Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-14 / 243. szám

19ft7. október 14., szombat NOG R A n Barátsági hónap kezdődött Hugyagon Nagyszabású ünnepségsoro­zatra kerül sor a Balassa­gyarmati járásban a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójának tiszteletére. Ezek közül kie­melkedik a Hugyagon, októ­ber 12-én megkezdődött ba­rátsági hónap. A községi kultúrotthonban csütörtökön este 19 órakor Andá Gyula, a járási párt- bizottság első titkára tartott élménybeszámolót a Kemero- vóban járt Nógrád megyei pártküldöttség útjáról. Az előadás után a jelenlevők megtekintették a delegáció útjáról készült riportfilmet. A barátsági hónap következő rendezvényére 15-én, vasár­nap kerül sor a községben. Ekkor a múzeumi hónap ke­retében néprajzi kiállítás nyí­lik a községi kultúrotthon­ban. Érdeklődésre tarthat számot október 19-én, csütörtökön az a találkozó, amelyet a közsé­gi tanác& tanácskozótermében tartanak, s amelyen Hugyag és a szomszédos örhalom ér­telmiségi dolgozói vesznek részt. Ebből az alkalomból Havas Péter, a megyei párt- bizottság osztályvezetője tart előadást a jelenlevőknek a szovjet értelmiség életéről Három nap múlva kerül sor a Ki mit tud a Szovjetunióról vetélkedő járási döntőjére. A . hug'yagi magyar—szovjet barátsági hónap befejező ün­nepi rendezvénysorozatára október 29-én, vasárnap ke­rül sor. Délelőtt szovjet ven­dégek érkeznek a községbe, s így többek között az előze­tes tervek szerint a budapes­ti szovjet nagykövetség mun­katársait is vendégül látják Az ünnepélyes fogadás a községi tanácsházán lesz, majd a vendégek megkoszo­rúzzák a község temetőjében nyugvó szovjet katonák sír­ját, s a kultúrotthonban ba­rátsági nagygyűlésen talál­koznak a hugyagiakkal. Délu­tán 17 órakor nagyszabású kultúrműsorra kerül sor a megyei művelődési ház ren­dezésében. ...és a vége: az üres hordók oldalán sötéten ásító kerek nyi­tásokba, beillesztik a fadugókat. Sok hordó, sok dugó, s ma már senki sem töpreng azon — melyik volt előbb: dugó vagy hordó... Bizony a bor, az volt legelőbb, s még előtte a szőlő, amelyről köztudott, csak úgy ad jó termést, ha egész évben törődnek vele. Ahogy az i-re felkerül a pont, úgy teljes a szüret a helyükre kalapált dugókkal. A hordók domború hasába bor csurog, jó bor, amelyet azután „ki kell onnan venni.. (MTI foto — Fehérváry Ferenc felvétele) Zenei továbbképzés A zenei szakbizottság-vezetők és karnagyi klubtitkárok következő továbbképzési konferenciáját ok­tóber 30-án és 31-én rendezik meg Budapesten, a Népművelési Inté­zetben. A konferencia első nap­ján Kardos Pál. a helyes into- nálásra való nevelés módszerei­ről, dr. Poszler György a xx- század problémáinak a modem irodalomban való jelentkezéséről tart előadást. Másnap kerül sor Marót! Gyula Az Izlésnevelés kérdései, a művészeti nevelés, va­lamint Párkai István A modem kórusművek intonálási problé­mái a debreceni kórusfesztlvál tükrében című előadására. A kon­ferencián Salgótarján, illetve Nógrád megye szakmai küldött­sége is részt , vesz. „...nagy dobozzal mérik a semmit...” Bláthy doktor öröké - Export negyven országba — Áz egyetemi veterán —A Góliátból törpe lett- Napirenden a karancsvölgyi ktsz munkája A Karancsvölgyi Vegyes Ktsz munkáját értékelte leg­utóbbi ülésén a Nógrád me­gyei KISZÖV vezetősége. Az 1960-ban . 