Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-09 / 291. szám

1967. december 9.. szomf>a?

w<5nn t ö

3

A legszélesebb összefogással

, Megtalált megoldás

lg1! születik Sziláikon az ..alkotmány’*

Napjainkban meggyorsult a történelem formálásának üteme. Még egy negyedszázada sincs, hogy a hosszú időn át mesterségesen visszafogott, lomhaságra kárhoztatott társadalmi haladást nagyobb lépésekre késztettük. A megtett utat. mint mérföldkövek, jól jelzik társadalmi, gazdasági és kulturális eredményeink, amelyeket már más hetven oh’ sokszor —■' de talán nem elégszer — felsoroltunk.

Nehezen tudtunk volna bármit is tenni, ha nincs előttünk egy határozott cél — amit időről időre a párt meghatározott — vagy ha e cél nem találkozik a tömegek érdekeivel, következésképp cselekvő egyetértésével. A célok helyes meghatározása, az alapvető érdekek egvbeöt- vözése azonban csak úgy válhatott lehetővé, hogy a párt és a dolgozó emberek között kialakult szálak jó közvetítőnek bizonyultak. A szálak között ott találjuk a Hazafias Néot'rontmozgalmat is. amely időről időre hűen közvetítette a dolgozó osztályok, a különböző rétegek és csooortok alanv»tő érdekéit,, és vállalta a tudományosán kialakított pártpolitika ' magyaráz/'sát. cselekvésre késztető megértetését.

A pártpolitika és a népfrontmozgalom szoros összefüggéséről tanúskodik az is, hogy szélesen kifejtett népfronttevékenység ott bontakozik ki, ahol a párt politikája nyomán kialakult légkör kedvező, viszont az ilyen helyzetben erőssé vált mozgalom visszahat a politikai életre, pozitívan formálja a közvéleményt.

A párt politikájával mély kölcsönhatásban létező nép- frontmozgalom az elmúlt években a megyében jól segítette a szocialista építés feladatainak megoldását, és a lakosság szocialista tudatánál« formálását. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Hazafias Népfront, eredményei révén a megye nélkülözhetetlen politikai tényezője. A nép- frontmozgalom eredményeit nehéz elválasztani egész fejlődésünktől, mégis vannak vonások, amelyek kapcsán tetten érhető é széles hálózat tevékenysége.

A Hazafias Népfront az elmúlt évek során tovább növelte a félnőtt lakosság részvételét az államhatalmi munkában. Nem nehéz visszaemlékezni a képviselő- és tail ácsválasztások napjaira, amikor a népfrontbizottsági tagok ezrei szorgoskodtak a választás előkészítésén, demokratikus elveink megfelelő lebonyolításán. A különböző szintű és rendeltetésű bizottságokban több mint tízezer embert foglalkoztattak. A háromezer jelölő gyűlésre a tanács apparátusával együttműködve száztízezer embert mozgósítottak, előadóik széles körben közvetítették szocialista építésünk programját. Nem egy tanácstag éppen a népfrontban kifejtett munkájával nyerte el a választók bizalmát.

A közéleti demokrácia szé- 3ecít,''sét. n lakosság közügyek iránti érdeklődésének fejlesztését szolgálja az emberek széles körének tájékoztatása, a politikai és közéletbe történő bevonása. Sok helven a népfrontbizottságok ösztönzésére aktivizálódnak a tanácsok mellett működő állandó bizottságok és különböző munkacsoportok.

A Hazafias Népfront bizottságainak legkedvesebb területe a község-fejlesztés segítése. Számtalan ésszerű javaslattal. gondos tervezéssel .járulnak hozzá a községfeilesztési elképzelések kialakításához. Igen «ok községünket tették kulturáltabbá azok a vízvezeték-hálózatok. művelődési otthonok, sporttelepek, utak, járdák, parkok, amelyeket a népfront szorgalmas aktívái alkottak.

A községfejlesztési tevékenységbe a lakosság mind szélesebb körű bekapcsolódását mutatja a társadalmi munka egy főre jutó értékének állandó növekedése. A megyeijén 1967-ben 28 fórint társadalmi munkaérték jutott egv főre. ez év kilenc hónapjában már elérte a 40 forintot. Ka- rancskesziben augusztus 20-ig 460 ezer forint értékű munkát végzett a lakosság. A két városban a műszaki értelmiség, az akcióbizottság keretében több százezer forint értékű munkát végzett a közösség javára.

