Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-15 / 270. szám
■ jUL- AiJki. MÓCBAB 1967. november 15., szerda Az új mechanizmus lexikona A FOGYASZTÓI ÁRSZÍNVONALRÓL. I Tulajdonképpen az életszínvonal fogalom jelöléssel is indíthattuk volna ezt a lexikonunkat, hisz amikor fogyasztói árakról, fogyasztói árszínvonalról van szó, akkor a lakosság vásárlóerejéről, személyi jövedelmének árrendszerrel történő állami szabályozásáról, megtervezéséről és ellenőrzéséről, az árualap és a vásárlóalap egyensúlyban tartásának egyik leghatékonyabb közgazdasági eszközéről beszélünk. Márpedig az új gazdasági mechanizmussal életbe lépő új árrendszer, amely mindenekelőtt az ipari termelői árakat rendezi (a mezőgazdasági felvásárlói árakat az utóbbi időben már többször is rendeztük) kétségkívül érinti a fogyasztói árakat is. Mindjárt megjegyezzük azonban, hogy téves az az elmefuttatás, ami az új gazdasági mechanizmussal életbe lépő új árrendszert a fogyasztói árakra redukálja. Amikor árrendezésről, új árrendszerről beszélünk, akkor mindenekelőtt a termelői árak rendezéséről van szó, amelyet alapos marxista érték- és árelméleti tudományos kutatás és vita szintéziseként foganatosítunk közgazdaságunkban. Az is logikus azonban, hogy amikor az ipari termelői, vagy mezőgazdasági felvásárlói árak új rendszere lép életbe, ennek az állami-társadalmi preferenciák alkalmazása ellenére is bizonyos mértékben tükröződnie kell a fogyasztói árakban is. Eddigi fogyasztói árrendszerünkre az volt jellemző, hogy sok áru fogyasztói ára a merev hatósági árrendszer miatt csak állami dotációval volt fenntartható, míg más áruk fogyasztói árában a forgalmi adó aránytalan tömegével indokolatlanul nagy társadalmi tisztajövedelmet számoltunk el. A fogyasztási cikkek kiskereskedelmében érvényben levő árai tehát nem voltak arányosak a fogyasztási cikkek előállítási költségeivel, következésképpen a reális, valóságos értékükkel. Ezen a fonák helyzeten változtatunk most, az új gazdasági mechanizmusban, amikor az értékhez igazodó, ahhoz közelkerülő termelői és felvásárlói árakat alakítottunk ki, s ennek megfelelően fogyasztói árrendszerünket is értékarányos alapokra helyezzük. A fogyasztói árszínvonalat milliónyi fogyasztási cikk árarányának átlaga képezi. Ezek közül — az új gazdasági mechanizmusban — egyes árarányok lefelé, mások, valamelyek felfelé mozdulnak el eddigi rögzítettségükből, de a jelenlegi fogyasztói árszínvonalon belül történik ez a mozgás. Ha ugyanis a fogyasztói árszínvonal megemelkedne, a bérek és a jövedelmek pedig a régi szinten maradnának, életszínvonal-romlás következne be. Márpedig az új gazdasági mechanizmus éppen ellenkezőleg, az életszínvonal gyorsabb növelésének, a szocialista építés üteme meggyorsításának az eszköze, s valamennyi gazdaságpolitikai és közgazdasági intézkedés is ennek megfelelően történt A fogyasztói árak rendszerének, következésképpen a fogyasztói árszínvonalnak ugyanis a szocialista gazdaság és társadalom egészséges fejlődése szempontjából nézve alapvető funkciói vannak. Az árarányok, illetve árszínvonal által szabályozza az állam a jövedelmek elosztását, az egyes társadalmi rétegekig lemenően; Az árszínvonal meghatározza a lakosság vásárlóképességét, következésképpen reáljövedelmének alakulását; A fogyasztói árak arányai és az ezek átlagát kifejező