóművészek tábora Á Nógrádi Foto- és Film­klub eredményes munkájának elismeréseképpen a Magyar Fotóművészek Szövetsége a Nógrádi Foto- és Filmklubot bízta meg az 1968. évi országos fotóművészeti kiállítás rende­zésével. A Salgótarjánban nyár elején megnyíló kiállítással 'egyidejűleg rendezik meg a Népművelési Intézet szervezé­sében a kéthetes központi fo- totábort is, amelyen előrelát­hatóan mintegy 150 fotómű­vész vesz részt Budapestről, s az ország különböző területé­ről. A Nógrádi Foto- és Film­klub a megyéről készülő leg­jobb felvételekre fotópályáza­tot hirdet. Meddig kell Még ez év júliusában vásá­roltam egy nagyon szép Nap­fény kombinált szekrényt a Salgótarjáni Állami Áruház bútorboltjában. Sajnos a szek­rénybe való üveg már akkor törött volt. De megnyugtat­tak, hogy két héten belül megkapom a hibátlan üveget még várni... szekrényemhez. Eddig az ígé­retet már többször megismé­telték érdeklődésem során. Mondják — várjak türelme­sen. Ha már az üveg-árat nem kaphatom vissza, kérem tegyenek eleget kérésemnek. Bartus Mihály Endrefalva MEGILLETI-E MUNKARUHA AZ IPARI TANULÓT? K. S. levélírónk, fia nevében intézett hozzánk kérdést. A gyermek ipari tanuló, és munkahelyén szennyezett a pado­zat a munkafolyamat következtében, és mérgező anyagokkal is dolgoznak. Ennek ellenére a munkaügyi osztályon azt kö­zölték fiával, hogy nem illeti meg őt a munkaruha, mivel ipari tanuló. Olvasónk kérdezi: miért van különbség az ipa­ri tanuló és a munkaszerződéssel dolgozó vállalati alkalma­zott között, ha mindketten ugyanazon a munkahelyen dol­goznak, és ugyanolyan szennyeződésnek, illetve fertőzésnek vannak kitéve. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy azokban a mun­kakörökben, ahol a munka nagyfokú szennyeződéssel, a ru­házat nagyfokú elhasználódásával jár, vagy egészségi szem­pontok indokolják, illetőleg abban a munkakörben egyenru­ha, formaruha, vagy egyéb felszerelés van előírva, akkor a vállalat köteles a dolgozónak munkaruhát juttatni. A /mun­karuha-juttatás szempontjából nincs különbség ipari tanu­ló és nem ipari tanuló között, mert ha az ipari tanulót olyan munkakörben foglalkoztatja a vállalat, amely munkakörben munkaruha az egyéb dolgozót is megilleti, tőle sem lehet megvonni ezt a juttatást. Petries megrázta a fejét. — ön téved. Én nem vá­gyó/ partizán. Pejacsevicb gró. -r intézője vagyok. Bornemissza nyugtalan lett. — Ha jól értettem telefo­non ön azt mondta, hogy a gró'- ár abban az ügyben küld­te hozzánk. amikor szó volt. . . — Igen, igen. Arról van szó amiről szó volt... Ahogyan sem haladt előre a beszélgetés. Szerencsére a pincér hozta a konyakot, al­pakka tálcán helyezte le a márványasztalra. Bornemisz- sza azonnal megragadta a po­harát. —i TTát akkor előbb talán igyunk, kedves öcsém. Az én nevem annyit jelent, hogy Bornemissza, de azt nem, hogy a konyakot nem iszom meg! Jót derült saját szellemes­ségén. Petries is megragadta a maga poharát. — Eigentlich, kedves öcsém, a lesiobb lenne, ha brúdert, innánk — mondta a vezér­igazgató — Biztosan én va­gyok az idősebb. Szervusz! Hozzákoccintotta a maga po­harát Petricséhez, aki viszo­nozta a „szervusz”-t. Mind­ketten felhajtották az italt. Az italtól felbátorodott a horvát. — A gróf úr azért küldött — mondta —, mert én össze­köttetést tudok teremteni a partizánokkal. Hogy miként és hogyan, az titok. A fejemmel játszom... — Én is, kedves öcsém — bólogatott Bornemissza. — Eigentlich, ennél a Cestaponál sohasem lehet tudni... — Vállalom, hogy megüze­nem a partizánoknak: küldje­nek valakit tárgyalni Buda­pestre. — Hát ez az. A legjobb lett volna, ha mindjárt magaddal is hozod őt, kedves öcsém. Eigentlich, az oroszok már Erdélyben állnak. És éppen most olvastam az újságban, hogy megint támadni készül­nek. A Várban úgy ítélik meg a helyzetet, hogy sokáig nem tudunk ellenállni. — A partizánok biztosíté­kot kérnek, hogy az emberük­nek nem történik baja. Én könnyen utaztam, én horvát állampolgár vagyok, nekem szabályos útlevelem van. De az ő emberük miként jut el Budapestre? Bornemissza gondolko­dott. * — Eigentlich, kedves öcsém, nem megoldhatatlan a dolog. Már valami motoszkál a fe­jembe. Persze, ezt nekem még meg kell beszélnem odafent a Várban. Délután beszélek a kormányzó fiával. Remek po­fa a kis Horthy... Régi ba­rátok vagyunk. Nagy szívessé­get tettem neki... Ha akkor nem jelentkezem nála, kido­bott volna egy csomó pénzt. — Nem is tudtam, hogy a kormányzó úr fia részt vesz az üzleti életben. Ha a gróf úr szavaira jól emlékszem, akkor most politikával foglal­kozik. .. — Most igen, de a huszas évek végén a magyar—egyip­tomi banknál volt. És azt akarták csinálni, hogy építtet­nek egy nagy komphajót, amely Szulinában, a Duna tor­kolatánál fedélzetére vette volna a dunai uszályokat és így érték volna el a hajók át­rakás nélkül a levantei kikö­tőket. Én akkoriban dunai hajóskapitány voltam. Értek én a folyamhoz Is, a tenger­hez is. Elmentem a magyar— egyiptomi bankhoz, kerestem a kis Horthyt, aki ott ült az igazgatóságban, hivatkoztam a papára, hogy ismertem őt Pó­lóból. szóval, azonnal iól meg­értettük egymást. Eigentlich, tengerészgyerek 6 is, nem igaz? A komp terve léket ka­pott, inkább bérbe vettük az Appolinaris III-at, egy ócska teknőt. Harmincháromban Rotterdamból felhajóztam ve­le Budapestig... — Szóval, megnyerte a csa­tát. .. — Eigentlich, igen. Még so­kat vacakoltak, de akkor már tudtam, mit kell csinálni. Ha valaki akadékoskodott, mond­tam, hogy megyek fel a Vár­ba panaszra. Tudtam, az öreg Horthy épp olyan tengerbo­lond, mint én. A fia meg iga­zán kellemes pofa. Addig ve­rekedtem, amíg a MFTRT végre megrendelte a Budapest- Duna-tengerjáró hajót. Négy­százhetven tonnás, kétcsava- ros. Ezzel kezdődött a Duna- tengerjáró hajózás. Én meg azóta a tengerhajózás és a szabadkikötő főnöke lettem. És gyakran találkozom a kis Horthyval. Amikor a gróf úr­tól ígéretet kapott, hogy se­gít, engem hívott közvetítő­nek. Neki nagyon vigyázni kell. A Vár tele van német ügynökökkel... Petries nevetett. — Mintha béke lenne! Itt ülünk a Duna-parton, jó ko­nyakot iszunk és egy ilyen bé­kebeli magyar úr, mint te. kedves bátyám... — Kedves öcsém, te is bé­kebeli ember vagy... Én azt hiszem, fogunk mi még béké­ben találkozni... Mert azt akarunk, békét. A Tito-parti- zánok igazán segíthetnének... Nézd meg, milyen szénen ír Újvidéken a Szrpszko Kolo... Itt van a Magyarországban a cikke rövidítve. (Folytatjuk) Más kérdés, ha nem egészségi szempont, vagy egyéb elő­írás teszi kötelezővé a munkaruha adását, mert ilyen eset­ben a munkaruha kiadása függ attól is, hogy a dolgozó az előző munkaviszonyát hogyan szüntette meg. B. O. salgótar­jáni olvasónkat például helyesen utasították el, mért koráb­bi munkahelyéről jogszabálynak nem megfelelően lépett Isi. és ennek folytán egy évig nem részesülhet munkaruha- juttatásban. Az a dolgozó, akinek munkakönyvébe „felmon­dás a dolgozó részéről” bejegyzés kerül, ilyen kedvezmény­re csak hathónapos munkaviszonya után tarthat igényt. MIKOR LEHET IGÉNYBE VENNI A MENTŐSZOLGÁ­LATOT? S. A. salgótarjáni olvasónk egyik családtagja megbetege­dett, és saját költségén kellett kórházba szállítani, mert a mentőszolgálat nem küldött kocsit. Olvasónk kérdezi: milyen esetekben köteles a mentőszol­gálat a beteget a lakásból elszállítani? A mentőszolgálat csak az illetékes orvos rendelkezése alapján vehető igénybe, természetesen, sürgős szükség esetét kivéve. Előfordulhat ugyanis, hogy valakinek szüksége van orvosi kezelésre, kórházi ápolásra, de nem áll. fenn a sürgős szükség esete, és ebben az esetben meg kell téríteni a men­tőszolgálat költségeit, még pedig azokat a költségeket, ame­lyek a közforgalmú közlekedési eszköz igénybevételével fel­merült volna. Ha valaki anélkül veszi igénybe a mentőszol­gálatot, hogy sem gyógykezelésre, sem kórházi ápolásra az orvosi vélemény szerint nem volt szüksége, akkor a szállítás költsége teljes egészében terheli a dolgozót. Olvasónknál az volt a helyzet, hogy családtagja beszállítására, a mentőszol­gálat igénybevételére nem volt orvosi intézkedés és sürgős­ség, amint leveléből azt megállapítottuk, így jogosan tagad­ta meg a kérést a mentőszolgálat. CSALÁDI PÓTLÉK AZ ANYA JOGÁN E. K.-né olvasónk kérdezi: mivel igazolhatja, hogy az apa nem gondoskodik gyermekeiről? Erre való hivatkozással sze­retné elérni, hogy az apától vonják meg a családi pótlékot, és a gyermekeiről gondoskodó anyának folyósítsák. Olvasónknak, ha munkahelyén társadalombiztosítási ki- fizetőhely van, ott kell bejelenteni, hogy az apa a gyermekei­ről nem gondoskodik. Erre vonatkozóan hat hónaponként ta­nácsi igazolást kell benyújtania. Ugyancsak az illetékes ta­nács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének bizonyít­ványával kell igazoltatni azt' is, ha a szülők külön élnek. Abban az esetben, ha a területen lakóbizottság működik, elegendő annak az igazolása is.

Next

/
Thumbnails
Contents