Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-07 / 264. szám

1967. november 7., kedd nOgr Ad 3 (Folytatás a 2. oldalról) kában hallatlan -áldozatok árán kiemelte országát az elmara­dottságból, és hatalmas nagy­ipart teremtett. A Szovjetunió ipari termelése 1966-ra az 1913 évihez viszonyítva — hatvan­hatszorosára növekedett. — A Szovjetunió a népgaz­daság fejlődésének ütemét te­kintve legelső a világon. Az ipari termelés volumenét te­kintve pedig Európában az első, világviszonylatban a második helyet foglalja el. — Hatalmas változások mentek végbe a szovjet me­zőgazdaságban is. A mezőgaz­daságnak az eddiginél is lé­nyegesen gyorsabb ütemű fejlődését a modern mezőg'hz- dasági gépgyártás *6 a vegy­ipar nagyarányú .növekedése biztosítja. — A szovjet tudomány és technika lenyűgöző fejlődését bizonyítja, hogy a Szovjet­unióban harmincszor annyi egyetemi és főiskolai hallga­tó tanul, mint a forradalom előtt. 1965-ben a Szovjetunió­ban négyszer annyi mérnök végzett, mint az Egyesült Ál­lamokban. Az ország mintegy ötezer tudományos intézmé­nyében a világ összes tudo­mányos dolgozóinak negyed­része munkálkodik. — Ezek a tények is érthe­tővé teszik, hogyan vált a Szovjetunió atom-nagyhata­lommá, hogyan ért el rend­kívüli eredményeket mind az atomerő békés felhasználásá­ban, mind pedig a haditech­nika, a rakétatechnika és az űrkutatás területén, maga mögött hagyva az Egyesült Államokat és a többi tőkés országot. Nem véletlen, ha­nem törvényszerű, hogy legel­sőként a szocializmus országa juttatott mesterséges holdat a világűrbe, hogy szovjet em­berek tették meg az első utat a kozmikus térségben, és hogy ma a Szovjetunió álla­mi címere és zászlaja ott van az Esthajnalcsillag felszínén! Az imperializmus kénytelen számolni Elvtársak! — A szocialista iparosítás, a szovjet tudomány és tech­nika óriási eredményeiből fa­kad az az anyagi erő, arflély a világbéke legfőbb őrét, a népek ügyének védelmezőjét, a dicsőséges Szovjet Hadsere­get legyőzhetetlenné teszi. Napjainkban az imperializ­mus agresszívabb, mint vala­ha, de kénytelen számot vet­ni azzal, hogy ha kezet meré­szelne emelni a Szovjetunió­ra, a szovjet fegyveres erők azonnal és kiheverhetetlen ellencsapással válaszolnának. — Az imperializmus már az Októbert követő interven­ció idején sem tudott meg­birkózni a Vörös Hadsereggel, amikor az még csak gyengén felfegyverzett és ellátott osz­tagokból állt. Nem, mert a Vörös Hadsereg tudatában volt történelmi küldetésének: a születő új világ fegyveres védelmezője volt. Történelmi küldetését teljesítette a Szov­jet Hadsereg akkor is, amikor földre teperte a hitleri fasiz­must. És történelmi küldetést teljesít ma is, amikor a test­véri szocialista országok fegyveres erőivel együtt szi­lárdan, legyőzhetetlenül ol­talmazza a népek szabadsá­gát, a szocializmust, a világ békéjét, az emberi haladás ügyét. A világ dolgozói — közöttük magyar népünk is — testvéri szeretettel tekin­tenek a Szovjet Hadseregre, a szocializmus vívmányainak és az emberiség jövőjének védelmezőjére. Kedves elvtársak! Tisztelt ünneplő közönség! — Október jelentőségéről szólva Lenin hangsúlyozta: „Történelmileg elkerülhetetlen, hogy nemzetközi méretekben megismétlődjék az, ami nálunk történt”. A Nagy Október ha­tása és tanítása nemzetközi ér­vényű. — A munkások, a parasztok és értelmiségiek szocialista Ma­gyarországa is annak a törté­nelmi fejlődésnek eredménye­ként jött létre, mely a Nagy Októberi Forradalomban gyö­kerezik. — Népünk jólesően emlék­szik arra, hogy a polgárháború éveiben százezer magyar inter­nacionalista harcolt a Vörös Hadseregben, vállvetve orosz- országi testvéreivel és más né­pek internacionalista fiaival, a szovjethatalom győzelméért. Helytállásukat és érdemeiket a szovjet nép sem felejtette el. Most, Október félévszázados jubileuma alkalmából a szov­jet állam több mint ezer ma­gyar internacionalistát tünte­tett ki. Ezek a magas kitünte­tések a magyar munkásosztály hősi harcának elismerését feje­nemzeti jövedelem két és fél­szeresére növekedett. Szüntele­nül fejlődő iparunk már hat­szorosát termeli a háború előt­tinek. Népgazdaságunk szerke­zete lényegesen kedvezőbb, mint korábban volt. Nagy erő­feszítéseket tettünk és teszünk azért, hogy iparunk műszaki színvonala növekedjék, jóval korszerűbb termelőeszközökkel és gazdaságosabban termelhes­sen, mint régebben. 1961 és 65 között 25 százalékkal volt ma­gasabb a mezőgazdaság terme­zik ki. Viselőik nagy dicsősé­get szereztek munkásosztá­lyunknak, népünknek. Ezek a kitüntetések a szovjet és a ma­gyar nép örökre szóló, interna­cionalista összetartozásának is jelképei. Erről a helyről is szívből köszöntjük az októberi forradalom évfordulója alkal­mából kitüntetett hős magyar internacionalistákat! — Büszkén emlékezünk arra a történelmi tényre is, hogy hazánk proletariátusa elsőként követte a Nagy Október dicső példáját, és miután 1918-ban létrehozta forradalmi, kommu­nista pártját, 1919-ben kivívta a proletárdiktatúrát. A Ma­gyar Tanácsköztársaság a Nagy Októberi Forradalom szülötte volt. Forradalmi, testvéri szo­lidaritását nyilvánította a Szovjetunió iránt, és Lenin út­mutató szavára figyelve vívta harcát. Elvtársak! — A magyar nép hosszú év­századokon át igaz barát és kézzelfogható segítség nélkül viaskodott a szabadságért és a nemzeti függetlenségért. De 1945-ben igaz barátra és önzet­len segítőtársra talált abban a szovjet népben, amely fiainak vérét áldozta szabadságunkért, amelynek dicső hadserege vég­érvényesen megtörte belső és külső leigázóinak hatalmát. Jelentősen bővült, nemzeti vagyonunk — Népi demokratikus orszá­gunk két évtizedes története — Október eszméinek és hatásá­nak győzelmes térhódítása ha­zánkban. Felszabadulásunk tet­te lehetővé, hogy kivívjuk a népi hatalmat, és kommunista pártunk vezetésével lerakjuk hazánkban a szocializmus alap­jait. — A Magyar Népköztársaság azért harcolhatta ki és őrizhet­te meg nemzeti függetlenségét, mert megszületésének első per­cétől fogva maga mögött tud­hatta a Szovjetunió sokoldalú támogatását és oltalmazó ere­jét. — A húsz év előtti félfeudá­lis Magyarország helyén né­pünk áldozatos munkája fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országot emelt. Egész tár­sadalmunkra átalakító hatást gyakorolt eredményes szocia­lista iparosításunk. — Az utóbbi másfél évtized­ben jelentősen bővítettük az ország nemzeti vagyonát. A lése, mint a 10 évvel korábbi időszakban. — Az elmúlt évtizedben szá­mottevően fejlődött népünk életszínvonala. Az 1957 és 1967 közötti időben a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 50—52 százalékkal, a paraszt­ság reálfogyasztása pedig 45— 46 százalékkal emelkedett. Nagy eredményeket értünk el a közoktatás, a népművelés, né­pünk szociális és egészségügyi ellátottságának fejlesztésében is. x — Bár nem keveset halad­tunk, a következő években meg akarjuk gyorsítani lépteinket. Az a célunk, hogy gyorsabban fejlődjenek termelőerőink, a termelés és a fogyasztás szer­kezete pedig szorosabban iga­zodjék a népgazdaság szükség­leteihez. A gazdaságirányítás reformjának eredményes meg­valósítása a következő években fő törekvésünk, mert ezzel te­remtünk még szilárdabb alapo­kat annak eléréséhez, ami po­litikánk alapvető célja: — a munka embereinek jóléte. Szélesedik baráti együttműködésünk Kedves elvtársak! — Nagy eredményeinket azért érhettük el, mert dolgo­zó népünk szorgalmas, jó mun­káját sokoldalúan segítették a baráti népek is, mindenek­előtt a Szovjetunió. Fejlődé­sünk fontos forrása a testvé­ri országok között kialakult újtípusú kapcsolat, amelynek tartalma az internacionaliz­mus, a barátság, a teljes egyenjogúság és a kölcsönös segítőkészség ' elvein nyugvó, széles körű együttműködés. — A szocializmus teljes fel­építésére irányuló további munkánkban még fokozottab­ban kívánunk építeni erre a termékeny kapcsolatra, a nemzetközi munkamegosztás­ra és kooperációra, mert meg­győződésünk, hogy ez vala­mennyiünk javára válik. — Évről évre szélesedik ba­ráti együttműködésünk a Szov­jetunióval. A magyar—szov­jet gazdasági kapcsolatok szo­cialista építőmunkánknak nagy­szerű lendítő erőt és tápláló forrást jelentenek. — Alig néhány hete hazánk­ban üdvözöltük a Szovjetunió legmagasabb szintű párt- és kormányküldöttségét. Ez al­kalommal további húsz évre meghosszabbítottuk az orszá­gaink testvéri jóviszonyát ok­mányszerűen is szentesítő ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió együttműködése példája és bizonysága a köl­csönösen hasznos, testvéri, in­ternacionalista szellemű kap­csolatoknak. A magyar—szov­jet barátság immár több mint húszesztendős története, a Szovjetunió állandóan meg­nyilvánult segítőkészsége, tel­jes mértékben meggyőzte né­pünket arról, hogy ez a ba­rátság függetlenségünknek, a nyugodt alkotó munkánknak, békénknek, biztonságunknak és további szocialista haladá­sunknak egyik legfőbb bizto­sítéka. Ez a barátság egyszer­smind fontos hozzájárulás az egyetemes haladás és a vi­lágbéke megőrzésének ügyé­hez is. Amint eddig, úgy ezu­tán is ragaszkodunk a szov­jet—magyar barátsághoz, mint fejlődésünk éltető elemé­hez! — Pártunk politikája: nem­zeti összefogás a szocializmus teljes felépítésére. Ez a poli­tika kifejezi munkásosztá­lyunk, egész dolgozó népünk, nemzetünk érdekeit. Ugyan­akkor ez a politika interna­cionalista is. Amikor eredmé­nyesen dolgozunk népünk ja­vára, erősítjük és gazdagítjuk szocialista rendszerünket, ez­zel a nemzetközi munkásosz­tály, a szocialista világrend- szer ügyét is szolgáljuk. Ami­kor a szocialista világrendszer erejének, egységének és együttműködésének kiteljese­désén munkálkodunk, azt az erőt növeljük, amelynek léte meghatványozza munkánk eredményeit és t oltalmazza szocialista vívmányainkat. — Ha politikánk nem vol­na internacionalista, akkor nemzeti érdekeinknek sem fe­lelne meg. Szocialista és nem­zeti törekvéseinket csak egy­mással szoros összhangban, a Szovjetunióval és a szocialista országokkal összefogva való­síthatjuk meg. — Pártunk mély meggyőző­déssel vallja, hogy szovjetelle­nes szocializmus és kommuniz­mus nincs, és nem is lehetsé­ges. Korunkban csak az a kommunista lehet" becsületes és hű nemzetének érdekeihez, aki internacionalista. Az in­ternacionalistát pedig a múlt­ban is az jellemezte, és ezen­túl is az jellemzi, "hogy ren­díthetetlen, ragaszkodó barát­ja a Szovjetuniónak, a szov­jet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának. — Hogyan is lehetne ez másként, amikor fél évszázad során a Szovjetunió, a szov­jet nép, a Szovjetunió Kom­munista Pártja mindenkinek ezerszer meg ezerszer példát mutatott internacionalista ma­gatartásból és kötelességtelje­sítésből! A szovjetország az internacionalizmus eleven pél­dája, amely mindenkor és mindenütt önfeláldozóan se­gített, ha a haladás, a szocia­lizmus, a forradalom ügyét kellett szolgálni! — Népünk és pártunk ép­pen ezért elítéli a szovjetelle- nesség bármely megnyilvánu­lását, és rendíthetetlenül ki­tart az internacionalizmus mellett. Mi a Szovjetunió ba­rátai voltunk, vagyunk, és leszünk a jövőben is! Támogatjuk vietnami testvéreink hősi harcát Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! — A szocialista forradalom fél évszázad