Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-16 / 271. szám
2 woan Ke I f>67. november lfi-, csütörtök Slagjai* internacionalisták kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról.) az volt Ezért találkoztunk, s összeforrtunk a szocialista forradalom eszméiben, a marxizmus—leninizmusban. Örülök, s a vezető testülete- ínket itt képviselő elvtársak mindegyike örül és meghatottságot érez, hogy ma este itt lehet Az alkalmat megragadva szeretném én is hivatalosan és mégegyszer kifejezni őszinte köszönetünket a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és kormányának azért a nagy megbecsülésért, amit e kitüntetések jelentenek, s amiről azt mondhatjuk arra érdemes emberek kapták, de mi úgy tekintjük, hogy ez munkásosztályunk, népünk és barátságunk megbecsülése és értékelése is. Köszönjük, s hálásak vagyunk érte. Kedves Münnich elvtárs, kedves kitüntetett veterán elvtársak! Mi későbbi nemzedékeket képviselünk. Szeretném megmondani, hogy Önök a döntő időben és a döntő helyen ott voltak és kiálltak az igaz ügyért, ahogy az méltó kommunistákhoz, a munkásosztály, av dolgozó nép, a magyar nép becsületes fiaihoz. Ezt mi nagyon értékeljük. Önök ötven esztendővel ezelőtt nem az elismerésért tették amit tettek, de bizonyára sokat jelent Önöknek, hogy a szovjet nép is emlékezik rá. s a magyar kommunisták, az öntudatos emberek mai és ifjabb nemzedéke is tudatában van annak, mit tettek önök. Mi azon az úton járunk, amelyet Önök törtek, igyekszünk ugyanolyan tisztességgel és becsülettel járni rajta, ahogyan Önök jártak. Engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében szívből, őszintén gratuláljak Önöknek magas és megérdemelt kitüntetésükhöz. Mindnyájan — magam is — azt kívánjuk: legyenek 'sokáig közöttünk, mert nagy és jó érzés lehet Önök számára tudni, hogy mi van ma a világon. Ez adja meg a legfontosabbat, azt, hogy nem hiába harcoltak. Mi igyekszünk a ma feladatait meggyőződésünk és lelkiismeretünk szerint becsülettel elvégezni, hogy Önök lássák és mi elmondhassuk nem hiába harcoltak. Emelem poharam a szovjet népre, a magyar—szovjet barátságra, a magyar népre, a kommunizmusra s az Önök egészségére, kedves elvtársak: Az elkövetkező napokban magyar internacionalisták további csoportjainak adnak át szovjet kitüntetéseket. Több mint ezer személy kap „Harci Érdemekért” emlékérmet. Ez alkalommal valamennyi megye székhelyén rendeznek ünnepségeketAz ügyész beismerése: „Theodorakisz jelenleg súlyos beteg" ATHÉN (MTI) Szerdán reggel párosával összebilincselve vezették a 31 vádlottat a katonai bíróság szűk tárgyalótermébe- Az utcákon különleges biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, a tárgyalóterem pedig zsúfolásig megtelt a vádlottakkal, 20 védőügyvéddel és a vádlottak hozzátartozóival. A 31 vádlott közül 14 nő, legtöbbje fiatal. Jóllehet a katonai bíróság „kommunista pernek” nyilvánítja a tárgyalást, a hírügynökségek megjegyzik, hogy a vádlottak között összesen csupán egy kommunista szerepel: Konstantin Filinisz, aki előzőleg már 11 évet töltött börtönben politikai elítéltként. A védők a per elhalasztását kérték mindaddig, amíg a fővádlott, Mikisz Theodora- kisz is megjelenhet, tekintettel arra, hogy az egész vádirat Theodorakisz dossziéja alapján készült. Az ügyész — a védők közötti vita során — végül kénytelen volt kijelenteni, hogy „Theodorakisz jelenleg súlyos beteg”, de rendelkezésre bocsátja az ügyvédeknek a dossziét betekintés végett. A bíróság ezután a déli órákig felfüggesztette a tárgyalást, hogy az ügyvédeknek lehetőséget biztosítson a periratok tanulmányozására. Az ügyész szerint valameny- nyi vádlott tagja volt a „Hazafias front” elnevezésű illegális szervezetnek, amely a katonai diktatúra megdöntésére készült. fl rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÖ: 8.22: Cosi fan tutte. Részletek Mozart operájából. — 9.00: Iskolarádió. Magyar századok. IX. Hunyad magas falánál. — 9.40: Köny- nyűzene Gyulai Gaál János műveiből. — 10.10: Két Britten-kórus. — 10.30: Legkedvesebb verseim. Elmondja: Bodor Tibor. — 10.50: Zenekari muzsika. — 12.15: Magyar nóták. — 12-58: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 13.13: Mezey Erzsébet gordonkázik, zongorán közreműködik. Miklós György. — 13.35: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 14.15: Hilde Güden és Rudolf Schock énekel. — 14-44: „A szántói híres utca...” III. rész. — 15.15: A forradalmi népzene útján. — 16.37: A Brktszki Erőmű— 16.57: Hallgatóink figyelmébe! — 17.15: A Stúdió 11 játszik. — 17.40: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 17.55: Színes népi muzsika. — 18.27: Artúr Rubinstein Chopin-műveket zongorázik- — 19.00: Esti krónika. — 19.30: Kabaré. — 20.35: Artemizia. Barát Endre elbeszélése. — 21-00: Szórakoztató muzsika. — 21.40: Aureliano Pertile operaáriákat énekel. — 22.20: Közvetítés Moszkvából- — 23.50—0.25: Magyar nóták. PETŐFI RÁDIÓ: 10.00: Bástyasétány 77. — 11.50: Meghívtak — elmentünk. Riportműsor. — 12.00: A jazz kedvelőinek. — 12.14: Zenekari muzsika. — 13.00: Mese a kis gidóról- A Gyermekrádió műsora. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.10: Pol-beat. — 18.48: Fényes Szabolcs táncdalaiból. — 18-58: Dallal-tánccal a világ körül. — 19.20: Az emberiség egészségéért. — 19.35: Közvetítés a Zeneakadémia nagyterméből. — 21.35: Gádor Béla és Rejtő Jenő vidám írásaiból. — 22.00: Randevú- Könnyűzene a Moszkvai, a Szófiai, a Prágai és a Berlini Rádió műsorából. 1 A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.20: Kisfilmek. — 9.55—10.15: Iskola-tévé. — 10.30: Szovjet tájak dalai. — 11-15: Iskola-tévé. — 11.25—12.10: Varázslóként dolgozom. — 13.40—16.25: Iskola-tévé. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: A mi őrsünk. — 18-35: Telesport. — 19.00: Budapest fényei. — 19.30: Esti mese. — 19.40: ^Parabola. — 20.00: TV- Hfradó. — 20.20: Nagyvilág-est. — 22.00: TV-Híradó. — 2- kiadás. — 22.20—22.50: PedagógusokI fóruma. — A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 16.30: Filmhíradó. — 17.30: Gyermekműsor. — 19.00: TV- Híradó. — 20.00: Vidám összeállítás. — 21.40: Népi zene. » Szato visszakövetelte Okinawát WASHINGTON (MTI) Johnson amerikai elnök kedden este fogadást adott a Washingtonban tartózkodó Szato japán miniszterelnök tiszteletére. Az elnök ezt az alkalmat is felhasználta annak hangsúlyozására, hogy az Egyesült Államok kormánya folytatni fogja jelenlegi vietnami irányvonalát a növekvő tiltakozás ellenére is. A Reuter tájékozott forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Szato követelte: az Egyesült Államok adja vissza Okinawa szigetét Japánnak. Szató ezt a nézetét megismételte McNamara hadügyminiszterrel folytatott keddi másfélórás megbeszélésén is. A Reuter szerint Bonin szigetének japán fennhatóság alá való visz- szajuttatásáról valószínűleg megállapodásra jutnak, azonban a Riukiu-szigetekkel kapcsolatban — ezek közé tartozik Okinawa is — nem várható megegyezés, t Jemeni kis lexikon A Jemeni Arab Köztársaság Délnyugat-Ázsiában, 195 000 km^en terül el. Lakóinak száma 5 102 000 fő. Gyengén fejlett mezőgazdasági ország, feudális és törzsközösségi termebástrombányászat és a tengerből sójepárlás folyik. 1962. szeptember 26—27-én haladó szellemű katonatisztek által irányított forradalom megdöntötte a jemeni imám uralmát és kikiáltották a köztársaságot. 1962. október 13-án az imám Szaúd-Arábiában ellenkormányt alakított, amely Szaúd-Arábia és Nagy-Britan- nia támogatásával harcot indított a köztársaság ellen. 1962. november 10-én Jemen és az EAK közös védelmi szerződést ír alá, amelynek értelmében Egyiptom csapatokat küld a köztársasági kormány támogatására. 1962. december 20-án az ENSZ közgyűlése elismeri a köztársasági kormányt. 1963. április 13. Az EAK, Jemen és Szaúd-Arábia egyezményt köt a harc beszüntetéséről, ám a harcok időnként újra fellángolnak. 1964. július 13-án egyezmény jön létre Jemen és az EAK között Közös Koordinációs Tanács felállításáról, a politikai egység létrehozása céljából. 1964. november 8. Űjabb tűa- szüneti egyezmény a köztársasági és a királypárti erők között, de ezt sem tartják be. 1965. augusztus 4-én Nasszer, az EAK elnöke és Fejszál, Szaúd-Arábia királya Dzsiddában egyezményt ír alá a jemeni polgárháború békés rendezéséről. A köztársasági és királypárti erők 1965. december 24-i értekezlete azonban eredménytelenül zárul. Az 1967. szeptember 2-án befejezett khartúmi értekezleten megállapodás jött létre Szaúd-Arábia és az EAK között a Jemenben állomásozó egyiptomi csapatok visszavonásáról és a jemeni monarchis- táknak nyújtott szaúd-arábiai támogatás megszüntetéséről. Szalal jemeni elnök ellenezte a határozat végrehajtását. 1967. november 5-én a Bagdadban tartózkodó Szalal távollétében a hadsereg Jemenben átvette az ellenőrzést. Ahmed Rahman el Iriani kádi (a kádi mohamedán bírói tisztség) lett Jemen új államfője. lési viszonyokkal. A megművelt terület 5,5 millió ha, ahol teraszos műveléssel durrakö- lest, árpát, búzát, kukoricát, hüvelyeseket termesztenek. Legfontosabb termény a hegyvidéki lejtőkön a kiváló minőségű „mokka” kávé. Ásványi kincsei feltáratlanok, csak alaMásodik Dien Bien Phu? Dak To repülőterét a délvietnami szabadságharcosok szerdán, a heves reggeli támadás után délután is aknatűz alá vették. A körülbelül egyórás dálutáni támadás főleg katonai járművekben okozott kárt, és lőszerraktárakat robbantott fel. A kifutópálya teljesen megrongálódott, úgy hogy csak helikopterek tudnak leszállni a repülőtéren- Az AFP különtudósítója, aki a másodjk aknatűz idején a helyszínhez közel egy bunkerben tartózkodott, telefonjelentésében Dien Bien Phu harci helyzetéhez hasonlította a látottakat. Bonn a lényegtelen kérdésekről beszél A Tanjug jugoszláv hírügynökség éles hangú kommentárban utasítja vissza a nyugatnémet sajtónak azokat az állításait, amelyek szerint Belg- rád „türelmetlen a diplomáciai kapcsolatok hiánya miatt” Bonnal, s hogy „Jugoszlávia nem köti feltételhez a diplomáciai kapcsolatok felújítását”. A nyugatnémet sajtó a közvéleményt arra a téves nézetre kívánja juttatni, hogy ha egy napon Bonn elhatározza a kapcsolatok normalizálását, Jugoszlávia részéről minden rendben lesz. Az igazság azonban az, hogy Bonn 1957-ben önkényesen szakította meg a kapcsolatokat. S ha Bonn valóban a helyzet normalizálására törekszik, méltán feltehető a kérdés, hogy Kiesinger kormánya miért éppen a diplomáciai kapcsolatok rendezését tartja a legfontosabbnak, miközben Jugoszlávia más, számára lényeges kérdések gyakorlati megoldását tekinti fontosabbnak. A Tanjug megállapítja, hogy a potsdami és londoni szerződések alapján Jugoszláviának joga van a háborús károk megtérítésére, a nyugatnémet kormány azonban már évek óta különféle kifogásokkal igyekszik kibújni Jugoszlávia iránti kötelezettségeinek teljesítése alól, habár nyugati szomszédait már kártalanította. Nyugat-Németország már évek óta nagy számban foglalkoztat külföldi idénymunkásokat, köztük körülbelül százezer jugoszláv állampolgárt. Az érdekelt országok zömével Bonn társadalombiztosítási egyezményt kötött, de Jugoszlávia mindeddig hiába kísérelte meg, hogy munkásaira vonatkozóan hasonló egyezmény jöjjön létre. Jugoszlávia már több ízben jegyzékben tiltakozott Bonnban, és követelte az usztasa-szer- vezetek tevékenységének betiltását, de követelése mindenkor süket fülekre talált. Mindezek folytán a diplomáciai kapcsolatok felújítása — amiről Bonnban olyan sokat beszélnek — merő formaság lenne, ha nem kapná meg lényeges tartalmát — hangsúlyozza a jugoszláv hírügynökség kommentárja. Nyikolai Amoszov Szív és gondolat FORDÍTOTTA: RADO GYÖRGY 61. A szemhéj és a szemöldök néhány rendszertelen mozdulata. Majd tekintete rám, az arcomra tapad. Felismert. Látom ezt néhány meghatározatlan jelből. Fejét forgatja. Mutatja, hogy nincs jól. — Zavar a cső? Tudjuk. Egy kicsit várj, mindjárt kivesszük. Igen, most kihúzzuk a csövet. Csak előbb meggyőződünk róla, hogy jól lélegzik. Ügy látszik, van remény. — Feküdj nyugodtan, és próbálj mélyen lélegezni. Erre koncentrálj. — No mi van, Zsenya? Hány csepp? — Huszonöt. Már három perc óta. Véget értek volna kínjaim? Nem akarom elhinni. Várjunk még, hátha közbejön valami. Viszont a logika és a tapasztalat szerint: újabb szövődmény valószínűsége csekély. Pillanatnyilag. Ma éjszakára. Még a vizelet is rendesen folyik. Ha a szíve ugyanilyen rendesen fog működni, akkor a veséje is rendbe jön. Csak nehogy a vérzés megint fokozódjék. Még ha megmarad ez az ütem, az sem veszélyes. Tizenkét órán belül biztosan eláll. Vérveszteség mintegy hatszáz köbcenti. Kibírható. Várunk még tíz percet. A lépcsőházban rágyújtunk. Már beszélni sincs kedvünk. Túl járunk az éjfélen. Visszatérünk. Szasa nyitott szemmel fekszik és teljes öntudatban forgatja fejét. Látni, hogy szörnyen kínozza a légcsövébe vezetett cső. El is tá- volítjuk onnét. Most jó. Átvitetem a betegszobájába, magam pedig felmegyek a második emeletre, a laboratóriumba. — Irina Nyikolajevna, magának most haza kell mennie. Tiltakozó mozdulat. Erélyesen leintem. — Nem, nem. Reggelig semmi sem történhet. Adja meg a telefonszámát. Én itt töltöm az éjszakát. — Nos, akkor engedelmeskednem kell. Nekem nincs jogom ... Még a síron túl sem... Semmi kedvem érzelgős eszmecseréhez. Semmi bonyodalmat sem óhajtok. Ezért jobb, ha távozik. Majd aztán. Aztán tisztázzuk a dolgokat. — Jöjjön, elkísérem az ajtóig. A főkapu zárva van. — Nem kell. Jártam itt már esténként. Ejha? Furcsa. Azt hittem, nem találkoztak. De nem firtatom. Történt, ami történt. — Köszönöm önnek. Azt hiszem, hozzájárul, hogy beszélgessek vele a legközelebbi napokban. — Igen, természetesen. Majd telefonálok, vagy maga juttassa eszembe. A lakásomon is lehet. — Viszontlátásra. Kérem, vigyázzon Szására. Miért mondja ezt? Mert szerelmes, és ez több a barátságnál. Ezért van joga ezt mondani. Elment. Ez jó, ez is feloldódás. Legalábbis egyelőre. Átmegyek a betegszobába. Szását már—bizonyára odaszállították. Remélem, útközben nem történt valami. Látszólag ez a legsimább: végigvinni a folyosón valakit, majd fel a liften — a súlyos betegek mégis gyakran nehezen viselik el. Megyek a hosszú folyosón. A felső világítás nem ég, csak az asztali lámpák világítanak a nővérek asztalkáin. Minden nyugodt és megnyugtató. Jajgatás sehol. Ezen az emeleten főként olyan gyermekek fekszenek, akik velük született szívbajjal kerültek ide. A kórtermek sötétek. De nini, itt világosság látszik. Mi lehet az? Belépek. Kis helyiség, három ággyal. Két kislány félig kitakarva fekszik. Egyikük, Ljuszka már túl van a műtéten, és haza készül. Marija Vasziljevna mesterséges vérkeringés bekapcsolásával varrta be szívében a kamrák közti sövény rését. Szövődmények álltak elő, nehezen sikerült. Akkor is itt töltöttük az éjszakát... Most alszik, rózsásan, csinosan. Álmában mosolyog. Vajon mi kellemeset láthat? Elképzeli tán, hogy hazaérkezik, viszontlátja babáit, barátnőit? Boldog Hasonlít Lenácskához. Semmi különös nem történt itt. Egy idősebb nővér, Anna Makszimova penicillin-injekciót ad be éppen. A harmadik ágyon a kis Vitya félálomban nyöszörög. A nővér csitítgatja* halkan, kedvesen. Jólesik hallani. S itt a műtét utáni állomás. Az asztalnál Marija Dmitri- jevna egy fecskendővel bajlódik. Mit csinál? Még nincs itt a váltás? De megjött, itt van Szi ma. — Marija Dmitrijevna, mit keres maga itt? — Csak itt maradtam. Most meg már késő volna elindulnom. Ez nem igaz. A valóság: nem akarta Szását tapasztalatlanabb ápolónővérekre bízni. Tudta, hogy súlyos műtét lesz. (Folytatjuk)
