Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-24 / 278. szám
Í967 november 24.. péntek NflflRÄD 3 Zsúfoltság és pangás A közúti személyszállítás néhány problémájáról Egy megye vagy város közúti személyszállítását alapvetően meghatározza: mennyi és milyen kapacitású az ilyen rendeltetésű járművek száma, és milyen ésszerűséggel, szervezettséggel oldják meg az utazási igények kielégítését. Ezen belül természetesen nem jelentéktelen szerepet játszik e járművek tervszerű — vagy tervszerűtlen — karbantartása, gyors — vagy vontatott — javítása, vagy hogy ezt a lényegében szolgáltató jellegű tevékenységet milyen készségekkel rendelkező emberek bonyolítják le. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre szándékozott választ kapni egy vizsgálata során a megyei Népi Ellenőrző Bizottság. Az összegyűjtött adatokból levonható első következtetés, hogy a megyei helyközi és helyi személyszállítást megvalósító 2. Autóközlekedési Vállalatnak évek hosszú során kifejtett legnagyobb erőfeszítései eddig arra irányultak. hogy a forgalom növekedésével úgy, ahogy lépést tudjon tartani. Más szóval: enyhíteni a zsúfoltságot sok járaton, új járműveket a menetrendbe állítani, ahol az utazási igény ezt már elodázhatatlanná tette és így tovább. Ez a körülmény természetesen nem független a népgazdaság járműiparának adott fejlettségi fokától, illetve annak fejlődési ütemétől, amely egyébként néhány éve gyorsulóban van. Éppen ez utóbbi tette lehetővé, hogy a közlekedési vállalat szállítási kapacitásának növelésével együtt a személyfuvarozásban kényszerű „hiánygazdálkodás” fokozatosan minőségileg is változzék, s a régit felváltsa a korszerű, európai színvonalú autóbuszközlekedés. Az idei számok is arról tanúskodnak, hogy 1967 első negyedévében a vállalat átlagos gépkocsi-állománya az előző év 236 jáművével szemben 241-re emelkedett, növekedett az úgynevezett dinamikus férőhelyek száma is. A szükségletek jobb kielégítését szolgálta az is, hogy a májusi új menetrend bevezetésével a helyközi járatok számát tizeneggyel szaporították. Ennek ellenére, persze még mindig megoldatlan a csúcsidő- szakokban is zavartalan szállítás. Ilyenkor nagy a zsúfoltság, sok utas lemarad. Íme egy jellemző szám: 1966-ban, egész évben csaknem huszonháromezer utas maradt le az autóbuszokról. Ez sem kevés, de 1967 első negyedében több mint hét és fel ezren maradtak le! Hangsúlyozzuk: időszakos zsúfoltságról van szó. És aki emlékszik a több évvel ezelőtti állapotokra, az értékelni tudja a különbséget. Hiszen volt idő, amikor alig volt évszak, de a napnak órája is. amikor kényelmesen lehetett volna utazni, akár városon belül, akár városok közötti forgalomban. Érdekes viszont, hogy az időszakos zsúfoltsággal gyakran szembeszegezik azt a statisztikai adatot, amely szerint a vállalat szállítási kapacitásának növelése e kapacitás kihasználását csökkenti. (Akad, akinek önként adódik ebből a következtetés: szükségtelen a további kapacitásbővítés, hiszen a meglevő is -kihasználatlan!) Nem vitás, hogy újabb és újabb járművek beszerzése, forgalomba állítása csak a gazdaságosság alapos mérlegelésével történhet. S ha a teljesítőképesség kihasználtsága nem éri el a hatvan százalékot — márpedig most így van — ott önkéntelenül gondolkodóba esik mindenki, ha egyik-másik járat, vagy viszonylag zsúfoltsága kapcsán új járművek beszerzése kerül szóba. A NEB megbízottai ebből a szempontból is igyekeznek tiszta képet nyerni. Az egyik oldala a kérdésnek az időszakos zsúfoltság. Amely, bármilyen furcsán is hangzik, egyszersmind a kapacitás kihasználatlanságának, illetve az utazási igények ki- elégítetlenségének egyik oka. Tudni illik, a zsúfoltság nemcsak a járműveket, a személyzetet. és az utazókat viseli meg, de ilyenkor marad le a kocsiról a legtöbb utas. Az ilyesmi — persze inkább a helyi forgalomban — sajátos módon le is szoktathatja az embereket az utazásról. (Akik ha módjuk lenne fel- szállnának, fizetnének, s ezzel saját szükségleteik, kényelmük biztosításán kívül több jövedelmet is hoznának a közlekedési vállalatnak.) Van az időszakos csúcsforgalomnak néhány olyan előidézője, amelyről úgy látszik, egyelőre senki sem tehet. Viszont