Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

1967. november 22., szerda NŐGBAD 3 Mi van a paragrafusokban ? Joffok és kötelezettségek ez új Mánk« Törvénykönyve Az országgyűlés nemrég tárgyalta és törvényerőre emelte az állampolgárok között széles körben megvitatott új Munka Törvénykönyvet. A törvénykönyv elveket szögez le. meghatározza az új gazda­sági mechanizmussal össz­hangban azokat a kereteket, amelyek kitöltése a vállalatok feladata. Az új jogszabály 1969. január 1-én lép hatályba. Az új Munka Törvény- könyve szerves része a gazda- 'ságirányítási rendszer reform­jának, és az abban foglalt alapelvnek, hogy növekszik a vállalati önállóság, bővülnek az eredményes munka ellátá­sát biztosító jogok, lehetősé­gek. Természetesen a jogok is lehetőségeik bővülésével a kö­telezettségek is arányosan nő­nek. Ezekről kívánjuk olvasó­inkat a jövőben lapunk ha­sábjain tájékoztatni, hogy mi­nél jobban megismerjék azo­kat a célkitűzéseket, törekvé­seket, amelyek az egyes pa­ragrafusokban kifejezésre jut­nak. Kötetlen felmondd* — hátrányok nélkül A törvény szakít azzal a sok merevséggel, kötöttséggel, amelyek szükségszerű követ­kezményei voltak a centrali­zált, tervlebontásos, utasításos gazdálkodási rendszernek, ahol a központi utasítások, a tervmutatók teljesítése elegen ­dő volt ahhoz, hogy egy-egy vállalatot gazdaságosan mű­ködő vállalatként bíráljanak el. A vállalatok és dolgozóik a jövőben anyagilag érdekel­tek abban, hogy gazdasági eredményeik minél hatéko­nyabbak legyenek. Nem mind­egy tehát a vállalatnak sem, hogy kived vagy kikkel dol­goztat, és a munkavállalónak sem mindegy, hogy milyen vállalatnál, nyereséges vagy veszteséges vállalatnál dolgo­zik. Éppen ezért vezeti be az új jogszabály a kötetlen fel­mondást, azit, hogy a dolgozó minden hátrányos következ­mények nélkül felmondhatja állását. Az új Munka Törvényköny­ve a kötetlenné tett felmon­dással mind a dolgozó, mind a vállalat felé biztosítja a szabad munkavállalás, mun­kaerő-felvétel lehetőségét. Ez nem áll ellentétben Alkotmá­nyunk rendelkezésével sem, mert a dolgozónak munkához való joga nem okvetlenül azt jelenti, hogy időtlen-időkig égy munkahelyen kelljen dol­goznia és azt sem, hogy a vállalat köteles legyen évekig eltűrni a lógós, a fegyelmezet­len, a nemtörődöm munkaerőt, mert nem adatott meg az a lehetőség, hogy megszabadul­jon az ilyen — a vállalati eredményt hátrányosan befo­lyásoló — dolgozójától. Korlátok nélkül Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a dolgozó is kivá­lassza a neki legjobban meg­felelő munkahelyet és a vál­Ói fiüÉisajátítási timy Bulgáriában Bulgáriában a beruházóknál, ezentúl hektáronként átlagosan 40 ezer levát kell fizetniük a kisajátított mezőgazdasági föld­területekért, a föld minőségé­től és fekvésétől függően. Csak központi engedéllyel lehet há­rom hektárnál nagyobb föld­területet kisajátítani. Nagy pénzbírsággal fogják sújtani azokat, akik közvetve tesznek használhatatlanná mezőgazda- sági földterületeket, például az erőművek pernyéjével. tükrében lalat is kiválassza a néki leg­megfelelőbb munkaerőt. S mindezt tehetik anélkül, hogy bármelyikük is hátrányt szen­vedne. A ,,régi” szerint arra sincs lehetőség — a hátrányok be­következése nélkül — hogy azért mondja fel állását a dolgzó, mert egy másik mun­kahelyen kedvére valóbb munkakörben dolgozhat, na­gyobb fizetést elérhet, vagy esetleg azért szeretne munka­helyet változtatni, hogy köze­lebb kerüljön lakóhelyéhez. Az új gazdasági mechaniz­musban az anyagi érdekelt­ség, az anyagi ösztönzés elő­térbe kerülésével már nem egyeztethető az olyan felmon­dási rendszer, amely hátrány­nyal sújtja azt a dolgozót, aki nagyobb fizetés reményé­ben vagy egyéb okból kíván munkahelyet változtatni, Il­letve hátránnyal sújthatná azt, aki nagyobb teljesítmé­nyével hozzásegítené a válla­latot nagyobb gazdasági ered­mény eléréséhez. Csak egy példa: nemrég fel­keresett egy 50 év körüli dol­gozó, aki élete javát az Inas- évek során tanult szakmájá­ban töltötte el az egyik válla­latnál. Munkája mellett — él­ve a rendszerünk által bizto­sított tanulási lehetőséggel — szakmájának magasabb szín­vonalú képesítését szerezte meg, és ezután a nagyobb ke­reseti lehetőségekkel biztató munkahely felé orientálódott. Mivel Ilyen munkakörben ren­delkezésre álló képzettségű szakemberekkel nem állunk olyan hej, de jól, az egyik vállalat örömmel vette, hogy egy rendes, jól képzett szak­ember szeretne hozzájuk menni. Régi munkahelyén azonban nem engedték el si­mán, és „felmondás a dolgo­zó részéről" bejegyzéssel ad­ták ki munkakönyvét. Ez a bejegyzés —, mint tudvalevő, bizonyos hátrányokkal jár, a munkaviszony folyamatossága megszakad, a fizetés, személyi alapbér sem lehetett nagyobb hat hónapig, mint korábbi munkahelyén volt. Emellett pótszabadságra való jogát is elveszíti a dolgozó, és azt két év múlva szerezheti vissza. A dolgozó panaszát minden szin­ten elutasították. A *snlisservexet vétójoga Ilyen és hasonló esetben te­hát bármennyire is szeretné nagyobb, magasabb bérrel al­Panaszkodnak a lltkei fia­talok, hogy a művelődési ott­honban kevés alkalommal rendeznek részükre társas szórakozást. Csak igen rit­kán van táncos összejövetel, klubestére már nem is emlé­keznek. Nem volt vetélkedő sem. Hiányolják ezeket és az önérzetüket is bántja, mert a szomszédos községekben rendszeresebb a fiatalok szá­mára szervezett rendezvény, ahová ők elmennek, de nem tudják viszonozni. Emiatt már meg is szólták őket a szomszéd községbeli fiatalok. Bizonyításuk állítására pél­dával is szolgáltak. A jubi­leumi évforduló kettős mun­kaszüneti napján a politikai nagygyűlésen kívül nem volt rendezvény a községben. A gyűlésen a fiatalok szép számban részt vettek, de utá­na az utcán tétlenkedtek, majd egy részük átvándorolt Mihálygergére, ahol táncos összejövetel is volt. Az első hallásra a lltkei fiatalok panasza teljesen jo­kalmazni a vállalat a neki megfelelő dolgozót, nem tehe­ti, és a dolgozó választhat: vagy ott marad a régi munka­helyén, vagy pedig vállalja azokat a következményeket, amellyel sújtják a munkahely „hűtlen” elhagyásáért. Az új Munka Törvényköny­vében nincsenek ilyen korlá­tozások. Lehetősége vari a vállalatnak arra, hogy a neki megfelelő dolgozókat akadály­talanul alkalmazza, a dolgo­zónak pedig lehetősége van arra, hogy oda menjen dolgoz­ni, ahol több bért kap. Ez csak egyik változás az új jogszabályban, de már ez is felveti azt a kérdést, hogy nagy szükség van a gondolko­dásmód megváltoztatására, szemléletbeli „átváltásira ve­zetőknek, beosztottaknak egy­aránt. A munkahelyek légkö­rének ahhoz mérten kell meg­változnia; hogy most már a dolgozónak, a vállalatnak egy­formán érdeke a nagyobb jö­vedelem elérése, és hogy az anyagi ösztönzés erőlteljeseb- ben érvényesüljön, magasabb­ra kell a mércét állítani nem­csak a munkavégzés, hanem a munkafegyelem terén is. Ami azt az aggályt Illeti, hogy nem lesznek-e kitéve a dolgozók az egyes vezetők ön­kényének — ha a vállalat is kötetlenül felmondhat — csak annyit, hogy nem. Ennek egyik biztosítéka, hogy a vál­lalati oldalon továbbra is fennmaradnak, sőt az új ren­delkezések szerint bővülnek Is a felmondási tilalmak, amelyek védik a beteg, a nyugdíj előtt álló, katonai szolgálatot teljesítő dolgozó­kat, a nőket, a fiatalkorúakat, a hosszabb Idő óta jó munkát végzőket. A másik és talán a legfőbb biztosíték pedig a szakszervezetek jogainak bő­vülése, s hogy csak egyet em­lítsünk, a szakszervezeti szer­vek vétójoga, amely szerint kifogást emelhet minden olyan vállalati intézkedés ellen, amely sérti a kollektív szer­ződésben foglaltakat, jogosult fellépni, „vétót” emelni a vállalat olyan intézkedése el­len, amely a szocialista er­kölcs szabályait súlyosan sér­ti. Ilyen esetben, amíg a ki­fogásolt intézkedést felettes szerv nem bírálja el, a válla­lat nem hajthatja végre intéz­kedését. gosnak tűnik. A község egy szép, jólfelszerelt művelődé­si otthonnal rendelkezik. De az zárva volna a szórakozni, művelődni vágyó ifjúság előtt? Nem is beszélve arról, hogy a tanács ezekben a na­pokban döntött; nagyobb összeget fordít a kulturális létesítmény korszerűsítésére, csinosítására. Ha a fiatalok, akiknek elsősorban készült a művelődési otthon nem hasz­nálhatják, minek a nagy be­fektetés? Dísznek? A művelődési otthon igaz­gatója és a tanácselnök azon­ban más véleményen van, mint a panaszt emelő fiata­lok. Hogy szót emeltek a néptelen művelődési otthon miatt, jogosnak tartják. Azt kifogásolják, hogy nem ve­lük és a községi fiatalok veze­tőivel, valamelyik KlSZ-gyű- lésen vitatják meg ezt a — véleményük szerint is gyors megoldásra váró problémát. Ugyanis a tanács az otthon vezetőségével az anyagi ere­jükhöz mérten mindent meg­L j termék Hidraulikus csillebetoló A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat az idén három újtípu­sú hidraulikus csillebetoló szerkezetet készített. A máso­dik félévben befejezett beren­dezéseket már el is szállítot­ták. Üj termékeik iránt igen nagy az érdeklődés. Tárgyalá­sokat folytatnak —, elsősorban a magyar bauxitbányászattal —, a jövő évi hidraulikus csil- lehetolók gyártására. Előrelát­hatólag az ideinél jóval több készül majd. Az új profil a számítások szerint gazdaságos termék, s ezért érdemes vele foglalkoz­ni. Salgótarjáni áru Libanonban Pár nappal ezelőtt a Feruni- on Külkereskedelmi Vállalat közölte a Salgótarjáni Acéláru­gyár vezetőivel, hogy a Föld­közi-tenger térségében sorra kerülő nagy árubemutató kiál­lításokon a gyár termékeinek egy részét be akarja mutatni. Ezért több kovácsológyári ter­méket kért. A kívánságnak megfelelően összeállították és elküldték a mintaküldeményt, amelyben szalukapa, villa, gereblye és la­pát található. A mintaküldeményt elsőnek Libanonban Tripoli városában mutatják be. Télikert és növény klinika A nagybátonyi bányaváros! művelődési ház érdekes elgon­dolás megvalósításához köze­ledik. Az épület tetőteraszán télikertet létesített, hogy ezál­tal a legváltozatosabb szobanö- vény-fajtákat honosíthassa meg a helyiség kedvező adottságai között. A kezdeményezés azért is jó, mert hasznos tanácsokkal segítheti a nagybátonyi virág- és növénykedvelőket; a télikert növényklinikául szolgál, ahol szakszerű kezelésben, „orvosi” ellátásban részesülnek a beteg növények. A télikert alkalmas a művelődési ház akvarista szakkörének munkájára is. Az infralámpákkal felszerelt üvegfalú helyiség ünnepélyes átadására e hét végén kerül sor. tett, hogy a művelődési ott­honban jól érezzék magukat a fiatalok. Rádiót, lemezjátszót vásároltak. Folyamatban van a tv-vásárlás. Felkérték a KISZ vezetőségét, állítsák össze a rendezvények prog­ramját. Mint a rnűvelődési otthon igazgatója kijelentette, ezt sem kapták meg. Vesze­kednek, vitatkoznak, milyen műsor legyen. Ha végül is megegyeznek a táncestében, akkor azon vitatkoznak, mi­lyen zenekar legyen. Ennek következtében maradnak el a rendezvények. Ezek szerint a fiataloknak, akik a saját művelődési ott­honukban szórakozni szeret­nének, és a szomszédokat is vendégül látni, maguk között kellene elintézni a nézetelté­réseket. Megvizsgálni, hogy akikre rábízták a vezetést, szí­vesen, hozzáértéssel végzik-e azt? A község vezetői támo­gatják azt a törekvést, hogy eleven élet bontakozzon ki a művelődési otthonban. — B — (Folytatjuk.) Dr. Molnár József Panasz helyett őszinte vitát Haditanács után három faluban A rövid haditanácson hárman vesznek részt: dr. Ja­kab Éva, a rétsági járási tanács vb egészségügyi cso­portjának állami közegészségügyi felügyelője, dr. Koós Ferenc, járási főállatorvos és a krónikás. Sofőrre nincs szükség; a doktor maga vezeti kocsiját, mivel a a közületi autó kevés, a feladat viszont sok. Az új­szerű megoldást a megyei tanács vb hyári határozata segíti azzal, hogy kimondja; az ember-egészségügy és az állat-egészségügy dolgozói szorosabban működjenek együtt, hiszen a két szakterületen csak közös erőfeszí­téssel lehet igazán eredményes munkát végezni. Az imént említett haditanács úgy határoz, hogy legelő­ször Diósjenőre megyünk. Majd — az Űj Barázda Tsz jó példáira is emlékezve — másutt keressük a kö­vetendőt és az elvetendőt. Diósjenőn oly tiszta á tehénistálló, aminőnek len­nie kell. Az állomány — egy tucatnyi, az idén tag­lóra ítélt állatot leszámítva — tbc-negatív. A negatív tej évente hetvenezer forintos többletbevételt eredmé­nyez a közös gazdaságnak. Az emberek egészségvédel­mének szép feladatán túl is érdemes tehát egészséges állatokat tartani. A jelenleg használt istálló mellett már tető alatt az új, a középfolyosós. Ebben még vé­letlenül sem szennyeződhet trágyával a takarmány. A G—35-ös csirkeállományt optimális körülmények között tartják. Tudományos pontossággal adagolják a takarmányt, tartják fenn a hőfokot. Avatatlannak nem szabad a nevelőtermekbe lépnie; akár a szülészeten — Itt csak üvegen át szabad gyönyörködni a kicsikben. * Borsosberény helytörténetének alapos ismerete nél­kül nem lehet megérteni, hogyan került szoros kö­zelségbe iskola, óvoda és tehénistálló, miként lehetsé­ges, hogy a falu főutcája a tsz-majoron keresztül ve­zet. Röviden: meglevő épületeket alakítgattak, na­gy obbítgattak — jobb lehetőség és (főleg) pénz híján. Annyit ugyan a járási egészségügyi szerveknek — bír­ságolás árán — sikerült elérniük, hogy végre emészitő- gödör épüljön az istálló mellé, s így a trágyalé ne a készülő orvoslakás mellett csordogáljon el, — a bal oldalon levő létesítményekre vonatkozóan csak egyet­len reális javaslat képzelhető el: Ki velük a faluból. Semmi szükség arra, hogy egymás hegyén-hátán tor­nyosuljon az istálló, tejház, kút és emésztőgödör. Az istállóban elképesztő a fülledtség, a tisztátalan- ság. Tyúk vág a riadtan megugró kiscica felé, — ami látványnak mulatságos, de állategészségügyi szem­pontból súlyos mulasztásra vet fényt. Az istálló a te­héné, a növendéké, a borjúé; nem pedig a kérődzők­től vajmi távoli macskáé, amely járványos betegsé­gek seregét hurcolhatja istállóról istállóra. Sajnos, a csirkék elhelyezése is erősen kifogásolha­tó. Sötét férőhelyen annyi az apró jószág, hogy tör- zsek-nyakak nélküli fejtengemek tűnik. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a kívánatosnál hosz- szabb — s így drágább — a nevelés. A csibenevelő közelében két trágyadomb. Anyagá­nak a határban, szarvasban lenne a helye. Rossz el­gondolni, miféle áradat zúdul majd az első esővel In­nen a falu felé; felsorolni is nehéz, hány fajta kór­okozó sodródik majd a bűzös lében. ★ Hatalmas területű a legéndi tsz majorja. Jó látni, hogy kerítés óvja a társadalmi tulajdon dézsmálóitól és az állategészségügyre veszélyes kóbor állatoktól. Bosszantó viszont, hogy a major felső részén kapu nélkül néz farkasszemet a kerítés két vége. Ha nincs kapu, minek a kerítés? A közelmúlt értéktelen öröksége az a koporsófede- les istálló, amelynek padozatán megáll a trágyalé, amelynek tágas terét naphosszat megosztja az ember a jószággal. Az istálló egyik sarkát bízvást el lehetett volna már rekeszteni gondozói szobának. Akkor a gu­lyások aligha tömték volna el szénával a szellőzőké­ményt; hisz volna hol melegedniük. Az ember húsz fok körüli hőmérsékleten érzi jól magát, ez az egész­séges részére. Ha a tehénistállóban a hőmérséklet ti­zennégy fok fölé emelkedik, már nem előnyös a tej­termelésre ... Kis jóakarattal el lehetne érni, hogy ember is, állat is egészséges körülmények között dol­gozhasson, élhessen. A brigádvezető hangulati rezdülés nélkül mondja el, hogy a gulyások csalt fejés előtt és fejés után mosnak kezet, két fejés között sosem. Azon kívül, hogy a kéz­mosást á tsz vezetőjének kellene határozottan megkö­vetelnie, a gazdák részére is meg kellene magyaráz­ni: mosatlan kézzel állatról állatra hurcolhatnak át kórokozókat, többek között a tőgyhimlőét. Persze, ahol három ember részére csak egy törülköző lóg a sze­gen, az említett mulasztáson nincs mit csodálni. Állítólag naponta hordják ki a mezőre a trágyát az istálló mellől... A gyakorlott szem négy—öt nap alatt összegyűltre becsüli a mennyiséget. Sajnos, az ilyen dombot nem ritkán a rendetlen emberek is felkeresik, — így kedvezve a dizentériát, tífuszt terjesztő legyek­nek. A tsz tejháza annyira szűk, hogy a lehetetlenséggel határos tisztán kezelni a tejet. Bizony, nem ritka, hogy a tejipar szemrehányást tesz a tej szennyezett­sége miatt. (Az efajta, különben jogos reklamációk­nak talán elejét lehetne venni azzal, hogy bizonyos szennyezettségi százalékon fölül az ipar nem venné át a tejet, vagy legalábbis csak lényegesen alacsonyabb áron.) A tej az egészség itala, — megengedhetetlen, hogy a forralás elmulasztása esetén betegséget kor­tyoljunk belőle. ■k Bármerre járunk, mindkét orvos türelmesen, szak­szerűen magyaráz. Fegyvertársak, a szó nagyon szép, békés értelmében. Az emberek egészsége, a nagyüzemi gazdaságok jövedelmező munkássága érdekében ha­ladnak együtt azon az úton, amelyre a megyei tanács mutatott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents