Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-09 / 265. szám
N OS B AD 3 1967, november 9„ csütörtök i]«fordulóra emlékezünk Dotáció Aktuális kommentárunk A szociáldemokrata párt balassagyarmati szervezetének újjáalakulása nélkül 1 gépállomások feladatai as új mechanizmusban Fontos tanácskozásra jöttek össze a gépjavító állomások igazgatói, párt- és szakszervezeti titkárai, valamint a területi gazdaság vezetői. Tovább Javul a döntőbíráskodás Az új mechanizmus jogi szabályozásának egyik igen fon« tos" alapelve az igazgatási és az ítélkező funkció szétválasztása. Ennek kell érvényesülni a gazdasági döntőbizottságok szervezeti felépítésében és tevékenységében is. A kormány ezzel kapcsolatban újabb rendeletet alkotott. A területi gazdasági döntőbizottságok mind az utóbbi időkig a megyei taBalassagyarmaton, Nóg- rád vármegye akkori székhelyén 1918. november 8-án 20 régi szervezett munkás ült össze a Bárok vendéglőben, hogy újra megalakítsa a háború esztendei alatt a tagok frontszolgálatra való behívása miatt feloszlott szociáldemokrata párt helyi szervezetét. Hogyan is kezdődött ez a mozgalom Balassagyarmaton? Mint mindenütt Európában. hazánkban is a proletariátusra várt a feladat hogy a polgári forradalmakat vezesse. De ez egyben azt is jelentette, hogy századunk polgári forradalmainak túl kell mutatniok közvetlen polgári céljaikon, s a széles néptömegek, a proletariátus és a szegényparasztság közvetlen létérdekei is érvényesüljenek célkitűzései között. Az ebben az időben egyre nagyobb lendülettel fejlődő salgótarjáni iparvidék proletariátusának politikai öntudata mindinkább izmosodott. A megye szinte egységes gazdasági és társadalmi fejlődése gyorsan kettévált, s a forradalmi politikai cselekvés súlypontja a megyeszékhelyről a salgótarjáni iparvidékre tolódott ót Az uralkodó osztály különösen annak hajdani nemesi rétege — politikai iskolázottsága révén világosan tudta, hogy az osztály- társadalmak struktúrájában óriási erőt jelent a köz- igazgatási, bírósági és katonai apparátus. S azt is, hogy a forradalmi mozgalmaktól elsősorban azokat a településeket kell megóvnia saját hatalmának konzerválása érdekében, ahol a hatalmi apparátus szervezési szálai összefutnak, vagyis elsősorban a megyeszékhelyet. Balassagyarmat társadalmát igyekezett kispolgári (elsősorban hivatalnoki, kisiparos és kiskereskedői, valamint birtokos-paraszti) szinten konzerválni, de eközben akarata ellenére, a köziigazgatási apparátus szükségszerűen létrehozott a városban egy szűk proJe- tárréteget. A vezetéssel együtt járó publikációs tevékenység s a városi élet kulturális és tudományos munkája, vidéki mértékkel mérve szépen fejlett nyomdaipart, a közigazgatási centrum megnövekedett építőipari tevékenysége pedig építőmunkás-gárdát alakított ki a városban. A nyomdászok, épület- ácsok és kőművesek, az építkezéseken dolgozó segédmunkások viszonylag korán bekapcsolódtak a munkásmozgalomba. Politikai tudatosodásukat gyorsította, hogy a Balassagyarmattól nyugatra fekvő falvak elszegényedett parasztsága az 1890-es évektől tömegesen vállalt munkát fővárosi építkezéseken. Századunk első évtizedének második felében már félszáz tagja van a helyi szociáldemokrata szervezetnek. Tevékenységük persze nem mutat túl az országos szociáldemokrata mozgalom bérharcain, s a választójogi küzdelmekre koncentrálódó törekvésein. .Jelenlétükkel azonban mégis felfrissítik az áporodott politikai légkört. Az imperialista világháború első esztendeiben a párt tagjainak frontszolgálatra való behívása, a felsőbb pártvezetés revizionista politikája miatt széthulnácsokhoz tartoztak, januártól közvetlenül a Központi Gazdasági Döntőbizottsághoz, amelynek az Igazságügyminisztérium lesz a felügyeleti szerve, az eddigi szakminisztériumi döntőbizottságok helyett. De nem a felépítettség mechanizmusának változása a legfontosabb, hanem elsősorban az, hogy objektívebb lesz a döntőbíráskodás. Idáig általában a bíráskodás mellett a gazdasági döntőbizottságok igazgatási funkciókat is elláttak. Közvetlenül beleavatkoztak vállalati ügyekbe, s köteleztek bizonyos előírások, rendelkezések végrehajtására. A döntőbizottságok a rendelet alapján egységesebb szervezettel rendelkeznek és egységesebb lesz a gyakorlatuk is. Nem a közigazgatás, illetve parancs eszközeivel élnek, hanem elsősorban a jog eszközeivel. Azok, akik a döntőbizottsághoz fordulnak ügyes-bajos dolgaikban, eleve nem számolnak azzal a benyomással, hogy a tanács egy szervéhez fordulnak. A gazdasági döntőbizottság független, önálló szervezet lesz. Az ügyeket, a vitákat, az igazság, a társadalmi érdekek elsődlegessége dönti majd el. —gulyás— ' Értékelték » a pályamunkákat lőtt a mozgalom. Csak a lenini Október hatása buzdította ismét a forradalmi erőket. A balassagyarmati pártszervezet is csak a pesti proletariátus 1918 októberi megmozdulásai, az „őszirózsás forradalom'’ győzelme után alakulhatott újjá. Az újjászerveződés más városok, elsősorban fejlett iparvidékeink politikai mozgalmai mögött elkésett. Ennek ellenére azonban haladónak kell megítélnünk az újjászerveződött, ellentmondások között vergődő szociáldemokrata párt előremutató akcióit, mint például a reakciós Rákóczy kormány- biztos eltávolítása, a munkás- és katonatanácsok megszervezésélen vállalt részvétele, átb. Voltak ellentmondások, amelyek tápot adnak arra. hogy a szociáldemokrata párt balassagyarmati szervezetét sokan egyszerűen burzsoának minősítsék. Kétségtelen, hogy a szervezet balszámya — ereje híján — nem szállt szembe azokkal a törekvésekkel, amelyeket dr. Somló József, a h^lyi nemzeti tanács megszervezője és elnöke, a nagymüvei tségű, de karrierista ügyvéd képviselt, s akit önteltsége és hiúsága végül az ellenforradalmi összeesküvők táborába sodort. Az enyhén szólva nagyon kétes egzisztenciát a párt forradalmárrá fejlődött, marxistává vált vezetői (elsősorban Forgács József és Révész Gábor elvtársak) nem tudták megakadályozni abban, hogy 1919 januárjában magához ragadja a vezetést. Egy párt tevékenységét azonban — ha tényleg marxista módon gondolkodunk — nem egyik vagy másik vezetőjének Vagy frakciójának célja és törekvései, hanem a párt akcióinak objektív történelmi következményei szerint kell értékelni. A Tanácsköztársaság kikiáltásáig mint a polgári demokratikus forradalom szerény vívmányainak megőrzője, kétségtelenül pozitív szerepet játszott ez a párt. 1919. március 23-tól pedig — felfrissülve a forradalmi Oroszországból visszatért internacionalistákkal — elsősorban Murár Lajos eJv- társsal, a megyei direktórium elnökével — a párt balszámya vette kezébe a tényleges vezetést, amikor mint a Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezete megalakult. Késett az új, forradalmi párt megszervezése is. Ezt azonban megint nem szabad szubjektív tényezőkkel magyarázni. Murár Lajos, a balassagyarmati munkásmozgalom kétségtelenül legkiemelkedőbb egyénisége és legkövetkezetesebb harcosa (aki még hazatérte előtt az orosz mozgalomban fejlődött kommunistává) 1918 októberétől már itthon tartózkodott.. Abból a tényből, hogy később nem tett kísérletet a Kommunisták Magyarországi Pártja helyt szervezetének létrehozására, arra kell következtetnünk, hogy a város belső társadalmi és politikai erőviszonyait — az adott országos hatalmi viszonyok mellett — nem tartotta alkalmasnak ilyen akció lebonyolítására. Amit hosszú évtizedek társadalmi fejlődése elmulasztott. nem pótolhatta egy-két hónap alatt néhány öntudatos szervezett munkás politikai aktivitása. Ebből a nézőpontból kell értékelnünk a balassagyarmati szociáldemokrata mozgalmat, s erényeit, gyengéit egyaránt mérlegre téve kell meghatároznunk helyét, szerepét Géczy Imre A megbeszélésen az MSZMP megyei bizottsága mezőgazda- sági osztályáról Bíró Miklós, a MEDOSZ megyei bizottságáról Kanyó Béla titkár vett részt. A résztvevőket Nemes Mihály, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt vezérigazgatója tájékoztatta a hálózat átszervezéséről és a jövő évi feladatokról. Többek között hangsúlyozta, hogy a jövő év feladatait a megye gazdaság-politikai célkitűzéseivel összhangban kell végrehajtani, mégpedig úgy, hogy a munka eredményes legyen, és a nyereség fedezetet nyújtson a részesedés kifizetésére. Sok szó esett a termelőeszközök hatékonyabb kihasználásáról. Országosan a 100 forint álló- és forgóeszközre eső árbevétel mintegy 80 forintot tesz ki. Ez igen kedvezőtlen termelékenységi mutató, mert még az országos átlagnál is álacsonyobb. A traktorok fokozottabb kihasználása létfontosságú feladattá vált. A gépi munkákat ugyanis önköltségi alapon számlázzák. Rossz kihasználtság esetén növekszik az önköltség, mely a gépek igény- bevételét tovább csökkenti. Az 1968-ra előirányzott traktorszám tovább csökken, így a kisebb gépállomány kezelése rugalmasabbá válik. Igazgatói tanács dönt a jövőben a fontosabb ügyekben. Ilyen például a kollektív szerződés, amely vállalati szinten készül, de az egyes állomások sajátos helyzetéhez igazodik. A feladatok nem egyszerűek. Nehezíti a helyzetet, hogy az állomások, amelyek eddig dotációban részesültek, január 1-től ettől a lehetőségtől elesnek. Ügy kell tehát dolgozni, hogy dotáció nélkül is többleteredményt mutassanak fel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója megünneplésének előkészítésére alakult bizottság pályázatot hirdetett Balassagyarmaton. A városi tanács művelődési csoportjához beérkezett pályamunkák értékelése befejeződött. Az irodalmi pályázatra 16 mű érkezett, s a központi zsűri a következő döntést hozta: A vers, elbeszélés, riport kategóriában az I. dijat Csi- kász Istvánnak ítélték verseiért, amelyekben a mai társadalom emberének közösségi és egyéni problémáit igényesen, gazdag kifejező eszközzel, meggyőzően és hatásosan fogalmazta meg. A II. díjat Bálint László kapta „Három csésze tea” című novellájáért. A III. díjat nem adta ki a zsűri. A kisregény, dráma, tanulmány kategóriában az I. díjat nem adták ki, a II. díjat megosztva Hemerka Gyula: Éjjel jön az ördög című szlovák hangjáték fordításáért és színpadra alkalmazásáért, és Csongrádi Béla: Az októberi forradalom hatása a kelet-európai szocialista költészet kialakulására című tanulmányáért kapta. A képzőművészeti pályázatra 38 pályamunka érkezett. A zsűri, ezekből 15 művet javasolt díjazásra. A díjnyertes alkotók: Farkas András, Réti Zoltán, Gyenes Lajosné, Ba- csur Sándor és Csikász István. A díjakat ünnepélyes keretek között november 6-án este adta át a nyerteseknek Kmetty Kálmán, a városi tanács vb elnökhelyettese. A jövőről a kohók A kohók egyenletes bugással dolgoznak. Nyelik a lapáttal adagolt alapanyagot. A hőségtől verejtékes arcú emberek összehúzzák szemüket az ívfénytől. Nehéz a munkájuk. Száll a füstgáz, viszi a mikron nagyságú port a levegőbe és a tüdőre. Kiss András, a vékony arcú üzemvezető csendesen figyeli az adagolást. Nem szól közbe, úgy látszik rendben talál mindent. Annál beszédesebb lesz az üvegfalú irodában. Hamarosan megtudom, hogy vegyésztechnikus, gyógyszerszakot végzett. A vegyészetiéi rokonszakma a kohászat, és az utóbbit , itt tanulta az Ötvözetgyárban. Úgy beszél róla, hogy az ember érzi; szerelmese lett ennek a szakmának. Mi foglalkoztatja most legjobban a fiatal üzemvezetőt? A jövő! — Nem tudom hogyan lesz majd? Évről évre tökéletesítettük a technológiát, „mégis elavult. Hogyan indulunk mi akkor egyenlő eséllyel a gazdaságirányítás új rendszerében azokkal az üzemekkel, ahol a kornak megfelelő a műszaki felkészültség, a technológia? A kérdés után hallgat! Ügy érzem várja a választ. Már mondani is akarom, hogy a követelményeket a jövőben is az adott lehetőségekhez lehet szabni. Várok. Ismét ő szólal meg. — Termékeink nagyon kellenek a kohászat számára. Kapacitásunk a hazai igényeket csak mintegy 60—70 százalékban elégíti ki. Piacunk tehát lesz, attól nem félek, mert a kohászat még ezentúl is importra szorul. Az viszont már elgondolkoztató sőt még az idegeneknek is szemet szúr, hogy ósdi módszerekkel dolgoznak. A szállítás, az anyag- mozgatás, a kohó ellátása mind kézi erővel történik. Tudnánk mi másként is. Az elmúlt években nagyon sok rekonstrukciós tervet készítettünk, a megvalósításhoz azonban mindig hiányzott a pénz. Aki ismeri az üzemet, azért láthatja, hogy lépésről lépésre haladtunk előre. Ott van például a kísérleti üzem. Sok új termék technológiája készült el abban, de ma már az is rendes termelő üzem. Persze folynak azért kísérletek is. — Sok a fizikai munka. Most várunk egy adagológépet. Annak segítségével két kohón megtudjuk majd szüntetni a kézi adagolást. Ez naponta 20 ember munkáját jelenti. Őket majd ott tudjuk foglalkoztatni, ahol most hiány van a munkáskézből. Sajnos ilyen gondjaink is vannak. Sok a beteg, kevés a munkaerő. Ehhez még hozzájárul a nagy munkaerő-vándorlás is — mondja. Szavai először panasznak tűnnek, pedig nem annak szánta. csupán reális mérlegelést végzett. — Tehát van tartalékunk, ez abból is kiderül, amit eddig elmondtam. Kérdés, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében majd mennyire tudjuk ezeket hasznosítani — mondja, majd ismét elgondolkozik, kitekint az ablakon a III-as kohóra. — Most építik át ezt a kohót. Egy hónapot terveztünk a felújításra, de úgy látom, a karbantartók és a kohó dolgozói közös összefogással egy héttel lerövidítik az időt — A másik gond, hogy a kohászat is egyre igényesebbé válik. Nagyobb követelményeket támaszt az általunk gyártott ötvözőanyagokkal szemben. Egyre jobban ragaszkodnak a pontos szabványokhoz, mindig kisebbre szorítják a tűrési határt. Igazuk van. Én úgy érzem, hogy nálunk a minőséggel nincs is különösebb baj, igyekszünk az igényeket kielégíteni. Véleményem szerint közelebb állunk a világ- színvonalhoz, mint a gazdaságossághoz, — Az egyik kohónál nagyobb kapacitású transzformátort szereltünk fel. Megjavultak a gazdasági mutatóink. Ezt az utat járjuk majd a többi kohónál is — magyarázza. Az ajtó nyílik, az egyik csoportvezető segítséget kér, embereket a felújítás alatt álló kohóhoz. Az üzemvezető gyorsan intézkedik és folytathatjuk a beszélgetést. — A gépi csapolás megoldásával is sokat foglalkoztunk már. 'Ez fontos lenne, javítaná az anyagkihozatalt és költségcsökkentést is eredményezne. A kezdettől alkalmazott teknőscsapolással ugyanis sok hulladék keletkezik. Mi megtisztítjuk az ötvözőanyagot a selejttől, amit viszont újra fel kell dolgozni. Elég jelentős mennyiség ez, ha azt veszem alapul, hogy a 45 százalékos szilíciumnál 10 százalék hulladék keletkezik, viszont a 75 százalékosnál már 16 százalék. Helyi újítás, az úgynevezett öntőlapos csapolás. Sokat jelentett a bevezetése, a minőség javításában és gazdaságosságban is. Ezt a módszert azonban nem tudjuk minden terméknél alkalmazni. Az igazi, a gépi csapolás lenne — mondja, majd rövid szünet után így folytatja. , — Az embereken is nagyon sok múlik nálunk. Sajnos nálunk elég nagy a munkaerővándorlás, amely betudható a rossz munkakörülményeknek is. A füstgázelszívás végre megoldódik, Csehszlovákiában már készül az elszívó berendezés. Ennek ellenére aggályaim vannak, hogy a jövőben még nagyobb munkaerő-vándorlással kell számolnunk. Az új Munkatörv ánvkönyv ehhez szabadabb keretet biztosít. Erre gondoltam akkor is, amikor javasoltam, hogy az új kollektív szerződésben biztosítsunk az eddiginél nagyobb erkölcsi, anyagi ' megbecsülést a törzsgárda számára. Arról van szó, hogy tegyük vonzóbbá a törzsgárda-tagság elérését. Érezzék az emberek, hogy az üzemben eltöltött idő arányában fokozódik megbecsülésük, ezért érdemes egyhelyben maradni — mondja Kiss András. A beszélgetést az üzemvezető mindennapos kötelessége szakítja meg. El kellett döntenie, hogy melyik részterméket hova irányítsák. Sokfélé szállítana):: Dunaújvárosba, Özdra. Diósgyőrbe és még ki tudná felsorolni, hogy hova. Azzal búcsúztunk, hogy egy más alkalommal még visszatérünk erre a témára. Akkor, bizonyára már mindketten többet tudunk. ic Lent csapoltak. A kohó morogva, szikrázva adta le kincsét, a ferrószUíciumot Megszokott kép ez az ötvozé.». árban. A kohók munkájában nincs is változás, de az emberek fejében egyre többször megfordul a kérdés: hogyan is lesz ezután? Az üzemvezetővel is ott kezdtük, és «lám a kérdéseire ő maga adott választ. Bizonyítékot is szolgáltatott arra, hogy napról napra több az olyan egészséges elképzelés, amely ha megvalócid -lőbbre viszi a közös ügyet Botié János 1
