Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-30 / 283. szám
w © e H a e ■"5R7. november 30., csütörtök Háromszáz éve született Háromszáz esztendővel ezelőtt született Jonathan Swift a világirodalom egyik legnagyobb szatirikusa. Neve hallatára szinte minden olvasónak gyermekkora, felejthetetlen Gulliver utazásai jutnak eszébe, s nem gondol arra, hogy talán nincs még egy könyv a világirodalomban, amelyre jobban illene a latin mondás bölcsessége: Habent sua fata libelli — A könyvnek megvan a maga végzete és kijelöltsége. Hiszen Swift főműve a legszömyűbb szatíra, a legkeserűbb elemzés, amelyet az emberi társadalomról írhattak, s ma a gyermekek millió követik izgalommal, derűs kacagással Gulliver hajótörött orvos kalandjait a törpék és az óriások birodalmában. Soha igaztalanabb sors még nem jutott szándéknak és műnek. Swift műve ugyanis annak az Angliának a szatírája, amelyben hosszú vajúdás után megjelent a kapitalizmus, ahogy Marx mondja tetőtő] talpig minden pórusában vért és mocskot izzadva. A pénz iszonyú uralma szakad a világra, az asszonyok bestiákká aljasultak, apró gyermekek igavonó munkásokká lettek. Két párt: a kapitalista burzsoáziát képviselő whigek, és a feudális nemességet képviselő toryk küzdelme a végsőkig kiéleződött ugyan, de mind a két párt a vagyonos osztályok érdekeit képviseli. Swift egy olyan pártról ábrándozik, amely igazán a népet szolgálná. A nemességet megveti: Azok az emberek, kik csupán őseik értékével kérkednek — mondja, hasonlatosak a burgonya bokrához, melynek értékes része a föld alatt van. Annak ellenére, hogy lelkész volt, leszámol minden vallási előítélettel. A hordó meséje c. szatírája kifejezetten vallásellenes. Egyaránt kigúnyolja a katolicizmust, a luteranizmust és a kálvinizmust. Arra hivatkozik ugyan — mondja Voltaire — hogy a kereszténységet magát nem érintette, azt állítja, hogy az atya iránt határtalan tiszteletet érez, ha három fiát ostorozza is, a kevésbé hiszékeny lelkek szerint azonban * * ostora oly hosszú volt, hogy az atyát is elérte. Leggyilkosabb szatírájában pedig azt ajánlja, hogy meg kell honosítani a gyermekhús- evést. A százhúszezer gyermekből húszezret meg kell tartani a faj szaporítására, a többieket pedig el kell adni az ország előkelő és gazdag embereinek. Ez nemcsak azért kitűnő megoldás, mert a gyermekhús vetekszik a legfinomabb malacpecsenyével is, hanem azért is, mert a jövedelmezőség ösztönzően hatna a házasságra és növelné az anyák gyengédségét. (Akik megborzadnak a gondolat iszonyúságától, gondoljanak arra, hogy a gyermekmunka intenzív alkalmazásával a burzsoázia tulajdonképpen ilyen húsdarálóban valóban a gyermekek százezreit fogyasztotta el.) Ilyen lényeglátás mellett most már akkor is természetesnek találnánk a Gulliver szatirikus voltát, ha nem Swift hagyta volna ránk az okos mondást: „Az okos ember életének utolsó szakaszában egyedül arra törekszik, hogy a fiatalságának éveiben szerzett előítéletektől, hamis véleményektől megszabaduljon.” A Gulliver utazásai első két részében (s a gyermekirodalommá szelídített változatban csak ez szerepel) elvezeti az olvasót Liliputba, az apró emberkék országába, ahol éppen béke uralkodik: a magas sar- kúak és az alacsony sarkú ak küzdelméből ez utóbbiak kerültek ki győztesen és mindenki alacsony sarkot hord. Ebben az államban a méltóságokat kötéltáncosi mutatványokkal töltik be, végeláthatatlan küzdelmeket vívnak azért, hogy melyik végén kell feltörni a tojást. Az író hüvelykujjnyira tör piti az embert, hogy bemutassa, milyen nevetségesen kicsinyes az emberi uralkodás világa. Az első utazás természetes kiegészítése az óriások országában tett út. Itt törpesé- gét kell szégyellnie, s hiába dicsekszik azzal, hogy Anglia milyen hatalmas ország, az óriás király kimondja az ítéletet: „Lám milyen megvetendő dolog az emberi hiúság, hogy ilyen apró rovarok is utánozhatják. Fogadni merek, hogy ezek között a teremtvé- nyek között is vannak kitüntetések és címek.” Az ©lső két utazás az emberi társadalmat tette nevetségessé: felülről nézve minden cselekedetünk csak nevetséges fontoskodás. A harmadik utazásban Gulliver Laputába jut, a bölcsek szigetére. De itt is csak a kiábrándulás várja. Csupa fölösleges, haszontalan dolgot művelnek. Például az egyik tudós kiszámította, hogy a mezőket disznókkal kell szántaim, természetesen úgy, hogy előbb makkot ásunk el a földben. A negyedik a nemes lovak országába vezet. Itt már nemcsak az emberi társadalmat utálja meg, hanem magát az embert is. Bemutatja a lovak nemes, hazugságot nem ismerő, a magántulajdonon nem civakodó, kiegyensúlyozott életét, amellyel szemben az ott szolgasorsban élő yehuk, az emberek a legpiszkosabb állati tulajdonságokkal tűnnék ki. Egész embervoltuk kegyetlen kigúnyolása ez a szatíra. Az író szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy kicsinyességünkre minél több embert döbbentsen rá. De azzal, hogy ezt kitűnő tollal, a ráisme- rés szépségével elénk tárja, egy kicsit már ki is lépett ebből a sorsból. — Szerb Antal kitűnő megállapítása szerint az emberek által létrehozott nagy alkotások, még ha gyengeségeinket is tárják a nap elé, csak megerősítik hitünket abban, hogy van bennünk valami, kapzsiságon, irigységeken, ostobaságokon túl, valami, ami az örök dolgokkal rokon. Ezekért élt és alkotott Swift is, ahogy sírfelirata hirdeti: „Itt nyugszik Jonathan Swift, a katedrális dékánja, immár nem mardossa szívét kegyetlen felháborodás. Menj vándor és kövesd, ha tudod, a szabadság rettent stetlen harcosának példáját” Csukly László A dohányzó elé ezüstfenyő... Néhány hete ezekben a helyiségekben elénekelhették volna: pókháló van már az ablakon... De a kutya se jött ide. lomtár volt ez a két helyiség a pincerészben, finomabban fogalmazva, raktár. Versényi György igazgató beleegyezett: legyen KISZ-klub Es lett! * Kiss Aurél tanár, pártösszekötő, büszkén mutatja a gimnázium új pinceklubját, amely nemcsak a Balassi gimnáziumban és szakközépiskolában, hanem egész Balassagyarmaton felkeltette az érdeklődést, mindenekelőtt a többi oktatási intézmény fiataljai részéről. Azt javasolja: nézzük a programot. —Erre a klubra is ráillik: nem volt. hanem lesz — mosolyog Kiss Aurél, miközben előhalássza a „hivatalos” nyomtatványt. a program gépelt példányát. A program? Csak egy-két fontosabb esemény, rendezvénysorozat. Mindenekelőtt itt zajlik a politikai oktatás. Igen rwigosnak ígérkeznek továbbá a klub leendő vendégeivel való találkozás délutánjai és estéi. Kiket hívnak meg? Salgótarjánból például Gordos Jánost, aki külpolitikai vitát vezet majd. Budapestről Ember Mariannt, a Filmkultúra szerkesztőjét, Baranyi Ferencet, Moldova Györgyöt, Petrovics Emilt. Randé Jenő, az ENSZ tevékenységét ismerteti, Pálfy József, a Magyarország főszerkesztője a fekete Afrika jövőjéről, Szepesi György az olimpiákról, Pernye András a jazz történetéről beszél. Népek barátsága összefoglaló címmel francia, kubai és bolgár estre is sor fterül. (Az iskolában francia tagozat működik, egyik tanuló bátyja Kubában tartózkodik, s közeleg a Szófiában megrendezendő Világifjúsági Találkozó: íme, az „apropók”) Természetesen, nemcsak „hivatalos” program van. A klub mindennap délután kettőtől nyolcig várja a fiatalokat (Néha délelőtt is a politechnikáso- kat.) Rádió, televízió, lemezjátszó, magnó, s rengeteg társasjáték áll a látogatók rendelkezésére. Naponta általában 80— 100 látogató fordul meg a kellemesen berendezett, jól fűtött helyiségekben. tár) Szólni kell még a klubtanácsról : 20 tagja van. S a négytagú vezetőség: Fodor Mariann, Badacsonyi Anna, Vadas Attila és Szőke Lajos titkár. Vadas Attila: — Tanulószobás vagyok, hetenként négyszer-ötször megfordulok a klubban. Szinte mindig élénk a forgalom, bár még csupán egy-két hetes „múlttal” rendelkezünk. A klubban egyébként a kedd az úgynevezett „csendesnap”, amikor nincs magnó, lemez, csak folyóiratolvasás, társasjáték, stb. Szombatonként pedig egy- egy osztály rendezi itt klubdélutánjait. A klubügyelet jól működik, fegyelmezetlenség még nem fordult elő. Badacsonyi Anna: — Én is gyakran vagyok itt a klubban, bár most irodalmi színpadunk próbaidőszaka van, ikevesebb a szabad időm. A iklub berendezésében sokat segített a tagság. A lemezjátszó szükségessége például az iskolaankéSzép faluból — szép város Elkészült Pásztó távlati rendezési terve Az iparosodó, fejlődő mező- gazdaságú Pásztóról mint szép faluról emlékeznek meg látogatói. A községi tanács előrelátásának jelenként a holnapután szép városának képe bontakozik ki a VÁTI készítette, központi területi rendezési tervekből. A tervező intézet dolgozói munkájuk során számos talajmechanikai vizsgálatot, forgalomszámlálást végeztek, számba vették a fejlődés várható ütemét, a lakosság növekedését. A községi vezetőkkel egyetértésben úgy találták, hogy a jövő Pásztója akkor lesz igazán szép, akkor illeszkedik esztétikusán festői környezetébe, ha modern, hegyvidéki kisváros arculatát ölti fel. Ennek megfelelően nem terveztek kétemeletesnél magasabb épületeket; arra is figyelemmel, hogy égbenyúló létesítmények árnyékában eljelentéktele- nednének az olyan műemlékek, amilyen a középkori templom, a volt cisztercita kolostor. A tervre különben százhetvenezer forintot áldozott a falu. A tervek szerint a mai piactér helyén kap új hajlékot a járási tanács, amelynek több szakigazgatási szerve a községben szétszórtan működik, valamint a községi tanács. Itt emelnek majd irodaházat a tömegszervezetek, továbbá ai OTP és az Állami Biztosító fiókja részére. A földművesszövetkezet már bejelentette: amint az áruház elkészült, étteremből, szállóból, cukrászdából álló vendéglátóipari kombinát építtetését kívánja megkezdeni. Amennyiben ez az Igazságügyminisztérium helyeslésével találkozik, az új településközpontban emelnek épületet a járásbíróság számára; a jelenlegi épület szociális otthonként látszik hasz- nosíthatónak. Háziasszonyok megnyugtatására: a piacot nem költöztetik el, hanem mostani helyén árucsamokot építenek. A kulturális és művészeti ajándékok boltjaiban Ünnepek jöttén nem köny- Két vállalat: az Állami dekfeszitő munkáját. Ezeken nyű a döntés, hogy mivel Könyvterjesztő és a Képcsar- kívül persze egész sereg friss kedveskedjünk a hozzátarto- nők salgótarjáni boltjaiban ifjúsági és felnőtt szépirodal- zóknak, barátoknak és ked- tettük fel a kérdést, mit ki- mi mű nyújt választékot egyéves ismerősöknek. Szemléljük nálnak, mit ajánlanak ünnepi ni ízlés szerint. Iparművész tervezésű kávéskészlet és gyertya tartó a Képcsarnok Vállalat salgótarjáni boltjában a kirakatok kínálatát, és számvetést teszünk tárcánk lehetőségeivel. Szépet, hasznosat és olcsón. Általában ez a három, ünnepi ajándékvásárlásaink három fő elve. ton vetődött fel (havonta egy alkalommal az iskolaigazgató, a pártösszekötő tanár és a diákság iskolaankéton beszéli meg a gondokat, problémákat), s hamarosan társadalmi erőből meg is vásároltuk. Mindnyájan örülünk a klubnak. Fodor Mariann: — Már-már kicsi lesz a két helyiség, idővel bővítenünk kell, olyan nagy az érdeklődés. A program is gazdag, szeretnénk, ha minél színesebb, igazi, tartalmas KISZ-élet alakulhatna ki a klubban is. * A kellemes melegből a dohányzó hűvösebb levegője fogad bennünket. A III. és IV. osztályos tanulók az iskolatanács rendelkezése értelmében szülői engedéllyel dohányozhatnak a klubban. — A legkedveltebb cigaretta? — A Nikotex Munkás. _ 7 — Az úgyanis a legolcsóbb cigaretta... Az igaz, hogy egy kicsit kapar. Kint a klub előtt virágágyások, a „lejáratot” is rendezték A „dohányzó” elé tavasszal zöld gyep, ezüstfenyő kerül. Tóth Elemér ajándékul? Szépet, hasznosat és olcsót. Simkó Jenő, a könyvesbolt vezetője: — A könyv mindig szép és hasznos, s nem utolsó sorban anyagi szempontból is előnyösen kínálkozó ajándék. A mikulási és a karácsonyi forgalomra ennek megfelelően felkészültünk és kétmillió forintos raktárkészlettel várjuk vásárlóinkat. Az érdeklődés máris rendkívül élénk, naponta 10—12 ezer forintnyi forgalmat bonyolítunk le, főleg ifjúsági és mesekönyvek' bői. Olyan értelemben is felkészültünk, hogy egy-egy várhatóan keresett műből 400— 500 példányt rendeltünk. — Mik a legkeresettebb művek és miket ajánlanak? — Kezdjük talán ifjúsági művekkel. Ezek sorából a fiúk és a lányok 1968-as évkönyveit, vagy Örsi Ferencnek a televízióból rendkívül népszerűvé lett Tenkes kapitányát. A művészettörténeti munkák közül értékes ajándék Irvong kétkötetes, Miche- langelóról szóló életrajzi műve. Nagy keresletnek örvend a Magyar életrajzi lexikon — melynek első kötete a közelmúltban került boltokba — továbbá az Etikai lexikon, amely ebben a témakörben az első marxista igénnyel készült összegező munka. Felhívnánk a figyelmet a Regélő városok sorozatban a Moszkvát bemutató kötetre, a tudomány, technika iránt érdeklődőknek ajánlhatjuk Selye Janó«. a hírneves tudós álomtól a felfedezésig című új, érDrevenka Lajosné, a Képcsarnok bolt vezetője a következőket mondotta: — A Képcsarnok bolt kínálata igényes képző- és ipar- művészeti munkákból tevődik, kínálva kínálkoznak ajándékozásra. Amiket ajánlhatunk, azok most elsősorban a térítők, batikolt, kézifestésű áruk, raffiázott álló- és mennyezetlámpák, újságtartók, és amiket vállalatunk címe is elsősorban hirdet: képek, olajfestmények, rézkarcok, helyi és országos művészek alkotásaiból. Felhívnánk ezeken kívül a figyelmet a művészi kivitelű feketés készletekre, gyertyatartókra. — Sokan ,,borsosnak” tartják az árakat. — Boltunk egyedi, illetve rendkívül kis példányban készülő, művészeti zsűri által értékelt képző- és iparművészeti alkotásokat kínál. A vásárló az árnak megfelelő értéket kap. Ugyanazt veheti meg nálunk, amit Pesten a Csók Galériában vagy u Med- nyánszky Teremben. Ak' ezt tudja, annak érdemes hozzánk jönni. Mindeneset - egy szép falszőnyeg, terítő, Kávészerviz vagy gyertyatartó aa áruink közül olyan ajar lék,' amely minden otthonnak díszére lehet. <b. t.)