A Hazafias Népfront testületéinek. aktivistáinak községpolitikai és községfe j lesztési tevékenysége a jövőben még nagyobb jelentőségű lesz. A helyi állami irányítási szervek önállóságának növekedése következtében több lehetőség nvílik a helyi kezdeménvezé- sek. döntések megvalósítására. A közös tevékenységet jelentősebb mértékben, kisebb kötöttségek mellett lehet igénybe venni. A megye vízgazdálkodásénak. ivóvíz-ellátásának éget» problémái nélkülözhetetlenné teszik a sok segítő kéz és célszerű megoldásokat kutató ész igénybevételét.

A népfrontmozgalom gondol az emberek pallérozására is, a tudat régi makacs elemeinek bontogatására, a szocialista gondolkodás formálására, a műveltség emelésére, az ízlés alakításéra.

Az iskolareform megvalósításához a szülők nézeteinek, szemléletének formálásával próbáltak segítséget adni. Ha nem is mindenütt kellő eredménnyel, de szerveztél« a tanulmányi szempontból hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi támogatását. Ott találjuk az aktivistákat az ifjúságvédelmi munkában is. A felnőttoktatás terén elsősorban a népfront választott testületéiben tevékenykedők példamutatását dicsérhetjük. Az elmúlt négy évben a mintegy hatezer bizottsági tagból közel ezer fő szerzett magasabb iskolai végzettséget. Természetesen itt még nagyon sok a tennivaló a magasabb műveltség elsajátításéval kapcsolatos közvélemény alakítását illetően.

A lakosság általános és szakmai műveltségének emeléséhez — különösen falvakban — az olvasómozgalom ki- szélesítésével, a különböző könyvakefók (őszi könyvhetek, mezőgazdasági könyvhónap) eredményessé tételével járultak hozzá. A népfront rendezésében évente átlag 18—20 író—olvasó találkozó volt. amelyek közül a legjobban a szakírókkal folytatott beszélgetések sikerültek.

Az irodalom és művészetek nézet- és ízlésformáló hatásának megértését jól szolgálták azok az eszmecserék, viták, amelyeket a lakosság különböző rétegei között folytatták az MSZMP Központi Bizottsága Elméleti Munkaközösségének állásfoglalása alapján. Igaz, a szellemi élet, az értelmiség nézeteinek alakítása terén ezt csak el»ő lépésnek tekinthetjük, a lehetőségek, a társadalmi és egyéni igények is jóval nagyobbak.

Az elismerés hangján lehet viszont szólni a Hazafias Népfront szárnyai alatt ki- • bontakozott honismereti mozgalomról, amely a szocialista hazafiságra nevelés kiváló eszköze. Megyénkben ma már 48 helyen működik honismereti kör. Munkájukról leginkább az országosan is elismert falukrónikák és díjazott pályamunkák tanúskodnak.

A népfront nagyszerű keretnek bizonyult a társadalmi

haladásért és békéért vívott harc es egységes állásfoglalás kifejezésére is. Az elmúlt évek során számtalan tömegakciót szervezett Vietnam népe igazságos harcának támogatására. Tízezreket mozgósító harcos tömeggyűléseken ítélték el az amerikai imperialisták agresz- szív lépéseit. Évente száz—' százhúsz rendezvényen tájékoztatják a megye lakosságát a nemzetközi élet eseményeiről. gyorsan reagálnak minden lépésre, megnyilvánulásra, amely veszélyezteti a világ békéjét, az emberi szabadság- jogokat. Ebben a tevékenységben részt vettek azok is, akik a szocializmus ideológiáját nem tették ugyan magukévá, de őszintén akarjál« a békét, és készek szót -emelni, s tenni érte.

Széles körben kedveltek a népek közötti barátság gondolatát, együttérzését ápoló kezdeményezések. Mindig nagy számmal vesznek részt a szocialista országok felszabadulását méltató megemlékezéseken, ünnepi rhűsorokon. A népfrontbizottság a lucfalvi völgyben rendszeresen megrendezi a magyar—szlovák ria- pokat. Ebben az évben más tömegszervezetekkel együttműködve tartalmas műsorral kísért nemzetiségi találkozót rendeztek Bánkon. Ez a találkozás alkalmas volt a járás magyar, szlovák és németajkú lakossága barátságának további szilárdítására. A népek közötti barátság ápolása terén legjelentősebb helyet foglalja el a szovjet—magyar- barátság mélyítése. \