alatt a kapitaliz­mus számos, biztosnak vélt bástyáját rombolta szét és sok vadászterületét ragadta el. Az imperializmus védekező pozí­cióba kényszerült. A tőkés vi­lág vezető hatalmai ma eb­ből a pozícióból tesznek kísér­letet elveszett világuralmuk és hegemóniájuk visszaszerzé­sére, a történelem menetirá­nyának megváltoztatására. — Ilyen kísérletet tesz most az imperializmus Viet­namban. A vietnami nép egyetlen és vitathatatlanul jo­gos törekvése, hogy életét sa­ját akarata szerint rendezze be. Az Egyesült Államok im­perialistái azonban elvitatják a vietnami népnek ezt a jogát. Növelni akarják délkelet-ázsiai befolyásukat, és ennek érdeké­ben semmiféle barbár cseleke­dettől sem riadnak vissza. Óri­ási katonai erőfeszítéseket tesznek, hogy céljukat elérjék. De a vietnami agresszió csu­pán gyalázatot és súlyos vesz­teségeket hoz az amerikai im­perialistáknak. Még saját szö­vetségesei táborában is nő a felháborodás az amerikai had­sereg népirtó háborúja, gaztet­tei, a háború további eszkalá­ciója, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság terrorbombá­zása miatt. De a felháborodás zaja már az Egyesült Államok imperialistáinak fő fészkében is visszhangzik: az amerikai nép legjava mind erőteljeseb­ben követeli a bombázások be­szüntetését, a vietnami háború abbahagyását. Az Egyesült Ál­lamok fiataljai tömegesen ta­gadják meg a katonai szolgá­latot, mert nem akarnak Viet­namba menni. — Az amerikai imperializ­mus agresszív természete és gátlástalansága még sehol sem mutatkozott meg ennyire, mint ebben a gyalázatos háborúban. Az amerikai betolakodókat vi­lágszerte megvetés sújtja. Vi­szont a hősiesen küzdő vietna­mi népet a* világ népeinek mély rokonszenve veszi körül. — Az imperialisták már hosszú ideje azon tanakodnak, vajon miért nem bír az ame­rikai szoldateszka a vietnami néppel? Az ok kézenfekvő: a vietnami nép hősi, meg nem alkuvó, elszánt harca, és a szo­cialista országok, legelső­sorban a Szovjetunió kiállá­sa és segítsége az oka annak, hogy az amerikai agresszorok- ra kudarc és vereség vár Viet­namban! A vietnami nép nem volt és nincs egyedül. Minden­nap növekedni fog a népek ro­konszenve a harcoló Vietnam iránt. Mindennap erősödni fog a népek megvetése az agresz- szorok iránt, és szüntelenül erősödni, sokasodni fog a nagy­arányú segítség, amelyet a vi­etnami nép barátaitól, szövet­ségeseitől kap sikeres harcá­hoz. — Népünk, pártunk és kor­mányunk, Magyar Népköztár­saságunk ezentúl is minden tá­mogatást megad a vietnami népnek. Teljes mértékben tá­mogatjuk a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front nem­rég elfogadott programját, amelyben a vietnami nép el- vitathatatlanul jogos követelé­sei öltenek testet. Követeljük a Vietnami Demokratikus Köz­társaság bombázásának azon­nali beszüntetését! Álláspon­tunk félreérthetetlen: az ag- ressZor távozzék, békét a viet­nami népnek! Az ISSZK agresszív tér vei — A vietnami háború meg­mérgezi az egész nemzetközi légkört. S ebben a légkörben a világ más tájain is aktivizálód­tak az agresszív erők. A világ békeszerető és haladó erői ag­godalommal figyelik azt a sú­lyos helyzetet, amelyet Közel- Keleten az imperialisták által bátorított izraeli reakció ag­ressziója váltott ki. — Az utóbbi időben több reális javaslat hangzott el a Közel-Kelet problémáinak ren­dezésére. De az izraeli kor­mány újabb összeütközéseket provokál, és lépései elárulják azt a célját, hogy véglegesítse területi hódításait. Ez rendkí­vül veszélyes út. Ez a politika az izraeli nép érdekeivel is elr lentétes, és tovább mérgezi a nemzetközi helyzetet. — A szocialista országok kö vételik a megszálló izraeli csa­patok haladéktalan kivonását az elfoglalt területekről, és a közel-keleti válság