Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-07 / 289. szám
4 M 0 « « * n Í967. december 7.. csütörtök újság: Negyvenkilenc évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg elsőízben a Kommunisták Magyarországi Pártjának hivatalos lapja, a Vörös Újság. Emlékezetes történelmi esemény ez, jelentősége a tovaröppenő évekkel sem csökken. Amikor a Vörös Újság első száma megjelent, már győzött az őszirózsás polgári demokratikus forradalom, amely egyúttal a háború végét is jelentette, de az igazi békét és a tömegek politikai, anyagi és kulturális felemelését nem tudta biztosítani. A monarchisták vissza akarták ültetni Habsburg Károlyt a trónjára. Tisza István hívei ismét vezetőszerepre vágytak a politikában. A nagybirtokosok akadályozták a földreformot, a katonai csoportok pedig szovjetellenes hadsereget akartak szervezni. És az ipari tőke — összefogva a banktőkével — a termelés szabotálá- sával akadályozta a demokratikus hatalom megszilárdulását. Ebben a történelmi helyzetben alakult meg 49 évvel ezelőtt 1918. november 24-én . a Kommunisták Magyarországi Pártja, és indult meg 1918. december 7-én az első legális magyar kommunista pártlap, a Vörös Újság. A lap frissen, elevenen, harcosan, magas színvonalon képviselte a KMP politikáját. Felvilágosította, nevelte, harcra mozgósította a tömegeket. Küzdött a proletárhatalomért, a monarchista és burzsoá ellenforradalom ellen. Fellépett a munkásmozgalmon belüli opportunizmus minden formájának leküzdéséért. A dolgozók előtt világossá tette a kommunisták célját, hogy olyan termelőviszonyokat kell kivívni, amelyek biztosítják a munkásosztály és vele együtt az egész dolgozó magyar nép felemelkedését, az ország függetlenségét, szabadságát, békés fejlődését. És amikor — 1919. március 21-e után — megvalósult a Magyar Tanácsköztársaság, a Vörös Újság az elért vívmányok megvédéséért folytatta harcát. Aki ma kezébe veszi a Vörös Újság elsárgult és a korabeli szalmapapírja miatt néha már-már alig ol-. vasható számait — csodálatosan frissnek érzi minden példányát. Szerkesztői — Rudas László, és sorban utána: Szamuelly Tibor, Vágó Béla, Kun Béla, László Jenő és Jancsó Károly, főmunkatársai pedig: Alpári Gyula, Aranyossi Pál, Bolgár Elek, Révai József — a szerkesztőség egész kollektívája: mindig és minden körülmények között a történelmi fejlődést szolgálták. • A kommunista sajtó, megjelenésének első, ünnepi órájától kezdve a haladásért folyó küzdelem első vonalában maradt. Most is változatlanul betölti lenini szerepét, s mint kollektív szervező és agitátor milliókat mozgósít a nagy nemzeti feladatok megoldására. Korunk marxista-leninista sajtója naponta százezrek tájékoztatását végzi. Akár a szocialista nemzeti egység, akár az új gazdasági mechanizmus, akár a megújuló parlamenti élet eseményeiről, vagy az üzemi, mezőgazdasági, tanácsi munka országos és helyi problémáiról, vagy kulturális életünk legbonyolultabb kérdésedről van szó — felkészülten és felelősségérzettől áthatva teljesíti hivatását. Harcosan kiáll a szocialista internacionalizmus és a béke ügye mellett. A mai magyar sajtó a régi harcosok örököseként, s a nagy munka sikeres folytatójaként — a szocializmusért harcoló dolgozók megbízható fegyvertársa. Ezt a harcos újságírást ünnepeljük ma, a Magyar Sajtó Napján, a Vörös Újság születésnapján. Földes Mihály F. F. Magyar orvos véleménye a fokvárosi szívátültetésről Izgalmas orvosi szenzáció tetést. A szív átültetéséről híre járta be a világot: az korai lenne még nyilatkozni, AP hírügynökség jelentése s kérdés az Is, hogyan alakul szerint Fokvárosban végrehaj- a megoperált beteg további tották az első emberi szívát- állapota, ültetési műtétet. Az ötórás műtét során egy 55 éves férfibe egy baleset következtében meghalt fiatal nő szívét ültették át. Az érdekes hírrel kapcsolatban megkerestük Dr. Gábor György egyetemi tanárt, a Kardiológiai Intézet vezetőjét. — A szervátültetés, s ezen belül a szív átültetése még csak kísérleti stádiumban levő problémája az orvostudománynak. Texasban néhány évvel ezelőtt megpróbálkoztak vele, kevés sikerrel. A szűkszavú hír persze keveset mond; érdeklődéssel, sőt, némi hitetlenkedéssel is várom a részletesebb szakmai publikációt. — Mióta foglalkoztatja az orvostudományt a szervátültetés? — Körülbelül egy évtizede. Eddig főleg a veseátültetés terén értek el sikereket. A szív átültetését egyelőre nemcsak gyakorlati, hanem még elméleti problémák serege is nehezíti. — Folynak-e Magyarországon is transzplantációs kísérletek? — Tudomásom szerint Szegeden Petri professzor klinikáján foglalkoznak szervátültetési kísérletekkel, s végeztek már emberen is veseátülMai történet Szerepcsere Az új tanévet — életében és sorrendben az ötödiket — már az új városi iskolában kezdte a kislány. Szeptember elején, az első csengetés előtt negyedórával, félórával sok pöttöm társával együtt csodálkozva elindult a csupabeton meg üveg iskola felé. — Nem hasonlít iskolára ... Inkább arra a szállodára, csak valamivel alacsonyabb — mondta a kislány az első napon otthon, a mamájának. Később meg a tanító néniről mesélt. Beszéd közben kicsit oldalra billentette a fajét és azt mondta: — Olyan jóságos, mindenki úgy szereti, hogy... Én is szeretem. Alig kezdtek el iskolába járni, amikor november elején a tanító néni már arról beszélt, hogy készülni kell az osztálynak is a decemberi télapóünnepélyre. — Akinek van ötlete és kedve, meg mersze is a szerepléshez — nyújtsa fel a kezét. A kislány szerette a verseket, meséket, sokat ismert közülük, táncolni, bábozni, köszöntőt mondani mindig szeretett volna ... Megbökte a padszomszédját. Mindketten magasra nyújtották a kezüket. Otthon körülfogták, amikor szinte kiabálva elmondta a nagy újságot. A mamája a fejét simogatta, a papája gondterhelten hümmögött (mivel szerepeljen a lánya?), a nővére azonnal elvállalta a rendező szerepét. Egész hónapban próbáltak, ketten, a -kislány és a padszomszédja. Izgalmas volt és csudaszép. A szánkó, a hó, a télapó — december elejére csupa jóbaráttá változott ... Akkor szólt a tanító néni. — A szerepet más veszi át tőletek ... — Azt is megmondta ki az a „más", megmondta, hogy ne legyen vita. Mert Más papája sokmindenben különbözött a többi édesapától. A tanító néni mindig szerény hangon beszélt vele. A télapóest természetesen nagyon szép volt. A kislány és a padszomszédja először nem akart részt venni rajta, de a tanító néni azt mondta: — Csak próbáljátok meg! Majd jönnek az egyesek sorban ... — Nem szeretem, soha nem fogom szeretni — mondta a kislány sírva, otthon a szüleinek. — Ez az első eset, hogy... — szepegte, de befejezni nem tudta a mondatot, mert a kislányok nem ismerik ezt a két szót: szerepcsere, protekció. (pataki) Behozni a hátrányt Szamkó László fiatal matematika tanár ezzel fogad a pásztói gimnáziumban: — Jó hogy találkoztunk, kifogásom van egy augusztusi cikkük ellen. Most végzett tanár vagyok, nőtlen. Nem azt kifogásol m, hogy nincs lakásom, hanem azt, hogy az újság a fogadalomtételünkről szóló cikkében megírta: valamennyi ifjú pedagógust lakás várja Nógrádban. Ez nem felel meg a valóságnak. (Nem egészen ezt írtuk! Fogadalomtétel című cikkünkben augusztus 16-án ez állt: „Mi várja a pályakezdőket, milyenek lesznek körülményeik? Nos; lakásgondjaik nem lesznek,. valamennyi ifjú házaspárt lakás várja, s a többiek számára is megnyugtató lehet az őket váró nyugodt környezet, szeretet.”) Ez utóbbiban nincs hiány Pásztón sem, pedagóguslakásban annál inkább. A gimnáziumigazgató tájékoztat: 17 nevelőjük van, közülük négy nem házas, a 13 nős, illetve családos pedagógus közül háromnak nincs lakása, ketten bejárnak, egy szülőknél lakik. A négy nem házas nevelő közül egy házat épít, másiknak szobát adtak, ketten laknak jelenleg albérletben, köztük Szamkó László is. E gond, amely egyébként megyei, sőt országos vonatkozásban is fennáll, nem a legtöbbet foglalkoztatja Szamkó László matematikust. Azt kutatja inkább: mi az oka a még mindig fellelhető hiányoknak? Matematikából ugyanit nem a legjobbak a tanulmányi eredmények. — Úgy érzem, már a középiskolai indulásnál hátránnyal indul az, aki a falusi „kisiskolákból”, vagy éppen osztatlan iskolából kerül hozzánk — mondja. — Ezek a gyerekek sokkal nehezebben birkóznak meg középiskolai feladataikkal az előnyösebb helyzetben levő nag óbb, osztott falusi iskolák tanulóinál. — A megoldás? — Hosszú, kitartó munkát igényel, s ez sokkal több egykét év feladatánál. Egyrészt, ezeket a gyerekeket tanulmányi segítésben részesítjük. Persze, a „vidéki” középiskolások hátrányos helyzetének még erőteljesebb csökkentését a szaktárgyi ellátottság további javítása jelentené elsősorban. Igen, ezzel gond van Pásztón, két „materAatikus” (Almási Lajos és Szamkó László) még nem elegendő. Jövőre újabb tanárra lenne szükség e szaktárgy kielégítő oktatásához is. Szamkó László Debrecenben végzett, szívesen jött Pásztóra, ahol mindinkább figyelemmel kíséri a járási székhely mindennapi kulturális, társadalmi életét az iskola falain kívül is. Ha úgy tetszik, ezeket az éveket szeretné az elméleti ismeretek után a megfelelő gyakorlat elsajátítása Időszakának tekinteni, megmutatni: mire képes. A „nyersanyag”,, persze, lehetne jobb, hiszen csekély a válogatási leletőség a felvételnél. De éppen ezért itt viszonylag élesebben mutatkozhat meg a pedagógus jó munkája is, amelynek néhány jelével, a tanulmányi eredmények lassú, de állandó emelkedése formájában, már most találkozhatunk. Ami még gondot okoz Szamkó Lászlónak: kevés a szabad ideje, több elméleti, világnézeti folyóirat olvasására már nem is igen futja belőle. Pedig azt ezután is mindenképpen szeretné elkerülni, hogy „szakbarbárnak” tekintsék. Azzal búcsúzik, hogy a gimnázium leendő bővítésével az oktatás tárgyi feltételei tovább javulnak, s ez a matematikára is vonatkozik. Szeretne minél tovább, minél több jó ifjú ..matematikusokat” nevelni Pásztón, akikre az iskola i* büszke lehetne. Behozni a hátrányt már a rajtnál. (tótti) „Express"- utak, „Express”- tervek Másfél ézer nógrádi fiatal utazott — Szánkóvonat Tarjánba Az „Express” Ifjúsági és Diák Utazási Iroda következetesen arra törekszik, hogy diákzsebhez mérje a bel- és külföldi útjainak árát. A fiatalok körében népszerű törekvés gyakorlati megvalósulásának bizonyítéka, hogy évről évre több ifjúmunkás és diák vesz részt a közkedvelt „Express’- utakon. Az utazási iroda novemberi mérlege szerint: 1967 utolsó negyedévéig a belföldi utakon összesen 1414 nógrádi fiatal vett részt. A legkevesebben a. középiskolai üdülőtáborozásokon (24 fiatal), a legtöbben az úgynevezett „egyéb” kategóriába jelentkeztek. A mezőgazda- sági vásárra — az „Express” szerint — 132, az első Szegedi Ifjúsági Napokra 170, a „kettő plusz egy” túrára 45 (két nap Magyarországon, egy Csehszlovákiában!), a „Szovjet Tudomány és Technika 50 éves” kiállításra pedig 132 nógrádi ifjúmunkás és diák utazott. Hogy, mit jelent az „egyéb” kategória, arra az „Express” jövő évi utaztatási terve felel a legteljesebben. Úgy tervezik, hogy ez év végéig mintegy 90 ezer fiatal belföldi utaztatását és üdülőtáboroztatását végzik. Kedvezően alakult a vidéki és a budapesti fiatalok részvételének aránya — a vidék javára — a különböző „Express”-utakon: az utazók 60 százaléka vidéki'volt. Jövőre 100 ezer fiatal utazását szeretné biztosítani, szervezni és lebonyolítani az iroda. Az utaztatási ágazatban 45, az országos jellegű rendezvényekre 35, az üdültetési ágazatban pedig 20 ezer fiatal részvételére számítanak 1968- ban. „Express”-utak: Budapest, Börzsöny—Cserhát, Mátra—Eger, Bükk—Aggtelek— Zemplén, Hajdúság—Nyírség, Dél-Magyarország, Dél-Dunári- túl, Dunaújváros—Szekszárd, Balaton, Közép-Dunántúl, Nyu- gat-Magyarország és a Dunakanyar — kiemelt körzetek (egyébként a tervezett utaztatási hálózatban összesen 170— 190, szebbnél szebb útvonal szerepel). Az „egyéb” kategória a következő lehetőségeket nyújtja az utazni vágyóknak. Az országjáró társasutazások egész évben folyamatosan bonyolódnak, januártól áprilisig színházi túrák indulnak Budapestre, a Mátrai Express Koktél januártól, márciusig „közlekedik”, „jégvonatok” indulnak télen a Balatonra, „szánkóvonatok” a Börzsönybe, a Mátrába és Salgótarjánba. A szánkóvonatok utasai, kollektív nagy lesiklásokon vesznek részt az - említett helyeken. Utakat szervez az ’ifjúsági utazási iroda a márciusban és júniusban. kezdődő, illetőleg folytatódó VIT-körműsorokra, a salgótarjáni forradalmi ifjúsági napok rendezvényeire, ugyan e célból Miskolcra és Győrbe is utazhatnak majd fiatalok. Csakúgy mint az idén, jövőre is különvonatok és buszok indulnak a nemzetközi vásárra, és ami minket érdekel: májusban sok fiatal érkezik az ország minden tájáról az amatőr tánc- és jazz-zenekarok fesztiváljára, Salgótarjánba. Végezetül még néhány előre is sikeresnek ígérkező „Ex- press”-út: II. Szegedi Ifjúsági Napok júliusban, Savaria Karnevál Szombathelyen, Országjáró Diákok Országos Találkozója a nyár folyamán. Huligánok méltó büntetése A szocialista országok táncdalfesztiváljának győztesei az NDK-ban, Magdeburgban rendezték a szocialista országok táncdalfesztiválját. Kénünkön: a táncdalfesztivál győztese, Sárosi Katalin és Korda György az eredményhirdetés után (MTI Külföldi Képszolgálat) A napokban hirdetett ítéletet a salgótarjáni járásbíróság Szepesi György és két társa ügyében. Elöljáróban róluk: Szepesi volt az, aki alig esztendeje töltött ki egyévi és kétoiónapi szabadságvesztést lopások sorozata miatt; Szepesi és Humeni Gábor tanült — sőt, kitanult — ökölvívó; végül, hárman együtt alig hatvanévesek. Ez a díszes társaság kötött bele október 12-én a Salgótarján főtéri vasútállomásnál két, békésen szórakozó fiatalba, Gy. Istvánba és Gy. Józsefbe. A Szepesi és kompániája kezdeményezte verekedés alkalmával a főkolompos pulóverje elszakadt. Szepesiék a két Gy.-fiút a Bizományi Áruháznál érték utói, s újból nekik estek. Szepesi áll csúcson vágta Gy. Istvánt, s mikor az már a földre esett, tovább ütlegelte Humeni Gábor. A fiatalkorú B. Tibor Gy. Józsefet ütötte le. A fiatalember orr- és arccsonttörést szenvedett, Gy. István koponyaalapi töréssel lebegett sokáig élet-halál között. Dicséretesen szigorú ítélettel sújtotta a salgótarjáni járásbíróság a garázda verekedőket. Szepesi Józsefet, aki bűneit közveszélyes munkakerüléssel tetézte* egyévi és nyolchónapi szabadság- vesztésre, valamint a közügyektől háromévi eltiltásra ítélte a bíróság. Humeni Gábor és B. Tibor büntetése hat—hathónapí — — szintén végrehajtható — szabadságvesztés. Az ítélet B Tibor vonatkozásában jogerős. Szepesi József enyhítésért, Humeni Gábor felmentésért fellebbezett.