évek óta emlegetünk néhány olyan problémát, amelyeken valószínűleg lehetne segíteni. Például: a legkíméletlenebb zsúfoltságot a gyárak csaknem egyidőben való műszakkezdése, illetve befejezése okozza a helyközi, de a helyi járatú személyfuvarozásban is. Más, modern, Salgótarjánnál nagyobb városokban is jelentkezik ilyen probléma, azon általában a műszakkezdések és befejezések időpontjainak lépcsőzetes beosztásával igyekeznek enyhíteni. Figyelembe kéne venni ennek lehetőségeit nálunk is. Az ilyen, de más esetekben is feltehetően javulást hozna egy korszerűbb, dinamikusabb, a jelenleginél magasabb technikai színvonalra emelt rugalmas gépkocsi-irányítás. Amely hozzájárulna az időszakos zsúfoltság csökkentéséhez, másrészt szűkítené az időszakonként szinte elnéptelenedő, magyarán üresen közlekedő autóbuszok számát. A korszerű technikával felszerelt irányításhoz persze a korszerű szemlélet erőteljesebb előretörésére is szükség van. A menetrendszerűsített járatok merev behatárolása mindenkor, minden körülmények között, például, eleve egyoldalú kihasználtságot eredményezhet jó néhány helyközi viszonylaton, ugyanakkor, amikor más viszonylatokon éppen a jármű hiánya miatt nem képesek kielégíteni a jelentkező utazási igényeket. Ragaszkodnak a városi helyijáratú autóbuszok lényegében egyidejű indításához, érkezéséhez akkor is, amikor azt már aligha lehet indokolni. Helyi vagy helyközi járatsűrítéseket is gyakorta azért elleneznek, mert a kérészéletű próbálkozások a járat kihasználatlanságát „bizonyították”. Megfeledkeztek arról, hogy az átmeneti kihasználatlanságot olyan berögződött szokások is előidézhetik, amelyeket a menetrend érvényben levő szabályozása munkált ki az utasokban évek hosszú során keresztül. Beszélhetnénk természetesen arról, hogy nemcsak a kiszolgálás, de a járatok és járművek nagyobb kihasználását is akadályozza a személyzet nem mindenben megfelelő anyagi érdekeltsége; a járattal bevezetett rendszer, illetve a jármű műszaki adottságai közt előforduló ellentmondás; a személyzet egy részének felkészületlensége, bizonyos, ebben a foglalkozásban elengedhetetlen szakmai és általános emberi készségek hiánya vagy fogyatékossága. De közrejátszik a járműben bekövetkezett hiba kijavításának előforduló lassúsága, vagy a javítás rossz minősége. (A balassagyarmati főnökség területén a márciusi több, mint kétezer perces késés harminckét százaléka műszaki hiba következménye.) A népi ellenőrzés vizsgálatának végkövetkeztetése mégsem elmarasztaló, s ez egyben annak elismerése, hogy a vállalat — ha nem is mindig és mindenben következetesen —, dé halad kitűzött célja felé. Csizmadia Géza Mi van a paragrafusokban? fogok és kötelezettségek ez új Munka Törvénykönyve tükrében A dolgozó, ha munkaviszonyát felmondja, nem köteles megindokolni, ezzel szemben a vállalat köteles írásbeli indoklásit adni. Nem vonatkozik ez a kötelezettség a vállalatra akkor, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideig van a vállalat kötelékében. Kivéve, ha ez az első munkaviszonya. Akkor is köteles azonban a vállalat indokolni, ha a dolgozó ezt kifejezetten kéri. Adott esetben ez a dolgozóra előnyös lehet, mert ha nincs egyéves munkaviszonya a vállalatnál, és nem is volt sem munkája, sem magatartása miatt kifogás, de vállalati érdekből, akár új gyártmány bevezetése vagy más okból csökkentik a létszámot, jog06 a dolgozónak az a kívánsága. hogy felmondó levelébe írják bele a felmondás körülményeit. így kap bizonyítványt arról, hogy nem hanyag, felelőtlen vagy szakszerűtlen munkája miatt volt kénytelen a vállalattól megválni. Az igazgatónak az a joga tehát, hogy megválogassa kikkel dolgozik, nem vezethet önkényeskedésre. Túl azon, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz a felmondás ellen továbbra Is panasznak van helye. Emellett a szak- szervezet jogainak növekedése biztosítja, hogy a szakszervezet minden esetben magyarázatot, felvilágosítást kérhet arról, mi is áll egy-egy felmondás hátterében. Megbecsülik a törzsgárdát Nagyobb megbecsülést élveznek az új Munka Törvénykönyvében a törzsgárda tagjai, akik hosszú időn keresztül hűséggel kitartottak a vállalat mellett, és átlagosnál jobb munkájukkal, példamutató magatartásukkal kitűntek. A törzsgárda tagjainak csak rendkívül indokolt esetben lehet megszüntetni a munkaviszonyát. A vállalati önállóság növekedése jegyében a jogszabály lehetőséget biztosított a vállalat igazgatójának & a szakszervezetnek, hogy a kollektív szerződésben szabályozza, melyek azok az esetek, (a vállalatnál eltöltött hány év után illet meg egy-egy dolgozót ez a védelem stb.) amikor csak rendkívüli indokolt esetben mondható fel a dolgozó munkaviszonya Előnyős a vállalatnak és a dolgozónak A kötetlen felmondás rendszere és ezen belül a differenciálás lehetősége jelentős előnyökkel jár a vállalatra és a dolgozóra egyaránt. Amikor ugyanis a vállalat kollektív szerződésében előírja a tizenöt napnál hosszabb felmondási időt az egyes munkakörökre, akkor ezzel biztosítékot kíván a maga részére, hogy fontosabb munkakörben dolgozó felmondása esetén legyen ideje megfelelő munkaerő felvételére. A dolgozóra nézve is biztosíték ez, mert ilyen munkakörben nem biztos, hogy tizenöt napon belül úgy helyezkedhet el, hogy a reform szelleme értelmében „minden ember a megfelelő helyre” kerüljön. Felmentés és a szabad idő Űj a Munka Törvénykönyvében, hogy a munkaviszonynak a vállalat által történő felmondása esetén, a jelenlegi tizenöt nappal szemben lehetőség van harminc napig terjedően felmenteni a dolgozót a munkavégzés alól. Üj az is, hogy biztosítani kell vállalati felmondás esetén új munkahely keresése végett a dolgozó részére a megfelelő szabad időt. A termelés szükségleteihez igazodó munkaidő A vállalatok joga a munkaidő beosztása. Nyilván ott lesz helyes változtatni az eddigi formán, ahol az gátolta a gazdaságos, eredményes termelést. Ott, ahol a vállalatok kellő tapasztalatokkal rendelkeznek. és egyben adott a biztosíték arra, hogy zökkenőmentesen áttérhetnek egy más munkai dő-beosztásra. A jövő évtől kezdve a dolgozó jogait és kötelezettségeit alapvetően a vállalati szintű szabályozás határozza meg. Ezért az új Munka Törvény- könyv kereteit az egyes vállalatoknak úgy kell kitölteniük a kollektív szerződésben. hogy az az adottságaiknak és igényeiknek mindenben a legjobban megfeleljen. Ezek igen eltérőek lehetnek, számos kérdésben még ugyanazon iparágon belül is. Az egyik vállalat elsősorban alkatrészeket gyárt, a másik pedig főleg összeszerel. Természetes, hogy a két vállalatnál másként kell szabályozni a túlmunka kérdéseit, a végeztethető túlmunka eseteit, a túlmunka felső határait. Az lesz a jó, ha a kollektív szerződésnek ezzel a kérdésével foglalkozó bizottság megvizsgálja, hogy a központi irányítás rendszerére épített eddigi szabályozás mennyiben felel meg a vállalat sajátosságainak. az új gazdasági irányítási rendszer követelményeinek, és ezután döntenek, változtatnak-e a régin, és ha igen, milyen formában. Az új jogszabály biztosítja a termelés szükségleteihez igazodó munkaidő-beosztás kialakítását Jogszabály csak a törvényes munkaidőkeretet határozza meg, heti 48 illetve 44 órában. Lehetővé teszi, hogy a heti 44 óránál rövidebb munkaidő is bevezetésre kerüljön, különösen az egészségre ártalmas munkakörökben, valamint a több műszakos üzemekben. Módot ad a jogszabály arra is, hogy ahol a termelés jellege, a technikai feltételek nem teszik lehetővé a heti 48 órás munkaidő megvalósítását, ott ennél hosszabb munkaidőt lehessen továbbra is alkalmazni. Ezekben a kérdésekben a kollektív szerződések megkötése során döntenek majd. « (Folytatjuk) Or. Molnár József Aktuális kommentárunk Az új kereskedelmi vámtarifáról Az új mechanizmusban a megváltozott körülményeknek megfelelően alakul majd a külkereskedelmi forgalomban érkező áruk vámtarifája is, amely igazodik a 92 ország által használt brüsszeli vámelőírásokhoz. Ennek megfelelően három kategóriába sorolják majd a különböző áruk vám tételeit. Az elsőben feltüntetett vám- té+"’•'két azokból az országokból beérkező ároknál alkalmazzák. amelvek hazánkban megkülönböztetett elbírálásban részesülnek. A másodikban feltüntetett vámtételek azon országokból származó árukra vonatkoznak, amelyek a magyar származású árukkal kapcsolatban szerződés, vagy viszonosság elve alapján korlátlan és feltétel nélküli kedvezményt élveznek. A harmadikban azok az áruk szerepelnek, amelyekre az előbbi két kategória nem vonatkozik. Az új vámtételekkel kapcso latos részletes előírások a december közepén megjeler Vámtarifa-magyarázat cím'' kiadványban találhatók meg. Adózás — úi módon Kiknek jár kedvezmény ? A napokban nagyon jelentős, a szövetkezeti tagok mindegyikét érintő rendelkezés látott napvilágot: a háztáji gazdaságok jövedelem-adóztatásának új rendszere. A rendelkezés — mint az új gazdasági mechanizmus megannyi intézkedése — 1968. január 1- én lép érvénybe. A rendelkezésben az az alapvetően új jelleg, hogy messzemenően figyelembe veszi a használt földterület nagyságát és művelési ágát. A kormány rendeleté, amely lényegében korábbi aránytalanságokat szüntet meg, a háztáji gazdaságok jövedelemadóját differenciáltan állapítja meg, tehát figyelembe veszi a ténylegesen használt földterület nagyságát, a töredék holdakat és a művelési ágat is. Természetesen ez a rendelkezés már olyan nagyságú háztáji területekre vonatkozik, amelyeket a termelőszövetkezeti törvény jóváhagy. Az ezeknél nagyobb háztáji gazdaságokra, továbbra is a bir•k csoport szerinti egyéni adó- •ási tétel vonatkozik. Adómentesség illeti meg háztáji gazdasága után azt a tsz-tagot, aki öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesül, azonkívül a tartalék- szőlők és gyümölcsösök haszonbérlőit. Viszont a háztáji gazdaságok adózási szabályai vonatkoznak azokra is, akik illetményföldre jogosultak és ilyen földterületeket használnak. Kismérvű korrekció kivételével továbbra is megmaradnak a mezőgazdaságban dolgozók jövedelem-adózásának alapvető vonásai. A még egyénileg gazdálkodók jövedelemadóját növény- termelésük átlagjövedelme és igavonóik — lovaik, öszvéreik — darabszáma után állapítják meg. Magasabb jövedelmek esetében tiszta jövedelmük alapján adóznak. A növény- termelés jövedelme után a fizetendő adót a művelt földterület nagysága, művelési ága és a kataszteri tiszta jövedelem alapján vetik ki. A földtulajdonost vagy használóját 400 négyszögölig, szőlő, kert, gyümölcsös művelése esetén pedig 200 négyszögölig adómentesség illeti meg. Adókedvezményben részesül az a 65. évét betöltött férfi vagy 60 éven felüli nő, akinek a föld- használaton kívül más adóköteles jövedelmi forrása és vele együtt adózó munkaképes férfi családtagja nincs. Az adó- kedvezmény ötvenszázalékos, de az az ezer forintot nem haladhatja meg. A tszcs (termelőszövetkezeti csoport) tagját húszszázalékos kedvezmény illeti meg annak a földterület nek adójából, amely után a szövetkezeti alapokhoz hozzájárulást kell lerónia, ha a tag anyagi hozzájárulási, munka teljesítési kötelezettségének eleget tesz és gazdaságában idegen munkaerőt nem alkalmaz. A tsz-tagok többsége a rendeletét együttérzéssel fogadta, hiszen ez megszünteti a visszá- ságokat és igazságtalanságokat, s csak azoknak okoz némi megterhelést, akik eddig jogtalan előnyöket élveztek. S természetesen hátrányos helyzetbe kerülnek azok is, akik nem tesznek eleget törvényes, vagy alapszabályban előírt kötele zettségeiknek. L. Gy. A szocialista brigádokkal együttműködve Az élüzem címet elnyert Nógrád megyei Bútor és Faipari Vállalat dolgozóiról ma már az járja: amit ígérnek valóra is váltják. Hogy nem mondanak valótlant, azt a jubileumi versenyben elért eredményeik igazolják. Kilenc hónap alatt, a termelési tervet 9,7 százalékkal teljesítették túl. A különböző részlegek közül a balassagyarmati bútorgyártók 108,8, a kábeldobot előállító szécsényi telep dolgozói pedig 106,4 százalékot értek el. Sráz százalékon felül van a kárpitos részleg termelése is. A vállalat vezetősége abban látja az eredmények titkát, hogy rendszeresen tanácskozott a szocialista brigádokkal, akik vállalták a termelés közben felmerülő átmeneti nehézségek megoldását, példát mutattak a jubileumi verseny célkitűzéseinek megvalósításában. Ennek az együttműködésnél eredménye nemcsak a ten' teljesítésénél, hanem a terme lékenység alakulásánál és a költségek csökkentésénél is je- ‘cntkezik. Az előbbinél 9,4 szí •alékos a túlteljesítés az utó! binál 6 százalékos a csökk nés, ami több százezer fori„ i megtakarítást jelent.