békés, tár­gyalások útján történő megol­dása mellett vannak. Ugyan­akkor minden tőlük telhető eszközzel támogatják az arab népeket társadalmi és állam- rendszerük megszilárdításában, gazdaságuk fejlesztésében és katonai erejük növelésében. Kedvezően hatna e probléma rendezésére, ha az Egyesült Nemzetek Szervezetének mos­tani ülésszaka — az alaook- mánvban rögzített hivatásának megfelelően — e térség népei­nek jól felfogott érdekeit szol­gálná döntéseivel. — Európában a Német Szö­vetségi Köztársaság monopol­tőkés körei és kormánya hir­detne olyan törekvéseket, amelyek veszélyeztetik az európai biztonságot. A Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya továbbra is fenntart­ja képtelen igényét a német nemzet egyedüli képviseleté­re, nem óhajtja tudomásul venni a Német Demokratikus Köztársaság létezésének éá fejlődésének történelmi reali­tását, és atomfegyverkezésre törekszik. A német militaris­ták még mindig nem mond­tak le arról a vágyálmukról, hogy újra rajzolják Európa térképét. — Nemcsak az európai biz­tonság, hanem a német nem­zet sorskérdései szempontjá­ból is döntő a Német Demok­ratikus Köztársaság, valamint a második világháború után létrejött európai határok fel­tétel nélküli elismerése. Nem kevésbé döntő fontosságú a Német Szövetségi Köztársa­ság atomfelfegyverzésének megakadályozása. — A mai helyzetben min­den békeszerető népnek, minden haladó mozgalomnak és szervezetnek harcolnia kell az agresszív körök elszigete­léséért és fékeníartásáért, a békés egymás mellett élés elveinek valóra váltásáért. A kommunisták, a munkásosz­tály. a békeszerető erők ösz- szefogásának eredményékép­pen megvan a lehetőség ar­ra, hogy a pusztító világhá­borúnak elejét vegyük. Szilárdítsuk a kommunisták nemzetközi összefogását — E világtörténelmi külde­tés teljesítésének elengedhe­tetlen feltétele a nemzetközi munkásosztály, a marxista— leninista pártok közös erőfe­szítése. Napjainkban különö­sen nagy a nemzetközi kom­munista mozgalom összefor- rotságának jelentősége, hiszen a kommunisták óriási felelős­séget viselnek a béke, a szo­cializmus, az emberiség sor­sáért. Az imperialistákkal szemben a legszélesebb akció­egységre van szükség. Ezért munkálkodunk kitartóan a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének helyreállításán. — A Magyar Szocialista Munkáspárt úgy véli, hogy rendkívül időszerű és szüksé­ges a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozásának gondos előkészíté­se. majd összehívása. Ez a tanácskozás hivatott arra, hogy megszilárdítsa a kom­munisták nemzetközi össze­fogását. Az a célunk, hogy erőnkhöz képest hozzájárul­junk egy ilyen tanácskozás sikeréhez, és a testvérpártok­kal együtt olyan platformot dolgozzunk ki, amely megfe­lel minden kommunista és munkáspárt érdekeinek, lehe­tővé teszi internacionalista összefogásukat. Meggyőződé­sünk, hogy ha így cselek­szünk, Október szellemében, a proletár internacionalizmus szellemében járunk el. Kedves elvtársak! — Ma az egész haladó vi­lággal együtt az emberiség­nek azt a sorsfordulóját ün­nepeljük, amely biztos utat mutatott a népeknek és fel­tárta előttük a szocialista jövendő kapuit. *• — Munkásosztályunk, pa­rasztságunk, értelmiségünk, asszonyaink, fiatalságunk, egész dolgozó népünk hóna­pokon át az ügyhöz méltó tisztelettel és komolysággal készült erre az ünnepre. Dol­gozóink az 50. évforduló tisz­teletére rendkívül széles kö­rű és eredményes munkaver­senyt kezdeményeztek. Ebben a versenyben mindenütt ér­tékes. sokhelyütt kimagasló munkasikerek születtek. A verseny lendületével idősze­rű és jelentős termelési fel­adatokat oldottak meg. fon­tos létesítmények határidő előtt készültek el. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents