Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-08 / 290. szám

trtAn PRotpr^WfÄ? Ä kétszázezredik AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF., 390. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. DECEMBER 8., PÉNTEK A Hazafias Népfront Oi »szasros Tanácsának határozata A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa 1967. december G-án tartott ülésén megvitatta a titkárság beszámolóját és ja­vaslatait. Ennek alapján meg­állapította, hogy ez év január­jában tartott ülése óta a nép­front jelentős feladatokat .vég­zett el' és a mozgalom tevé­kenysége fellendülő. Az országgyűlési és tanácsi választások előkészítésében és lebonyolításában megnöveke- ciett a népfront szerepe, s a rá háruló feladatokat eredménye­sen ellátta. A Hazafias Nép­front választási felhívása nagy visszhangot keltett a választó- polgárok széles körében, s az ennek alapján kifejtett válasz­tási tevékenység hozzájárult közéletünk demokratizálásához. A népfront szervei és társa- daimi munkásai tevékenyen részt vettek a gazdaságirányí­tás reformjának bevezetését előkészítő munkában, és mind szélesebb körre kiterjedő fel- világosító és propaganda mun­kát végeznek. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa megelégedéssel ál­lapítja meg, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50 éves jubileuma alkalmából a népfrontbizottságok is méltó­képpen kivették a részüket az ünnepi megemlékezésekből. A Hazafias Népfront mozga­lom magáénak vallja a forra­dalom örökségét és minden ere­jével küzd1 a szocializmus tel­jes felépítéséért és a béke vé­delméért. Mindezek — és a sokoldalú egyéb mozgalmi tevékenység — mellett megkezdődött a Ha­zafias Népfront jövő évben ese­dékes IV. kongresszusának elő­készítése is. Az országos tanács a titkár­ság beszámolóját elfogadva a további feladatokra nézve a következőket határozta: A Hazafias Népfront legutób­bi III. kongresszusa 1964 már­ciusában volt és a működési szabályzat szerint négyéven­ként kell megtartani a nép­front-mozgalom kongresszusát. Az esedékes IV. kongresszust 1968 tavaszán kell megtartani. A kongresszus közelebbi idő­pontját az országos tanács ké­sőbb tűzi ki. Ennek megfelelő­en az országos tanács megbíz­za az elnökséget, illetve a tit­kárságot, hogy a kongresszus előkészítéséről az alábbiak sze­rint gondoskodjék. Az Országos Tanács legköze­lebbi ülésére a következőket terjessze elő: — az országos tanács beszámo­lója a III. kongresszus óta el­telt időszakról és határozati ja­vaslat a következő időszak nép­front-mozgalmi tevékenységének irányelveire; — fel kell dolgozni azokat a legfőbb társadalmi és politikai kérdéseket, amelyek a szocialista nemzeti egység politikáját hatéko­nyan előmozdítják, hogy azokat a kongresszus — bizottságokban és plénumán — megtárgyalhassa és állásfoglalásaival elvi útmuta­tásokat adjon a népfront-mozga­lomnak; — a fejlődés követelményeinek megfelelő új működési szabályzat- tervezet, amely a népfront-mozga­lom helyére és jellegére, a moz­galom szervezeti formáira, vala­mint működési irányelveire vonat­kozó elvi részt is tartalmaz. A kongresszus szervezeti elő­készítéséül — ugyancsak a mű­ködési szabályzat előírásainak megfelelően — újjá kell vá­lasztani a Hazafias Népfront szerveit és ezzel együtt kell megválasztani a kongresszusi küldötteket. Az Országos Tanács a nép­front-kongresszus előkészítése során és azzal együtt tovább­ra is a Népköztársaságunk bel- és külpolitikai törekvé­seiért való harcot tartja a népfront-mozgalom legfőbb fel­adatának. s azt a célt tűzi ki, hogy a Hazafias Népfront IV. kongresszusa újabb és jelentős lendítő erő legyen e célok szol­gálatában. Az országos tanács a követ­kező hónapok legfőbb belpoli­tikai feladatának az új gazda­ságirányítási rendszer beveze­tését ítéli, ezért szükségesnek tartja, hogy a Hazafias Nép­front szervei és mozgalmi mun­katársai — a kongresszusi elő­készítő munka során is, azon kívül is — mindent kövessenek el a reform végrehajtásának sikeréért és a kitűzött célok el­éréséért. Az országos tanács egyetért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának erre vonatkozó hatá­rozatával, s azt teljes mérték­ben támogatja. A népfront a maga mozgalmi eszközeivel ve­szi ki részét a reform megva­lósításában, a bevezetés nyo­mán meginduló társadalmi fo­lyamatok alakításában, a köz­vélemény formálásában. Az or­szágos tanács felhívja a nép­frontbizottságokat, hogy kü­lönösen falun és a városi la­kótelepeken, valamint az ér­telmiség körében, legyenek a reform szószólói és előmozdítói. Napirenden A KISZ és a szakszervezetek kapcsolata Együttes ülést tartott a KISZ VB és as SZMT elnöksége Tegnap délelőtt Salgótarján­ban, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában együttes ülést tartott a KISZ Nógrád megyei Végrehajtó Bi­zottsága és az SZMT elnöksé­ge. Az ülés elnökségében he­lyet foglalt Nádasdi András, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára, Vad­kerti Lóránt,' a vezető titkár helyettese, Bandúr Károly, a KISZ Nógrád megyei Bizott­ságának első titkára és Kálo- vits Géza, a megyei bizottság titkára. A tegnapi tárgyalás alapját az a jelentés képezte, amelyet a két szerv bizottságai —- együttes vizsgálódás alapján — a fiatalokkal való foglalkozás helyzetéről készítettek. Mint ismeretes, a SZOT Elnöksége és a KISZ Központi Bizottsá­ga egy esztendeje közös hatá­rozatot hozott: a határozat az együttműködés hatékonyságá­nak növelését célozta. Annál is inkább • jelentős volt a tegnapi ülés, mivel a szakszervezetek és a KISZ kö­zötti meglehetősen újkeletű kapcsolat egy sor — ma még jórészt megoldatlan — problé­ma közt segített eligazodni, ugyanakkor jó alkalom volt arra is, hogy az eddigi, közösen elért eredményekről is számot adjanak az ifjúság és a szer­vezett dolgozók képviselői, ve­zetői, A jelentés első helyen emlí­ti a IX. pártkongresszus tisz­teletére kibocsátott közös mun- kaverseny-felhívást, a kedve­ző fogadtatást és a nyomában kibontakozó széles körű ver­senyt, idősebb és fiatal dolgo­zók körében, s az igazán mél­tó felkészülést a forradalom ötvenéves évfordulójára. A szakszervezetek és a KISZ szervező, felvilágosító tevé­kenységének is köszönhető, hogy a versenyben szinte va­lamennyi iparág eredményes munkát végzett. Az együttes ülés elé került jelentés rész­letesen foglalkozik a szocialis­ta és ifjúsági brigádok tevé­kenységével, ezzel kapcsolat­ban megállapítja: csak az if­júsági brigádok közül, 39 nyer­te el többször is a szocialista címet. Némi javulás tapasz­talható az ipar területén dol­gozó FMKT, a fiatal műszá­kiak és közgazdászok szerve­zett foglalkoztatásában, de az eredmény még nem kielégítő. Hosszan lehetne sorolni az élet legkülönbözőbb területeit, ahol az eddiginél jóval szoro­sabbra kell — és érdemes — fűzni a kapcsolatot a KISZ és a szakszervezetek között. Az együttes ülésen a két testület képviselői figyelemre méltó felelősséggel tanácskoztak a kapcsolat erősítéséről, hangsú­lyozottan szóltak arról, hogy ez a kapcsolat nem alkalmi jellegű. A hozzászólók a KISZ partnerkénti elfogadását szor­galmazták, elsősorban az olyan munkaterületeken, ahol ez még nem valósult meg. Szó volt a szakmunkásképzés körüli prob­lémák: a bejárók, a gyakorla­ti képzés, az intézeti és ' diák­szállói szűk keretek okozta gondokról, javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a nógrádi szakmunkástanulók képzését, megyei szintű bizott­ság irányítsa, a művelődési házak, klubok, a KISZ és a szakszervezet jobb, célszerűbb együttműködéséről, a fiatalok és az idősebb dolgozók kultu­ráltabb életmódjának elősegí­téséről. A feladatok közösek —- ál­lapította meg a két testület, és egyetértett abban is, hogy az érvényes központi határoza­tok figyelembevételével dol­gozik tovább. Kállai Gyula látogatása Somogy megyében Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöké csü­törtökön Somogy megyébe ,lá- togatott. Kaposvárott, a me­gyei pártbizottság székházá­ban Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának első titkára, Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Böhm József, a me­gyei tanács vb elnöke, valamint a megyei pártbizottság osz­tályvezetői fogadták. Németh Ferenc tartott tájékoztatót a megye gazdasági, politikai és kulturális helyzetéről, majd Kállai Gyula részt vett az or­szággyűlési képviselők Somogy megyei csoportjának ülésén. Itt Illés Dezső, a csoport veze­tője ismertette a soron követ­kező képviselői feladatokat. Az ülésen felszólalt az or­szággyűlés elnöke is, hangsú­lyozva a parlamenti demokra­tizmus feljesztésének jelentő­ségét. A délutáni órákban Kállai Gyula Németh Ferencnek, a megyei pártbizottság első tit­kárának és Böhm Józsefnek, a megyei tanács vb elnökének társaságában többek között megtekintette a megyeszék­hely új városrészét, a Kalinyin lakótelepet, a nemrég átadott termálfürdőt és a fedettuszo­dát, valamint a Palmiro Tog­liatti megyei könyvtárat. Tegnap délelőtt tizenegy órakor legördült a szerelőszalagról a kétszázezredik salgótarjáni gáztűzhely. A Tűzhelygyár gáz­tűzhely-üzemének munkásai ebből az alkalomból kis ünnep­séget tartottak. Különösen kijárt a dicséret azoknak a dol­gozóknak, akik itt tevékenykedtek már 1963-ban, az űj ter­mék előállításának kezdeténél. A gyár vezetősége háromezer forint jutalmat osztott ki közöttük (Koppány György felvétele) Jelentősen emelkedett a lakosság áramfogyasztása Év vége előtti számvetés az ^HÁSZ salgótarjáni üzletigazgatóságán Októberben — anyaghiány miatt — átmenetileg lelassult az ÉMÁSZ salgótarjáni üzlet- igazgatóságának hálózatépítő korszerűsítő tevékenysége, de annál jobban sikerült a no­vember. Az üzletigazgatóságon, az év utolsó hónapjába lépve már számolgatnak: milyen fel­adatokat tűzött az ÉMÁSZ ve­zérigazgatósága eléjük, és mit, hogyan valósítottak meg. ' Miután az előző években megépítették a százhúsz kilo­voltos távvezetéket, az idén el­készülnek azoknak a leágazá­soknak a szabványosításával, meivek a decemberben üzem­be helyezendő százhúsz kilo­voltos alállomás üzemeltetésé­hez szükségesek. Lényegében befejeződik az idén jó néhány község, település hálózatának átéoítése a szénbányák tíz­kilovoltos energiarendszerérői huszonkétezer kilovoltra. Ez­zel az érintett lakosság áram­ellátását — Inászó kivételé­vel — mindenütt függetlenítet­ték az elavult bányai hálózat­tól. Mintegy tizenegy és fél millió forint költségből korsze­rűsítették a nagy és kisfeszült­ségű villamos hálózatot tizen­három Nógrád megyei község­ben, valamint Balassagyarma­ton; bővítették a hálózatot ti­zennyolc községben. Az utóbbi esztendőkben megélénkült ipari, középület és lakásépítés évről évre növeli az energiafogyasztást. Ez köny- nyűszerrel kiolvasható az üz­letigazgatóság áramértékesítési eredményeiből. Most már bi­zonyosra vehető, hogy az idén tizenhat százalékkal több ener­giát értékesítenek mint tavaly. A nagyüzemek 1967-ben tíz­ezer megawatt órával fogyasz­tanak több áramot; a lakosság a tavalyinál tizenhét százalék­kal, sőt Nógrád megye terüle­tén körülbelül 20 százalék­kal vásárolnak több villamos energiát a tavalyinál. Nógrád megyében az idén ezerhétszáz megawatt-órával nőtt a köz- világítás energia igénye. Ez jelzi a fejlesztés mértékét, egyszersmind érzékelteti az életszínvonal emelkedését is, (hiszen a villamosenergia-fo- gyasztás mértéke egyik csal­hatatlan mutatója az életszín­vonalnak. 'Mindez egyébként életszín­vonal-emelkedést hoz szűkebb értelemben is: az ÉMÁSZ sal­gótarjáni üzletigazgatósága dol­gozóinak. Végleges adatokról korai volna még beszélni, de az már valószínű, hogy csupán a hálózatszerelési tevékenység a tervezett nyereségen felül körülbelül egymillió-nyolcszáz­ezer forint többletnyereséget eredményez, de több lesz a nye­reség a tervezettnél az üzlet- igazgatóság egyéb gazdálkodá­si ágazataiban is. Az értelem legyőzi az alkoholizmust Ülésezett a megyei társadalmi bizottság Tegnap délután Salgótarján­ban ülésezett a megyei alko­holizmus elleni társadalmi bi­zottság. Dr. Samu István ideg- gyógyász főorvos, a bizottság elnöke ismertette az évi mun­kát, s a jövő évi feladatokat Meggyőződését fejezte ki, hogy az emberi értelem, a társada­lom erőinek összefogásával le­győzi az alkoholizmust. Szojka Irén, az SZMT szo­ciális munkabizottságának ve­zetője, a szakszervezetek alko­holellenes tevékenységéről be­szélt. Sárosi Imre, az Alkoholiz­mus Elleni Országos Bizottság titkárságának főelőadója a kö­vetkezetes propaganda jelen­tőségét hangsúlyozta. Köve­tendő példaként ismertette Bu­dapestét, Miskolcét, Gyöngyö­sét, Békéscsabáét, Gyuláét, Özdét és Kisvárdáét, ahol’ si­kerrel ’ működő antialkoholista klubokat szerveztek. Közölte, hogy 1969-ben hazánkban ren­dezik a nemzetközi antialkoho­lista kongresszust, s rémé ■; e, hogy akkorra Magyarország aa eddiginél is- szebb eredmé­nyekről számolhat be. Kérte aa illetékeseket: hassanak oda. hogy műszakkezdés előtt n.- nyissanak ki az italboltok. B - dapesten ezt már tizennyolc italboltnál sikerült elérni.

Next

/
Thumbnails
Contents