19 taggal alakult szövetkezet tavaly már 81-es létszámmal dolgozott, kilenc szakma feladatait látta el. Az idén azonban az elmúlt fél­évi eredményeikkel nem di­csekedhetnek: az időarányos tervteljesítósből 852 ezer fo­rint érték hiányzik. A szövetkezetét otthagyta nyolc kőműves, akik a terme­lőszövetkezeteknél alakult épí­tőrészlegekben próbáltak sze­rencsét. Egyik ok ez az el­maradásnál. A másik, hogy a szövetkezet vezetősége nem tudott időben biztosítani igen fontos anyagokat. Téglából, salakblokkból és egyéb épí­tőanyagokból kevés volt. Tavaly az igények kielégí­tése érdekében létrehozták a melegburkoló parkettázó rész­leget. Kapacitás tehát van, de anyaghiány miatt akadozik a termelés. Szécsényben egy ny°lclaká- sos társasház építésére foly­tattak tárgyalást, de más vál­lalat olcsóbbért elvállalta. A KISZÖV vezetősége meg­állapította azt ist hogy a szö­vetkezetnél az utóbbi időben jelentősen romlott a munka- fegyelem. Ezt támasztja alá az, hogy az idén öt esetben kellett fegyelmi felelősségre- vonást alkalmazni. A munka­idő hanyag kihasználása miatt négy kőművest részesí­tettek figyelmeztetésben. Saj­nos, a szövetkezet vezetősége az egy-két kirívó esettől elte­kintve nem foglalkozott elég hatékonyan sem a fegyelem, sem a minőségi munka kér­désével, Sok kívánnivaló van még a bizonylati fegyelem betartásában is. A KISZÖV vezetősége ér­dem szerint értékelte a szö­vetkezet munkáját és határo­zatot hozott a hibáit kijavítá­sára. A szövetkezet vezetői­nek is meg kell szívlelniük a kapott bírálatot, és azon mun­kálkodniuk, hogy a jövőben a tagságot ne kárhoztassa tétlenségre anyaghiány, vagy éppen a megrendelés hiánya. Ezt a vezetőktől egyébként joggal elvárja a tagság. Brazíliában, a Sao Paolo-l egyetem laboratóriumában ma is közmegelégedésre szolgál egy ötvenöt esztendős Ganz generátor. Szomszédságában szerényen meghúzódik egy nagyobb doboz; muzeális ér­ték ez is. Fél évszázada ké­szült „Ganz-wattszámláló”, azaz köznapi nyelven: vil­lanyóra. A távoli dél-ameri­kai ország nem csupán muze­ális tárgyként, nagyonis gya­korlati eszközként ismeri a magyar elektromos mérőmű­szereket; évente átlag ötven­ezer fogyasztásmérő órát vá­sárol a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárától. A bejegyzés éve: 1889 1897-ben dr. Bláthy Ottó Titusz, a magyar elektrotech­nika nagy alakja mindössze huszonöt esztendős, amikor két társával együtt megalkot­ja a transzformátort, s hu­szonkilenc, amikor — 1889- ben — szabadalomként beje­gyezteti „wattszámlálóját”, a róla elnevezett, s a világon mindenütt elterjedt váltako­zó áramú fogyasztásmérő órát. A Villám utcai Ganz üzem a huszas években már naponta négyszáz darabot ké­szít belőle. Pedig megszületé­sekor így parentálta el a technikától idegenkedő toll­forgató: ,,addig jutottunk, hogy már nagy dobozzal mé­rik a semmit, a drótokban fo­lyó villamos áramot. Egyszer tán megadatik, hogy beku­kucskálhatunk e forgó-mor­gó valamibe: hogyanis tudja, mennyi a semmi?” Bláthy doktor találmányá­ból iparág lett, a Villám ut­cai üzemecskéből pedig Gö­döllőn, erdők övezte gyárte­lep. 1966-ban 373 ezer fo­gyasztásmérő készült Itt, s ebből negyven országba 240 ezer darab került exportra. A vásárlók között Chile, Vene­zuela, Brazília és más déi- amerikai országok mellett ott vannak az afrikai államok éppúgy, mint a szomszédos országok. A jobbért nem kór feláldozni Peredi Lajos, a gyár fő- konstrüktőre egyike dr. Blát­hy Ottó tanítványainak, már negyven év óta részese az árammérő-gyártásnak, 6 az iparágban ma is alapvetőnek tartja Bláthy doktor útmuta­tását: a jobbért a meglevőt nem kár feláldozni. Mit .,ál­doztak” fel évtizedek során? Az első wattszámlálók súlya 30—35 kilogramm volt, ma mindössze két kiló, s a törpé­vé lett Góliát teljesítménye ugyanakkor többszöröse a ré­ginek. 1945-ig mindössae három típus készült, ma a termékcsalád tagjainak száma húsz, közöttük a világszínvo­nalat jelentő, hatszorosan túl­terhelhető egyfázisú, és ötszö­rösen túlterhelhető háromfá­zisú mérők. Az árammérőnek a „vil­lanyórához”, az elektromos [nanométerhez nem sok köze van, A házi árammérőt ha­vonta, kéthavonta egyszer le­olvassák, mennyit mutat, s fizetjük a számlát. Olykor gyanakszunk: nem csal ez az óra? Csalhat-e. vagy ponto­san méri mindig, mennyi is az a „semmi”? Bizonyítvány Chilében A gyárban „bevizsgálási jegyzőkönyv”-eket mutatnak. Találomra húzom ki az egyi­ket: a chilei szabványügyi hi­vatal minősítése a gyár egyik mérőtípusáról. A több tucat­nyi követelményszint mind­egyike mellett a vizsgálati minősítés: „megfelelő”, ,jó”. A közelmúltban húsz ország 24 egyfázisú mérőtípusát ve­tették tüzetes összehasonlító vizsgálat alá; a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárának fogyasztásmérője az élme­zőnyben foglal helyet. Mégis: csalhat a műszer? A próbaterem falából tenyérnyi sem látszik; eltakarják a ti- tokzatosabbnál-titokzatosabb műszerek. Minden fogyasz­tásmérő hosszú tortúrán megy itt át, s ha valamit el is mu­lasztottak a hatalmas szereldei csarnokban, a patikatisztasá­gú szerelő szalagok mellett, hiba itt „nem megy át a szű­rőn”: a próbateremből már csak tökéletesen működ órák kerülhetnek tovább. Mert Bláthy doktor szerkezete mái akkor is, s ma még inkább nagyon pontosan tudja, mu­tatja, „mennyi a semmi”... Mészáros Ottó kinek hiányzik a millió» teazlene**? Csak a huzavona halad Szurdokpüspökiben A szurdokpüspöki termelő­szövetkezetet csaknem egy­millió forintos veszteség éri. A közös gazdaság vezetői sze­retnék elkerülni a bajt, azon­ban a saját erejük nem elég ehhez. Ha el kell adniuk az idén felvásárolt üszőket, meg­akad a szarvasmarha tbc- mentesítési program, ami jó­vátehetetlen károkat okozhat. Márpedig több mint száz szarvasmarha elhelyezése nincs biztosítva. Hogyan jutottak ide a szur­dokpüspökiek? A szövetkezetiek a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztése, s a gümőkór-mentesités érdeké­ben egy 144 férőhelyes bor­júnevelőt kívántak építtetni, A szokásos formaságok elin­tézését, a beruházás megvaló­sításának bonyolítását a ME- ZÖBER-re (Mezőgazdasági Beruházási Iroda) bízták. Az iroda a tanácsi építőipari vál­lalattal kötött szerződést a ki­vitelezésre. Az építési enge­délyt 1966. augusztus 2-án ad­ták ki, a kiviteli terveket pe­dig néhány nappal később, au­gusztus 5-én küldték meg az építő vállalatnak. Ezek szerint lehetőség volt arra, hogy a ki­vitelező időben megrendelje a szükséges építési szerelési anyagokat. A termelőszövetkezet ja­nuár 3-án már biztosította a munkaterületet. Az építkezést azonban csak április 25-én kezdte meg a vállalat. A munka kezdetben biztatóan haladt, rövid idő alatt felhúz­ták a borjúnevelő négy falát. Ekkor azonban minden meg­akadt. Bár a szerződés értel­mében az épületet szeptember 30-án kellett volna készen át­adni, a munka hónapok óta áll. Mi történt ezután? Varga József, a MEZÖBER műszaki vezetője: — A kivitelező akádálykőz- lést jelentett be, mivel nem kapott meg tizenhárom darab OT jelű vasbetonoszlopot. Mi lehetőséget adtunk, hogy a helyszínen, monolitszerkezet­ként készíthessék el. Ugyan­csak beszerzési okok miatt hozzájárultunk ahhoz is, hogy a BH—120-as áthidaló-geren­dáit helyett százassal dolgoz­zanak. A módosított terveket elküldtük a kivitelezőnek, s közültük, hogy az ezzel járó költségtöbbletet irodánk . vál­lalja. — Eszerint minden rendbe­jött? — Korántsem, mert az épít­kezés ezután sem folytatódott. Szeptember elején személye­sen járt Irodánknál Forgács István, a tanácsi építőipari vállalat műszaki vezetője, akivel megegyeztünk, hogy a helyszínen, a szövetkezetben vizsgáljuk felül, milyen lehe­tőségek nyílnak az építkezés gyors befejezésére. Az írá­sos meghívót kiküldtük, a ki­vitelezőtől azonban senki sem jelent meg. Szeptember 22-én délelőtt 9 órakor a szurdokpüspöki ter­melőszövetkezetben hiába je­lent meg a pásztói járási párt- bizottság képviselője, a ME­ZÖBER csoportvezetője és mű­szaki ellenőre, s hiába vár­tak a szövetkezet veze­tői is — az építőipari vállalat képviselője nem érkezett meg. A felvett jegyzőkönv a kö­vetkezőket rözíti: ..Az építke­zés több mint négy hónapja áll, nem látszik biztosítottnak az idei befejezés. A felülvizs­gálatra a kivitelező nem jelent meg előzetes értesítésre sem. A tsz a kivitelező által beje­lentett akadályközlést és az 1968. május 30-ra kért befeje­zési határidő-módosítást nem fogadja el, s él a kötbérezési jogával...” Mit válaszol a kivitelező? Forgács István műszaki ve­zető: — Legjobb lenne, ha látná mennyi levél íródott már en­nek az építkezésnek az ügyé­ben. Nem lehet, úgy dolgozni, amint a MEZÖBE.R gondolja. Ügy látszik, már a tervezés­nél történt hiba, hiszen a ter­vezőnek tudni illene, hogy az OT jelű oszlopokat nem gyártják. Az általunk kért módosításra vonatkozó ter­veket csak szeptember 19-én kaptuk meg, költségvetés nél­kül. Enélkül pedig nem dol­gozhatunk. Ugyanakkor anyagbeszerzési gondjaink vol­tak. A tetőszerkezetet tavaly megrendeltük, de a rávaló pa­lát vissza sem igazolták. — A felülvizsgálatra miért nem mentek el? — Kérem, minket nem ér­tesítettek. Meg kellene nézni a MEZÖBER postakönyvét, el­jött-e hozzánk az a levél... — Nem lehetett volna az épületnek azt a részét tovább építeni, ahová nem kell osz­lopokat, s áthidalókat rakni? — Félmunkát nem jó csi­nálni. A tetőszerkezetet sem lehetett volna feltenni, mert mostanában érkezett meg. S úgy szép, ha minden egyszer­re halad. Ezek a beszélgetések nem segítettek a termelőszövetke­zeten. Jobb lett volna, ha to­vábbhalad a munka. Ám csak a huzavona halad. De med­dig? — Véleményünk szerint sok­kal többet tehetett volna a ki­vitelező — mondja Vali Fe­renc, a MEZÖBER igazgató­ja. — Megértjük, hogy anyag­hiánnyal küzdenek, de miért nem lehetett már elkészíteni az oszlopok kehely-alap.iait, az épületnek azt a részét, aho­vá a gépi technológiát szerel­jük? Az alagcsövezést, a belső burkolatot. A felülvizsgálat megállapította, hogy nagyon koncentrált munkával decem­ber közepére be lehetne fe­jezni az építkezést. A szövet­kezet vállalta, fuvarral, em­beri erővel segít a munkában, Nekik nem lehet közömbös, hogy elveszítenek-e egymillió forintot. De a kivitelező még arra sem méltatta az ügyet, hogy a megbeszélésen megje­lenjen. Vajon mi lesz a vese en­nek á szomorú ügynek? Fádár András rr Őszi mosolyok Mondják, hogy az ősz a legszomorúbb az évszakok között: köd, permetező eső, hulló levelek, elmúlás, melankólia... Pe­dig az ősz nem vsak a nyár végét, hanem a szüret kezdetét is jelenti. S vajon szomorú-e a szüretelő ember? Ezek az őszi mosolyok önmagukért beszélnek, és elárulnak valamit a szü­ret után következő „boros vidámság” hangulatáról is. — Jó a termés — mutatja a kislány a képen, a kövér szemekből sú­lyos fürtté formálódott gyümölcsöt, mlndannylunk kedven­cét. Ez a szüret kezdete...

Next

/
Thumbnails
Contents