Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-11 / 240. szám
1067 október t!„ éteren Aft 3 í általait — gyári szemléiéi A központ és a gyár viszonya az új mechanizmusban Beszélgetés az OBV vezérigazgatójával Tan ii Ilin In iik a tapasztalatokból Talajvédelmi tanácskozás fa a csaton Néhány nappal ezelőtt országos talajvédelmi tapasztalat- csere zajlott le Fancsalon, ahol a résztvevők megtekintették a hazánkban folyó talajvédelem kezdeti eredményeit. Erről tájékoztatjuk most olvasóinkat, a szakembereket, tsz-vezető- ket, mivel á fancsali határban látottak és hallottak hasznos tapasztalatokkal szolgálhatnak nálunk is a talajvédelemhez. Régi keletű probléma, s időnként felmerül a sokat vitatott kérdés: miként alakul majd a vállalati központok és gyárak — korábban gyáregységek — kapcsolata az új gazdasági mechanizmusban. A Salgótarjáni Bányagépgyárban ilyen véleményt hallottunk: — mindent a központ intéz nálunk 1 Ez sarkallt arra, hogy felkeressük a vállalat vezérigazgatóját, Majorosi Józsefet és megtudjuk tőle a központ álláspontját. Arra a kérdésre, milyennek tartja a központ és a salgótarjáni gyár kapcsolatát, a következőket válaszolta: — Jónak. Lelkes, szorgalmas, jól dolgozó, fegyelmezett kollektíva a salgótarjáni. Eddig minden termelési mutatót teljesítettek, ezzel hozzájárultak, hogy az Országos Bányagépgyártó Vállalat, a népgazdaság által előírt kötelezettségének maradéktalanul eleget tegyen. Hogy Salgótarjánban gyakrabban járunk mint a többi gyárban, annak oka, hogy új üzemet építünk, a ez sok problémával jár. A magunk részéről jobb kapcsolatot nem is kívánunk. Ha nekünk van problémánk, mi megyünk, ha az ottani vezetőknek van gondjuk, bajuk, ők jönnek és azzal tárgyalnak akivel akarnak. Amennyiben nem kapnak kielégítő választ, információt, vagy a hozott intézkedésekkel nincsenek megelégedve, hozzám fordulnak. Egyébként a gyár vezetőinek nípcs előírva, hogy a termelésnél jelentkező problémákat hogyan oldják meg, kivel, miként tárgyaljanak, hová menjenek tapasztalatcserére. Csupán a végzett munka eredményét kérjük számon. A mi feladatunk, hogy a gyárakat ellássuk munkával, tőlük viszont — Így a salgótarjániaktól is — a kiadott utasítások végrehajtását, a munka pontos elvégzését kérik számon. — Ez azt jelenti, hogy a gyár vezetői az idén nem kaptak új hatáskört? — Ennek megítélésénél a következőkből helyes kiindulni. Az új mechanizmusban a vállalat — központ — lesz továbbra is a jogi személy. Ez azt jelenti, hogy a jogokat, kötelezettségeket minden szinten a vállalatot képviselő központi szervek gyakorolják, illetve vállalják. Budapesten marad 1968-ban is a fejlesztési munka, itt alakítjuk ki a gazdaságossági szempontokat, oldjuk meg a számításokat, innen irányítjuk az értékesítést, az anyaggazdálkodást. (Kivételt képeznek azok a beszerzések, amelyeket célszerűségi szempontok a gyárak hatáskörébe utalnak.) Megmarad a központi jogi képviselet és a beruházási tevékenység. Mindezeken belül, ha szükségét látjuk, bizonyos feladatokat véglegesen, vagy időlegesen a salgótarjáni gyár hatáskörébe utalunk. Ilyen szervezeti tevékenység mellett Is több területen növeltük a salgótarjániak önállóságát. Teljes jogot kaptak a jutalmazásban, a premizálásnál, a korábbi Időszakhoz képest Jelentősen csökkentettük a kötelezően előírt, diktált mutatók ^zámát. A béreknél csak keretet állapítottunk meg, a felhasználás módját a gyárvezetői a párt- és a szakszervezettel egyetemben saját maguk alakították ki oly módon, hogy azok a termelési feladatok leghatékonyabb megoldását biztosítsák. Továbbra is önállóan, saját hatáskörükben oldják meg a termelési feladatok legésszerűbb szervezését, a technikai, technológiai színvonal emelését. — Miben lesz még a salgótarjániaknak nagyobb önállóságuk? — A szükséghez mérten tovább bővítjük a salgótarjáni gyár hatáskörét is. Hogy milyen területen, azt még most nem tudom megmondani, mivel még nem Ismeretesek minden vonatkozásban azok a lehetőségek, amelyek a vállalat és ezen belül a gyárak hatáskörét pontosabban meghatározzák. Most folyik a gazdasági bizottsági határozatok feldolgozása. Delegációk járnak üzletkötés céljából Kanadában, Spanyolországban, Marokkóban, Indiában. A szénbányászat visszafejlesztése következtében, éves termelési értékünknek csak 52,5 százalékát alkotják a bányaberendezések. Kénytelenek vagyunk más, új termékek gyártását meghono- sftanl. Az előzetes tapasztalatok azt mutatják, hogy gyártmányaink nagysága a jövőben tovább emelkedik. Kikötői hidakat, darukat, berakókat kell gyártani. Hozzákezdünk az 1200-as szállítószalag előállításához is. Hogy a megnövekedett feladatokból mi hárul a salgótarjániakra, arról a gyár igazgatója közvetlenül értesül, mivel tagja az igazgató-tanácsnak. A kiadott központi rendelkezésekkel szemben neki is van vétójoga. Addig azonban az utasításokat, intézkedéseket végre kell hajtani, amíg meg nem változtatjuk. Tudjuk, hogy örök érvényű rendeletek nincsenek, ezért szívesen veszünk minden olyan gondolatot a salgótarjáni gyár vezetőitől és dolgozóitól, legyen az terv, elképzelés, vagy javaslat, amely hatékonyabbá teszi a termelést, megkönnyíti a központi irányítást, vezetést. — Az előbb említett hatáskörök mennyiben térnek el a többi gyárétól? — Teljesen azonosak. Eltérés csupán annyiban jelentkeKét hete vagyok Balassagyarmaton. Ismerkedem ezzel a különös, számomra még sok érdekességet rejtő Ipoly-parti várossal. Jártam a Süvitőn, ahol télen kemény szelek járják a táncot, megnéztem a KISZ-lakótelepet, a modern pedagóguslakásokat. Az óváros hangulata is megkapó, csakúgy, mint a hulló levelek a Palóc-ligetben, vagy az őszszel még dacoló platánsorok az Ady Endre úton. A város határában buldózerek gyalulják a földet, írják a város új történelmét. Itt épül a kábelgyár. . Bevallom: az itt töltött idő alatt nem a századvégi patinás házak emléktáblái, a történelmi levegő kapott meg, hanem a jelen, s ennek is egyik formálója: Balassagyarmat fiataljai. Köztük voltam. KISZ-esek, katonák, úttörők, középiskolások, s hogy róluk írok ezt nemcsak azért teszem, mert én is fiatal vagyok, hanem az idősebb korosztály mellett bennük látom azt az erőt, amely Balassagyarmat előretörésében jelentős szerepet kap. * A közelmúltban a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Balassagyarmati Telepének egyik emeleti üzemében rögtönzött .ünnepség volt. Álltak <j gépek, fél órára szünetelt a munka. zik. hogy másutt nem építünk új bányagépgyárat. De itt is csak az alapvető fontos kérdésekben tartjuk fenn magunknak az intézkedés jogát. Az építkezés napi problémájának megoldása továbbra is a gyár vezetőire hárul. ök tudják, mit hogyan lehet a legeredményesebben megoldani. — Sóba került még, hogy a leadott hatáskör több-e vagy kevesebb, mint amennyit eddig a salgótarjániak kértek? — Kevesebb. Nemcsak Salgótarjánban, hanem a többi gyárunkban is van olyan törekvés, hogy minden vonatkozásban vállalati feladatokat oldjanak meg a vezetők. Két szemlélet ütközik itt egymással. A vállalati és a gyári. Az utóbbi figyelmen kívül hagyja, hogy a vállalatnak négy gyára és a központja képez egy gazdasági egységet, hogy a központban tudják legjobban meghatározni — a gyár képviselőinek bevonásával — ml a legjobb a vállalat minden dolgozójának. Itt áll rendelkezésre a legtöbb információ annak eldöntésére, hogy a távlati feladatok milyen módon oldhatók meg a legeredményesebben. Szeretném hangsúlyozni: mi nem felügyeleti hatóságai vagyunk a salgótarjáni gyárnak, hanem szerves része a négy egységnek. ,Ha Salgótarjánban okosabbat, célravezetőbbet mondanak a mi elképzeléseinknél, szívesen felhasználjuk. Adódhatnak olyan esetek is, amikor egy-egy javaslat, vagy észrevétel jó, de nem lehet általánosítani, mert speciálisan csak egy gyárra jellemző, ott érvényes. Ebben az esetben azt mérlegeljük, indokolt-e a kivétel alkalmazása — fejezte be a beszélgetést Majorosi József vezérigazgató. Nem volt ünnepi beszéd, virágcsokor sem, mégis szorongás volt a teremben. Szakmunkás-bizonyítványt kapott a vállalat 60 fiatal dolgozója, hatvan lány. Egyévi kemény tanulás után hivatalosan is munkások lettek. Nem nagy dolog ez máshol, de Balassagyarmaton igen. A város történetében arra még nem volt példa, hogy egyszerre hatvanon kaptak volna szakmunkás-bizonyítványt. Megilletődött volt a kézfogás. Tudták, hogy sokat várnak tőlük, azok, akik egyengették útjukat, segítették őket a tanulásban. Másnap elkezdődött a munka. A városban a 4,5 ezer munkás mellé ők hatvanon is feliratkoztak. Ha kicsiben is, de ez is történelem. * A Fegyveres Erők Napjára alaposan felkészültek Balassagyarmat fiataljai. A városi KISZ-bizottság a határőrséggel karöltve olyan programot dolgozott ki, amelyet sokáig emlegetnek még. A város határában harcászati bemutató volt, amelyet mintegy 200 fiatal tekintett meg. Sokan bizony ámultak, mert eddig csak filmen láttak harci eseményt. Milyen is egy laktanya belülről? Egyáltalán nem olyan, ahogy a nagyapák mesélnek róla. Erről győződött meg az Gazdag búzatermés A Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaságának Borsod megyei szervezete nemrégiben meghívta az ország talajvédelmi szakembereit és a lejtős területeken gazdálkodó termelőszövetkezetek elnökeit, agronómusait. A meghívott szakemberek megvitatták a fancsali Egyetértés Termelőszövetkezet területén eddig alkalmazott talajvédelmi munkák eredményeit, valamint a lejtős területeken kialakítandó nagyüzemi gyümölcsösök talajvédelmét. A tanácskozás résztvevőit Szalipszky András, a fancsali tsz elnöke tájékoztatta az elmúlt nyolc év munkájáról. A gazdaság erősen lejtős területen helyezkedik el, és így az erózió pusztítása igen nagy. A talajpusztulás, a tápanyagveszteség, valamint a vízveszteség jelentős károkat okozott. A termelőszövetkezet vezetősége látva a nehézségeket és adottságokat, elhatározta: rátér a talajvédő gazdálkodásra. Ebben az elhatározásukban segitette őket a járási és megyei szakvezetés, valamint a tudományos szakemberek. Az OMMI által elkészített üzemi talajvédelmi terv alapján 1961-ben kezdődött a munka. A kivitelezéshez szükséges anyagi fedezet 50 százalékát vállalta a termelőszövetkezet hitel formájában, míg a másik 50 százalékot az állam biztosította vissza nem térítendő állami dotációból. Szalipszky András elmondotta, hogy a helyes tábiásítás, szintvonal menti művelés, altalajlazítás, helyes vetésforgó kialakításának eredményei alapján évről évre emelkedtek a termésátlagok. Az idén már volt olyan táblájuk, amelyen búzából 24,6 mázsa volt az átlag holdanként, de az egész üzem területének átlaa, mintegy félezer fiatal, aki meglátogatta a határőrség laktanyáját. Záporoztak a kérdések az autóparknál, a híradóegység tantermeiben, a fegyverszobában, még a konyhán is. A fiúk voltak az érdeklődőbbek. S amikor a katonák megkérdezték tőlük: és ti mikor jöttök?, éppen a látottak miatt határozottan mondták az időpontot. És a lányok? Nem hitték el, még akkor sem, amikor ott álltak a lakószobákban, hogy egy katona ágya olyan, amilyen a tisztes iskolásoké. Különösen akkor csodálkoztak el, amikor megtudták, hogy az „ágycsiná- lás” öt perc alatt történik. * Jártam a város legrégibb általános iskolájában, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Ott szorongtak a tanulók a tornateremben, ünnepi csapatgyűlés volt. Magnószalagon Lenin hangját hozta a Bajcsy úti iskola küldöttsége. Másnap kiállításon mutatták be azokat az emléktárgyakat, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére készítettek és elküldik szovjet pajtásaiknak. Az iskola úttörőcsapata az évforduló tiszteletére jubileumi kupát alapított, és versenyre hívta a város öt másik úttörő- csapatát. gában is 18 mázsás holdanként búzatermést takarítottak be. Ezek az eredmények rekordok ezen a vidéken, mert a talaj védő gazdálkodást megelőzően már a 12 mázsás holdanként búzatermés is nagynak volt mondható. A búzához hasonlóan holdanként 5— 6 mázsával emelkedett az árpatermés is. Vagy például a jelenleg betakarítás alatt álló cukorrépánál, az eddigi adatok alapján 30—40 mázsával nagyobb a termés holdanként, mint a szomszédos területeken, hasonló adottságok mellett. Helyes tereprendezés Dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár a gyümölcsösök talajvédelméről tartott előadást. Előadásában kiemelte, hogy a lejtős területeken a lejtő felső szakaszán a lefolyó víz következtében vízhiány áll be, míg a völgyekben vízbőség. Ugyanakkor a lemosott talaj helyén igen jelentős mennyiségben találunk tápanyagveszteséget is, amely a terület elszegényedését eredményezi. Ezek a tényezők érzékenyen érintik a lejtős területeken gazdálkodók eredményeit, s ez természetesen vonatkozik a gyümölcsös területekre is. Továbbiakban hangsúlyozta, hogy a helyes talajvédelemmel ma már nemcsak a szántóföldi növényeknél érhetünk el jelentős eredményeket, hanem a gyümölcsös területeknél is. mint azt a fancsali példa is jól bizonyítja. A korábban sertéslegelőnek használt meredek lejtőn — amely számtalan vízmosással volt átszabdalva —, mint értéktelen területen gyümölcsöst próbáltak kialakítani. E munkához a termelőszövetkezet vezetősége és tagsága a tudományos szakemberek támoMindenütt fiatalok. A városi szavalóverseny selejtezőit október 10-ig rendezték meg a középiskolai és az üzemi KISZ-alapszervezeteknél. A döntőt, csakúgy, mint a ,,Ki tud többet a Szovjetunióról?" vetélkedőt a félévszázados évforduló tiszteletére rendezik Balassagyarmaton. Készülnek az irodalmi színpadok is, a novemberben sorra kerülő III. Balassagyarmati Irodalmi Színpadi Napokon három városi irodalmi színpad mutatja be műsorát. Mindhárom: a Szántó, a Balassai gimnázium és a Madách Imre irodalmi színpad is fiatalokból áll. Nem rivalizálás, de egészséges versengés jellemzi az együttesek munkáját. * Az Ipoly-presszóban, ahol a városba érkező idegen az utazás fáradalmai után kávéval frissítheti magát, a falon egy palóc kislány mosolyog a vendégre. Kedves, hamiskás a mosolya. Vajon min mosolyog? Azokon, akik betérnek a városban töltött pár óra után a presszóba és villámgyorsan véleményt mondanak a városról, a fiatalokról. Ezek nem ismerik őket. A balassagyarmati fiatalokat, akik az idősebbekkel egy sorban dolgoznak, terveznek és formálják a jövőt. Szokács László gatását kérték, és együttesen elhatározták e lejtős terület hasznosítását gyümölcsössel. Bármennyire is Valótlannak tűnt ez akkor, a szorgalmas es kitartó munka eredményeként ma már termő gyümölcsössel rendelkeznek. Igaz, hogy e terület tereprendezési költségei igen magasak voltak, és ezért a termelőszövetkezet vezetősége kezdetben csak 60 holdon végzett ilyen irányú munkát. A tudományos kutatás eredményekéit később a termelőszövetkezet folytatta a terep- rendezést és telepítést, de most már sokkal olcsóbban, és az üzemi lehetőségekhez mérten kedvezőbb körülmények között. Gyümölcsösök a teraszon Zsoldos László egyetemi adjunktus a gyümölcsösben ismertette az egyszerű eszközökkel és az üzemi kereteken belül is alkalmazható terep- rendezést és teraszépítést. Zsoldos László ágyeke alkalmazásával 8—10 méter széles teraszokat alakított ki, úgy, hogy az ekével a lejtő irányában forgatta a földet. A tíz—tizenkétszeres átszántással létrehozott sáncok lapja már elérte a „közel-vízszintest”, melynek eredményeként e sánclapok a jelenleg alkalmazható mezőgazdasági gépekkel már művelhetők, vagyis a nagyüzemi telepítés követelményeinek megfelel. A Zsoldos által kialakított sáncoknál a földmozgatás köbméterenként (üzemi költség) 2—2,5 forintba került, míg ugyanez a munka vállalati szinten elérte a 16—17 forintot. Az egy hold terület teraszolása és terep- rendezési költségei a jelenlegi adatok szerint nem haladták túl a 2 100—2 600 forintot. Zsoldos László az általa kialakított teraszokra törpe-alanyon alma telepítését javasolta. A jelenlevők a negyedik évben levő almatelepítést szemlélték meg, és egyöntetűen megállapítható volt, hogy már most fánként 20—25 kiló termést biztosít, amelyet ha holdra számítunk át, megközelíti a 100—120 mázsa holdanként! almatermést. Az alacsony tereprendezési és sáncolási költségek a várható jövedelemmel szembeállítva jól bizonyítják, hogy lejtős területeken az okszerűen kialakított és üzemi költségekkel létrehozott gyümölcsösök telepítése jövedelmező, és a lejtős területek gazdálkodásában ezek létesítése indokolt. Ezt követően a jelenlevő szakemberek széles körben vitatták meg a fancsali Egyetértés Tsz-ben látottakat is. Egyöntetű volt az a vélemény, hogy lejtős területeken is lehet, sőt kell foglalkozni a gyümölcsösök telepítésével és azok okszerű talajvédelmével. A fancsali példán keresztül a jelenlevők közül többen olyan álláspontra jutottak, hogy a maguk területén hasonló feltételek mellett megpróbálnak lejtős területen gyümölcsöst kialakítani. Nógrádban is lehel A fancsali példa iránymutató lehet Nógrád megye területére is, hiszen a megyében igen nagy kiterjedésben találunk olyan rossz minőségű, déli fekvésű lejtőket, amelyeken helyes tereprendezéssel és teraszolással megfelelő gyümölcsöst lehetne létrehozni. Ehhez természetesen az szükséges, hogy mind a helyi szakemberek, a termelőszövetkezet vezetői, mind a tanácsi szervek támogassák a kezdeményezést, még ha a kezdeti időszakban csak mintaüzemeket hoznak is létre. Duck Tivadar tudományos munkatárs Vcnesz Károly Szék a balaiiagija nn a ti (fiatalok
