Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-14 / 269. szám

N © <3 R A 0 1967 november 14., kedd Megbékélés Jemenben? Tűzszünet! megállapodást írtak alá a harcoló felek SZANAA (MTI) A Mena egyiptomi hírügy­nökség közlése szerint a jeme­ni főváros, Szanaa közelében tartott értekezleten megegye­zés jött létre a jemeni köztár­saságiak és a királypártiak képviselői között az öt éve tartó polgárháború befejezésé­ről: Húsz, a köztársaságot tá­mogató törzsfőnök és Kasszem Monszer altábornagy, a király- párti haderők főparancsnoka tűzszüneti megállapodást kö­tött. El Iriani, a Jemeni Köz- társasági Tanács elnöke kije­lentette, hogy a királypártiak megértést tanúsítottak az or­szág alapvető érdekei iránt. Abdul Szalem Szabra jeme­ni miniszterelnök-helyettes a Reuter tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, az új jemeni kormányzat nem tartja szükségesnek a khartú- mi arab csúcsértekezleten Szudán, Irak és Marokkó kép­viselőiből felállított háromta­gú jemeni békéltető bizottság működését, majd megállapí­totta, hogy a köztársaságiak és a királypártiak megbékélé­se csak a köztársaság keretein belül valósítható meg. „Jemen kormánya köztársasági, és minden ezt vitató érvet elu­tasítunk” — szögezte le Szab­ra. A Reuter tudósítójának ar­ra a kérdésére, hogy van-e le­hetőség Jemen és az Egyesült Államok diplomáciai kapcso­latainak újbóli felvételére, Szabra miniszterelnök-helyet­tes kijelentette: „semmi sem akadályozhat meg bennünket abban, hogy baráti kezet nyújtsunk bárkinek, és nem fogunk visszautasítani semmi­lyen, feltételekhez nem kötött önzetlen segítséget sem”. (A jemeni kormány az Egyesült Államok diplomáciai képvise­lőit ez év áprilisában utasí­totta ki, miután két amerikai diplomatát azzal vádoltak, hogy szerepe volt egy jemeni lőszerraktár elleni támadás­ban.) Két ellentmondó távirat Makkavi: polgárháború dúl Ádenben A Dél-arábiai Nemzeti Fel- «zabadítási Front (NLF) va­sárnap este bejelentette: táv­iratot kapott az angol kor­mánytól, amely szerint Lon­don elvileg hozzájárult ahhoz, nak (FLOSY) főtitkára vasár­nap este Kairóból U Thant ENSZ-főtitkárhoz intézett táviratában sürgős intézkedé­seket kért „annak megakadá­lyozására, hogy Adenben a hogy tárgyalásokat kezdjen az helyzet tovább rosszabbodjék”. NLF képviselőivel a hatalom átadásáról Adenben. Az NLF vasárnap esti má­sik közvéleményében bejelen­tette, hogy birtokába vette Pe- rim szigetét, amely a Vörös­tenger bejáratánál fekszik. A szigetet Anglia eredetileg az ENSZ fennhatósága alá kí­vánta helyeztetni. Az AFP adeni tudósítójának értesülése szerint nem valószínű, hogy az angol kormány most ellenlé­pésre készülne. Makkavi, a megszállt Dél­iemen Felszabadítási Frontjá­Makkavi táviratában hangoz­tatja, hogy „az angol hatósá­gok által támogatott imperia­lista ügynökök Adenben pol­gárháborút robbantottak ki, amely a FLOSY sok párthí- vének gyilkolásához vagy le­tartóztatásához vezetett”. „Az angol összeesküvés robbané­kony helyzetet teremt Aden- ben, amely csak rosszabbod­hat, és általános polgárhábo­rúhoz vezethet a függetlenség kikiáltása után” — állapítja meg U Thanthoz intézett táv­iratában a FLOSY főtitkára. Szovjet—mongol gazdasági szerződés MOSZKVA (TASZSZ) tatott a szovjet—mongol Koszigin, a szovjet minisz- együttműködés erősítésének és tertanács elnöke, hétfőn a további fejlesztésének kérdé- Kremlben fogadta Cedenbalt, seiről. a Mongol Népi Forradalmi Ezt követően a két állam- Párt Központi Bizottságának férfi egyezményt írt alá, első titkárát, a mongol mi- amelynek értelmében a Szov- ni6ztertanács elnökét. jetunió az 1968—1970 közötti Koszigin és Cedenbal me- időszakban további gazdasági leg, baráti megbeszélést foly- segítséget nyújt Mongóliának. II rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: $.32: Cherubini: D-dúr szimfónia. — 8.50: Védekezhetünk-e a növények virusbetegségei el­len? — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.42: Tánczene. — 10.10: Fiatalok stúdiója. — 10.30: Kamarazene. — 11.06: Iskola­rádió. — 11.35: Cigánydalok, csárdások. — 12.15: Aureliano Fertile: Verdi Aida c. operájából énekel. — 13.04: A buda­pesti színházak műsora. — 13.0?: Régi melódiák új fel­dolgozásban. — 13.47: Móricz Zsigmond leányfalusi háza. — 14.02: Pol-beat. — 14.14: Modern világjárók. — 14.34: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. — 14.44: Folton-folt király. — 15.15: Balettzene. — 16.11: Gulyás László: Hevesi szvit. — 16.24: Kádióískola. — 16.57: Hall­gatóink figyelmébe! — 17.05: Brüsszel előtt. — 17.20: Üj lemezeinkből. — 18.13: Reform és gyakorlat. — 18.29: Köny- nyüzenei híradó. — 19.29: Hallgatóink figyelmébe! — 19.30: A Szabó család. — 20.00: Nótacsokor. — 20.41: Amelita Galll- Curci, olasz operákból énekel. — 21.07: Hírek. Időjárás. — 22.20: A Rádiőszfnház bemutatója. Emberrablás. — 23.13: Ta­vaszi parádé. — 6.10: Éji zene. PETŐFI RADIO: 10.00: Lebár operettjeiből. — 10.45: Látogatás a Gödöllői Agrártudományi Egyetem növényta­ni tanszékén. — 11.00: Zenekari muzsika. — 12.14: Nép­dalaink nyomában. — 12.40: Házunk tája. — 13.00: Ka­marazene. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől — hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: A diadalmas asszony. — 18.30: Kozmosz. — 18.55: Zenekari muzsika. — 19.54: Jő éjszakát, gyerekek! — 20.30: Maggie Teyte Debussy-dalokat énekel. — 20.40: Könnyűzene. — 21.03: Jelentés a völgyből. — 22.00: Hanglemezgyűjtők húsz- perce. — 22.20: Babai Gyula népi zenékara játszik. Pa­taki Mária és Sikolya István énekel. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 8.05—11.25: Iskola-tévé. — 13.35— 16.25: Iskola-tévé. — 17.58: Hírek. — 18.05; „Rendőr! Segítség!” — 18.25: A Magyar Hirdető műsora. — 18.30: Randevú. — 18.35: tJj könyvek. — 18.40: „A játszótársunk, mondd, akarsz-e lenni?” A fejtörő elődöntőjének III. fordulója. — 18.50: Kívánság és lehetőség. — 19.20: Esti mese. < — 19.35: A riporter. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Show-hivatal... — 2i.io: Kulisszák mögött... — 22.05: TV- Hiradó — 2. kiadás. — A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 17.00: Ifjúsági adás. — 17.55: Jégkorongmérkőzés, közvetítése. A szü­netben TV-Hiradő. - 20.20: 10 x felelj: Bejtvénymüsor. Az együttes akciók Bitétele a nemzetközi munkásmozgalom MOSZKVA (TASZSZ) Hétfőn Moszkvában folyta­tódott a nemzetközi tudomá­nyos értekezlet, amelyen 70 ország kommunista-, munkás- és demokratikus mozgalmának kiemelkedő képviselői megvi­tatják az októberi forradalom és a nemzetközi munkásmoz­galom összefüggéseit. A hétfői ülésen Etienne Fa­jon, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy az októberi forradalom nyomán világossá vált: a szocialista forradalomnak megvannak az általános törvényszerűségei, amelyektől nem lehet eltérni. Fajon hangsúlyozta, hogy a nemzetközi munkásmozgalom összefogása a feltétele annak, hogy a szocialista világrend- szer, a nemzetközi munkás- mozgalom és a nemzeti felsza­badító mozgalmak együttes akciókat hajtson végre a kö­zös ellenség, az imperializmus elleni küzdelemben. Magyar felszólalás Delhiben Folytatódnak a viták az arab népek támogatására ösz- szegyűlt űj-delhi nemzetközi értekezleten. A vasárnapra virradó éjjeli ülésen felszólalt a magyar delegáció vezetője, dr. Randé Jenő, aki sürgette, hogy az izraeli agresszió té­nyét és hátterét megmutató dokumentumokat hozzák nyil­vánosságra, elsősorban a nyu­gat-európai országokban: Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar közvélemény álláspontja alapjaiban ugyanaz, mint amit az arab népek támoga­tására összegyűlt értekezlet hangulata tükröz. Yves Farge francia küldött elmondotta, hogyan változott meg a nyu­gat-európai és amerikai köz­vélemény az utolsó hónap­ban. Erősödik az a nézet, hogy Izrael álláspontja sem­mivel sem igazolható, s ma már mind többen követelik, hogy vonja vissza csapatait a júniusi állásokba. Amerikai katonák menedékjogot kérnek A „Békét Vietnamnak!” el­nevezésű japán bizottság hét­főn egy tokiói sajtóértekez­letei) név szerint felsorolt négy amerikai katonát, akik az amerikai „Intrepid” repü­lőgép-anyahajéról Japánba szöktek, mert nem akartak harcolni a vietnami háború­ban. A japán bizottság szó­vivője, Minoru Oda elmon­dotta, hogy a négy katona egy, a bizottság által osztoga­tott röplapon talált telefon­számon jelentkezett, de hol­létükről nem Volt hajlandó nyilatkozni. Az amerikai katonák, amint a repülőgép-anyahajóról meg­szöktek, elégették egyenruhá­jukat. Egy közös nyilatkozat­ban, amelyet mind a négyen aláírtak, kijelentették, hogy ellenzik a háború kiszélesíté­sét, követelik Észak-Vietnam bombázásának azonnali be­szüntetését. Lekési-e Wilson a buszt? George Thomson brit nemzetközösségi miniszter elzarándo­kolt Rhodesiába. A tárgyalások után Ian Smith, a telepes kormány vezetője dicsérően nyilatkozott a brit küldött „be­látó álláspontjáról”. Ez már magában véve jogos kétellyel töltötte el a közvéleményt Wilson legutóbbi bejelentésével kapcsolatban, amely a Rhodesia irányában hozott szankciók szigorítását javasolja. Ma már ugyanis nyilvánvaló, hogy az eddigi angol szankciók — beleértve az olajembargót is — csődöt mondtak, nemcsak azért, mert egy sor állam még fo­kozta kereskedelmét Rhodesiával, hanem elsősorban annak kihatásaként, hogy maga Anglia is sorozatosan megszegte a kormány által hozott határozatokat. London tehát tárgyal Rhodesiával. Az indító ok nyilván­való: a félmegoldás, a tessék-lássék szankciók Angliának súlyosabb gazdasági nehézségeket okoztak, mint Rhodesiá­nak. Jellemzi a londoni irányvonal következetlenségét, hogy Anglia flotta-felvonulással elérte ugyan, hogy a Rhodesiának szánt olajszállítmány — az ENSZ határozatának megfelelően — ne futhasson be a mocambiquei Beira kikötőjébe. Ugyan­akkor a Wilson-kormány szemet hunyt afelett, hogy egy másik mocambiquei kikötőn, Lourenco Marques-en át kerül­jön az olaj Rhodesiába. A Thomson-látogatást megelőzően — Wilson megbízása alapján — Lord Alport volt konzervatív párti miniszter járt Salisburyben. ö azt jelentette, hogy egy London—Salisbury párbeszéd sikerének kilátásai az idő múlásával csökkennek. Ugyanezt Ian Smith így fejezte ki: „Ha Wilsonék meg soká­ig késlekednek, azt mondjuk majd, addig vártak, amíg le­késtek a buszt”. A telepes kormány fölényes magatartását alátámasztja, hogy Dél-Afrika minden segítséget megad az amúgy sem túl veszélyes gazdasági bojkott kijátszására. Márpedig a Dél-afrikai Köztársaságban milliárdos brit érdekeltségek vannak, és Pretoria London második legfontosabb kereske­delmi partnere. A jelenlegi angol gazdasági nehézségek mel­lett Wilson semmiképpen sem engedheti meg magának, hogy Dél-Afríkával ellentétei támadjanak. A Thomson-látogatás ezeknek a tényeknek a tükrében értékelhető. Valószínű, hogy a tárgyalások eredményeként London „elvi” álláspontján újabb törések támadnak, hogy Wilson ne k'ésse le azt a bi­zonyos rhodesiai autóbuszt. Rwanda adja ki a zsoldosokat Hírügynökségi jelentések szerint Kinshasában vasárnap bejelentették, hogy az Afrikai Egységszervezetnek a zsoldo­sokkal foglalkozó különbizott­sága meghozta határozatát. Ez a határozat elsősorban a Rwandába kiűzött zsoldoscso­port sorsával foglalkozik, tar­talmát azonban mindaddig nem hozzák nyilvánosságra, amíg az AESZ nem konzultált kai repülőgép van készenlét­ben, hogy a zsoldosokat és a csendőröket külföldre szállít­sa. A kongói kormány állás­pontja viszont az, hogy az evakuálási terv már szóba 6em jöhet, a zsoldosokat ki kell adni Kongónak. Ezenkí­vül Mobutu kongói elnök jó­vátételt is követel a zsoldo­soktól azokért a károkért, amelyek Bukavu városának a rwandai hatóságokkal, háromhónapos ostromakor ke- Rwandában 110 fehér zsoldos, letkeztek. továbbá 1 600 katangai csend- a rwandai kormány állító­őr van őrizetben. lag köti magát a korábbi terv­Az AFP értesülése szerint hez, azaz a zsoldosok elszállí- több belga, francia és ameri- tásához. Nyikolaj Amoszov Szív 59. Csak természetes, hogy az emberek különfélék. Szasa és a hasonszőrűek azt állítják, hogy a gépeikbe igen sok kü­lönféle embert lehet beprogra­mozni. Még az egymás közti kapcsolataikat is, s így az egész rendszert le lehet játsza­ni; elkészíthető a társadalom működő modellje. Persze a ma létező gépeken ez a modell még nagyon tökéletlen lesz. De azért mégis sokkal több kü­lönböző tényezőt lehet rajta számításba venni, mint egy emberi agyban. Vagy akár több ember agyában. Ugyan­úgy, mint az orvostudomány­ban: a bonyolult diagnosztikai és gyógykezelési gépek sokkal okosabb tanácsokat fognak ad­ni, mint egy egész konzílium. Ej, komám, ne ártsd magad a más dolgába! És miért ne? Ez engem személyileg is érint: azt akarom, hogy Lenácskám meg azok a kicsik, akiknek be­foltoztam a szívét, életben ma­radjanak és boldogok legye­nek. Lám, mégis elsajátítottam Szasa tudományát. Gépekről, társadalmi modellekről úgy okoskodom, mint egy „nagy”. De ... biztos ez? Hát igen. Az­es gondolat FORDÍTOTTA: RADO GYÖRGY az, nem egészen. De szeretném. Raja is szereti. Szasa pedig hogy így legyen. Én tisztelem — szinte megszállottja a kép- a tudományt Felnézek. A felhők csaknem egészen összehúzódtak. Az égnek csak egyetlen sarkán látható még egy világosabb sáv. Milyen látványt nyújthat az atomrobbanás? El sem tudom képzelni... És nem bíróm összeegyeztetni: hogy gyere­kek, zsenge falevelek és... Lehetetlen! De sajnos, még­is... letelnek, ezekbe írja bele sze­És ismét a kérdés: — A mutatószámok? Gyima: — Rendben. Minden kész, vért vettünk analízisre. Már hívni akartuk. — Kezdd meg, Oleg. Ne gyorsan, de egyenletesen szi­vattyúzzál, hogy a vér ne for­duljon meg a csövekben. Az átömlesztés megkezdő­dik. — Zsenya, hány csepp per­cenként? _ Negyvenöt—ötvenöt közt i ngadozik. Csend. Hallani, amint Oleg relmét, boldogságát, viselke- haUí kattintással átkapcsolja ‘ “ J~’ x T"J'“a készülék csapját: szívásról hajtásra. Gyima el nem veszi kezét a pulzusról. Okszana fi­gyeli az elektrokardiogramot. — A narkózist ne mélyít­sük? J . . — Minek? Nincs hidegraza­dését, a társadalmat. Kiderül: tudja, milyen nagy a kocká­zat. S én még azt hittem, alá­becsüli. Mindenkit valami hajt az életben. És ismét a műtő. Hányad­szor? A helyzet: Szasa az asztalon. Eltelik öt perc. Kétszázötven Alszik. Magától lélegzik, cső- köbcenti vért ömlesztettek már vön keresztül. Lenya kissé se- A drénből folyó vér nem Amerika. Európa. Jártam f »eki, ^én nyomogatja kevesebb. Hát még ez sem se­nyugaton, láttam. A bizalmat­lanság és pesszimizmus, a sex és a twist hullámai. Un­dorító. Persze ott is vannak, akik mást keresnek. De nekik nehéz. Tizenkét párhuzamos tv-műsor, de mindegyik ugyanazt hirdeti: „Aki bír­ja...” Játéküzletek teli já- tókfegyverekkel. Egész könyv­tárak a banditizmusról, a gengszterekről. S a métely szétterjed. Ezt fordítják szem­be a kommunizmussal... Más képek. Orvosok, Szasa körül. Mari­ja Vasziljevna az ő irgalmas­ságával. Sztyopa felkészül a véradásra. Elégedett. A jószí­vű Petro. Vaszjának disszer­táció kell. Irina a sötét labo­a tömlőt, magának a légzés- gft? nek a ritmusában. Mellette, ö Akkor mi legyen: várni egy tolókocsin fekszik Sztyo- vagy felnyitni a sebet, meg- pa, a nap hőse. Arcán átszel- keresni azt az eret? Mindent lemült mosoly. A vezeklő, végiggondoltam. A vese. A Köztük az asztal, rajta a vér- máj. Elég! átömlesztésre szolgáló egvsze- _ A vizelet mennyi? rű készülék. Csöveit már be- Zsenya az edényre pillant, vezették a vénákba. Oleg ké- meiybe a katéter lóg bele. Fé- szen áll, hogy megkezdje. Ar- lig telt meg sötétbarna folya­cán türelmetlenség. Marina mellette áll, a sterilizációs asztalkánál. Okszana változatlan pózban ül a képernyőnél. Nagyon el­fáradhatott, hisz már tizen­négy órája szinte fel sem kelt onnét. Nem mer megmozdul­ni — hátha ismét megáll a szív? Gyima jegyez valamit a papírjára. Zsenya a drénké- szülékné! guggol. Marija Va­ratóiriumban. Szereti őt. És sziljevna. Petro. dékkal­— Harminc perc alatt negy­ven köbcenti. Gyima megjegyzi: — Az analízis kissé jobb már. Ez jó jel. A vese működik, tehát lehet a vért átömleszte- ni. Félek az újabb műtéttől. Várjunk még. Korai még a kétségbeesés. (Folytatjuk}

Next

/
Thumbnails
Contents