fogyasztói árszínvonal nagy hatással van a kereslet és kínálat alakulására, ezek folytán a vállalatok termékeinek realizálására, a piaci egyensúly kialakítására és fenntartására. Maga a szocialista állam a helyes és rugalmas fogyasztói árpolitikával hat kereskedelem-politikai céljainak megvalósítására, a termelés és fogyasztás tervszerű arányos fejlődésére, a bővített újratermelési folyamat zavartalanságának biztosítására. A szocialista állam fogyasztói árpolitikája tehát ab- ban' a fő elvben koncentrálódik, hogy az egészséges, dinamikusan fejlődő szocialista gazdaságban a lakosság vásárlóképességének, s ennek folytán életszínvonalának évről évre emelkednie keli. Pártunk IX. kongresszusának határozata ezt az elvet a következőképpen rögzíti: „Az alapvető gazdaság- politikai elvnek megfelelően, a lakosság életszínvonala a népgazdaság fejlődésében elért eredmények alapján a jövőben is rendszeresen emelkedik. A harmadik ötéves terv időszakában, — (tehát éppen az új gazdasági mechanizmusra történt átállás első éveiben) — az'' egy főre jutó reáljövedelmet 14 — 16 százalékkal növeljük. Az egy keresőre jutó reálbér 9—10 százalékkal emelkedik.” Nagy Ferenc Felelőtlenségek — balesetek A szécsényi könyvesbolt eredményei A szécsényi földművesszövetkezeti könyvesbolt nemcsak székhelyén, hanem a megyében is ismert. Termelőszövetkezete, két, állami gazdaságokat és kulturális intézményeket lát el elsősorban szakirodalommal, de ezen túl, szépirodalommal is. Az őszi megyei könyvhetekre is gazdag programmal készült A könyvállományát közel félmillióra növelte. Neves írókkal a járás különböző községeiben irodalmi esteket, író—olvasó találkozót tartottak. November 18-án a járási könyvtárban az irodalmi önképző kör műsort ad, közben megbeszélik az őszi megyei könyvhéttel kapcsolatos további feladatokat. November 25-én a járás valamennyi művelődési otthonában könyvbált szerveznek. Az egyéni könyvárusítás is szerepel a programjukban. Házról házra járnak, könyvet árusítani. Az iskolákban becsü- letkosár-akciókat szerveztek. A könyvárusítás minden formájával sikereket érnek el. Harmadik negyedéves tervüket 230 ezer forintra teljesítették. Az idén javult a könyvesbolt forgalma. Az elmúlt évben a terv teljesítésével mintegy 150 ezer forinttal elmaradt. A bolt vezetését rátermett fiatalokra bízták. Azóta ugrásszerű a fejlődés. Széles bizományi hálózatuk van. Emeli hírnevüket, hogy a tsz-gazdaságokba a legaktuálisabb kérdésekkel foglalkozó könyveket viszik. /IléhÓM a zászlóhoz A pásztói járás valamennyi községe között tavaly Erdö- tarcsa bizonyult a legáldozatkészebbnek a térítésmentes véradásban; ezért a megyei Vöröskereszt vándorzászlóval tüntette ki. A napokban ismét .véradást szervezett a községben a Vöröskereszt. A követésre méltó helyi hagyományhoz híven megint a párt-, a tanácsi és a termelőszövetkezeti vezetők jártak elöl jó példával. Ez alkalommal százhuszonegy donor negyvenkét és fél liter vért adott, — vagyis a falu minden nyolcadik lakosa. Barangolás Erfurt megyében Milyen volt Marx? Igazi falut — legalábbis az erfurti körzetben — egyet sem láttam a Német Demokratikus Köztársaságban. A mi fogalmaink szerint az a település- forma, amely az NDK-ban általános, a városokra jellemző. Emeletes bérházak, üzletsorok, neonfényes kávéházak és éttermek, nagy forgalom jellemzi a tíz—tizenhat ezres lélekszámú városkákat is. És még egy: a történelmi hagyomány ok és a műemlékek gondos ápolása. A németek, mint minden öntudatos nép, büszkék eszményeikre és forradalmi, történelmi hagyományaikra. Erről tanúskodik minden megtett lépés Mühlhausen városában is. A parasstvezér 1524-ben fellobbantakT a német parasztháborúk, a dél-német földeken felkelt a parasztság a földesúri elnyomás ellen. A thüringiai felkelés élére Münzer Tamás állt, aki Mühlhausen városában szervezte a felkelést. A harmincezer lakosú városkában minden utca és városrész a történelem emlékeit őrzi. Ezerkétszáz évre visszamenőleg találtak róla feljegyzéseket, és múzeumában őskori leletek alapján ellenőrizhetjük az ember korai jelenlétét. A legizgalmasabb múzeumi látvány azonban Münzer Tamás küzdelmének megannyi dokumentuma. Münzer már az osztálytalan társadalomról tanított, és mozgalmának magvát a bányászokból, szövőmunkásokból és napszámosokból álló városi szegénység alkotta. Ezért a thüringiai parasztmozgalom támasztotta a legnagyobb követeléseket: vagyoni egyenlőséget és a szegényeket védelmező, igazságos államhatalmat követeltek. Münzer parasztserege Fran- kenhausennél táborozott le. hogy felvegye a küzdelmet a régi rendhez ragaszkodó fejedelmekkel. A múzeumban egy falitáblán különféle színű lámpácskák mutatják a küzdelem egyes stádiumait. A felkelők szekértáborát 1525. március 15-től április végéig a fejedelmi csapatok tervszerűen bekerítették. A fejedelmek május 15-én minden oldalról megindították a támadást, és győztek a szekérvárba szorult felkelők ellen. Münzert, mint „lázítót és eretneket” nyilvánosan kivégezték. A parasztfelkeléseknek törvényszerűen bukniok kellett, mert programjaikban kizárólag a feudális elnyomás enyhítését tűzték ki célul, és nem támaszkodhattak szervezett munkástömegekre. S Münzer is csak egy volt azok közül, akikre azt szokás mondani, hogy „megelőzte korát”. A forradalmár Viszont Mühlhausenben. a hatalmas kulccsal elzárt vasajtó mögött, a városi levéltárban már olyan dokumentumokkal is megismerkedtem, amelyek a forradalmárként fellépő Marxra vonatkoznak. A levéltárban őrzik többek között azt a körözőlevelet, amelyen a baloldali hegeliá- nus Arnold Rugeval együtt Marx személyleírását adták meg 1845. február 24-én. Ez az év az. amikor Marxot, a porosz kormány követelésére, mint veszedelmes forradalmárt, kitiltották a francia fővárosból. ahol radikális folyóiratot adott ki. Milyen is volt az 1845-ös „Steckbrief’ szerint Marx? „Született: Trierben Kora: 27 éves Nagysága: öt láb. öt hüvelyk Haja és szemöldöke: fekete Homloka: egyenes Szeme: barna Orra: nagy Szája: rendes Szakálla: — Álla: kerek Arca: ovális Arcszíne: világos Foglalkozása: a filozófia doktora...” őriznek a levéltárban egy korábbról dotált nyomozólevelet is, amelyben a párizsi „Vorwärts” munkatársai: Heinrich Bömstein, Arnold Rüge, Karl Marx és Heinrich Heine után rendeltek el nyomozást, mégpedig 1844. december 31- én, Szilveszterkar. A mozgalom bölcsője Ez a körzet a német és valamennyire az egész világra kiterjedő munkásmozgalom bölcsője. Városok sorakoznak: egymás mellett, amelyek mind egy-egy nagy teoretikus nevét, vagy a munkásmozgalom valamely állomását, sorsfordulóját idézik: Eisenach, Jena, Gotha, Erfurt... Jártam Gotha városában, ahol az úgynevezett gothai kongresszuson, az eisenachi párt és lassalleánus Munkás- egylet egyesülésére került sor, s ahol az elfogadott programba sok bekerült az opportunista, lassalleánus eszmékből. Marx megírta erről bíráló széljegyzeteit „A gothai program kritikája” című művében, amely a marxista elmélet fontos dokumentuma lett. Erfurtban, ahol hosszabb időt tartózkodtam, megnéztem egy kiállítást. Korabeli kiadványok, kefelevonatok engedtek belétekintést az elvi küzdelmekbe, Marx és Engels következetes, osztályharcos munkásságába. A kiállítást az Optima Művek művelődési otthonában rendezték meg, abban az épületben, ahol 1891-ben október 14-től október 20-ig a Németországi Szociáldemokrata Párt tartotta kongresszusát és meghirdette az úgynevezett „Erfurti prog- ram”-ot, amely már figyelembe vette Marx és Engels kritikáját „a lassalleánusok opportunista koncepciójáról”. A kiállítás másik része már a Német Szocialista Egység- párt 1963-ban megtartott hatodik kongresszusával kezdődött, és elvezet az idei. hetedik kongresszusig. A dekorációkon sok érdekes képpel találkoztam: láttam a fiatal Walter Ulbrichtot és olvastam a kommunista mártír, Emst Thälmann képe alatt világhí- rességű szavait: — Aki Hindenburgot választja, az Hitlert választja, aki Hitlert választja, az a háborúra szavaz. Az egykori munkásmozgalmak helyén ma a német nép, marxista—leninista pártja vezetésével a szocializmust építi: szavazatát a munkára és a békére adta az idén lezajlott választásokon is. Lakos György A napokban három közúti baleket történt, rom a KRESZ megyénkben közlekedési — mindhálegegyszerűbb szabályainak tése miatt. durva megsérEgy kerékpáron három személy semmi feltétellel nem közlekedhet. A Salgótarján Fő tér 13 jelű épület mögött levő zsákutcában mégis három gyerek kapaszkodott fel egy gépre, mi több: nekilendült a Péc-skő utcának. Ott ütközött össze kerékpárjuk a Nógrádi Szénbányák gépkocsijával, amelyet Liptai Bertalan veze- jen közelében — szabálytalanul tett. A három gyermek sze- ei5zQ^ egy tehergépkocsit Ber- rencsére csak kisebb sérü- n^tjj Károly eresztvényi pék. léseket szenvedett. g miatt a teherautónak ütköRomhány és Kétbodony kő- zött. Sérülése — előre látható- zött vezette személygépkocsiját lag — könnyű. Az anyagi kár Göncző György, a kétbodonyi néhány száz forint Egyesült Erő Tsz főállattenyésztője. A mezőgazdász egy éles kanyarban balra rántotta a volánt, e miatt egy akácfának ütközött. Mind ő, mind utasa súlyosan megsérült Az anyagi kár nyolcezer forint. A megyei közlekedésrendészet baleseti járőre megállapította, hogy a főállattenyésztő vezetés előtt szeszesitalt fogyasztott. A salgótarjáni Vörös Hadsereg út és a Házi Ferenc utca kereszteződésében — tehát be nem látható kanyarban, kijelölt gyalogátkelőhely közvet A park gazdag vegetációja közt alig egy négyzetméternyi betonlapot locsol Szabó néni. Rábízták a betonfurida- mentumot, ne kelljen az építőknek a városból kijárni locsol- gatni. Szabó néni elvállalta, mért ne vállalta volna? Magas, fáradt, kisírt arcú asszony. Vonásai elárulják, nagyon szép lehetett valamikor. Hangja bánatosan cseng. Ügy érzi az ember, a múltban iszonyú fájdalmakat kellett elviselnie. — Tényleg hoznak ide egy szobrot? — Azért készítették a fundamentumot. Egy szobor kerül majd ide. Értően bólogat, s közelebb jön a kel rítéshez. — Aztán milyen lesz? — Intim, lírai hangvételű figura ... — Egy nő szobra lesz? — Ülő nő. Igen. — özvegyasszony — szobor. Az! Kinevettek engem itt a szomszédok. Látta egy fiatalember, hogy jövök locsolni ezt a követ, odaszólt nekem: „Menjen Szabó itt Jii szúlwa csak Szabó néni. locsolja, azt mondják egy özvegyasszony- szobrot állítanak oda!” Így gúnyolódott”. Pedighát miért? Igen sok özvegyasszony megérdemelné. hogy szobrot csináljanak róla. Sok embernek semmi se szent a világon... Kényszeredetten bólogatok, nem tudom, igazán nem értem, mit is gondoljak. Szabó néninek könnyek lepik el a szemét. 1933-ban halt meg az uram. Borzasztó nagy idő ez. Négy gyerekkel maradtam egyedül. Pénz nélkül. Semmit nem kaptam az uram után. azt mondták, nem a baleset volt a halál oka, hanem szívszédülést kapott, és amiatt^ lett a baleset. Ki védte volna meg akkor az én érdekeimet? Egy szerencsétlen asszony a sok közül. Ki törődött akkor velem? Négy gyereket kellett felnevelnem. Három fiú, egy leány. Nevelni, gondozni őket, hogy mindenük meglegyen, ember váljék belőlük. Rettenetes évek voltak. Jött a háború. Nélkülözések, szörnyű erőfeszítések nap mint nap. Igen, nagyon nehéz volt egyedül végigcsinálni. Huszonnégy évig dolgoztam én is az üzemben, amíg nem nyugdíjaztak. Nyolcszáz forint nyugdíjból sem lehet éppen fényűzően élni. De a négy gyereket emberhez méltóan felneveltem. Mind megtalálta a helyét az életben. Becsületes emberek. A lányom gépírónő lett, az idén érettségizik levelező tagozaton a gimnáziumban. A három fiú közül egy a tervosztályon dolgozik, egy üzemvezető, egy meg mérnökhallgató az egyetemen. Az ő életük is, mint a miénk annak idején idekapcsolódik a gyárhoz. Az Acélárugyárhoz. S milyen más nekik már mégis az egész. Minden más a mai világban. •. • A szobor áll már a kis talapzaton. Kedves, meghitt nőfigura, Dabóczi Mihály , szobrászművész alkotása. Életöröm sugárzik róla, semmi köze bánathoz, szomorúsághoz, mégis keresem, hogyan lehetne Szabó néni, a Szabó nénik szimbóluma. Nem özvegyasszony- szobor, de az örök női nagyszerűség, áldozatvállalás jelképe. A szobrot már felavatták bensőséges avató beszéd, szép szavalat, zene köszöntötte. Senkinek eszébe sem juthatott ez a gondolatsor. özvegyasz- szonyok? Hisz ez tulajdonképpen hétköznapi eset. Hány nő küszködött így egyedül? S nemsokára megszokiák majd a kis szobrot az emberek, megszeretik. hétköznapjaik részévé válik. Talán Szabó néni életét is derűsebbé teszi egy árnyalattal. S mindenkiét, aki arra jár(ED Újabb TITemlékülések Ankét Salgótarjánban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szakosztályai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából ünnepi emléküléseken emlékeznek a nagy eseményről, s a Szovjetunió tudományának félévszázados fejlődéséről. A TIT-nél október és még e hónap is Salgótarjánban és vidéken az ünnep jegyében telik. A csillagászati-űrhajózási szakosztály ankétjára Salgótarjánban november 15-én kerül sor „10 éves a szovjet űrhajózás" címmel. Vitavezető Nagy Ernő, a Magyar Űrhajózási Társaság titkára lesz. Ugyancsak e napon rendezi meg emlékülését az egészségügyi szakosztály is. A szovjet egészségügy 50 éve címmel ez alkalommal dr. Bakonyi Gábor, a honvédtiszti kórház szakorvosa tart előadást. Az előadó e napon Pásztora is ellátogat, ahol a kórházban tart előadást.
