Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-24 / 304. szám
ÍHWT december 24’., vasárnap ftöSRÄD 3 Emberek a pasztán Csafőék Jól számolnak Az 1068. évi népgazdasági terv Világos-pusztán nem taposom a sarat, amíg Csató Sándoréit házát keresem. Megfogta a decemberi fagy, a kivágott keréknyomokat meg betakarta a hó. Nemrégiben készült el a bekötő út. A termelőszövetkezet készítette. Mert Világos-pusztán is nagyüzemi gazdálkodás folyik. A fi zenhárom család a termelőszövetkezetben dolgozik. A központ négy kilométerre van, bent a faluban, Romhányban. Csató Sándor alkalmazott i a á termelőszövetkezetnek. Újságban olvasta annak idején, hogy a termelőszövetkezet állatgondozót keres. Régi huzakodásnak vetett véget Békésben azzal, hogy eljött. A bútorok, a család, mind-mind elfért egyetlen tehergépkocsin, amit a szövetkezet küldött értük. Csatóék szorgalmas, igyekvő emberek. Itt egészen új életet kezdtek. Ahogy belépek az ajtón, szokatlan zaj fogad. A konyhában mosógép zúg. Mellette vékony, fekete asszonyka hajlong. Körülötte gyerekek botladoznak. — Nagy a család... — kezdem, de Csató Sándor megelőz. — Nem mind a miénk. Ez sem... meg az a kicsi sem tartozik hozzánk — mutat egy nagyobb lánykára, meg egy egészen apró fiúcskára. A család azért nélkülük is népes. Csatóék nyolcán élnek a szoba-konyhás lakásban. A két felnőtt és a hat gyerek. A legnagyobb, a Sanyi gyerek tizenegy éves. Utána az ikrek következnek, a hétesztendős Marika és Erzsiké. Az ötéves Pali és a következő kislány, Jutka között nem sok a különbség. A legkisebb, Anikó hároméves múlt. Egészséges, erős, életrevaló valamennyi. — Sok gondot ad ilyen nagy család — mondom a fiatal- asszonynak. Egymásra nevet az emberpár, és Csató Sándor, aki sokkal elevenebb beszédű asz- szonyánál, azt mondja; — Azért csak megvagyunk, ha nem is könnyen... Mind a ketten keresnek. Hatvan hízómarhát, egy teljes istállóra való jószágot gondoznak most is a szövetkezetben. Az asszony pontosan úgy dolgozik, mint ő. A két-kétezer forint minden hónapban megvan. Ha exportra viszik az állatokat, mint most, legutóbb is, akkor 1500—1700 forint a prémium. Gyermekgondozási segélyt 1040 forintot kapnak havonta. Átlagosan öt—hatezer forint jön a házhoz. Ehhez még hozzá kell számolni az egy hold háztáji föld termését. Ez Csató Sándor szerint 14 zsák burgonya volt. meg kukorica. Ebből hizlalják a két sertést, s ji|t a szárnyasoknak is. A termelőszövetkezetből 14 és fél mázsa búzát vásároltak, önköltségi áron. Azonkívül az asszony cukorrépát is vállalt. Harminc Ügy kilenc évtizeddel ezelőtt, amikor Bulgária felszabadult a török uralom alól, az ország lakosságának 95 százaléka írástudatlan volt. Még 1944-ben is 27,8 százalék volt az analfabéták számaránya. A szocialista állam az iskolahálózat fejlesztésével gyors ütemben megszüntette az írástudatlanságot Bevezetkiló cukrot kapott Tavaly jobb volt az idó, cukor is több jutott. Mégegyszer any- nyi, mint most. Aztán a fiatalasszony feji azt a két tehenet is, amit az elnök azért hagyott kint a pusztán, hogy a gyerekeket ellássák tejjel. Csatóék három—négy litert is visznek naponta. Hiába, sokan isszák. A múlt hónapban is száz liter tejért fizettek. Csatóék példája is bizonyítja, a népes család nem föltétlenül azonos fogalom a szegénységgel. Ruházíkodnak, esznek rendesen, s emellett a lakásba is kerül mindig valami. — Negyedik éve dolgozunk a szövetkezetben... Ezalatt szobabútort és konyhabútort vettünk. Televíziónk és rádiónk van, meg két új kerékpárunk — sorolja az elégedett emberek örömével Csató Sándor. — A januári fizetésnek is megvan már a helye. Szőnyeget veszünk a szobába. .. Kérdem az asszonyt, hogyan csinálják mindezt? Mondja: a háziasszonyi gondot is megosztják éppen úgy, mint a munkát a hízóknál, vagy a ház körül. Mert a pénzt bizony fogni kell, mint a zabolátlan állatot, hogy jusson is, maradjon is. — Minden fizetéskor leülünk, számolunk és kihozzuk, amire szükségünk van — így a férj. Azt mindenesetre meg kell hagyni. Csatóék jól számolnak. Az élelem, a lakás mellett ezer forintért vásárolnak a gyerekeknek ruhát. — Most az ikrek vannak soron — nevet Csató Sándor. Magához inti az egyiket, s faggatja: — Mit ígért apu karácsonyra, ha jól tanulsz? A lányka először vonakodik, aztán sorolni kezdi: — Kabátot... köpenyt.. — És még? — unszolja az apja. — Hát.:; rakott szoknyát A lánykán jó szövetkabát. kék melegítő és csizma van. A kabátot tovább viseli majd a korban az ikrek után következő fiúcska, kislány. A nagyobbak kapják az újat S bizony Csatóéknál csupa szükséges „ajándék” kerül majd a karácsonyfa alá. De ki bánja azt? Az a fontos, hogy kerül. Mert nincs annyi ruha, cipő, ami el ne piszkolódna, rongyolódna a gyerekeken itthon, meg az iskolában. Azt mondják Csatóék, ez még a kisebbik gond. Mert panasz is van ám a pusztán. Iskola csak Romhányban van. s így a tizenegy gyerek reggel ötkor kel. Gyalogol fagyban, sárban, hogy elérje a fél hatkor induló vonatot. Este hatra érnek haza. Télen már egészen ráereszkedik ilyenkor az útra, a pusztára a sötét. A Csató gyerekek a napköziben tanulnak. — Jó helyen vannak egész nap... Nem sokat, 225 forintot fizetünk a háromért egy hónapra — magyarázza az apa. te a felnőttek elemi iskolai oktatását is. Az analfabétizmus ellen indított hadjáratra 50 000 tanítót és egyéb szakembert mozgósítottak, s kb. 700 000 embert tanítottak meg írni és olvasni különféle tanfolyamokon. A nagyszabású program eredményeként Bulgáriában ma már mindenki tud írni és olvasni. — Jó lenne, ha tavasszal a másik három is mehetne óvodába — sóhajt az asszony. Romhányban van az is. mint a bolt, meg a posta. Oda járnak be sóért, paprikáért, ruháért, meg a hírekért a pusztaiak. — Az elnök ígérte, segít nekünk. Mert, ugye, bennünket jóformán egész napra leköt a munka. A gyerekek addig sem csatangolnának... Beszélgettem a tanyáról Kollár Jánossal a termelő- szövetkezet elnökével is. Arról, hogy az emberek szegénysége, elmaradottsága — Csatóéknál rádió, televízió szól, Népszabadságot, Képes Újságot, talán most már Nágrá- dot is olvasnak —, az elmúlt húsz esztendő alatt sokat oldódott. Hanem a puszta képe kívülről a régi maradt. Az elnök nem kertel, ná- lamnál jobban ismeri a helyzetet. A pusztán nem építenek házat az emberek. Aki rászánja magát, az bent a faluban húzza fel a falakat. Aki egyszer bejött a pusztáról, még egyszer oda nem kívánkozik. Gyakran még állatot gondozni sem, nemhogy lakni. Meséli, így álltak akkor is, amikor Csató Sándorék jöttek. Jóravaló, szorgalmas emberek, sokat dolgoznak a pénzükért. — Hanem a házak.. — fordítja a szót újra a régi cselédlakásokra az elnök. — A szövetkezet nem olyan gazdag, hogy építhetne helyettük újat... Az állattenyésztő telepek a későbbi években sem lesznek meg gondozók nélkül... Ezért lakhatóvá tesszük a régi épületeket... Nagyobb ablakokat, tágasabb ajtókat vágunk rajtuk... Ne szűkölködjenek az emberek a fényben... Ennyit tehetünk egyelőre. De azt már a tavasz- szál megcsináljuk... Régi koloncokkal nehezen és csak lassan lehet előrelépni. Ezeken a távoli településeken bizony sok még a tennivaló. Pedig az utóbbi években mindig akadtak, akik tettek valamit a pusztai emberekért. (Folytatás a 2. oldalról) tása. A felhalmozás növekedését a terv az ideinél mérsékeltebben, 1—2 százalékban irányozza elő. Beruházásokra 1968-ban kb. 57—58 milliárd forintot fordítanak. A beruházási döntések eddiginél nagyobb része kerül vállalati hatáskörbe. Az állami döntési körben maradó beruházások nagy részét a folyamatban levő egyedi nagy beruházások teszik ki, ezért 1968-ban az ideinél kevesebb nagy beruházás indítható. A terv a központi eszközöket a legfontosabb fejlesztésekre koncentrálja. Így páldául a bauxit, az építőanyag-termelés, a kőolaj- és a vegyipar fejlesztésének folytatása során új létesítmények kivitelezését kezdik meg. A lakosság anyagi és kulturális ellátásának további javítását szolgálja a többi között a debreceni házépítő kombinát, a mátészalkai almatároló, a pécsi műszaki főiskola, a szegedi biológiai kutatóintézet beruházásának a megkezdése, továbbá a miskolci és a győri házépítő kombinát, Budapesten a Tomcsányi úti gázbontó állomás és a lágymányosi telefonközpont üzembe helyezése. Mezőgazdasági beruházásokra csaknem 8 milliárd forintot fordítanak. Ipar Az ipari termelés az ez évihez képest 6—7 százalékkal nő, a fejlődést elsősorban a termelés lehetőségei, valamint a várható kereslet és kínálat közgazdasági eszközökkel szabályozott kölcsönhatásai alakítják. A terv számításai szerint a bányászat termelése 1—2 százalékkal, a villamos energia termelése 8 százalékkal, a kohászaté 4 százalékkal, a gépiparé 7—8 százalékkal, az építőanyagiparé 6—7 százalékkal, a vegyiparé 11— 12 százalékkal, a könnyűiparé 6—7 százalékkal, az élelmiszeriparé 5—6 százalékkal nő. Az ipari termékek belföldi felhasználása kb. 7 százalékkal lesz magasabb, mint az idén. Hasonló ütemben emelkedhet az export is. A terv feltételezi, hogy a termelés jobban alkalmazkodik a szükségletekhez, ami az új gazdasági mechanizmus körülményei között a termelés növelésének alapvető feltétele. Az iparban foglalkoztatott dolgozók száma feltehetően kisebb mértékben fog emelkedni, mint a korábbi években. Ezzel összefüggésben a munka termelékenysége 4—5 százalékkal emelkedik. Az építőipar teljesítménye 1968-ban kb. 7 százalékkal lesz nagyobb. Várható, hogy az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között a munkák vállalásánál verseny alakul ki, és az építőipar jobban kielégíti mind a lakosság, mind pedig a népgazdaság javítási-fenntartási és építési igényeit. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés — átlagos időjárást feltételezve — 3—4 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Kedvező változás várható a mezőgazdasági termelés növekedésében és összetételében; előmozdítja ezt az új mezőgazdasági árrendszer, a termelőszövetkezetek jövedelemszabályozási és a mezőgazda- sági beruházások állami támogatási rendszere. Az ország kenyérgabona- szükségletének kielégítését az előirányzott vetésterület biztosítja. Termőre fordul 45—50 ezer kh. gyümölcsös és szőlő; bővül a zöldségfélék és az ipari növények termelése. Az állattenyésztés termelése várhatóan 2—3 százalékkal emelkedik. A terv szerint mind a vágómarha, mind a vágósertés termelése meghaladja az ideit, a baromfi- és a tojástermelés továbbra is gyors ütemben nő. A mezőgazdasági termelés tervezett fejlesztése biztosítja a lakosság jobb élelmiszer- ellátását, emellett lehetővé teszi a mezőgazdasági termékek exportjának növelését is. Közlekedés A népgazdaság fejlődésével összhangban nagyobbak lesznek a közlekedés jövő évi áru- és személyszállítási feladatai. Ezek megoldásához a vasút 24 villamos-mozdonyt, 78 hazai és külföldi Dieselmozdonyt, 240 vasúti személy- és 2260 tehervagont vásárol. A közúti közlekedés fejlesztését a többi között 9300 tehergépkocsi és 850 autóbusz beszerzése szolgálja. A vízi- és a légiközlekedés jármű-parkja is gyarapszik ; Külkereskedelem 1968-ban tovább szélesedik a külkereskedelmi forgalom, és várhatóan 8—9 százalékkal meghaladja az ideit. A forgalom szocialista viszonylatban nagyobb, tőkés viszonylatban, valamelyest kisebb mértékben emelkedik. A forgalom alakulásában nagy szerepe lesz az új gazdasági mechanizmusban kibontakozó vállalati kezdeményezéseknek, s a terv számol is azzal, hogy tovább javul a népgazdaság exportképessége. A tervben előirányzott import egyrészt a termelés növelését, másrészt a lakosság áruellátását és az áruválaszték bővítését szolgálja. Az import indokolatlan mértékű növekedését, szabályozó eszközökkel korlátozzák. Életszínvonal, lakásépítés, kiskereskedelmi áruforgalom 1968-ban tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. Körülbelül 3—4 százalékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme és a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása. Az egy keresőre jutó reálbér kb. 1,5—2 százalékkal nő. Bővül a nők elhelyezkedési lehetősége; szélesedik a rövidebb munkaidőben való foglalkoztatás és a bedolgozói rendszer. A vállalatok egy része — az előfeltételek megteremtésétől függően — megkezdi a munkaidő csökkentését. A jövedelmek emelkedésével összefüggésben kb. 7 százalékkal nő a kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszerek és az élvezeti cikkek fogyasztása — összehasonlítható árakon számítva — 5—6 százalékkal lesz nagyobb. Az alapvető élelmiszerekből kielégítő lesz az ellátás, a húsellátás is javul. Emellett a szabadpiaci forgalom megélénkülése is várható. A ruházati forgalom 6—7 százalékkal, a vegyesipar-cik- kek forgalma 7—8 százalékkal nő. A terv a háztartási villamos-cikkek, járművek, híradástechnikai termékek, stb. forgalmának jelentős bővülésével számol. Az ideihez hasonló számú személygépkocsi kerül eladásra. Építőanyagokból az ideinél kb. 11 százalékkal többet vásárolhat a lakosság. Az új gazdasági mechanizmusban a szabad árformába sorolt cikkek közül egyes termékek fogyasztási ára emelkedhet; e cikkek várható áremelkedésének részbeni ellen- súlyozása céljából a terv több központi árintézkedést tartalmaz, amelyeknek egyenlege kedvező a lakosság számára. 1968-ban több mint 61 ezer lakás épül. Ennek kb. egy- harmada állami erőből, kétharmada a lakosság anyagi eszközeiből és állami kölcsön- támogatással valósul meg. Központi forrásból kb. 458 km vízvezeték és 192 km csatornahálózat készül eL Egészségügyi ellátás, oktatás Az egészségügyi ellátás továbbfejlesztése során a gyógyintézeti ágyak száma 1600-zal nő. Üzembe helyezik a kazincbarcikai, a dombóvári, a siófoki kórházat és rendelőintézetet, a hévízi gyógyfürdő-kórház új téli fürdőjét. A járóbeteg-ellátás fejlesztését 600 új általános orvosi és 30 új gyermekorvosi körzet létesítése szolgálja. A szociális otthonokban kb. 900-zal emelkedik a helyek száma. Folytatódik az iskolahálózat korszerűsítése, a körzetesítés, és az intemátusi hálózat kiépítése. Mintegy 150 új középiskolai tanterem kerül átadásra. Javul a szakmai képzést is nyújtó középiskolák aránya; a szakmai középiskolákban az ideinél kb. 6 ezerrel több tanuló kezdheti meg tanulmányait A jövő évi népgazdasági tervet a megalapozottság, a realitás jellemzi. Erősíti a népgazdaság fejlődésének pozitív tendenciáit, a közgazdasági szabályozó eszközöket a tervben megjelölt célok megvalósításának szolgálatába állítja. Mind a dolgozók, mind a vállalatok annak tudatában végezhetik munkájukat, hogy megvannak a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés feltételei, s ha jól hasznosítják az új gazdaságirányítási rendszerben rejlő nagy lehetőségeket, értékesen hozzájárulnak a szocializmus építésének meggyorsításához, a lakosság jobb életének biztosításához. A kormány felkéri a társadalmi szerveket, hogy az új gazdaságirányítási rendszer és a jövő évi népgazdasági terv céljainak széles körű ismertetésével, a szocialista munkaverseny kibontakoztatásával mozdítsák elő a nép javát szolgáló tervek valóra *>állását. A Minisztertanács felhívja a lakosságot, a vállalatok ás intézmények vezetőit, dolgozóit: tegyenek meg minden tőlük telhetőt a gazdaságirányítás reformjának sikeréért, odaadó munkájukkal biztosítsák a jövő évi népgazdasági terv teljesítését. Vlncze Istvánné Az új baiba és gazdája Bulgáriában már nincsenek írástudatlanok