E helyen csak egyes területeket kiemelve nyílott lehetőség arra, hogy szóljunk a lakosság széles rétegeit átfogó népfrontmozgalom sokirányú tevékenységéről. Ez az áttekintés is érzékelteti azonban, hogy a mozgalom nagyszerű lehetőséget kínál mindenkinek, aki jó szándékát, tudását, tehetségét a közösség javára kívánja gyümölcsöztetni. E széles egység, hasznos közös tevékenység alapját az a nagyszerű program adja. amelyet az MSZMP IX. kongresz- szusa a szocializmus építésének feladataival elénk tűzött. Ebben a távlatban kifejezésre jut lakosságunk minden rétegének érdeke.

Nádházi Lajos

Az imént szellőztettek. A pártirodában vastag füstfelhő gomolygott. A dohány fanyar illata beivódott a függönyökbe, ruhákba. Harmadik hete naponta tárgyal a bizottság. Felelősségteljes munkát végeznek — készül a Sziráki Állami Gazdaság kollektív szerződése.

Az új Munka Törvénykönyv fontos kiegészítője az üzemi, vállalati alkotmány. Ebben határozzák meg azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek a helyi sajátosságoknak megfelelően szabályozzák a vezetők és munkások tevékenységét az új mechanizmusban.

Szirákon is — mint általában a gazdaságokban — nyolc bizottság segíti a kollektív szerződés előkészítését. A szerződés egyes fejezeteit előkészítő bizottságok többsége már befejezte a munkáját. Szirákon két jelentősebb vitatéma merült fel eddig: a munkaruhák kihordási ideje, s a bérezés.

— Megvizsgáltuk a panaszokat, javaslatokat — mondja Cs. Nagy László igazgató. — Ahol indokolt volt, változtattunk. Ügy érzem, közmegelégedésre rendeztük a munkaruhák kihordási idejét, s a bérezés felülvizsgálata is jó eredményt hoz.

A munkajogi kérdésekkel, bérezéssel foglalkozó bizottság most tartja a tanácskozását. A jelenlevők minden bértételt megvizsgálnak, megfelel-e a követelményeknek. Az állami gazdaság igazgatója, főagronómus, főkönyvelő, a központi agronómus, főmérnök, párttitkár, szakszervezeti titkár és a munkaügyi osztályvezető van jelen.

— A bérezéssel kapcsolatban volt véleményeltérés — mondja Kiss János, a szak- szervezeti tanács titkára. — Azért vizsgálunk meg minden tételt, hogy ne fordulhasson elő igazságtalanság. Ahol nagy az aránytalanság, javítunk a bérezésen. Félreértés ne essék azonban, csupán bérkorrekcióról és nem béremelésről van szó.

Néhány perc múlva parázs vita bontakozik ki. Az egyik legalapvetőbbet, a nyereség-felosztás kérdését vitatja a bizottság.

— Egyetértek azzal, hogy ne csak az első számú vezetők legyenek érdekelve az első számú kategóriában — mondja Tarczy László főagronómus. — Javaslom, hogy a második kategóriát se „hígítsuk” fel, mert nem marad nyereség a harmadik kategóriában levőknek.

Hirtelen csend lesz. A főkönyvelő bólint a javaslatra. A többiek töprengenek A. töprengés, az alapos mérlegelés jellemzi á kollektív szerződés készítését.

Egyelőre senki sem mond véleményt. Magába mélyed a párttitkár, a főmérnök, az igazgató — a jelenlevők. Nagy tét forog kockán.

A szirákiak igen érdekes megoldást találtak arra, hogyan lehet érdekeltté tenni mindenkit az eredményesebb, olcsóbb termelésben. De mondjon erről néhány szót Kiss János, a szakszervezeti tanács elnöke.

— A gazdaság dolgozóit, a gazdálkodás eredményére gyakorolt befolyásuktól függően három részesedési kategóriába kell sorolni — magyarázza. — A rendelkezés, ami erre vonatkozik azonban nem merev. Ezért, úgy gondoljuk: mind az első. mind a második kategóriában többen „elférnek”, mint a rendeletben említett első és második számú vezetők. Azt nézzük, ki, miért felel, mennyit termel, mennyire vesz részt az irányító munkában.

Időközben nagy vita bontakozik ki, mert nem mindegy, hogy ki melyik kategóriában lesz. Ugyanis, aki az első kategóriába kerül, nyereséges gazdálkodás esetén, éves bérének nyolcvan százalékát kaphatja nyereségül. Aki a másodikbein foglal helyet, az ötven százalékot, s aki a harmadikban, csupán tizenöt százalékot. Az első két kategóriának azonban „hátránya”, hogy veszteséges gazdálkodás esetén az első kategóriába soroltak személyi alapbérüknek csak hetvenöt, a másodikba soroltak csak nyolcvanöt százalékát kapják meg.

Sorakoznak a vélemények. Jó lenne, ha többen részesedhetnének nagyobb arányban a nyereségből, de mi lesz, ha vissza kell fizetni? Az igazgató érvel.

— A gazdaság már elég erős alapokon áll. Visszafizetésre, azaz veszteséges gazdálkodásra nem kerülhet sor. Egyébként is! Amikor a dolgozók elé tárjuk a szerződést, nyíltan megmondjuk mivel jár a magasabb kategória. Én támogatom az elgondolást.

Bacsur Ferenc főkönyvelő:

— Rendben, de ne „hígítsuk”, fel a kategóriákat. Különösen az első kettőt ne, mert nem marad pénz a harmadikra. Az oda tartozóknak pedig veszteséges gazdálkodás esetén is fizetni kell. Ki vállalja a nagyobb, de bizonytalan részesedést, a kisebb, de biztosabb helyett?

Űjra fellángol a vita. Érthető. Újszerű feladatokat kell megoldani Szirákon is. Az állami gazdaság már évek óta jól gazdálkodik, mégis aggályoskodás tapasztalható az új megoldások miatt. S ezt nem szabad felróni a szirákiaknak sem. Aki most nem mérlegel eléggé, hanem meggondolatlanul dönt, nagyon könnyen elkoclcázhatja a jövő évet. Pedig az még csak a „tanulmányi év” lesz az új gazdasági mechanizmus keretei között.

— Elvtársak, döntsünk! — szól az igazgató. — Én azt a javaslatot támogatom, hogy mind az első, mind a második kategóriában növeljük a létszámot. Csupán abban állapodjunk meg, hány fizikai dolgozó kerüljön feljebb.

Egyenként szavaznak.

— Tizenöt... húsz ... tíz .. .• húsz ...

A bizottság végül úgy dönt, hogy húsz fizikai dolgozó kerüljön a második kategóriába.

— örülök a döntésnek — mondja Kiss János. — Alaposan kidolgozott munkaversenyt hirdetünk, s akik nyertesek lesznek, bekerülnek ide. Ezek kapják az éves fizetésük ötven százalékának megfelelő nyereséget.

A kollektív szerződés már csaknem teljes egészében elkészült. A gépelés után mindenkivel ismertetik, majd a dolgozók részéről felmerült javaslatokat, véleményeket egy nagyobb aktívaülés keretében vitatják meg. December második felében pedig sor kerül az ünnepélyes aláírásra.

Addig azonban még sokat gondolkoznak a vezetők — hogyan lenne jobb, hasznosabb. Nem mindegy milyen lesz az üzemi alkotmány.

PádájT András

^öayk&ayaet kaplak

Nézegetem a volt tiszti kaszinó körbefutó gipsz girlandjait. Nagy, impozáns terem, kicsi színpaddal, de már egészen más a patinája, mint egykor volt. Valamikor az Acélárugyár tehetőseinek volt gondűző helye, ám a történelem kikoptatta őket belőle. Most taggyűlést tart itt a 2. körzet pártszervezete. A széksorokban többnyire idős emberek ülnek. Az ismért induló szavai szerint egykor ők is a föld rabjai voltak. S az idő mindent átformált, most minden lettek. Lettek azzá, amivé az osztályérdek, a küzdő akarat tette őket. Legtöbben fiatal éveikben lettek lázadók, ösztönösen a szükségtől indíttatva. Harcoltak a Szovjetunió, a Tanácsköztársaság vörös hadseregében. Így jutottak el a párthoz, a tudatos harc felismeréséhez. Most új tagkönyvet kapnak. Több mint kétszáz piros könyvecske fekszik a párt- titkár előtt az asztalon. Ez kölcsönöz ünnepélyes hangulatot.

Kovács József párttitkár nem beszél hosszan, de amit mond. arra fi évelni kell. Voltak válságos idők. amikor a könyv többet jelentett, mint szimbólumot. A nehéz, bonyolult időben a hovatartozást mutatta, de ezt1 jelzi most is,

ha változtak is az idők. A könyv mindig harcost jelentett. Felemelő látni ezeket az életben, munkában megfáradt embereket, milyen tisztelettel, ragaszkodással veszik át a könyvet. Bizonyítványa ez emberi, kommunista küldetésüknek. Azok Is üzentek, akiket a betegség az ágyhoz köt: a párt továbbra is számíthat ránk. Közülük sokat személyesen is ismerek. Járták a házakat a választásokkor, segítenek a nehezebb sorsú csaladok gondjain. Levelet írnak a városi pártbizottsághoz, hogy hangot adjanak sok-sok ember kívánságának: legyen jobb a kenyér, az üzeletek ellátása, támogassák a fiatalokat. Beszélnek harcaikról, a múltról, hogy helytállásra ösztönözzenek. hogy becsülni tudjuk mindazt, ami ma körülvesz bennünket. Nem látványos amit. tesznek, mégis nélkülözhetetlen. A taggyűlés után beszédbe elegyedek két idősebb kommunájával. Kérdezem. mire gondolnak most.

Kinket János. hetvenéves nyugdíjas. Amikor a könyvét átveszi, szemüveget kér kölcsön. Keze kidolgozott, ma is tevékenykedik, nem tud otthon nyugodni, az erdőre jár fát, csemetét gondozni. Hogyan kezdődött?

— 1945. január 1-én léptem a pártba. De ai út élőbbről indul. Onnan, amikor 1919-ben az intervenciósok szorongatták Salgótarjánt és Kisterenyét. Itt dolgoztam az Acélárugyárban. Ahogy a hír eljutott hozzánk, felvettük a katonaruhát, váltunkra vettük a borjút és mentünk Mátra- szelére. Zagyvarónára. Csak puskánk volt. később jöttek. a mezőtúriak, azok már gépfegyvert is hoztak. Mintha szárnyunk nőtt volna. A hegyek visszhangozták a hurrát. Megindultunk. Volt halottunk is, de megállítani nem tudtak bennünket.

— Hogy a család? Három gyerekünk van. mind a három párttag. Eavik katonatiszt. a másik művelődési osztályon dolgozik, a lány pedig férjhez ment. Amikor még a lö- vészárokban hasaltam, ropogtak a fegyverek, nőm tudtuk mi lesz. Most látjuk csak igazán az értelmét annak, amit tettünk. Az úi könvv tizenkét évre szól Nem tudom. meS- érem-c a másikat. D” annrtt mondhatok nekünk kommunistáknak továbbra is sokat kelj tennünk - gondntknzounV hont mindenkinek többet tudjunk adni.

Kalos László nyugdíjas, hetvenkét éves. Ő is az Acélárugyárban dolgozott. Fegy veresen részt vett a szovjet, forradalomban. Amikor hazajött, tudták, hogy kommunista. Nagyon is tudták. Nehéz volt akkor.

— Évekig nem vettek visz- sza a gyárba. Talpaltam munka után. Amikor újból bejutottam, csak akkor alkalmazlak szakmámban, ha sok volt a munka. Lökdöstek ide- oda. Evekig söprögettem. Dolgoztam kőműves mellett. Néhány pengőt mégis tudtam küldeni a Vörös Segélynek.

Az üzemben éri a felszabadulás, Tagja a hetes bizottságnak. A bizottság' indítja meg a munkát. Aztán beválasztják az üzemi bizottságba. Egy vezetővel konfliktusa is támad. Átmenetileg visszakerül a munkapadhoz. Sztahanovista, művezető lesz. Újból kiemelik. Az egyházügyi hivatalban dolgozik 1957-ig, nyugdíjazásáig. Mesélne szívesen a múltról, útjairól, de elnézést kér, a felesége beteg, sietnie kell, s az idő egy kicsit elszaladt. Felesége is párttag Fiát is kommunistának nevelte. A minisztériumban dolgozik.

Belépek mód egv percre a pártirodába. Együtt van a pártvezetőség, a könyveket osztják szét. azokét, akiknek el kel] vinni, mert a. betegség nem engedte, hogy eljöhessenek. Ha felgyógyulnak, liihó munkát kérnek. Tétlenül so sem tudnak lenni. Kommu nisták.

Gulyás Ernő