Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

12 N ő G R A D 1967. december 24.. vasárnap HUMORRA SZÜLETNI Nae Stanescu egy reggel el­határozta, hogy költő lesz. Ügy képzelte, hogy verset írni nem megoldhatatlan probléma, no- meg holmi mellékkereset nem ártana. Sokféle tervvel foglalkozott: méhészetet fog űzni, üres üve­geket gyűjt, de mindezeket a gondolatokat elvetette, részben mert hiányzott a megfelelő felkészültsége, részben mert az emberek nem tudtak az ő eszméivel lépést tartani. A költészettel másként állt a do­log, néhány verssor és a ho­norárium megtölti zsebeit. Stanescu agglegény volt, bú­torozott lakásban élt, gázfűtés, rádió, elég csinos fizetés, de mégis úgy gondolta, jól jönne némi mellékkereset. Még aznap ebéd után rá­gyújtott egy cigarettára, és miután megszállta az ihlet, ezeket a sorokat vetette papír­ra: Vidáman süt le a nap A blokkház tetejére, Sarjad a fű a gyepen Erre a meglepetésre. Néhány perc alatt elkészült az egész vers, címet is írt fö­léje: „Az élet himnusza’’ és a verset beküldte az egyik he­lyi újságnak. Hozzáfűzte, hogy a költészet tölti ki az ő egész életét és a szerkesztőség dön­tésétől függ minden remény- »égé. A szerkesztő figyelemmel ol­vasta el a verset, már dön­teni is akart, de visszariadt at­tól a gondolattól, hogy a szer­zőnek idegsokkot okozzon (azt hitte, hogy nyolcadikos általá­nos iskolai növendékről van »zó), meggondolta magát és azt az üzenetet küldte, hogy a vers némi tehetségre vall, de még hiányzik a kellő gyakor­lat. Erre újabb húsz vers zúdált a nyakába. Ez már kissé meghökkentet­te a szerkesztőt és azt vála­szolta, hogy a verseknek nincs kielégítő formájuk, a szerző olvassa szorgalmasan a klasz- szikus költőket és kérje a ro­Benjámin László egyik is­mert verséből (címét a függő­leges 19-ben rejtettük el) idé­zünk a vízszintes 1., függőle­ges 1., vízszintes 32-, 14., 66. és függőleges 35. számú so­rokban. mán irodalom tanárának se­gítségét. Űjabb 40 vers volt a válasz. A szerkesztő rövid töprengés után azt üzente, hogy a ver­sek nem közölhetők, már azért sem, mert igen köznapi témá­kat dolgoznak fel. Erre Nae újabb verset alko­tott, amelyben kifejtette mit gondol egy tehén, mialatt fe­jik, és a következő levelet mel­lékelte hozzá: „Lelkemből köszönöm a ne­kem nyújtott segítséget. Nem is tudom, mit csinálnék a köl­tészet nélkül.” A szerkesztőt már nagyon idegesítette a dolog és ezért azt válaszolta neki, hogy nem sok hajlamot lát a versekben a költészet iránt, jóllehet a ver­sek írója még gyermek, nincs reménye rá, hogy hamarosan fejlődni fog. Ezért azt taná­csolja neki, foglalkozzék más­sal, például ökölvívással, vagy tekézéssel. De aztán meggon­dolta a dolgot és elhalasztotta a levél elküldését. — Félek, hogy az ifjú ön- gyilkosságot követ el — mondta a főszerkesztőnek. Ez a vállát vonogatta: — És mikor akarsz neki ír­ni? — Elvből nem szívesen ven­ném kedvét. Hiszen még gye­rek. — Kérlek. Nae végül levelet kapott * ebből megértette, hogy némi­képpen fejlődött ugyan, de egyelőre helyesebb, ha többel tanul, és kevesebbet ir. A levél megörvendeztette, ezért nyolcvan verssel öntötte nyakon a szerkesztőséget. A szerkesztő kétségbeesésé­ben áthelyezését kérte, de a főszerkesztő ráírta a kérvény­re, nem helyesli, ha valaki „elfut a nehézségek elől”, Miután a szerkesztő újabb 150 verset kapott, elment a rendelőintézetbe abban a re­ményben, hogy az orvos sza­badságra küldi. A pszichiáter fülébe súgta, mi a baja: ret­tentően megrémül, ha meglát egy borítékot. Nem lehet tudni, mi történt Vízszintes: 1. Az idézet kez­dete. 12. Romlott tojás-e? 13. Kérdőnévmás. 14- A vízszin­tes 32. folytatása. 15. Két be­tű híján — USA pénzegység. 16. Nevén nevezett férfit (+’). 18. Az eiektromos ellenállás volna a szerkesztővel, ha Naet szolgálati érdekből át nem he­lyezik a tartományi központ­ba. Első dolga volt, hogy je­lentkezzék a szerkesztőségbén. — Stanescu vagyok. Érdek­lődöm a versek dolgában. — Ah, Stanescu! — kiáltott fel a szerkesztő, — Mit mond­jak? A fiúnak van tehetsége. — Ugye? — mosolygott Nae. — De még sokat kell tanul­nia. Hadilábon áll a nyelvtan­nal. És korához képest igen pesszimista. Mindig az öngyil­kosság jár az eszében. Adok Önnek egy baráti tanácsot. Egyelőre ne írjon semmit. Játsszék a vele egykorú fiúk­kal, sportoljon... — Ki ne írjon semmit? — A fiú. — Ne írjon többet? — Ne írjon — hangzott a kemény válasz. — De kérem, az a fiú én vagyok! Mikor a szerkesztő hallotta, hogy maga a költő áll előtte, elsápadt. Miután magához téri kissé, dadogott: — Mit mondjak? A versírás csak menne... — Igen? — De nem volna-e jobb, ha egyelőre a hírekkel foglalkoz­nék? — Hogyan képzeli ezt? — Felbélyegzett borítékokat adok önnek. Mennyit akar? — Százat. — Azonnal. A szerkesztő átadta a borí­tékokat, dörzsölte a kezét, és Naet az ajtóig kísérte. — Jól van — mondta Nae, — áttérek a hírekre. A szerkesztő ettől kezdve megszabadult az idegrohamai­tól, de halálos ellenségévé tet­te a levelezési rovat vezető­jét, akinek Stanescu elküldte a híreit — versekben. egysége- 20. Olasz város (-F). 21. „Modern” köszönés. 23. Németül — öröm, kedv. 24, Y. N. 26. Ásítást visszatartana- 29. ÓZ- 30. Mélyen belevág. 32. A függőleges 1. folytatása. 33. Illeték. 34. Hév, lendület. 36. Habos selyemszövet. 37- Kerékabroncs — névelővel. 38. Idegen női név. 40. N. L. I- 41. Végnélküli tényszámok. 42. Magyar atlétanő. 44. Bala­toni üdülőhely — vég nélkül. 45. Minisztertanács. 47- Jól, kitartóan. 50. Kettősbetű. 51. Német — lábujj. 53. Részek- 54. Finn település. 55. Férfi­név. 57. A jármű fontos része. 58. Hullat, szétdobál. 59. Szó- összetételek előtagjaként a ve­le összetett fogalomnak az idegrendszerrel való kapcso­latát jelöli. 61. Fagyott har­mat- 62. Állam Hátsó-Indiá- ban. 63. Fegyvert kipróbál (+’). 65. Hím állat-e? 66. A vízszintes 14. folytatása. 67- Vízszintesben G., függőleges­ben E (!) 68. Kimondott más­salhangzó. 70. I-vel a végén olasz település, az Adda folyó mellett. 71- Szeszes ital. 72. Növény. Függőleges: 1. A vízszintes 1. folytatása. 2. Mássalhang­zók (!) 3. Rokon- 4. Tessék, parancsolj. 5. Indíték. 6. Hí­res szovjet cirkusz. 7- Ima betűi. 8. N. D. 9. A rádió mű­sorközlése. 10- Heves megyei község. 11. Város az NSZK- ban. 17. T1L. 19. Az idézett sorok ebből a versből valók- 20. Régi nép, nemzetség. 22. „A” vas is ez (—’). 23. Arany-, vagy ezüstszállal át­Azt szokták mondani, hogy a humorista hivatására szü­letni kell. Ezirányú kötele­zettségemnek 1910. október 10-én tettem eleget. Legalább­is az irataim szerint. A való­ságban egy nappal előbb, 6-án láttam napvilágot, de jószüleim nem akarták, hogy a születésnapomon fekete zászlók lengjenek szerte az országban. Visszatekintve életem tör­ténetére, megállapíthatom, hogy átéltem a gyermekkort, az ifjúkort s pillanatnyilag a jelenkornál tartok. Gyermek­korom nagyrésze a városligeti Fás Körben telt el; nagy be­tűvel írom, mert fogalom volt. Innen indultak el a leg­nagyobb magyar futballisták annak idején. Én sohasem tartoztam közéjük, bár reg­geltől estig futballoztam. Közben, inkább csak úgy mel­lékesen, nyolc évet jártam a Barcsay utcai gimnáziumba. Gyenge diák voltam. Mindig csak annyit tanultam, ameny- nyi az elégségeshez kellett Nyolc év alatt mindössze két­különbség A szerkesztő nézi a kolléga kéz­iratát, és csóválja a tejét. A szerző látja, hogy nem nagyon smakkol főnökének az írás, meg­szólal: — Kedves főnök, hiszen én ezt aranyhegyű tolla! írtam. A főnök kitör: Elhiszem, de a szavak na­gyon bádogesengésűek. Inkább bádogtollal írna aranycsengésű szavakat* szőtt selyem. 25. Római csá­szár volt- 27. Háromatomos oxigénmódosulat. 28. Becézett női név. 29. Magasztos gondo­lati, vagy érzelmi tárgyú köl­teményt. 31. Északi és déli is van belőle. 33- Szójárulék — névelővel. 35. A vízszintes 66. folytatása, az idézet befejező része. 37. „Az” erő fizikai mértékegysége. 39. Gyümöl­csöt szüretel. 41. Megjelenési forma. 43. Állam Délnyugat- Ázsiában. 44. Földet forga­tok (—’)• 46. .. .tere. 48. Ke­letkezik, például a folyó. 49. Névelős fizetség. 50. Torz­alakú ember. 52. Magára so­kat „adóbb”. 54. Kerek szá­mot. 56. Barnás 6zínű (+N). 58. Fejér megyei község. 60. Vágó eszközöd. 62. Madár (ly=j). 64. Mókus lakhely kettőzött középső betűvel! 65. Régen a szülést ő vezette le. 67. Vízszintesbe G., függőle­gesbe E betű kerül a kocká- ba(!) 69. Az érték kifejezője. 72. Növény. Beküldendő: a függőleges 19., vízszintes 1., függőleges 1., vízszintes 32., 14., 66. és függőleges 35. számú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejt­vény helyes megfejtése: Téli reggel. Tüzes csikó repíti szánunk, hajrá, vidáman messze szállunk. Könyvjutalmat nyertek Kereskényi Veronika Heren- csény, Bodzás Zoltánné Nagy- bátony és Hajas Katalin Sal­gótarján. A könyveket postán küld­jük el! szer tévedtem etekintetben: egyszer megbuktam történe­lemből. egyszer jelest kaptam magyar nyelv és Irodalomból. De az év végére mindkettőt kijavítottam elégségesre. — Tabi László (Zsoldos Sándor rajza) Iskolai tanulmányaim el­végzése után tanonc lettem egy gyógyszerárugyárban (3 hónapig), majd üzletszerző gyakornokként a Magyar Hol­landi Biztosító alkalmazott Fájdalom, teljes egy eszten­dő alatt sem sikerült üzletet szereznem, főnökeimnek es feltűnt és elbocsátottak. Mivel, hogy már diákkorom óta fog­lalkoztam rejtvények készíté­sével, elszegődtem rejtvény- rovat-vezetőnek a Nemzeti Sporthoz. Már hónapok óta készítettem a keresztrejtvé­nyeket, amikor megtudtam, hogy a lap tulajdonosa a hu­moros írásokat jobban fizeti, így lettem humorista, egyik percről a másikra. Bármit is írni — addig az eszembe se­jutott. Azóta viszont egyfoly­tában ezt teszem. Kezdetben sporthumort és sportriporto­kat írtam, később kisregénye­ket és tárcákat, még később színdarabokat, könyveket és szatirikus glosszákat. Jelen­leg rövid életrajzomat. Sőt már be is fejeztem. Tabi László SZÓRAKOZOTT FÉRJ — Ez aztán a meglepetés drágám! VÁLÓPER UTÁN (Zsoldos rajzai) TELJES KISZOLGÁLÁS — Elég, ha idehozod, rágyújtani én is tudok! (Wochenpresse karikatúrája) ÜNNEPI FEJTÖRŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents