Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

«s T967. deremkor to., vas^rnnj? wr^ w * r> Beszéljenek a tettek Ön mit lesz az Aj ^aztla§ás:i mechanizmusért? Azt hiszem jogos a kérdés, ellenőr, műszaki és alkalma- A huzalmü gyáregység Vau­mért a vitatott témák zömé- zott egyaránt völgyi Tivadar irányításával ben már állásfoglalás történt, * már hosszú évek óta a legjob­s ezt kormányhatározatok, ren- ban termelők között szerepet deletek foglalják méltó keret- Az előkészítés során igen Sok új ötlet, műszaki, techno­be. Ezek a világos útmutatások, nagy feladat hárul a munka- lógiai megoldás, új termékek hasznosan egyengetik az önálló ügyi osztály dolgozóira és ve- bevezetése fűződik a koilektí- gazdálkodás útját, ugyanakkor zetőjére. A termelés emberi va nevéhez, álljt kiáltanak azok számára, vonatkozásai jórészt itt csa- — Jövőre több gondunk lesz. akik megpróbálnak visszaélni pódnak le, itt lehet legjobban mint az ;dén — kezdi Vágvöl- e lehetőségekkel. Ma már io- lemérni a törvényesség alakú- gyi Tivadar, majd így folytat- gosan fogalmazhatunk így: be- lását, a létszámfejlődést stb. ja: .— Bővülnek termelő egy- g/éljenek a tettek... Ezért Angyal Gyula, a munka- ségeink, új termékek előállí­Ebben erősített meg bennün- ügyi főosztály vezetője elöljáró- tását kezdjük meg. A négy két a Salgótarjáni Acéláru- ban így módosította a címben horganyzósor mellé nemrég ál­gyárban három vezető beosztá- feltett kérdést: mit csináltunk ütöttük be az ötödiket, a ha­sú dolgozó. eddig az új mechanizmus sike- todik pedig jövő februárra vár­* réért, min dolgozunk? ható. Programunkban új gyárt­„ . — Az új Munka Törvény- mányként szerepel a műanyag­Horváth József, a minőség- könyvének megfelelően 250 pél- gai bevont huzal és a szegka- ellenőrző főosztály helyettes hányban forog közkézen a kol- p0cs. Ezeket a termékeket a vezetője ezt mondja: lektív szerződés tervezete. Szó- piacon jól értékesíthetjük. \ — Szerepünk az önálló ga2£- cialista brigádvezetők, párt- és nagyüzemi gyártáshoz szüksé- tíálkodás bevezetésével tovább szakszervezeti aktivisták, ve- ges kísérletek már megtörtén­né. Feladatunk viszont nem 2etőségi tagok vitatják meg az tek, a műszaki feltételeket te! változik, csupán bővül. űo- egyes fejezeteket dolgozó tár- jes egészében, a személyi fel- vábbra is őrködünk a termékek saikkal. A IX. pártkongresszus tételeket pedig részben bizto- minőségén. Csak így tudjuk határozatának szellemében al- sítottuk. Foglalkozunk még a Vevőink bizalmát megtartani, kottuk meg a 44 órás munka- több gépes rendszer kiszélesí- lly módon szerzünk új piacokat, hétről szóló tanulmányt. Sze- tésével. Jelenleg négy salgótar- vásárlókat, s csak így bizto- retnénk a jövő. év második le- jáni, hétfokozatú gépen foly- sithatunk folyamatos munkát a lében már csökkentett munka- nak kísérletek. Amennyiben gyár dolgozóinak. időben termelni. Ezt az ok- ezek sikerrel járnak, s a dol­Nem, nem sok a jogos rek- manyt jelenleg az igazgató-ta- gozók vállalják a több gépes íamáció. Vásárlóink többsége nács tanulmányozza. Azt vizs- rendszert, akkor az összes sal- elégedett. Ezt bizonyítják az gálja: milyen technológiai, mű- gótarjáni hatmotorosoknál át- alábbiak: 1964-ben 0,28, 1965- szaki feladatokat kell addig térünk erre. A felszabaduló ben 0,17 százalék volt a jogos megoldani. Üj bérezési rend- munkaerőket másutt foglalkoz- reklamációk száma. 1966-ban szerünket 50 százalékban már tatjuk. Elküldeni dolgozót? Er- 362 esetben, az idén július 30- kidolgoztuk. Hármas célt tűz- ről szó sincs, sőt felveszünk, jg pedig 165 esetben merült fel tünk magunk elé: a mennyiség akár most is, aki valóban dol- jogos kifogás termékeink mi- és aminőség mellett a dolgozó gozni akar... nőségével kapcsolatban. Ugyan- legyen érdekelt a még olcsóbb ilyen kedvező a helyzet az termék előállításában. Ennek * exportra küldött termékeknél, érdekében már az idén a bér­Ebben az esztendőben a múlt fejlesztésre szánt összeg 50 szá- Messzemenő következtetése- évi 0,19 százalékról 0,04 szá- zalékát mozgó bérként használ- két az elmondottakból nem vol- zalékra csökkent a jogos rek- tűk fel. Jövőre másfél milliós na helyes levonni. Egy^ azon- lamáció. Ezekben feltüntetjük bérnövelést tervezünk — báré ban már most Is kitűnik: a ezt is, amit csak az üzletfél tekintetben még vannak vi- gyár vezető beosztású dolgo- megtartésa céljából ismerünk ták —, s ennek 40—50 száza- zói, valóban a központi elkép- el jogosnak. Egyébként több lékát ugyancsak mozgó bér zelések szellemében, a helyi mint 50 országba küldjük tér- formájában, célfeladatként ad- érdekek okos érvényesítésével, mékeinket. A megrendelők kö- juk oda a dolgozóknak. s még kisebb-nagyobb megol­dott vannak, akik igen magas A korábbi híresztelésekkel el- datlan problémákkal készülnek követelményeket állítanak lentétben nem csökkentjük.' az új gazdasági mechanizmus- elénk. Talán eleget is tudnánk hanem emeljük a létszámot, ra. tenni kívánságuknak, de sok- Főleg férfiakat: szak- és beta- szor a rossz alapanyag akadá- nított munkásokat veszünk fel. lyoz meg bennünket. A növelést gyártmánylistánk Az új mechanizmusban Is bővülése, az új termelő beren- kötnek a szabványelőírások, de élezések beállítása, több mun- mód van arra, hogy ettől eltér- kaigényes termék bevezetése jünk: jobbat ajánljunk, olyat, indokolja. Készen van a csök- amilyet technikai színvonalunk kent munkaképességűeket fog- niegenged. Az előbbieken ki- lalkoztató munkahelyi jegyzék vili még két területen igyek- is. Itt csupán annyit jegyzek szünk javulást elérni: a sele.it- meg: eddig sem küldtünk el 4* isten háta mögött Venesz Károly Ceredi jegyzet Cered, ez a 250 lelkes köz- háromszorosára rúgnak. Ha ség nagyon messze van Sál- valahol sok vontatót; teher- gótarjántól. Hogy ne késztes- autót kell javítani, akkor itt sem mérgelödésre a földrajzot igen. Sokszor lánctalpasok ismerőt, meg is mondom ml- húzzák, vonják a megrekedt ért: pocsék rosszak az útjai. - járműveket. A lejtők miatt Az idegen lehetőleg messze el­kerüli. A lélekvesztő szerpen­tin, a kanyarok tucatjai pró­bára tesznek minden kocsive­zetőt. Az Utas is fél, mert sok helyen hiányzik a korlát, s oldalt mélységek tátonganak. A környezet szépsége — mert páratlanul* az — nem kárpótol az elromlott moto­rokért, az időnként leállított buszjáratokért. Ha síkos az út és kint marad egy járat, másik nem megy utána — kü­lönben az Is kintrekedne. Ezért számít a 19,7 kilométe­pótkocsit használni nem le­het. Tömeges árutermelésre tehát gondolni egyelőre fele­lőtlenség lenne. Ezért az állat­tenyésztés kivételével a bel­terjesség akadozik. Természetes következmény tehát, hogy az átlagjövedelem is alacsonyabb. Csak az állat­tenyésztők, az állandó mun­kások tudják megkeresni az évi 24—25 ezer forintot. A kisegítő üzemág sokat jelent a tsz-nek. Itt dolgozzák fel az erdő hasznát gyümölcsös la­rés távolság nagyon hosszú- dáknak, s egyéb félterméknek, nak. S akit az élete ide köt, az ^de a fiatalok is szívesen jön- jóval többet is tud erről. Nem- ne^ vissza. A mezőgazdaság csak tudja, de a borén, a zse- azonban nem vonzó. Beletö- bén is érzi. N"agyon nagy a rodni tartósan ebbe az ellent— termelőszövetkezet határa, mondásba nem lehet, hiszen tízezer hold. S a gazdasághoz ez so^ embert érint, s a több­tartozik Báma, Zabar, Szilas- \sé8et egyelőre eléggé kellemet- pogony. Zagyvaróna is. Ez öt- leül­vén kilométeres körzet. De a nehéz terep, a rossz utak miatt nem ennyi. Sürgős dolgát is félre teszi Pál Vilmos, a pártbizottság tit­kára, amikor erről érdeklő­döm. A tsz-elnök. Boros Béla Egy 30 kilométeres új útsza­kasz kellene Domaháza felé. így könnyen találna piacot a Ceredvölgyi Tsz minden ter­méke. Volna értelme a bogyós- gyümölcs-termesztésnek, a ________ ____I____ kertészkedésnek. Nem az a i s időt szakít, pedig neki is szándék, hogy a megyétől el­távolodjanak, hanem ez a kézenfekvő. Ezen az úton — van ezernyi gondja, tennivaló­ja a nap minden órájában. A rossz út sok baj forrása. Kö- m'vel nem gyakori az emelke- zel sem egyszerű közlekedési dő a szállítás jóval olcsóbb probléma ez Cered környéké- lenne. Az út az alfája és nek. Rányomja bélyegét a tsz ómegája mindennek. Vissza- gazdálkodására, a jövedelmek tárt, de föl is emelhet. Nem alakulására, de a kulturált bizonyítvány-magyarázgatás ez életmódra is. itt. Nem ezzel akarnak a tsz­ben mindent igazolni. A párt- Mit okoz a gazdálkodásban? és a szakvezetés, de már a A jövőt, az új gazdálkodás vi- tagság is tud a távlati tervek- szonyai között is elsősorban a ről tíz évre előre. Ebben a ta- szarvasmarha-tenyésztés, a lajjavításon kívül a garantált birkaneveles ígéri. Az erózió _ , _ ,, .... . bántotta dombokra nagyon ki- munkaegységre való áttérés, vánkozik a gyümölcs, a bo- nagyobb arányú gyümölcstele- gyósgyümölcs. Kilencven hol- pítés, szakemberek kinevelése dón már fák díszlenek, de a szerepel. Mindezt azonban tervezett 100 holdas gyümöl- egyedül> kiUs6 segítség nélkül esősre már szorongva gondol nak. Árutömeg, szállítási prob­lémák. Most évente 15,5 mil­lió értékű terményt, árut szál­lít a tsz. A költségek azonban a gazdaság nem tudja bevál­tani. Salgótarjánban és Péter- vásárán találni a legközeleb­bi benzinkutat. Az egri út a normálisnak kétszeresére, környékén nagyon kellene egy töltőállomás. Régi téma, rég­óta feszegetik. A távolság ugyanis' az üzemanyagot is megdrágítja. Aztán azt sem le­het a' cerediek, vagy a kör­nyékbeli községek önzésének nevezni, amikor azt kérik: lé­tesítsenek a környéken egy gázpalack-cseretelepet. A pa­lackot sokan motorkerékpáron szállítják, s talán mondani sem kell, hogy ez egyáltalán nem biztonságos. — Tagja vagyok a járási pártbizottságnak is — mondja Pál elvtárs. — Többször ad­tam már hangot ezeknek a problémáknak. Megértik, mert tudják, hogy igaz, de most már a tetteken lenne a sor. Cered és környéke a megye északkeleti csücskében fek­szik. Határzóna. Illik ide a mondás: isten háta mögötti hely. Valóban az. Ha az utak jobbak lennének, s elkészül­hetne az a 30 kilométeres sza­kasz, amit kérnek, nem lenne az. Akkor érdemes lenne fon­tolóra venni azt az indítványt is, hogy Utaspusztán határát­kelőhelyet létesítsenek. Már tréfaszámba megy a két szom­szédos országban élő rokonok szóváltása. Pár méterről lát­ják egymást, s ekkor a követ­kező párbeszéd hangzik el: „Megyek Somoskőújfalura, estére nálad vagyok.” De ez nemcsak a környékbeliek ro­koni, baráti kapcsolatát segí­tené — mármint az átkelő­hely — hanem Hevesből, Bor­sodból, s ugyanígy a szomszé­dos Csehszlovákiából is meg­indulna az idegenforgalom. Amikor minderről a tsz ve­zetőivel beszéltünk, azt a jó­tanácsot adják, hogy Pétervá- sárán át jöjjünk Salgótarján­ba. Igazuk volt. A kerülő lé­nyegtelen, csak a megyehatá­ráig volt rossz az út. Isten­mezejétől, vagyis a szomszé­dos, Heves megyében minde­nütt aszfalton gurultunk. Nem a' rosszmájúság mondatja: a közúti vállalat központja Eger­ben van ... És ez régóta nem­csak a ceredieknek okoz fej­törést! Gulyás Ernő okok feltárásával, a selejtgyór- tók szigorú felelősségrevoná- sával szerzünk még nagyobb becsületet a minőségi munká­nak. Nemcsak én, hanem a ffl- osztályhoz’tartozó 160 munkás­senkit, ezután sem tesszük ezt, Persze van néhány kérdés, ami­ben még nincs határozott ál­lásfoglalás: ki fizeti az autó­buszköltséget, miből fedezzük az újítási díjakat stb. Növekszik az érdeklődés a polgári védelem iránt Salgótarjánban megkezdő­dött a polgári védelem oktatá­si éve. Ebben az esztendőben több mint kétezer-ötszáz érdek­lődő látogatja a Magyar Hon­védelmi Szövetség előadásait. Évről évre következetesen nő a jelentkezettek és a rendsze­resen résztvevők aránya. 1964- ben ez 84 százalékos volt, egy évvel később másfél százalék­kal több, tavaly pedig már 92 százalékos. — Az örvendetes jelenség oka kettős, — mondotta Pesze István, az MHSZ salgótarjáni városi titkára. — A hallgatók a szocialista haza iránti köte­lességüknek tekintik a tanulást, e mellet1; őszintén érdekli őket az anyag. Az elsősegélynyúj­tásról, megelőző tűzrendészet­ről szóló előadások a minden­napi életben is hasznosak. Előadói gárdánk tagjai között a legtöbben a nehéz részeket is könnyen érthetően magvaráz­zák. mint például Tóth Zoltán nyugdíjas pedagógus, Tóth Pál népfront-elnök, Gyimesi Jó­zsef MHSZ-instruktor. Előadá­saink látogatottságát természe­tesen a vállalati vezetők se­gítsége, agitatív tevékenysége is növeli. Tavalyi előadásain­kon a Nógrádi Szénbányák, a textilipari vállalat, az írószer Ktsz, az ingatlankezelő válla­lat oktatásra jelentkezett dol­gozói valamennyien rendszere­sen részt vettek a tanfolyamon. (Hasonló kedvező tapasztala­tokra tettünk szert az idén a vendéglátó vállalattal, az Acél­árugyárral kapcsolatban. Saj­nos, nem állíthatom ugyanezt a Víz- és Csatornamű Vállalat­ról. Oda immár kétszer ment el hiába előadónk; hallgatóság hiányában dolgavégezetlenül jött el. A művelődési otthonok vezetőinek szeretnék még kö­szönetét mondani: jól fűtött, tiszta helyiséget biztosítanak térítés nélkül szervezetünknek, hogy kellemes környezetben' tanulhassanak a polgári védel­mi oktatás résztvevői. Nyugtalan nyugalom Fenyvesi József, a község múltját nagy szeretettel és szenvedéllyel kutató iskola- igazgató bukkant a nevére. Sorra járta „gyermekeivel” az elmúlt idők tanúit. Azokat, akik még élnek. Benézett Len­gyel tusi Istvánhoz, Szeberé- nyi Józsefhez, Tóth zöld Ist­vánhoz. Valamennyien emlé­keztek Fodor Gézára, a népta­nítóra. Ügy mondták, 1916-tól egészen 1919 októberéig taní­tott Kisterenyén. Akkor tar­tóztatták le őt is Novara Béla főhadnagy pribékjei. A három esztendő alatt valósággal lo­bogott. Egyik szervezője és irányítója volt a községben az 1918—1919-es eseményeknek. A Tanácsköztársaság bukása után sokat szenvedett. Lakását feldúlták, könyveit elégették. Öt először megverték, kínoz­ták, börtönbe csukták. Később azt mondták rá: őrült, és el­vitték a balassagyarmati té­bolydába. Báró Solymossy és Csintalan Ábris főjegyző meg a plébá­nos valóban őrültségnek vél­ték, amit csinál. Tulajdonkép­pen az értelmiséghez tarto­zott. A jegyző, az orvos mel­lett lett volna a helye. Fodor Géza állami tanító azonban mindig a szegényeknek fogta pártját. Titokban Marxot, Le­nint olvasta és vasárnapon­ként olyan világról mesélt a földmunkásoknak, cselédek­nek, ahol majd mindenki sza­bad levegőt szív és nyugodtan élhet, dolgozhat. A Tanácsköztársaság idején tisztséget bíztak rá. Mindjárt, ahogy megalakult a párt, tit­kára lett. Minden idejét az emberek között töltötte. Gyű­léseken, összejöveteleken be­szélt Az Internacionálét ta­nította. Földet osztottak, a bá­ró 26 ezer holdját. Jutott be­lőle egy kis kert minden nincs­telennek. Vörös őrséget, vörös gárdát szerveztek, s 1919 má­jusában kiverték a községből a cseh intervenciósokat. Fodor Géza tolmácsolta Lenin üze­netét is, amit a magyar mun­kásoknak küldött. A buzdítást, a győzelembe vetett hitet. A győzelemig azonban még hosszú volt az út és nagyon nehéz. A bukás után véres le­számolás következett. Az egy­éves fordulón kegyetlen em­lékeztetőt eszelt ki Novara Béla. Fodor Gézát katonák vitték vissza Kisterenyére. Amikor meglátta a mindenre elszánt pribékeket, hirtelen át­villant agyán: — Végem van. Innen nern menekülök élve ... Éjjel két óráig verték. Ele­inte még hallotta a gúnyos szavakat. De az ütések csak zuhogtak, s mindegyik után hasító fájdalmat érzett. Ké­sőbb úgy tűnt, mintha vala­honnan messziről zúgna a csendőrök hangja. Már nem érzett fájdalmat, semmit sem érzett, elvesztette az eszméle­tét. Amikor felébredt kábult- ságából, és körülnézett, újra a tébolydában volt. Kilenc hó­napig tartották bezárva. Ami­kor kiengedték, még két évig taníthatott. Aztán már nem bízták rá a gyermekeket. Azt mondták: az elméje meghá­borodott. A mellőzés valódi oka azonban az állami taní­tó, kommunista múltja volt. A zaklatás, a verés, a börtön megtörték testét, lelkét. Patta­násig feszült idegei érzéke­nyen reagáltak az élet egészen apró rezdüléseire is. Így tör­tént aztán, hogy a felszabadu­lás után megváltozott, új vi­lágunkban sem találta helyét. Tanítani szeretett volna. Az elutasítást finoman fogalma­zott mondatokba rejtették: be­teg ember. Néhány hétre — 1950-ben történt mindez — el­megyógyintézetbe utalták. Ké­sőbb nyugdíjának emeléséért folyamodott, munkásmozgalmi múltjára hivatkozva. Elutasí­tották. — Nem láthatta el a mun­káját 1919-ben sem egy olyan ember, akinek idegei nem vol­tak, s ma sincsenek egészen rendben — magyarázták neki. A dunaharaszti házra, ahol Fo­dor Géza letelepedett lassan egé­szen rázuhant a szomorúság. A tanító, aki mindig az embe­rekért fáradozott, tele lett tüs­kével, bizalmatlansággal. A régen áhított nyugalom, merő nyugtalansággá változott. Rém­képek gyötörték: — Lesnek... Figyelnek rám... Fenyvesi József iskolaigaz­gató, Király András tanácsel­nök, Tóth zöld István, Tóth Márton, Szeberényi József, Lengyel tusi István, a hajda­ni harcostársak éppen időben jutottak el hozzá. A Tanács- köztársaság kikiáltásának 40. évfordulója közeledett, ké­szült Kisterenye története, kérték: emlékezzen. — Nem hagyom annyiban — tökélte el magában Fodor Gé­za is. — A községben megér­tenek, segítenek rajtam ... Valóban, Kisterenyén egyet­len pillanatig sem hitték az emberek, hogy a tanító meg­háborodott. — Ő volt a mi tanítónk. Azokban a nehéz időkben, egyedül ő állt a nép mellé... pedig volt több tanító is a fa­luban — bizonygatta Szeberé­nyi József, Lengyel tusi Ist­ván, Tóth Márton, Tóth zöld István. A józanul ítélő emberek meghajoltak az igaz érvek előtt. Fodor Géza is megkap­ta a Tanácsköztársasági Ér­demérmet, Kijárták számára a kivételes nyugdíjat. Mert Fo­dor Géza a nehéz időkben Sem veszítette el hitét abban, hogy a sötét, nyomasztó éveket fel­váltja majd a szabadabb, iga- zabb élet. Hanem az ünnepségen már nem tudott részt venni, bár­milyen szeretettel invitálták is a terenyeiek. A hetvenkét esztendős ember levelet kül­dött maga helyett. Köszönte, hogy melléje álltak, s emlé­kezett a negyven év előtti na­pokra. Így írt: ..... Egészségi állapotom saj­nos napról napra rosszabb... Nem merek vállalkozni az utazásra ... Amíg élek — bár úgy érzem, nem sokáig biror, már — kedves barátaim, tart­satok meg emlékezetetekben, és írjunk egymásnak .. Nem sok levelet váltottak. Élete szinte észrevétlenül föl; el. Az utolsó hónapok, éve már nyugalomban teltek. Vé: re megértei ték. Vinczc Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents