Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-12 / 241. szám
VTLÄG FROTTÍRJÁT, EGYESÜLJETEK^ AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE* BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKIÁC XXIII. EVF. 241. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. OKTOBER 12., CSÜTÖRTÖK A lányok — és a feleltetőgép (3. oldal) Jöhet a tél,., M oldal) A sportegyesületi közgyűlések tapasztalatai {5. oldal) A gépállomások új feladata Érdekes évfordulóhoz érkeztek el az ország gép- és gépjavító állomásai: az idén ősszel műit ugyanis húsz éve, hogy Kisújszálláson hozzákezdtek az ország első gépállomásának szervezéséhez. Azokban, akik azt az úgynevezett hőskort megérték, feltétlenül friss emlékeket és hangulatokat ébreszt az évforduló. Annak idején személyesen is részt vettem az ország első gépállomásának avatóünnepségén, amely városokat és falvakat mozgatott meg és megtöltötte a szívet ünnepi meg- illetődöttséggel. Valami nagy erőt, az új igézetét és varázsát láttuk és éreztük akkor, amint megláttuk a rendezett sorban szemlére váró vadonatúj traktorokat. Az emlékezés ma is ezt a nagyszerű érzést újítja fel bennem, de már tin- r eprontás és közömbösség nélkül sok minden mosolygásra biztat. Hiszen mai fejlődésünk távlatából kicsit komikusán hat, hogy a hangosan pöfögő kormos-traktorokat mennyire a techika tökélyének tekintet- tiik. És a gépek felvonulásánál is, amit akkof annyira 1 rmészetesnek vettünk, ma már nevetségesnek hat, hogy a traktorosok olyan cikkcakk- ban vonultak el az ünneplő és csodálkozó ezrek előtt, mint az üregi nyúl. Mert traktorok már voltak, de aki ' ozesse, és ahol biztos fedél i. a kerülhet a gép, az még Irányzott. Szinte hihetetlen, hogy alig <>• esztendővel az első gépállomás felavatása után, már a háromszázhatvanötödik állomás látott munkához az or- s ágban, i.z azt jelenti, hogy ;i lagban ötnaponként egy— t ;y új gépállomás alakult. Megyénkben az elsők kö- z jct a Tolmácsi Gépállomás 1 tott munkához és avatása < aknem hasonló körülmények hozott zajlott le, mint a kis- u iszállási, és a kezdeti ne- k ’zségekkel ugyanúgy meg kellett küzdeniük az újdonsült vezetőknek, mint minde- !• itt az országban. Mindenek- <- oft ugyanis traktorokra volt s .ükség, mert a háborús pusztulások következtében óriá- s ra nőtt a vonóerő-hiány, a mezőgazdasági munkát csak a:: állomásokra központosított t ő- és munkagépekkel lehetett megoldani. S ebben a r unkában, a párt hívó szavára, élenjáró szerepet vállaltak a falura települő munkások, akiknek nem egyszer csupán a kinevezési okmány, néhány g 'P, egy cégbélyegző és a személyes csomagjuk volt minden felszerelésük. Az első gépállomás megala- k olásának évfordulója egyúttal egy másik érdekességgel is találkozik: ezekben a napokban ugyanis, az új gazdasági mechanizmus előkészületeinek jegyében, újabb szervezések, szervezeti módosítá- sjk zajlanak le gépállomásainkon is. A gépállomások életében ugyanis új szakaszt jelentett a mezőgazdaság szocialista átszervezése és ezt követően a szövetkezetek politikai és gazdasági megerősödése. A tsz- ek fejlődésével egyidejűleg sajátos fejlődés ment végbe gépállomásainkon is: 1962-től folyamatosan a gépállomások többségéből gépjavító állomások alakultak. A tsz-ek megerősödésével mód és alkalom nyílt arra, hogy a közös gazdaságok az állomásoktól a mezőgazdasági gépek jelentős részét megvásárolják. Ez egyidejűleg azzal járt, hogy 1967. január 1-ig mindössze 151 gép- és gépjavító állomás maradt fenn az országban, amelyeknek felügyeletét a Gépjavító Állomások Főigazgatósága látta el. Azonkívül ugyancsak a mezőgazdasági gépek javításának feladatait látta el a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt keretében működő nyolc mezőgazdasági gépjavító állomás is, amelyeknek fő feladata a traktorok, kombájnok motorjainak főjavítása, mezőgazdasági gépek, berendezések és alkatrészek gyártása volt. Az új gazdasági mechanizmus irányelvei alapján sor került a korábbi szervezet átalakítására: a megszűnt irányító szervek helyében létrehozott Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt keretében 1968. január elsejével 23 mezőgazda- sági gépjavító vállalat alakul. Egyidejűleg megszűnnek a megyei gépállomási igazgatóságok, az elnevezésükben megmaradó gépjavító állomások pedig az alakuló huszonhárom vállalat önelszámoló egységei lesznek. Megyénkben előreláthatólag pásztói központtal alakul meg a gép- és gépjavító állomásokat üzemegységként egybefogó új vállalat. Az új szervezetnek az a célja, hogy az eddiginél is közelebb kerüljenek a termelőszövetkezetekhez és minél nagyobb — az új feltételeknek jobban megfelelő — segítséget nyújtsanak a mezőgazdaságnak. A gép- és gépjavító állomásoknak a vállalaton belül továbbra is feladata a traktorok, gabonakombájnok, bonyolult mezőgazdasági gépek és berendezések főjavítása, a fődarabcserés javítás, az állat- tenyésztési gépek, berendezések technológiai szerelése, karbantartása, a garanciális szolgáltatások ellátása, a gyenge és kellő gépi felszereléssel nem rendelkező tsz-eknek mezőgazdasági gépi munkák végzése. Ezenkívül azonban, a meglevő kapacitás hasznosítására, alkatrészeket, kisgépeket, berendezéseket is gyártanak, elvállalják a szállító járművek javítását és ha erejükből arra is futja, más, nem mezőgazdasági üzemeknek is végeznek javító-gyártó munkát. Nemrégiben Nemes Mihály, Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt igazgatója a sajtó képviselői előtt kifejtette, hogy az új szervezet a koncentrációval és a nagyüzemi gazdálkodással együttjáró gazdasági előnyöket kívánja érvényre juttatni, anélkül, hogy sértené a keretében működő és most már jelentős szellemi és anyagi erőket képviselő vállalatok önállóságát. A gépjavító állomási hálózat átszervezésénél alapvető szempontnak tekintették a mezőgazda- sági termelő üzemek szükségleteinek maradéktalan kielégítését. Húsz esztendővel az első mezőgazdasági gépállomás megszervezése, megalakulása után tehát gépállomási hálózatunk új, minőségi átalakulások elé néz. A feltételek ma már korántsem hasonlíthatók össze a hőskorbeli mostoha állapotokkal, de az „átállás” a gép- és gépjavító állomások dolgozóitól, az irányításban és együttműködésben részt vevő szervektől ugyanolyan lelkesedést, hivatástudatot, politikai és gazdasági éleslátást, tehát szorgalmat és öntudatot kíván. Lakos György Csehszlovákiai iiijáa meleg* szeretettel köszöntik A magyar párt» és kormányküldöttség látogatása a Skoda autógyárban PRÄGA (MTI) Szerdán reggel a magyar párt- és kormányküldöttség — élén Kádár Jánossal — a Mlada Boleslavban levő Skoda autógyárba látogatott el. Delegációnkat elkísérte Antonin Novotny, valamint több más csehszlovák állami és pártvezető. A Prágától Mlada Boleslavig vezető mintegy 50 kilométeres útvonalon tízezrek köszöntötték szeretettel küldöttségünket. Sok helyen magyar és cseh nyelvű feliratok éltettek a két nép testvéri, megbonthatatlan barátságát. A KGST szénbányászai! állandó bizottságának ülése A KGST szénbányászati állandó bizottsága október 7-én és 8-án a szovjetunióbeli Tkvarcseliben — (Grúziában) — tartotta meg 27. ülését. Az ülésen bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, román és szovjet küldöttség vett részt. A bizottság megvizsgálta a KGST-tagországok szénbányászata műszaki-gazdasági fejlődésének 1970-ig szóló irányelveit, a KGST-tagországok tüzelőanyag-energetikai mérlegének előzetes számításait 1980-ig, a szébányászat fejlesztési terveinek koordinálási programját és tartalmát az 1971—1975-ös évekre, elfogadta a bizottság 1968. évi munkatervét és más kérdéseket. A Munkásszállások lakóiról A munkásszállásokon lakó dolgozók közötti szakszervezeti nevelőmunka időszerű feladatainak megvitatására a Szakszervezetek Országos Tanácsa szerdán az építők Béke úti szállásán konferenciát tartott. Baranyai Tibor, a SZOT Kulturális, Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője vitaindító előadásában elmondotta, hogy a szállásokon mintegy 200 000 dolgozó él, s túlnyomó részük faluról került az iparba. Felhívta a figyelmet: bár a munkásszállások lakóinak neveléséért a szak- szervezetek felelősek, csak akkor oldhatják meg a feladataikat. ha az állami és a gazdasági szervek anyagilag segítik az alapvető feltételek megteremtését. Az előadást széles körű vita követte. Az Európa-szerte ismert autógyár ünnepi díszbe öltözve várta magyar vendégeit. A gyár új részlegének bejáratánál virággal, szíves szóval fogadták a küldöttség tagjait. Rögtönzött kiállításon mutatták be a Csehszlovák Autóipari Tröszt legkülönbözőbb termékeit: személygépkocsikat, teherautókat, különleges gépjárműveket. Jozef Simon igazgató adott szakszerű tájékoztatást arról, hogyan formálódik az egy helyről, lyukszalagrendszerrel irányított 10 kilométer hosz- szúságú futószalagon a Skoda, amíg „saját lábán” kikerül a szállító helyre. Az üzemlátogatás során a házigazdák nem kis büszkeséggel adtak számot eredményeikről, terveikről: a gyáróriásban naponta 380 személygépkocsi készül el: a Skoda nemcsak Csehszlovákiában népszerű, ezt bizonyítja, hogy a gyár termékeinek 50 százalékát exportálja. A további elképzelések szerint az üzem modernizálásával egyidejűleg új típusok ki- fejlesztését is megkezdik. Szerepel a tervek között egy 1500 köbcentiméteres kocsi is. Ennek sorozatgyártására előreláthatóan 1970-ben kerül sor. A mintegy 14 000 dolgozót A figyelmességért Kádár János mondott köszönetét. Hangoztatta, hogy a küldöttség tagjai e látogatás során is rendkívül kedvező benyomásokat szereztek. — Minket nagyon érdekelnek az önök tapasztalatai — folytatta — hiszen a gyár már az új vezetési rendszerrel dolgozik. Annak az általános, jó együttműködésnek keretében, ami Csehszlovákia és hazánk között kialakult, és amely széles területű kapcsolatot jelent foglalkoztató gyárban mindenütt szívből jövő barátsággal köszöntötték Kádár Jánost, a küldöttség tagjait és a csehszlovák államférfiakat. A gépsorok mellett sűrűn hangzott el a taps és az „at zije” („éljen”) kiáltás. A látogatás végén a magyar küldöttség aktívaértekezleten találkozott a gyár vezetőivel, kiváló dolgozóival. A közvetlen hangulatú összejövetelen a gyáriak részletesen beszámoltak munkájukról, majd ajándékokkal kedveskedtek vendégeiknek. adva van a lehetőség arra, hogy az önök tapasztalatait jobban megismerjük és a gyakorlatban is hasznosítsuk. — Amint önök is tudják, a szocializmus hívei vagyunk. Ügy véljük: ahhoz, hogy szociális^ ügyünk erősödjék és fejlődjék, az országon belül a párt, a munkásosztály vezetése, szilárd hatalma és vasszor. galmú munka kell. Nem kevésbé fontos azonban az is, hogy a szocializmust építő népek nemzetközileg is szorosan és hatékonyan együttműködjenek. Küldöttségünk jelenlegi csehszlovákiai látogatásának minden órája meggyőzött minket árról, hogy az Önök hazájában eleven, céltudatos és lendületes szocialista építő munka folyik. A fogadtatás, amelyben minket részesítettek, azt bizonyítja, hogy a magyar—csehszlovák barátság és általában az internacionalizmus szelleme mélyen él a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, ez örömmel tölt el minket és önöktől is azzal a meggyőződéssel búcsúzunk, hogy igaz barátok között jártunk. Kádár János szavait a csehszlovák és a magyar nép barátságának éltetésével fejezte be. II prágai lapok a magyar küldöttség látogatásáról A szerda reggeli prágai lapok vezető helyen közük a magyar párt és kormányküldöttség prágai tartózkodásának első napjáról szóló híreket. Minden lap képeket közöl a megérkezésről, a tárgyalások megkezdéséről, és ismerteti Antonin Novotnynak és Kádár Jánosnak a pályaudvaron elmondott üdvözlő beszédeit. mm Őszi munka az állami gazdaságokban Meg kell gyorsítani a búzavetést, a kukorica és cukorrépa Nagy ütemben folynak az őszi mezőgazdasági munkák megyénk nyolc állami gazdaságában. Az Állami Gazdaságok Központjának Pest és Nógrád megyei főosztálya legújabb jelentése szerint, csaknem valamennyi munkamenetben jelentős előrehaladást értek el. A szántóföldek, szőlők és, gyümölcsösök istállótrágyázásában a legjobb eredményt a Magyamándori Állami Gazdaság érte el, ahol a talajerővisszapótlásban már a 106 százaléknál tartanak, második Pásztó 90 és harmadik Borsosberény 88 százalékos teljesítménnyel. A legtöbb feladat a két tangazdaságra — Szügyre és Szécsényre — vár. A talajelőkészítés az őszi vetések alá már egyöntetűbb, kiegyensúlyozottabb helyzetre utal. Az első helyen a Pásztói Állami Gazdaság áll 90 százalékos teljesítménnyel, míg az utolsó helyezett Szügyi Tangazdaság is 63 százalékban elvégezte már a vetőszántásokat. A mélyszántás végzésében a magyamándori, a borsosberé- nyi és pásztói állami gazdaságok járnak az élen, míg a Kisterenyei Állami Gazdaság betakarítását egyelőre csak a 17 százalékos teljesítménynél tart. Kétezer holdas előirányzatukból mindössze háromszázötven holdon forgatták meg a talajt. Megyeszerte megkezdődött és tart állami gazdaságainkban az őszi árpa, a kétszeres, a rozs és az őszi búza vetése. Négy allami gazdaság — a szécsényi, a magyamándori, a szügyi és a sziráki — már teljesítette őszi árpa vetési előirányzatát, és a Pásztói Állami Gazdaságban is közvetlenül az árpavetés befejezése előtt állanak. Kétszerest ezideig azonban még csak a Nógrádkö- vesdi Állami Gazdaság és a Szügyi Tangazdaság vetett. Rozsból a Kisterenyei Állami Gazdaság kétszeresét vetette el ötvenholdas előirányzatának, és hátraléka lényegében már csak a Szécsényi Tangazdaságnak és a Sziráki Állami Gazdaságnak van. Az őszi búza vetésében pedig a legutóbbi felmérés alapján a magyamándori, a pásztói és a sziráki állami gazdaságok követik egymást sorrendben. Jól halad az őszi kapások közül a burgonya, a cukorrépa szedése, a kukorica törése, azonkívül a szárvágás és a silózás. A borsosberényi, szécsényí és szügyi gazdaságokban szedik a burgonyát és a cukorrépatermesztő gazdaságokban két kivétellel hozzáláttak a cukorrépa betakarításához is. A kukoricatörés a legjobban a Pásztói Állami Gazdaságban halad, már befejezéshez közeledik. A második helyet Szirák foglalja el 46, a harmadikat Borsosberény 23 százalékos teljesítménnyel. Szirákon és Nógrádkövesden kizárólag géppel takarítják be a kukoricát, de csaknem, teljesen gépesítve végzi a kukoricatörést a magyamándori és a borsosberényi gazdaság is. Ennek megfelelően szárvágásban is Nógrádkövesd és Szirák mutatja fel a legjobb eredményt. A silózás Magyarnándorban, Szirákon és a Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban halad a legjobb ütemben. Megyénk állami gazdaságaiban a sokoldalú őszi munkákat jól, nagy igyekezettel és szép eredménnyel végzik, nagyobb feladatok még az őszi mélyszántásban, a kétszeresek vetésében, a búzavetésben, kukoricatörésben, silózásban és a cukorrépa-szedésben várnak az állami gazdaságok dolgozóira. I tapasztalatokat a gyakorlatba« hasznosítjuk
