Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-04 / 261. szám

VTT Ifí PítOT.FT^Tt.TÁT. WfÍTESflt.tP!Ttf? ^60 Ta , Közülük hárman Szív és gondolat (5. oldal) (5. oldal) AZ. MSZAAJ ÍR ad MEGY El B IZOTTSAGA ES A MEGYEI J A.N.AC S LA Megyei pártküldöttség utazott a Szovjetunióba XXIII. ÉVF. 261. SZÁM i0 oldal ARA: 50 FILLER 1967. NOVEMBER 4., SZOMBAT A szocializmus nagy győzelmeinek ötven éve ee Ünnepi ülés a Kreml kongresszusi palotájában Pénteken délelőtt, amikor a Kreml torony­órája elütötte a tízet, megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi ün­nepségsorozatának kimagasló eseménye: az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az Oroszországi Fö­deráció Legfelső Tanácsának kétnapos együt­tes ülése. Forró taps köszöntötte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, Alekszej Koszigint, a Minisztertanács elnö­két, Nyikolaj Podgornijt, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnökét, az SZKP és a szovjet állam más magas rangú vezetőit, Október méltó örökösének, a szovjet népnek képviselőit. Taps köszöntötte azoknak az országoknak képviselőit, amelyek a Nagy Október példá­ja nyomán kizsákmányolástól mentes társa­dalmat teremtenek, a szocializmus világát épí­tik. Közöttük foglalnak helyet a Kádár Já­nos vezette magyar párt- és kormányküldött­ség tagjai. Zúgott a taps, amikor azoknak az osztály­harcos erőknek, azoknak a testvérpártoknak a küldöttei léptek be a terembe, amelyek a tő­kés világban tartják magasra Október vörös zászlaját. Itt vannak a gyarmati rabságból már felszabadult és szabadságukért még most Nyikolaj Podgornij megnyi­tó beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjethatalom eddi­gi ötven éve megcáfolhatatla- nul megmutatta: a dolgozók lerázva a kizsákmányolás béklyóit, képesek arra, hogy a kapitalisták nélkül és a kapi­talistáknál jobban, maguk ve­zessék a társadalom ügyeit. — A szovjet nép elsőnek tört utat a szocializmus felé — is fegyverrel küzdő afrikai, ázsiai és latin­amerikai népek képviselői. Különös tisztelet és figyelem övezi az ame­rikai imperializmussal harcban álló vietna­mi nép küldötteit. Szeretettel veszik körül a polgárháború és az intervenciós harcok hős veteránjait, akik fegyverrel a kézben küzdöttek a szovjethata­lom megteremtéséért. Itt vannak a kongresz- szusi teremben a Szovjet-Oroszországért har­coló egykori magyar internacionalisták tíz és tízezreinek képviselői, a Lenin-renddel kitün­tetett Garasin Rudolf, Kiss Lajos és László Aladár. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa és az Oroszországi Szo­cialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Leg­felső Tanácsa együttes ülését Nyikolaj Pod­gornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának el­nöke nyitotta meg. Podgornij egymás után, név szerint köszön­tötte az 50. évforduló ünnepségeire érkezett külföldi küldöttségek vezetőit és tagjait. A kongresszusi küldöttek meleg tapsban részesí­tették a külföldi delegációkat. Nagy taps köszöntötte a magyar küldöttsé­get, Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkárát, a magyar küldött­ség vezetőjét és a díszelnökségben mellette helyet foglaló Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét. folytatta Podgornij. — Nem­csak a győzelmek örömeit is­mertük meg, hanem a nehéz­ségeket, a nélkülözéseket, a Veszteségek gyászát is. A kom­munizmus diadaláért a szovjet nép sok fia áldozta életét. Podgornij indítványára a résztvevők néma felállással adóztak az elesett hősök em­lékének. — Az októberi forradalom új korszakot nyitott meg az emberiség történetében. A szovjethatalom félévszázados jubileumáról minden világrész dolgozói, az egész haladó em­beriség megemlékezik — je­lentette ki. Podgornij beszéde után az Internacionálé hangzott el, majd az ülésszak résztvevői­nek; nagy tapsa közepette Leonyid Brezsnyev emelkedett szólásra. Leonyid Brezsnyev beszéde Központi bizottsági tag elvtársak! Képvise­lő elvtársak! Tisztelt külföldi vendégeink! Kedves barátaink! ötven évvel ezelőtt világtörténelmi jelentő­ségű esemény történt. A kommunisták párt­ja által vezetett oroszországi munkások és parasztok kezükbe vették az államhatalmat. Az egész országban, az egész világon vissz­hangzottak Lenin szavai: „Megvalósult a munkások és parasztok forradalma, amelynek szükségességét a bolsevikok mindig hangoz­tatták”. November 7. új korszakot nyitott az embe­riség történelmében, új, szocialista időszámí­tás kezdetét jelentette. Ezen a napon rakták le az új, szocialista társadalom alapkövét. Október győzelme megnyitotta az utat a szocializmus eszméinek megvalósítása előtt. Hazánk rövid történelmi időszak alatt leküz­dötte évszázados elmaradottságát, és a kom­munista párt vezetésével hazánk dolgozói el­sőnek hozták létre a szocialista társadalmat, elsőnek kezdtek hozzá a kommunizmus építé­séhez. Az októberi szocialista forradalom ha­talmas lökést adott az egész világ társadal­mi fejlődésének, meggyorsította a forradalmi felszabadító harc menetét. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa a nagy ünnep alkalmából forrón üd­vözli drága honfitársainkat — a munkásokat és kolhozparasztokat, az értelmiséget, a Szov­jet Hadsereg és Haditengerészet harcosait, minden szovjet embert! R Magy Októberi Szocialista Forradalom a marxizmus—feminizmus sikere Elvtársak! Az emberiség tör­ténelmében szép számmal akadtak olyan forradalmak, amelyek nagy szerepet játszot­tak a népek sorsában, a tár­sadalmi fejlődésben. Az októ­beri forradalom e forradalmak között különleges helyet fog­lal el. Véget vetett az ember ember által való kizsákmá­nyolásának, és megkezdte a tár­sadalom átalakítását a dolgo­zók érdekében. Megnyitotta azt a korszakot, amelyben a munkásosztály és minden dol­gozó megszabadul az elnyo­mók évezredes uralma okozta nélkülözéstől, szenvedéstől és megalázástól. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat a haladó társa­dalmi eszme egész fejlődése készítette elő. Ez a fejlődés a marxizmusban érte el csúcs­pontját. A szocializmust utó­piából tudománnyá alakítva Marx Károly és Engels Fri­gyes, e két nagy gondolkodó és forradalmár megmutatta min­den leigázottnak és kisemmi­zettnek a szabadsághoz és boldogsághoz vezető utat. A szocialista forradalom a régi világ méhében fogant, s annak leggyengébb láncszemé­ben, Oroszországban tört ki. Hosszú évek osztályharca so­rán a párt igen gazdag tapasz­talatokat szerzett a harc vala­mennyi formáját illetően. A legbonyolultabb helyzetben minden akadályon és történel­mi útvesztőn keresztül vezetni tudta a munkásosztályt. Ami­kor pedig beköszöntött a döntő pillanat, Oroszország munká­sai és parasztjai követték Le­nin pártját, és ki tudták vív­ni a győzelmet. Az októberi forradalom ta­pasztalatai megmutatták, hogy a munkásosztály még a kedvező feltételek esetén is csak a tömegekkel szoros kap­csolatban álló és a forradalmi harc valamennyi formáját al­kalmazni tudó élcsapatának, a marxista pártnak a vezeté­sével tudja végrehajtani a szocialista forradalmat. Ez is a forradalom egyik megcá­folhatatlan törvénye. Az októberi forradalom megmutatta, hogy a munkás- osztály csak a forradalom út­ján — bármilyen formában történjék is az — vívhatja ki a győzelmet. Az októberi forradalom nem egyszerűen a politikai hata­lomban történt változás volt. Az októberi forradalom a munkásosztályt hatalomra jut­tatva, felszabadította a dolgo­zókat a kizsákmányolás alól, kezükbe adva a vállalatokat, a bankokat, a vasutakat, föl­det adott a parasztoknak, megszüntette a nemzeti el­nyomást, amelytől Oroszor­szág lakosságának fele síny­lődött, kivezette az országot az imperialista háborúból. A marxista—leninisták mindig abból indultak ki. hogy a hatalom kérdése az egész forradalom kulcskérdé­se. Ámde a hatalom megszer­zése sohasem volt öncél a kommunisták számára. A pro­letariátus diktatúrájában a kommunisták az új, szocialis­ta társadalom felépítéséért, a dolgozó nép javáért és boldog­ságáért vívott harc alapvető eszközét látták és látják ma is. Az osztályharc tapasztalatai arra tanítanak, hogy a forra­dalom csak akkor ér valamit, ha meg tudja magát védeni. Azokban a vészterhes napok­ban, amikor a fiatal szovjet köztársaságra rátörtek az el­lenforradalom és az interven­ció hordái, a blokád, a szabo­tázs, a kuláklázadások köze­pette a forradalmi Oroszor­szág kiállta a legfelelősségtel- jesebb vizsgát. Hervadhatatlan dicsőséget szerzett azokban a napokban az októberi forradalom füzé­ben született Vörös Hadsereg. A forradalom katonáinak hő­siessége és önfeláldozása a győzelem érdekében, ma is el­ragadtatást kelt a világon. Az októberi forradalom egyik nagyszerű vonása volta proletár nemzetköziség, amely erős szálakkal fűzte össze Oroszország munkásait a vi­lág minden részében élő osz­tálytestvéreikkel. A Vörös Hadsereg soraiban országunk népeinek fiaival vállvetve harcoltak magyarok és lengyelek, szerbek és hor- vátok, csehek és szlovákok, bolgárok és osztrákok, néme­tek és finnek, románok és mongolok, koreaiak és kínai­ak és sok más nemzet fiai. A forradalmárok harcos interna- cionáléja volt ez. Nemcsak azok voltak a forradalom mel­lett, akik a polgárháború frontjain küzdöttek Október ügyéért. Európa is forrongott. Egymás után törtek ki a fel­kelések, sztrájkok, tüntetések. A munkásmozgalom hatalmas lendülete meggyengítette az Elvtársak! Szovjet-Oroszor- szág dolgozói fegyverrel a kézben megvédelmezve a for­radalmat, a lenini párt veze­tése alatt elindultak a szo­cializmus magaslatai felé. Nagy és nehéz út, a szovjet nép felejthetetlen nagy hős­tette volt ez. A szocializmus építése azért is bonyolult vállalkozás volt számunkra, mert . elsőként fogtunk hozzá. Nem volt ki­től tanulnunk. Azokról a magaslatokról, ahová most eljutottunk,, nem is olyan nehéz észrevennünk a múltbeli melléfogásokat és hibákat. Nem vitatjuk, hogy egyet s mást gyorsabban, jobban, kisebb erőfeszítések­kel is megtehettünk volna. Ahhoz azonban, hogy objekti­ven értékelhessük a megtett utat, mindenkor szem előtt kell tartanunk: minden egyes lépés útkeresés volt számunk­ra, Minden előrehaladásunk az országon belül és a világ­küzdőtéren jelentkező ellen­ségekkel szemben vívott állha­tatos harc eredménye volt. A párt, amikor hozzálátott az ország szocialista átszerve­zéséhez, tudatában volt an­nak, hogy a szocializmus fel­építéséhez létre kell hozni a modern nagyipart. Történel­imperialista intervenciósok támadását. Engedjék meg, hogy a szov­jet kommunisták és minden szovjet ember nevében mély tiszteletemet és forró köszö- netemet fejezzem ki mind­azoknak, akik azokban a di­csőséges években segítettek népünknek forradalmi vívmá­nyai megvédésében. Elvtársak! Október győzel­me: a leninizmus győzelme. Győzelmeink elválaszthatatla­nul összefüggnek a halhatat­lan Lenin nevével és tevé­kenységével. Vlagyimir Iljics Lenin, mint a bolsevik párt megalapítója, a dolgozó tömegek kiemelke­dő vezére és szervezője, ós ugyanakkor mint lángeszű tu­dós került be a történelembe. A szó legnemesebb értelmé­ben forradalmár volt, egész életét a dolgozó nép érdekei­ért vívott harcnak szentelte. Lenin felülmúlhatatlan volt mint a forradalom stratégája és mint a politikai taktika mestere. Kérlelhetetlen volt az ideológia és a politika elvi kérdéseiben. Ez azonban nem gátolta, hogy a konkrét prob­lémák kezelésében a legna­gyobb rugalmasságot tanúsít­sa. Az októberi forradalom 50. évfordulója: a leninizmus dia­dala, a lenini párt eszméinek és ügyének a diadala. Pár­tunk és a szovjet nép vélemé­nye szerint a legjobb mód Lenin emlékének tiszteletben tartására az, hogy mindig megingathatatlanul követi a lenini irányvonalat! mileg a legrövidebb idő alatt. Más választásunk nem volt. A párt a szocialista rend­szer hatalmas előnyeire tá­maszkodva alig három évti­zed alatt meg tudta oldani az ország iparosításának alapvető problémáit. Még 1920-ban, a polgárhá­ború kellős közepén Lenin kezdeményezésére jóváhagy­ták országunk és az egész vi­lág gyakorlatának első egy­séges állami gazdaságfejlesz­tési tervét, Oroszország vil­lamosításának állami tervét (GOELRO). Ezzel a tervvel vette kezdetét a gazdaság tu­dományosan megalapozott tervszerű és komplex fej­lesztésének a története. A szocializmus felépítéséhez nemcsak hatalmas ipart kel­lett teremteni, hanem a falu szocialista átszervezését is végre kellett hajtani. E ha­talmas társadalmi probléma megoldását Lenin találta meg, aki kidolgozta híres szöveti ■- zeti tervét, amit a párt falun kifejtett tevékenységének az alapjává tett. A kollektivizá­lás a szocialista , forradalom egyik legfontosabb alkotóré­sze volt. Mint minden forra­dalmi vállalkozás, ez is éles harcban ment végbe. (Folytatás a 2. oldalon) R szocializmus felépítése cs Szovjetunióban a szovjet nép nagy diadala / Cc

Next

/
Thumbnails
Contents