Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-13 / 294. szám

NOGRAD 3 1967. december 13. szere?*» f Barangolás Erfurt megyében Egy Jobb szöwetkezet Elöljáróban elárulhatom, hogy az ereusseni „10 Jahres­tag” LPG (Landwirts chalft- liehe Produktion-genossen- chaft), vagyis mezőgazdasági termelőszövetkezet a Német Demokratikus Köztársaság és az erfurti körzet jobbjai közé tartozik. Kétszázötven dolgozó tagja a legutóbbi zárszámadás akalmával is ötvenkét forintos munkaegységenkénti érték után kapta meg a végelszámolást. A szövetkezet 1270 hektáron (megközelítőleg 2200 holdon) gazdálkodik, ebből 120 hektár g kertészet, 60 hektár a rét és a többi szántó. Főbb termé­nyei: a gabona, a burgonya, a cukorrépa és a különféle ta­karmány-növények. Szarvas- marhát, sertést, juhot és ba­romfit egyaránt tenyésztenek. • 1 Uralkodik a gép A szövetkezet elnöke messzi Vidéken ismert szakmai hoz­záértéséről, de méginkább élel­mességéről. Azt mondják a német tsz-tagok: ,,'A jó elnök jó kereskedő is " Hát az itteni elnök ilyen, s éppen mozgé­kony üzleti szellemének kö­szönhettem, hogy csak a bú­csú perceiben találkoztam ösz- sze vele. Viszont kellemes és készséges kalauzra találtam Günther Netzben, a szövetke­zet üzemgazdászában. — Szövetkezetünk a nagyob­bak közé tartozik — kezdte a tájékoztatást. — A megye leg­nagyobb mezőgazdasági terme­lőszövetkezete 2000 hektáros. — Tehát csaknem 3500 hol­das — vetem közbe. — Mi ma­gyarok katasztrális holdban számolunk. — Mi se hektárban terve­zünk — mondja derűsen. — Mi áltálában mázsában számo­lunk ... , S valóban: a hozamokból és az igényekből számolják ki, hogy hány hektáron kell vala­mását Budapesten, a 66. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­táson és Vásáron is láthattuk) előbb helyet kapar a talajban a fejelő a késeknek, amelyek gyaluként lemetélik a répafejet Ezt követően lépnek működésbe laz ásókarmok, amelyek a kifor­dított répafejet a rostán és tisz­títón át az elevátorrészre jut­tatjuk. Az elevátorról ‘a gép vi­szonylag tiszta répafejet a traktorvontatású pótkocsiba fújja. Először láttam ezt a fajta ré­paszedőkombájnt munkában és kicsit elfogódva, kétkedve tet­tem fel a kérdést .a földön el­hullott répafejek és törmelé­kek láttán. — Nem nagy a vesztesége en­nek a masinának? — Semmi vesztesége nincs — tiltakozott a brigádvezető. — Az elhullott répafejeket gép­pel összegereblyézzük. S ha ma­rad még hulladék a földön, azt majd megeszik a juhok ... A háromnapi eső után egyéb­ként a szántásra kijelölt föld­terület mélyen átázott. Ilyen időpontban és hasonló talaj­minőség mellett nálunk nem tud munkába állni a traktor. Annál inkább meglepett az üzemgazdász kijelentése: — Most pedig megnézzük, hogyan halad a száhtás... S valóban: a vizenyős lapos­ban frissen szántott barázdák­ra akadtunk. Csakhogy a szán­tást nem traktor végezte, ha­nem billenőeke, amelyet a táb­la szélén, a dűlőúton leparkolt lánctalpas csőrlőgépek drótkö­téllel húztak. Ilyesféle szántást végeztek hajdankori nagybir­tokainkon a gőzgépek. — Ennek nemcsak az az elő­nye, hogy ázott talajon is szántani tudunk, — magyaráz­ta az egyik csörlő vezetője — hanem az is, hogy nem tapos­sa össze a traktor a talajt- . S még egy érdekességre hív­ták fel a figyelmemet: egyik évben mély, a másikban se­kélyszántást alkalmaznak és ennek megfelelően évente más­más összetételben adagolják a műtrágyát. Kooperáció öt tsz között A gépesítettség azonban nemcsak a növénytermesztésre, hanem az állattenyésztésre is vonatkozik: ólak, istállók mind automatizáltak. A legjobban gépesített a to­jótelep, ahol tizenkétezer tyúk napi tojástermeiése futószala­gon érkezik a fülkékből a cso- magolóba. A tojáshozammal, amely tyúkonként 155 darab, elégedetlenek, s ezt legalább 180 . darabra óhajtják emelni. De még így is a tojó-telep ad­ja a legnagyobb jövedelmet, mert amíg egy tojás önköltsé­ge 16 pfenig (fillér), addig 33 pfeningért tudják értékesíteni. Érdekes dolog, hogy bár sze­mes kukoricát nem termelnek, mégis 450 fehér hússertést hiz­lalnak évente. A burgonya a fő takarmánynövény, de feletet­nek a hízókkal különböző nö- növényi hulladékokat, és így is elérik a 105—120 kilós átlag­súlyt nyolc hónap alatt. Serté­senként 30 márka (mintegy 120 forint) a tiszta jövedelmük. A legnagyobb gondot — ami érthető ilyen gépesítettség: fok mellett — a tsz-tagok foglal­koztatása okozza. Ezen és a gépek koncentráltabb kihasz­nálásán, a beruházások gazda­ságosságán egy társadalmi szerv közbeiktatásával, a „Ko- operáció”-val igyekeznek segí­teni. Négy-öt szövetkezet (ez- esetben öt) összefog és megvá­lasztja küldötteiből a kooperá­ciós bizottságot, ami bár kisebb létszámú és nem alkalmaz füg­getlenített vezetőket, céljaiban hasonlít a mi területi szövet­ségeinkhez. Ha valamelyik tsz- ben szorít a cipő, az érintett tsz javaslatára összeül a bizottság és megegyeznek a segítés és együttműködés módjában. A tsz-tagoknak is sokszor így ta­lálnak munkaalkalmat valame­lyik kooperációhoz tartozó társszövetkezetben. Lakos György Boltok versenye A Magyarnándor és Vidéke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet még a nyár folyamán tisztasági ver­senyre szólította a balassa­gyarmati járás szövetkezeteit. A járási Vöröskeresztet és a kereskedelmi felügyelőt kér­ték meg a verseny értékelé­sére. A versenyfeltételeket tíz pontban foglalták össze. Ezek a kereskedelmi munka javí­tását, a boltegységek közegész­ségügyi követeim ínyeit rögzí­tették. A júliustól, októberig tar­tó versenyidőszak alatt a köz­ségi vöröskeresztes aktívák, a kereskedelmi társadalmi el­lenőrök mintegy nyolcvanan. rendszeresen ellenőrizték a járás területén, hogy a ver­senypontoknak megfelelően dolgoznak-e. A boltokban ne­héz volt a követelményeknek eleget tenni, mert a legtöbb túlzsúfolt, s korszerűtlenek a raktárak is. Ennek ellenére a vállalt kötelezettséget igye­keztek teljesíteni. A közelmúltban került sor a verseny értékelésére. Egy bizottságot alakították, amely­ben a Vöröskereszt járási tit­kárának vezetésével részt vett a kereskedelmi felügyelő és az egészségügyig csoport meg­bízottja. Megállapították, hogv a versénvben legjobb ered­ményt Bercelen. a vegyes­bolt érte el. Második az ér­sekvadkerti I. sz. önkiszol­gáló bolt, h'armadik az őr­halmi önkiszolgáló bolt, ne­gyedik a drégelypalánki I. sz. vegyesbolt, ötödik a te- rényi vegyesbolt. A győztesek oklevelet és pénzjutalmat kap­tak. Hatnapos tanácskozás Veszprémben Veszprémben a Nehézvegy­ipari Kutató Intézetben hét­főn kezdte meg hatnapos ta­nácskozását a KGST Korrózi­ós Tudományos Tanácsának hatnapos ülésszaka, amelyen hat ország — a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország. Bulgária, Lengyelország és Románia küldöttsége vesz részt. Jugoszlávia megfigyelő­vel képviselteti magát a ta­nácskozáson. Nagybátony a dotáció megsiuntetésének útján II. a korszerű Módszerek mely növényfélét elvetniük. Ehhez hektáronként a követ­kező átlagokat veszik alapul: búzából 46, rozsból ,38, árpá­ból 40, zabból 39, lucernából 6>. silókukoricából 300, burgo­nyából 250 és cukorrépából 370 mázsát. Egyébként a német szövet­kezetek gazdálkodása nehezen 1 isonlítható össze a mienkkel: annyira tökéletesen gépesített és oly üzemi, vállalatszerű a munkák menete. A kertészeten kívül sehol nem láttam kézzel végzett munkát Szántás, traktor nélkül Olyan időszakban jártam ott. amikor az őszi betakarítás és a szántás-vetés a több napos esőzés után alaposan összetor­lódott. A silókukorica egy ré­sze. a cukorrépa java, s az ősz’ káposzta még betakarításra várt. A cukorrépa betakarítása egy óriási táblán aznap kezdődött mégpedig az itteni technikai fejlettség szerint: répák om- bájnnal. Az NDK-konstrukció- jú répakombájn (amelynek Terjednek Nagybátony üzemeiben igen nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a villamosítás fejleszté­sének, korszerűsítésének. Nem véletlen, hogy néhány év alatt erre mintegy százmillió fo­rintot fordítottak. Korábban Kányás-akna kivételével va­lamennyi üzemnél 380 vol­tos feszültség volt, ma pe­dig már mindenütt 5000 vol­tos van. Ez azt jelenti, hogy szűkebb kábel keresztmetsze­ten, tehát a korábbinál sok­kal olcsóbban jut a villamos energia a termelő munkahe­lyekre. Biztonságosabb és ol­csóbb. A sűrített levegőről mint energiáról a villamos energiára térnek át. Ez a fo­lyamat Szorospatakon kezdő­dött, majd Ménkes után Ká- nyáson és Tiribesen is a befejezés előtt áll. A sűrített levegő kiiktatásával évente a termelési költségekből jelen­tős milliókat tudnak megta­karítani. Jó néhány sújtőlégbiztos gép­re. berendezésre volt szüksé­gük. hogy ezt elérjék. Van még hiány kisebb munkahe­lyi szivattyúkból, távműköd­tető kapcsoló-berendezésekből, és várnak még hét darab 250 kilowatt-amper teljesítmé­nyű mozgó traszformátor- állomást. A munkák zömét azonban már elvégezték. Ezen a területen, úgy is lehetne mondani megelőzték az időt. A villamosítás a fokozatos gépesítésnek is alapja, de a bányászok munkájának a megkönnyítését is jelenti. Fej­tőkalapács helyett fokozato­san áttérnek a robbantásos jövesztésre, amivel a terme­lékenységet is növelni tudják. A munkakörülmények javí­tásához, a bányászokról való ‘fokozott gondoskodáshoz tar­tozik a bányák szellőztetésé­nek korszerűsítése. Valameny- nyi aknaüzemre vonatkozik ez a megállapítás és talán elegendő annyi, hogy érzé­kelni lehessen a fejlődést: ma már percenként tízezer-négy­száz köbméter levegő cseré­iére alkalmas ventillátor ka­pacitás van a Nagybátony! Bányaüzem aknáiban. A kö­zeljövőben megvalósuló mun­ka újabb négyezer köbméter kapacitásnövelést eredményez. Naevbátonvban az idén a második félévben bevezették a rövidített munkaidőt, a két­hetenkénti szabad napokat. Itt voltak meg viszonylag a leg­jobb feltételek a csökkentett munkaidőre a Nógrádi Szénbá­nyák egész területén. Gond persze akadt bőven, hiszen a fettétel az volt, hogy sem a termelés, sem a dolgozók keresete nem csökkenhet. Egy sor műszaki és munkaszerve­zési intézkedésre volt szük­ség. A legutóbbi felmérések szerint még ma is van mit tenni a különféle veszteség­idők csökkentése érdekében, de az is igaz, hogy itt már éppen a több hónapos tapasz­talatok alapján könnyebb lesz előre lépni, mint a Nóg­rádi Szénbányák többi üze­ménél, ahol januárra kell megteremteni a rövidített munkaidő feltételeit. Két évvel ezelőtt a nagy- bátonyi üzemek naponta még 327 vagon szenet termettek. Ma már napi 361 vagont ír elő a tervük, jövőre viszont már 404 vagont várnak tő­lük, holott a távlati terv­ben 1970-re a 410 vagon«« termelés elérése a cél. Ez a fejlesztés, a föld alatt is igen Vnmolv. előkészületeket kíván. A mennyiség növelése nár- huzamosan történik a bánya­Fiatal tagok a pártban Pártunk az előttünk álló esztendőben ünnepli alapítá­sának félévszázados jubileu­mát. Mozgalmunk mai harco­sai büszkén emlékeznek a bá­tor elődökről, akik negyedszá­zados üldöztetés közben te­remtették meg a társadalmat és az országot átalakító po­litikai hadseregünk alapját. A felszabaduláskor néhány tízezer kommunista fogott a legális munkához. Ma a tag- könyvcsere idején csaknem hatszázezer párttag tekint vé­gig sorain és feladatain. Mai tennivalóink a párton belül és az egész társadalom­ban semmivel sem kisebbek, mint a régebbiek. A szocia­lista világrend és a kommu­nista világmozgalom ma is ar­ra törekszik, hogy fokozza egységét, alakítsa a környeze­tét. szélesítse bázisát. Ennek Dedig előfeltétele a proletár internacionalizmus elveinek f maradéktalan érvényesítése, s minden egyes párt eszmei­ideológiai össieforrottsága. A magyar kommunisták pártja e téren is jelentős ered­ményeket ért el. A hatszáz-. ezres tagság magja kipróbált, mozgalmunkban sok érdemet és tapasztalatot szerzett kom­munistákból áll. A párttagok általános mű­veltsége, a tagság politikai és szakmai felkészültsége, az érettségizettek és diplomát szerzettek aránya jobb. mint ez az arány az egész lakos­ságot tekintve. A párt éven­te egyenletesen, mintegy 3— 3,5 százalékkal, 15—20 tag­gal növekszik. Az 1967-es év — méltón a nagy politikai ünnephez — külön is tere- bélyesítette sorainkat: a párt IX. kongresszusának határo­zatát végrehajtva, a tagjelölt- séget megszüntetve, több mint 35 ezer új párttag állt a szo­cializmus tudatos építőinek táborába. Az ez évben fel­vett új tagok több mint 50 százaléka fizikai munkás. A megnövekedett társadal­mi-politikai feladatokhoz ez a létszámban meggyarapodott gárda biztos alspot ad. S ha most a belső tennivalók­ról gondol!» odúnk, utalni kell rá: a párt ereje, a politikai hatékonysága elsősorban nam a létszámtól, hanem az ön­tudat fokától függ. A kitűzött célokhoz felnőni, kommunis­tának lenni csak az eszmék és tettek szüntelen találko­zásának folyamatában lehet. A már említett több százez­res kommunista, magnak' még­is fokozott a további felelős­sége. A tömegszervezetekből, az ifjúsági mozgalomból ér­kező fiatal párttagok között alaposabb és hosszabb távla­tú politikai munka vár az idősebb kommunistákra. Az évek során belépő fiatal párt­tag még viszonylag kisebb mértékben vértezte fel ma­gát a korábbi ‘harcok gazdag tapasztalataival, eszmei-ideo­lógiai felkészültsége olykor még nem eléggé alapos. Az óktatás és a pártmegbízatá­sok sokrétű eszközeivel kell törekedni tovább nevelésükre, fejlesztésükre. Senki sem szü­letik, kommunistának, de az­zá lesz. ha maga is erre törekszik, s ha vele is így fog­lalkoznak. A mai fiatalok ad­ják a jövő politikai derékha­dát. Ezért érdemes kötelessé­günk a fokozott és differen'n- átt gondoskodás. S noha eb­ben az ításban mellérendelt szerepet kanott a párt lét­száma: a fiatal termelőszö­vetkezeti pártszervezetekben, s a dolgozó nők között még ezt a mennyiségi követei- ménvt is bangsó'vozni k“H. Több dolgos és foiVésm'ílf kommunistát vár a szocialis­ta mezőgazdaság több okos és talpraesett kommunista asszopvt a társadalom. Mind­két rétegben Ott vannak az arra érdemesek, figyeljünk fel reájuk. A közelgő jövő esztendő újabb jelentős feladatokat hoz. A pártortkfvüliek és a rokonszenvezők szerte a vi-, lágban figyelik újabb lépé­seinket, ■ tetteinket, várják a kommunista és munkáspártok tanácskozásának eredményeit. Nem kisebb a készülődés ha­zánkban sem. A párt sza­vára, intézkedéseire, útmuta­tására figyel a társadalom. Az ötéves terv harmadik esz­tendeje, új gazdaságirányítási rendszerünk bevezetése, moz­galmi évfordulóink és nem­zetközi tanácskozásaink éppen ezért elsősorban a kommunis­táktól kívánnak növekvő fe­lelősséget. Soraink egységé­nek fokozásával, a társada­lom legfogékonyabb rétegei­nek megszervezésével, s nem utolsósorban a kommunis­ták egyéni példamutatásával biztosíthatjuk majd a szocia­lista építés és a szocialista világrendszer egymásra ható újabb sikereit. Jurmics László a Pártélet munkatársa művelési módszerek korszerű­sítésével. Hosszabb távú folyamatról van szó és érdemes egy ki­csit jobban visszanyúlni a múlthoz összehasonlításért. Tíz évvel ezelőtt jóformán még csalt lCányás-aknán dol­goztak korszerű frontfejtés! módszerrel. A frontfejtésből termelt szén aránya akkor még alig haladta meg a ter­melés 11 százalékát. Az utób­bi években ugrásszerű a fej­lődés. Két éve még nem érte el az 55 százalékot, ta­valy csaknem 62, jelenleg pe­dig a termelés 76 százalékát a frontfejtések adják. Kányá- son ez az arány már maxi­mumnak mondható, hiszen 90 százalék körül van. A frontfejtéses módszer most már • mindenütt elter­jedt. Az üzemnél általában egyidőben 10 frontfejtésen dol­goznak, amelyek összesen mintegy 700 méteres front­homlokot jelentenek. A front­fejtés nemcsak a termelés koncentrációját jelenti, ha­nem a gépesítés lehetőségét is. Az első széngyalut 1965-ben helyezték üzembe Kányáson. Ma is üzemel, de mellette dolgozik már a maróhenger és Ménkesen a másik gyahi. Mit jelent a három gép? Ér­demes összehasonlítást tenni. Két éve még az össztermelés­nek hét százalékát tévesztet­ték génnel, tavaly már »0 százalékát Az idén. ha a gé­pi jövesztés és rakodás, va­lamint a rárobbantásos jö­vesztés arányát vesszük, ak­kor a termelés 60—65 száza­lékát nem kell már a bá­nyásznak sem csákányéin,», sem lapátolni. Óriási ugrás éz a termelés . korszerűsítésében. A termelékenység, a fronti möszakteljesltmények a ko­rábbi 24 mázsáról, 40—42 mázsára növekedtek. Kányá­son elérik a 47 mázsás át­lagot, de ha a gyalu és ma­róhenger is jól üzemel, a 60—63 mázsás műszakteljesít­mény sem ritka. Célok vannak a továbbfej­lesztésre. Kányáson n éhány hónapja eredményesen kísér­leteznek a hidraulikus frnnt- biztosító szerkezetekkel. Jövő­re már az első félévben he- építik a százméteres önjáró Dobzon biztosító < szerkezete­ket. Ilyen biztosítást várnak a második félévben Mérnkei­re is. Ugrásszerű fejlődésre számítanak ezekkel a korsze­rű eszközökkel. Általános a vélemény, hogy akkor lesz igazán iermelésbiztonság, kor­szerű bányászkodás, ha vala- mennvi aknában legalább eev gépesített frontot tudnak majd üzemeltetni. Ez azon­ban még a lövő kérdés- oldása sok mindentől függ. Az eredmények, a gazdasá­gosság lesz maid a megha­tározó. Holnapi sző—mnkban éppen erről lesz sző (Fnly tatjuk) Bodó János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents