Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

6 NOG R « D 1967. november 19., vasámnp Társadalmi összefogással a sportmozgalom fejlesztéséért (Folytatás az 1. oldalról.) talán os iskolai tömegsportban részt vevők száma, és a kö­zépiskolákban a tömegsport­szervezettség eléri a 75 szá­zalékot. A tömegesítést segí­tette elő a természetjáró moz­galom továbbfejlesztése, az Országos Sportnapok helyi rendezvényei, a megye hét üzemében folyó munkahelyi testnevelés és a Kilián Test- nevelési Mozgalom. A versenysportban is sikerült előbbre lépni Az X. sportkongresszus óta a megye versenysport-program­ja nagymértékben bővült. 1963-ban 18 sportágban 113 rendezvény szerepéit a megyei versenynaptárban, míg az idén 19 sportágban 179 rendezvényt bonyolítottak, vagy bonyolíta­nak le. Nőtt a nemzeti baj­nokságban szereplő csapatok száma 15-el. így jelenleg 8 sportágban 24 megyei csapat vesz részt NB-s küzdelmek­ben. Ha nem is jelentősen, de létszámban és minőségben az egyéni sportágak többségében is fejlődés tapasztalható. A minősített sportolók száma közel 700 fővel i.'ivekedett, így a megyében az aktív sporto­lók száma eléri a 12 300 főt. A csapatsportágakat leszá­mítva az élsportolók száma azonban ma még kevés, mind­össze 11 fő. A megye sportjá­ra fordított anyagi és létesít­mény-feltételekkel nem ara nyosan fejlődik az élsoort. En­nek okát a szakosztályokban folyó hiányos szakmai munká­ban és egyes sportolók hoz­záállásában kell keresni. A fejlődés elősegítésére a me­gyei szakszövetségek több ha­zai és nemzetközi versen vt rendeztek megyénkben. Ilyen Volt a JSrrier — Nógrád nem­zetközi kerékpárverseny, az országos vidéki atlétikai baj­nokság, a Szondy György ökölvívó verseny, a nemzetkö­zi tájékozódási futóverseny, és idén az Asztalos Lajos nem­zetközi jubileumi sakkver­seny. • A középszintű sportolás skálája az élsporthoz viszo­nyítva jelentősen bővült. A területi és megyei versenyek száma nőtt, ugyancsak a szer­vezettség és a sportolók fe­gyelme. Az alapszintű ver­senyzésben is sikerült előbbre lépni, de nem eleget. A járá­sokban új sportágak honosod­tak meg, ennek ellenére egyes sportágakban (kézilabda, teke, sakk) még mindig kevés a részt vevő csapatok száma. Szúnyog Tibor ezután a szakember-ellátottság kérdé­seit elemezte. Négy év alatt 39 új oktatót, 140 társadalmi edzőt, 428 játékvezetőt, ver­senybírót sikerült kiképezni. Ennek ellenére gondok is je­lentkeznek. A szakemberek többsége a két városban ta­lálható, jelentős a fluktuáció, és egyeseknek hiányos a po­litikai és szakmai felkészült­sége. Az utánpótlásról Az utánpótlás a verseny- sport széles bázisát jelenti. Az I. kongresszus után a sportve­zetésben nagy szerepet kapott az utánpótlás kérdésének megnyugtató rendezése. Új szervezeti, foglalkoztatási for­mák kerültek kiírásra: kivá- lrsztó versenyek, ifjúsági se­regszemlék, serdülő bajnoksá­gok, úttörő-olimpia. 1965-ben például 6500 fiatal kapcsoló­dott be valamelyik verseny- formába. Sokat javult az egyesületek és iskolák kapcso­lata. A továbbfejlődés érdeké­ben szaporítani kell a megfe­lelő pedagógiai képzettséggel rendelkező szakemberek szá­mát, tovább bővíteni a foglal­koztatási formákat, javítani a létesítmény-helyzetet. A mi­nőségi sport utánpótlását biz­tosítja a Salgótarjáni Sportis­kola is. Létszáma a korábbi 150—170-ről 400-ra nőtt. Ve­zetése, szervezettsége sokat javult. A sportolási feltételek azonban meglehetősen mosto­hák. A sportolók neveléséről szólva az előadó hangsúlyoz­ta: a tavaly kiadott Nevelési irányelvek hasznos útmutatá­sai mellett az utóbbi időben más tömegszervezetektől is több segítséget kaptak az egyesületek. Számukban, je­lentőségükben is növekedtek a sportköri esték, vetélkedők, ankétok. A sportolók többsé­ge becsületesen él és dolgozik, tovább képzi magát, és meg­találja helyét a szocialista társadalomban. A nevelőmun­ka eredményét példázza, hogy ha nem is szűntek meg tel­jesen, de csökkentek a rendez­vényeken a fegyelmezetlensé­gek. Az ügyeskedés, ellenfél megfélemlítése, durváskodás megyénk egyesületeinek leg­nagyobb részére nem jellem­ző. A sport tisztaságának és nemes vetélkedő jellegének megtartása érdekében a szak- szövetségek a jövőben is min­dent megtesznek. A sport népszerűsítését elő­segítő agitációs és propagan­da munka helyzetének elem­zése után az előadó a megye sportmozgalmának szervezett­ségéről beszélt. Néhány jel­lemző adat: 1963-ban 151 egyesület volt, jelenleg 172 van. Tizenöt évvel ezelőtt 10 701 egyesületi tagot tartot­tak nyilván, jelenleg 25 880-at. 1952-ben 432 szakosztályban sportoltak, napjainkban 607- ben. Négy ér — negyrennégy pálya Az előadó befejezésül a sportlétesítmények helyzeté­ről, a sportolási feltételek biz­tosításáról beszélt. Szólott a pártszervezetek elvi- és gya­korlati útmutatásainak jelen­tőségéről is. A megye sportjára biztosí­tott összeg 1363-hoz viszonyít­va 2.6 millió forinttal nőtt. Az idén 9,3 millió forintot fordítanak Nógrád sportmoz­galmára. Ebből 6,6 millió fo­rint állami támogatás, a többi saját erejű bevétel. A kibővült vensenyprogram és a megnö­vekedett tömegsport komoly erőfeszítéseket követel meg a létesítményfejlesztés, korsze­rűsítés területén. Négy év alatt 44 új pálya, zömükben kispálya épült. Olyan jelentős létesítményeket újítottak fel, mint az SKSE-stadion, a Zp. Építők, a Nagybátonyi Bá­nyász, a Kisterenyei Bányász, a Pásztói KSE és a Balassa­gyarmat városi sporttelepe. 1964-től állami támogatásból 4 millió, helyi erőforrásokból 5 millió forintot fordítottak a létesítményhelyzet javítására. A művelődésügyi szervek se­gítségével négy új tornaterem épült. A megyében jelenleg 665 sportlétesítményt tartanak nyilván. Két évvel ezelőtt megkezdődött a tulajdonvi­szony tisztázása, de még ma sem fejeződött be. Ez ad ma­gyarázatot arra, hogy egyes nagy erőfeszítések árán fel­újított vagy felépített létesít­mény jelenleg miért elhanya­golt. A megye két városában különösen szabadtéri pályák­ban szűkölködnek. A jövőben komplex, átgondolt tervek, komoly helyi erőfeszítések szükségesek, hogy a két város sportjához méltó létesítmé­nyekkel rendelkezzék. Végezetül Szúnyog Tibor, a következőket mondotta: — Az eddig végzett munká­ért köszönetét mondunk min­den egyesületi vezetőnek, szövetségi tanácstagnak, szak­szövetségi, szakbizottsági aktí­váknak. Köszönjük, hogy tár­sadalmi munkában mindenna­pi feladatuk mellett részt vál­laltak á sportmozgalom irá­nyításában. szervezésében, és ezzel hozzájárultak a fiatalok, a dolgozók egészségének fej­lesztéséhez, nevelésük elősegí­téséhez, szórakozásuk biztosí­tásához. Az MTS Nógrád megyei Ta­nácsa elnökének beszámolója után Aranyi László, a szám- vizsgáló bizottság elnöke ele­mezte a megye egyesületeinek négyéves pénzügyi gazdálko­dását. A két beszámoló után hoz­zászólások köv etkeztek. Vita a beszámoló felett A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Nógrád megyei Tanácsa Elnökségének beszá­molója és a számvizsgáló bi­zottság elnökének jelentése fe­lett élénk vita bontakozott ki. Elsőnek Mituk Ferenc, a ba­lassagyarmati JTS elnöke kért szót. Felszólalásában elmon­dotta, hogy az elmúlt időszak­ban a sportköri elnökségek­ben és a szakosztályokban több tartalmi elhatárolás tör­tént. Meghatározták, mi a dol­guk a sportvezetőknek, szak­osztályok vezetőinek és a sportolóknak. Ez azt is jelen­tette, hogy nagyobb erőt for­dítottak a sportköri munka végzésére. Szólt a pártszerve­zetek segítségnyújtásáról, ami nemcsak a részfeladatok telje­sítésében jelentkezett, hanem nagyobb segítséget adott a po­litikai munka tartalmának fo­kozásában is. A oártirányítás serkentőleg hatott az egyesü­leti és sportköri munkára egyaránt. Beszélt arról is, hogy ~z utánpótlás nevelése céljá­ból szorosabb együttműködést kell teremteni a KTSZ-szerve- zetekkel, az MHSZ-szel és a művelődési osztályokkal, hi­szen a jövő sportolóit az út- tbr'sz°rvezetőkben nevelik. Tari József, a pásztói sport­kör elnöke arról szólt, hogy a községbeliek többsége szereti a sportot és segíti fejlődését. A jövő feladatának tekintik, hogy növeljék az anyagi bázist, s ezzel több sportolási lehető­séget teremtsenek a közös gazdaság és a község fiataljai számára- Örömmel számolt be arról, hogy Pásztón a taglét­számot a korábbi négyszázról hatszáz főre növelték. Ezzel a saját bevétel is emelkedik- Mint mondotta: megtalálták a sportolók megfelelő szórakoz­tatásának módját is, s ez nemcsak a szabad idő jobb ki­használását, hanem a sporto­lók nevelését is elősegítette. Terveik között elmondotta, és amihez segítséget is kért — hogy villanyvilágításos röp­labda- és kézilabda-pálya léte­sítését szeretnék megvalósíta­ni, ami vidéken az első között szerepel. Básti Sándor, az SKSE ko­sárlabda-szakosztályának ve­zetője arról beszélt, hogy ma a megyében tíz férfi és kilenc női csapat küzd az elsősé­gért. Mint mondotta: az ifjú­ság igényli ezt a sportágat, fejlődését azonban a pályahi­ány gátolja. Fedett létesít­mény csak Salgótarjánban, a gépipari technikumban talál­ható. Egyetlen szabadtéri pá­lya a kosárlabda céljára, csak az SKSE birtokában van. Pe­dig a kosárlabda-sportot ked­velik a fiatalok. Tóth Sándor, az ÁIST elnö­ke az iskolai sportmozgalom­ról beszélt. Hangsúlyozva, hogy az utánpótlást és a mi­nőségi sportot elsősorban a középiskolák adják. Kitért a tárgyi és személyi feltételekre, amelyeket jónak tart a me­gyében. Elmondotta, hogy a minőségi sport továbbfejlesz­tése céljából megszervezték Balassagyarmat és Salgótarján városok közötti atlétikai ver­senyeket. Ezek eddig jó ered­ményeket hoztak- Kiemelte a hozzászóló, hogy a testnevelő tanárok elsődleges feladata a nevelés, s az iskolákban a hallgatóknak elsősorban a ta­nulásban kell helytállniok. Céljuk a jó sportoló és jó ta­nuló nevelése. A kettő együtt az új és egészséges- generáció megteremtését szolgálja. Domszky György, a szécsé- nyi JTS elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt négy év alatt ötszáz fővel gyarapodott a sportegyesületi tagság. Ja­vult a sportegyesületek és a járás többi szervei közötti kapcsolat. Egész évben szóra­kozási lehetőségeket biztosíta­nak. Megszervezték a „jó ta­nuló, jó sportoló” mozgal­mat. Elmondotta, hogy a já­rás lakosságának 20 százaléka vesz részt a sportmozgalom­ban. Az eredmények ellenére igen nehéz megvalósítani a munkahelyi testnevelést, ez a mozgalom azonban ma már jó úton halad. Beszélt a gondok­ról is. Elmaradtak a minőségi sportban, kevés a járásban a szakkéozett edző- Gond az utánpótlás is. Nem tapasztal­ható előrehaladás az iskolák­ban, mert a járás területén csak két községben van torna­terem. A megoldásához a me­gye vezetőinek segítségét kér­te. Lipták József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője megköszönte a társadalmi aktíváknak, a sportköri vezetőknek azt a munkát, amit az elmúlt négy esztendőben a megye sport- mozgalmának fejlesztéséért végeztek. Szólt a pártszerve­zetek feladatairól, s felhívta a figyelmet arra, hogy az újon­nan választott testületek veze­tői a Politikai Bizottság leg­utóbbi határozatának megfele­lően végezzék munkájukat. Mint mondotta: még mindig előfordulnak erőltetett viták a sportszervek és a tömegszerve­zetek között. A kommunisták feladata, hogv energiájukat a sport fejlesztésére is fordítsák. Dóra József, Nógrád község sportköri elnöke, a nevelési irányelvekből adódó feladatok­ról beszélt. Annak a meggyő­ződésének adott hangot, hogy a KISZ-síervezet és a szak- szervezetek együttműködése komoly eredményekre vezetne a községekben is. Lőrincz Vilmos, a Szakszer­vezetek Nógrád megyei Taná­csának sportfelelőse a mun­kahelyi testnevelés szélesíté­sét sürgette. Hangsúlyozta, hogy azokon a munkahelyeken, ahol nem haűködik sportegye- sület a KISZ-re és a szak- szervezetre hárul a sportigé­nyek kielégítése. Kálovits Géza, a KISZ Nóg­rád megyei Bizottságának tit­kára örömmel nyugtázta, hogy a megyében sokat fejlődött a tömegsport. Ebben a munká­ban benne van a kiszesek te­vékenysége is. Bejelentette, hogy a KISZ több önálló sportrendezvény lebonyolítá­sát. tervezi, s a fiatalok na­gyobb tömegét foglalkoztatják. Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időt>en a sportpá­lyákon egyre több a botrány és sportszerűtlen magatartás, s kérte, hogy ezek ellen minden szinten lépjenek fel az egye­sületek vezetői. Tóth Tamás romhányi test­nevelő tanár felszólalásában azt fejtegette, hogy kevés me­gyénkben a testnevelő tanár Az iskolai testnevelést — mint mondotta — alárendelik más pedagógiai feladatnak. Ez a felfogás már elévült, s a mi­nőség, de a tömegsport meg­teremtése érdekében is vál­toztatni kell a szemléleten. Szálkái Jenő, a mátraszőllő- si sportkör elnöke arról szólt, hogy a sportolók nevelését nemcsak szakmai, hanem po­litikai és pedagógiai téren is egyaránt fokozni kell. Hankó János, a Nógrád me­gyei Tanács VB elnökhelyette­se felszólalásában elmondotta: a megyei tanács nagyra érté­keli azt a munkát, amit a sportvezetők és aktívák az el­múlt négy esztendőben végez­tek. Az alsóbb szintű tanácsi szerveket is arra ösztönzik, hogy az eddigiektől jóval több gondot fordítsanak a sportra, új létesítményekre, különösen a falvakban. Kukol Emil, az SBTC elnö­ke bejelentette, hogy Salgó­tarjánban a Tatár-árokban új sportlétesítmény megépítésére kaptak engedélyt, ami az SBTC új otthonát képezi majd. Részt vett a vitában Egri Gyula, a Magyar Testnevelés és Sportszövetség Országos Ta­nácsának elnöke is. A megyei küldöttkonferen­cia Szúnyog Tibor összefog­lalója után, a jelölő bizottság előterjesztése alapján megvá­lasztotta az MTS Nógrád me­gyei Tanácsa ötvenegy tagját, majd zárt ülésen megválasz­tották az MTS Nógrád megyei ^Tanácsa Elnökségét is. A ta­nács elnöke ismét Szúnyog Tibor lett, elnökhelyettes Lő­rinci Vilmos. Az elnökség tag­jai: Deák Gábor, Kmetty Fe­renc, Molnár Béla, Mituk Fe­renc. Szász Jánosné, Torják István és Végvári József. A küldöttkonferencia meg­választotta az MTS II. kong­resszusának küldötteit is. Me­gyénket Szúnyog Tibor, Kel- ményi Ervin, Godó Györgyné, Kmetty Ferenc, Kukol Emil, Ferencz Gyula, Molnár Béla, Maróti János, Palkovics Gyu­la, Szász Jánosné szavazati- joggal, Huszár Lajos és Mituk Ferenc tanácskozási joggal képviseli majd. A küldöttkon­ferencián megválasztották az MTS Nógrád megyei Tanácsá­nak szakbizottságainak és szakszövetségeinek vezetőit és tagjait is. Kmetty Ferenc elnök zár­szavával ért véget a küldött­konferencia. Volga. Mosshtics. GAZ... Szovjet gyártmányú gépjárművek magyar vezetőinek jutalmazása A Szovjetunióban készült tegóriájú versenyében első he- személy- és tehergépkocsik, va- lyezést elért személy- és kiste- lamint autódaruk közül mint- her-autójavító vállalat a 12. egy 60 000 közlekedik hazánk- számú autójavító nagykanizsai ban. A gépkocsivezetők és a szervizállomása, és a péti autó­járművek karbantartásával és javító~ ktsz képviselőinek. A garanciális javításával foglal- Moszkvicsokkal a kitüntetettek kozó vevőszolgálati állomások 250 000 kilométer körüli telje- között a Nagy Októberi Szocia- sítményt, a Volgákkal több lista Forradalom évfordulójá- mint 300 000 kilométert tettek nak tiszteletére verseny indult meg nagyjavítás nélkül. Az A versenyt most értékelte szovjet külkereskedelmi válla­lat, valamint az Autófenntartó­ipari Tröszt. Ebből az alkalom­ból szombaton délelőtt ünnep­séget rendeztek a Népköztár­saság útja 120. sz. alatti szov­jet művelődési házban. K. M. Gosztenyin, a Szov­jetunió magyarországi keres­kedelmi képviselőjének helyet­tese üdvözölte a legjobb ered­ményt elért gépkocsivezető­ket és a vevőszolgálatok veze­tőig dolgozóit. Értékes jutalma­kat — filmfelvevő-, fényképe­zőgépeket, karórákat, műszaki szerszámkészleteket és más ajándéktárgyakat —, valamint okleveleket nyújtott át a Vol­ga, a Moszkvics és a GAZ tí­pusú gépkocsik 18 legjobb gép- járművezetőinek, valamint a szervizállomások különböző ka­a ünnepségen bejelentették, Sporthírek Európából Berlinben olimpiai selejtező labdarúgó-mérkőzésen az NDK válogatottja 1:0 (1:0) arány­ban győzött Románia ellen. Az NSZK-ban szombaton teljes bajnoki fordulót bonyo­lítottak le. A nürnbergi mér­kőzés előtt délelőtt egy isme­retlen telefonáló közölte, hogy bombát helyeztek el a városi stadionban, és merényletet ké­szítenek elő Max Merkerl edző ellen. A hír nyomán a rendőr­ség hatvan alkalmazottja két órán át teljesen átvizsgálta a hetvenezer nézőt befogadó sta­diont, de nem akadt semmi nyomra. Ezek után a déli órák­ban megnyitották a kapukat a hogy a gépkocsivezetők és a közönség számára, és az F. C. szervizállomások versenyét a Nürnberg 4:1-re győzött az jövő évben tovább folytatják. Aacheni Alemannia ellen. Mai labdarúgó-műsor NB i. SBTC—SZEAC, Salgótarján, 13 ó, v.: Wottava. (Fehérvári, Farkas.) NB. I. tartalékcsoport SBTC—SZEAC. Salgótarján, ó, v: Fodor. NB. n. Középcsoport 11.15 Nagybátony—Ormosbánya, Nagy_ bátony, 13 ó, v: Emsberger. EVTK—Kisterenye, Ady Endre út. 13 ó, v: Ragó, SKSE—Kazincbarci­ka, Salgótarján, 13 ó, v: Tófalvy. NB in. Északközép-csoport Mizserfa—Bp. Postás, Kazár. 13.30 ó, v: Budavári, Zp. Építők—* Aszód, Zagyvapé.lfalva, 13.30 ó, Klgyósi, Bgy. Dózsa—Bgy. MÁV, Balassagyarmat, 13.30 o, v: Ba­lázs II. Bag—Zp. Bányagép., Bag, 13.30 ó, v: Máj ercsik. Gödöllő— Pásztó, Gödöllő. 13.30 ó. v: Ujj. Megyei I. osztály: Dejtár—Vörös Csillag SE, v: Cseh, Palotás—Szécsény, v: Dóra* Forgács—Mátranovák, v: Nagy I. Karancskeszi—Szorospatak, v: Langár, Érsekvadkert—KarancsUu pujtő, v: Simkó, Romhánjr—st. ZIM, v: Madaras! A. Baglyasalja —Bgy. AKÍIv, v: Bodon, Somos­kőújfalu—St. Üveggyár, v: Vá- lóczi. Az elölállók a pályaválasz­tók, a mérkőzések 13 órakor kez­dődnek. J

Next

/
Thumbnails
Contents