Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-11 / 240. szám

1067 október t!„ éteren Aft 3 í általait — gyári szemléiéi A központ és a gyár viszonya az új mechanizmusban Beszélgetés az OBV vezérigazgatójával Tan ii Ilin In iik a tapasztalatokból Talajvédelmi tanácskozás fa a csaton Néhány nappal ezelőtt országos talajvédelmi tapasztalat- csere zajlott le Fancsalon, ahol a résztvevők megtekintették a hazánkban folyó talajvédelem kezdeti eredményeit. Erről tájékoztatjuk most olvasóinkat, a szakembereket, tsz-vezető- ket, mivel á fancsali határban látottak és hallottak hasz­nos tapasztalatokkal szolgálhatnak nálunk is a talajvédelem­hez. Régi keletű probléma, s időnként felmerül a sokat vi­tatott kérdés: miként alakul majd a vállalati központok és gyárak — korábban gyáregy­ségek — kapcsolata az új gazdasági mechanizmusban. A Salgótarjáni Bányagép­gyárban ilyen véleményt hal­lottunk: — mindent a köz­pont intéz nálunk 1 Ez sar­kallt arra, hogy felkeressük a vállalat vezérigazgatóját, Ma­jorosi Józsefet és megtudjuk tőle a központ álláspontját. Arra a kérdésre, milyennek tartja a központ és a salgó­tarjáni gyár kapcsolatát, a következőket válaszolta: — Jónak. Lelkes, szorgal­mas, jól dolgozó, fegyelme­zett kollektíva a salgótarjáni. Eddig minden termelési mu­tatót teljesítettek, ezzel hozzá­járultak, hogy az Országos Bányagépgyártó Vállalat, a népgazdaság által előírt köte­lezettségének maradéktalanul eleget tegyen. Hogy Salgótar­jánban gyakrabban járunk mint a többi gyárban, annak oka, hogy új üzemet építünk, a ez sok problémával jár. A magunk részéről jobb kapcso­latot nem is kívánunk. Ha ne­künk van problémánk, mi me­gyünk, ha az ottani vezetők­nek van gondjuk, bajuk, ők jönnek és azzal tárgyalnak akivel akarnak. Amennyiben nem kapnak kielégítő választ, információt, vagy a hozott in­tézkedésekkel nincsenek meg­elégedve, hozzám fordulnak. Egyébként a gyár vezetőinek nípcs előírva, hogy a terme­lésnél jelentkező problémákat hogyan oldják meg, kivel, mi­ként tárgyaljanak, hová men­jenek tapasztalatcserére. Csu­pán a végzett munka eredmé­nyét kérjük számon. A mi fel­adatunk, hogy a gyárakat el­lássuk munkával, tőlük vi­szont — Így a salgótarjániak­tól is — a kiadott utasítások végrehajtását, a munka pon­tos elvégzését kérik számon. — Ez azt jelenti, hogy a gyár vezetői az idén nem kap­tak új hatáskört? — Ennek megítélésénél a következőkből helyes kiindul­ni. Az új mechanizmusban a vállalat — központ — lesz to­vábbra is a jogi személy. Ez azt jelenti, hogy a jogokat, kötelezettségeket minden szin­ten a vállalatot képviselő központi szervek gyakorolják, illetve vállalják. Budapesten marad 1968-ban is a fejleszté­si munka, itt alakítjuk ki a gazdaságossági szempontokat, oldjuk meg a számításokat, innen irányítjuk az értékesí­tést, az anyaggazdálkodást. (Kivételt képeznek azok a be­szerzések, amelyeket célszerű­ségi szempontok a gyárak ha­táskörébe utalnak.) Megmarad a központi jogi képviselet és a beruházási tevékenység. Mindezeken belül, ha szüksé­gét látjuk, bizonyos feladato­kat véglegesen, vagy időlege­sen a salgótarjáni gyár hatás­körébe utalunk. Ilyen szervezeti tevékenység mellett Is több területen nö­veltük a salgótarjániak önálló­ságát. Teljes jogot kaptak a jutalmazásban, a premizálás­nál, a korábbi Időszakhoz ké­pest Jelentősen csökkentettük a kötelezően előírt, diktált mu­tatók ^zámát. A béreknél csak keretet állapítottunk meg, a felhasználás módját a gyárve­zetői a párt- és a szakszerve­zettel egyetemben saját ma­guk alakították ki oly módon, hogy azok a termelési fela­datok leghatékonyabb meg­oldását biztosítsák. Továbbra is önállóan, saját hatáskörük­ben oldják meg a termelési feladatok legésszerűbb szerve­zését, a technikai, technológiai színvonal emelését. — Miben lesz még a salgó­tarjániaknak nagyobb önálló­ságuk? — A szükséghez mérten tovább bővítjük a salgótarjá­ni gyár hatáskörét is. Hogy milyen területen, azt még most nem tudom megmondani, mi­vel még nem Ismeretesek min­den vonatkozásban azok a le­hetőségek, amelyek a vállalat és ezen belül a gyárak hatás­körét pontosabban meghatá­rozzák. Most folyik a gazdasá­gi bizottsági határozatok fel­dolgozása. Delegációk járnak üzletkötés céljából Kanadában, Spanyolországban, Marokkó­ban, Indiában. A szénbányá­szat visszafejlesztése következ­tében, éves termelési érté­künknek csak 52,5 százalékát alkotják a bányaberendezések. Kénytelenek vagyunk más, új termékek gyártását meghono- sftanl. Az előzetes tapasztala­tok azt mutatják, hogy gyárt­mányaink nagysága a jövőben tovább emelkedik. Kikötői hi­dakat, darukat, berakókat kell gyártani. Hozzákezdünk az 1200-as szállítószalag előállítá­sához is. Hogy a megnövekedett fel­adatokból mi hárul a salgótar­jániakra, arról a gyár igazga­tója közvetlenül értesül, mivel tagja az igazgató-tanácsnak. A kiadott központi rendelkezé­sekkel szemben neki is van vétójoga. Addig azonban az utasításokat, intézkedéseket végre kell hajtani, amíg meg nem változtatjuk. Tudjuk, hogy örök érvényű rendeletek nincsenek, ezért szívesen ve­szünk minden olyan gondolatot a salgótarjáni gyár vezetőitől és dolgozóitól, legyen az terv, elképzelés, vagy javaslat, amely hatékonyabbá teszi a termelést, megkönnyíti a köz­ponti irányítást, vezetést. — Az előbb említett hatás­körök mennyiben térnek el a többi gyárétól? — Teljesen azonosak. Elté­rés csupán annyiban jelentke­Két hete vagyok Balassa­gyarmaton. Ismerkedem ezzel a különös, számomra még sok érdekességet rejtő Ipoly-parti várossal. Jártam a Süvitőn, ahol télen kemény szelek jár­ják a táncot, megnéztem a KISZ-lakótelepet, a modern pedagóguslakásokat. Az óváros hangulata is megkapó, csak­úgy, mint a hulló levelek a Palóc-ligetben, vagy az ősz­szel még dacoló platánsorok az Ady Endre úton. A város határában buldózerek gyalul­ják a földet, írják a város új történelmét. Itt épül a kábel­gyár. . Bevallom: az itt töltött idő alatt nem a századvégi pati­nás házak emléktáblái, a tör­ténelmi levegő kapott meg, hanem a jelen, s ennek is egyik formálója: Balassagyar­mat fiataljai. Köztük voltam. KISZ-esek, katonák, úttörők, középiskolások, s hogy róluk írok ezt nemcsak azért teszem, mert én is fiatal vagyok, ha­nem az idősebb korosztály mellett bennük látom azt az erőt, amely Balassagyarmat előretörésében jelentős szere­pet kap. * A közelmúltban a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Balassa­gyarmati Telepének egyik emeleti üzemében rögtönzött .ünnepség volt. Álltak <j gépek, fél órára szünetelt a munka. zik. hogy másutt nem építünk új bányagépgyárat. De itt is csak az alapvető fontos kérdé­sekben tartjuk fenn magunk­nak az intézkedés jogát. Az építkezés napi problémájának megoldása továbbra is a gyár vezetőire hárul. ök tudják, mit hogyan lehet a legeredmé­nyesebben megoldani. — Sóba került még, hogy a leadott hatáskör több-e vagy kevesebb, mint amennyit ed­dig a salgótarjániak kértek? — Kevesebb. Nemcsak Sal­gótarjánban, hanem a többi gyárunkban is van olyan tö­rekvés, hogy minden vonatko­zásban vállalati feladatokat oldjanak meg a vezetők. Két szemlélet ütközik itt egymás­sal. A vállalati és a gyári. Az utóbbi figyelmen kívül hagy­ja, hogy a vállalatnak négy gyára és a központja képez egy gazdasági egységet, hogy a központban tudják legjobban meghatározni — a gyár kép­viselőinek bevonásával — ml a legjobb a vállalat minden dolgozójának. Itt áll rendelke­zésre a legtöbb információ an­nak eldöntésére, hogy a táv­lati feladatok milyen módon oldhatók meg a legeredménye­sebben. Szeretném hangsúlyoz­ni: mi nem felügyeleti ható­ságai vagyunk a salgótarjáni gyárnak, hanem szerves része a négy egységnek. ,Ha Salgó­tarjánban okosabbat, célrave­zetőbbet mondanak a mi el­képzeléseinknél, szívesen fel­használjuk. Adódhatnak olyan esetek is, amikor egy-egy ja­vaslat, vagy észrevétel jó, de nem lehet általánosítani, mert speciálisan csak egy gyárra jellemző, ott érvényes. Ebben az esetben azt mérlegeljük, indokolt-e a kivétel alkalma­zása — fejezte be a beszélge­tést Majorosi József vezérigaz­gató. Nem volt ünnepi beszéd, vi­rágcsokor sem, mégis szoron­gás volt a teremben. Szakmun­kás-bizonyítványt kapott a vállalat 60 fiatal dolgozója, hatvan lány. Egyévi kemény tanulás után hivatalosan is munkások let­tek. Nem nagy dolog ez más­hol, de Balassagyarmaton igen. A város történetében arra még nem volt példa, hogy egyszer­re hatvanon kaptak volna szakmunkás-bizonyítványt. Megilletődött volt a kézfogás. Tudták, hogy sokat várnak tőlük, azok, akik egyengették útjukat, segítették őket a ta­nulásban. Másnap elkezdődött a mun­ka. A városban a 4,5 ezer munkás mellé ők hatvanon is feliratkoztak. Ha kicsiben is, de ez is történelem. * A Fegyveres Erők Napjára alaposan felkészültek Balassa­gyarmat fiataljai. A városi KISZ-bizottság a határőrség­gel karöltve olyan programot dolgozott ki, amelyet sokáig emlegetnek még. A város ha­tárában harcászati bemutató volt, amelyet mintegy 200 fia­tal tekintett meg. Sokan bi­zony ámultak, mert eddig csak filmen láttak harci eseményt. Milyen is egy laktanya belül­ről? Egyáltalán nem olyan, ahogy a nagyapák mesélnek róla. Erről győződött meg az Gazdag búzatermés A Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társasá­gának Borsod megyei szerve­zete nemrégiben meghívta az ország talajvédelmi szakembe­reit és a lejtős területeken gazdálkodó termelőszövetke­zetek elnökeit, agronómusait. A meghívott szakemberek meg­vitatták a fancsali Egyetértés Termelőszövetkezet területén eddig alkalmazott talajvédelmi munkák eredményeit, vala­mint a lejtős területeken ki­alakítandó nagyüzemi gyümöl­csösök talajvédelmét. A tanácskozás résztvevőit Szalipszky András, a fancsali tsz elnöke tájékoztatta az el­múlt nyolc év munkájáról. A gazdaság erősen lejtős terüle­ten helyezkedik el, és így az erózió pusztítása igen nagy. A talajpusztulás, a tápanyag­veszteség, valamint a vízvesz­teség jelentős károkat okozott. A termelőszövetkezet vezetősé­ge látva a nehézségeket és adottságokat, elhatározta: rátér a talajvédő gazdálkodásra. Ebben az elhatározásukban segitette őket a járási és me­gyei szakvezetés, valamint a tudományos szakemberek. Az OMMI által elkészített üzemi talajvédelmi terv alapján 1961-ben kezdődött a munka. A kivitelezéshez szükséges anyagi fedezet 50 százalékát vállalta a termelőszövetkezet hitel formájában, míg a másik 50 százalékot az állam bizto­sította vissza nem térítendő állami dotációból. Szalipszky András elmondot­ta, hogy a helyes tábiásítás, szintvonal menti művelés, al­talajlazítás, helyes vetésforgó kialakításának eredményei alapján évről évre emelked­tek a termésátlagok. Az idén már volt olyan táblájuk, ame­lyen búzából 24,6 mázsa volt az átlag holdanként, de az egész üzem területének átla­a, mintegy félezer fiatal, aki meglátogatta a határőrség laktanyáját. Záporoztak a kér­dések az autóparknál, a hír­adóegység tantermeiben, a fegyverszobában, még a konyhán is. A fiúk voltak az érdeklődőbbek. S amikor a katonák megkérdezték tőlük: és ti mikor jöttök?, éppen a látottak miatt határozottan mondták az időpontot. És a lányok? Nem hitték el, még akkor sem, amikor ott álltak a lakószobákban, hogy egy katona ágya olyan, amilyen a tisztes iskolásoké. Különösen akkor csodálkoztak el, amikor megtudták, hogy az „ágycsiná- lás” öt perc alatt történik. * Jártam a város legrégibb ál­talános iskolájában, a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskolá­ban. Ott szorongtak a tanulók a tornateremben, ünnepi csa­patgyűlés volt. Magnószalagon Lenin hangját hozta a Bajcsy úti iskola küldöttsége. Másnap kiállításon mutatták be azokat az emléktárgyakat, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére készítettek és el­küldik szovjet pajtásaiknak. Az iskola úttörőcsapata az év­forduló tiszteletére jubileumi kupát alapított, és versenyre hívta a város öt másik úttörő- csapatát. gában is 18 mázsás holdan­ként búzatermést takarítot­tak be. Ezek az eredmények rekor­dok ezen a vidéken, mert a talaj védő gazdálkodást meg­előzően már a 12 mázsás hol­danként búzatermés is nagy­nak volt mondható. A búzá­hoz hasonlóan holdanként 5— 6 mázsával emelkedett az ár­patermés is. Vagy például a jelenleg betakarítás alatt ál­ló cukorrépánál, az eddigi adatok alapján 30—40 mázsá­val nagyobb a termés holdan­ként, mint a szomszédos terü­leteken, hasonló adottságok mellett. Helyes tereprendezés Dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár a gyümölcsösök talajvé­delméről tartott előadást. Elő­adásában kiemelte, hogy a lej­tős területeken a lejtő felső szakaszán a lefolyó víz követ­keztében vízhiány áll be, míg a völgyekben vízbőség. Ugyanakkor a lemosott talaj helyén igen jelentős mennyi­ségben találunk tápanyagvesz­teséget is, amely a terület el­szegényedését eredményezi. Ezek a tényezők érzékenyen érintik a lejtős területeken gazdálkodók eredményeit, s ez természetesen vonatkozik a gyümölcsös területekre is. To­vábbiakban hangsúlyozta, hogy a helyes talajvédelemmel ma már nemcsak a szántóföl­di növényeknél érhetünk el jelentős eredményeket, hanem a gyümölcsös területeknél is. mint azt a fancsali példa is jól bizonyítja. A korábban sertéslegelőnek használt meredek lejtőn — amely számtalan vízmosással volt átszabdalva —, mint ér­téktelen területen gyümölcsöst próbáltak kialakítani. E mun­kához a termelőszövetkezet vezetősége és tagsága a tu­dományos szakemberek támo­Mindenütt fiatalok. A városi szavalóverseny selejtezőit ok­tóber 10-ig rendezték meg a középiskolai és az üzemi KISZ-alapszervezeteknél. A döntőt, csakúgy, mint a ,,Ki tud többet a Szovjetunióról?" vetélkedőt a félévszázados év­forduló tiszteletére rendezik Balassagyarmaton. Készülnek az irodalmi szín­padok is, a novemberben sor­ra kerülő III. Balassagyarmati Irodalmi Színpadi Napokon három városi irodalmi színpad mutatja be műsorát. Mindhá­rom: a Szántó, a Balassai gim­názium és a Madách Imre iro­dalmi színpad is fiatalokból áll. Nem rivalizálás, de egész­séges versengés jellemzi az együttesek munkáját. * Az Ipoly-presszóban, ahol a városba érkező idegen az uta­zás fáradalmai után kávéval frissítheti magát, a falon egy palóc kislány mosolyog a ven­dégre. Kedves, hamiskás a mo­solya. Vajon min mosolyog? Azokon, akik betérnek a vá­rosban töltött pár óra után a presszóba és villámgyorsan vé­leményt mondanak a városról, a fiatalokról. Ezek nem isme­rik őket. A balassagyarmati fiatalokat, akik az idősebbek­kel egy sorban dolgoznak, ter­veznek és formálják a jövőt. Szokács László gatását kérték, és együttesen elhatározták e lejtős terület hasznosítását gyümölcsössel. Bármennyire is Valótlannak tűnt ez akkor, a szorgalmas es kitartó munka eredményeként ma már termő gyümölcsössel rendelkeznek. Igaz, hogy e terület tereprendezési költsé­gei igen magasak voltak, és ezért a termelőszövetkezet ve­zetősége kezdetben csak 60 holdon végzett ilyen irányú munkát. A tudományos kutatás ered­ményekéit később a termelő­szövetkezet folytatta a terep- rendezést és telepítést, de most már sokkal olcsóbban, és az üzemi lehetőségekhez mérten kedvezőbb körülmé­nyek között. Gyümölcsösök a teraszon Zsoldos László egyetemi ad­junktus a gyümölcsösben is­mertette az egyszerű eszkö­zökkel és az üzemi kereteken belül is alkalmazható terep- rendezést és teraszépítést. Zsoldos László ágyeke alkal­mazásával 8—10 méter szé­les teraszokat alakított ki, úgy, hogy az ekével a lejtő irányában forgatta a földet. A tíz—tizenkétszeres átszántással létrehozott sáncok lapja már elérte a „közel-vízszintest”, melynek eredményeként e sánclapok a jelenleg alkalmaz­ható mezőgazdasági gépekkel már művelhetők, vagyis a nagyüzemi telepítés követel­ményeinek megfelel. A Zsol­dos által kialakított sáncoknál a földmozgatás köbméteren­ként (üzemi költség) 2—2,5 fo­rintba került, míg ugyanez a munka vállalati szinten elérte a 16—17 forintot. Az egy hold terület teraszolása és terep- rendezési költségei a jelenlegi adatok szerint nem haladták túl a 2 100—2 600 forintot. Zsoldos László az általa ki­alakított teraszokra törpe-ala­nyon alma telepítését javasol­ta. A jelenlevők a negyedik évben levő almatelepítést szemlélték meg, és egyöntetű­en megállapítható volt, hogy már most fánként 20—25 ki­ló termést biztosít, amelyet ha holdra számítunk át, megkö­zelíti a 100—120 mázsa hol­danként! almatermést. Az alacsony tereprendezési és sáncolási költségek a vár­ható jövedelemmel szembeál­lítva jól bizonyítják, hogy lej­tős területeken az okszerűen kialakított és üzemi költségek­kel létrehozott gyümölcsösök telepítése jövedelmező, és a lejtős területek gazdálkodásá­ban ezek létesítése indokolt. Ezt követően a jelenlevő szakemberek széles körben vitatták meg a fancsali Egyet­értés Tsz-ben látottakat is. Egyöntetű volt az a vélemény, hogy lejtős területeken is le­het, sőt kell foglalkozni a gyü­mölcsösök telepítésével és azok okszerű talajvédelmével. A fancsali példán keresztül a jelenlevők közül többen olyan álláspontra jutottak, hogy a maguk területén hasonló fel­tételek mellett megpróbálnak lejtős területen gyümölcsöst kialakítani. Nógrádban is lehel A fancsali példa iránymuta­tó lehet Nógrád megye terü­letére is, hiszen a megyében igen nagy kiterjedésben ta­lálunk olyan rossz minőségű, déli fekvésű lejtőket, amelye­ken helyes tereprendezéssel és teraszolással megfelelő gyü­mölcsöst lehetne létrehozni. Ehhez természetesen az szük­séges, hogy mind a helyi szak­emberek, a termelőszövetkezet vezetői, mind a tanácsi szer­vek támogassák a kezdemé­nyezést, még ha a kezdeti időszakban csak mintaüzeme­ket hoznak is létre. Duck Tivadar tudományos munkatárs Vcnesz Károly Szék a balaiiagija nn a ti (fiatalok

Next

/
Thumbnails
Contents