Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-29 / 256. szám

1967. október 29.. vasárnap NÖCRÄÖ II Konyha Padlizsán Minden évben kapható a piacon a kis tökhöz hasonló, lilás színű tojásgyümölcs, a padlizsán. Valljuk meg őszin­tén, sokan még mindig ide­genkedünk ettől a zöldségtől. Basti: 5 kisebb érett padli­zsánt nagy kockákra vá­gunk. Vigyázzunk, hogy a padlizsán ne legyen keserű. Az érett padlizsánt arról is­merhetjük meg, hogy sötét színű és puha. A kockákra vá­gott padlizsánt besózzuk, és 2 óra hosszat állni hagyjuk. Egy edénybe belemetélünk három fej vöröshagymát, s ezen nagyobb kockákra vag­dalt sertéshúst párolunk. Az­után 2 kanál liszttel és piros­paprikává behintjük, és to­vább pároljuk. Végül hozzáke­verjük a felvagdalt padli­zsánt, egy gerezd apróra vag­dalt fokhagymát és 4 meghá­mozott paradicsomot. Szük­ség szerint vízzel feleresztjük, egy kevés zellerlevet, teszünk bele, s az egészet puhára pá­rol iuk. Burgonyával és ke­nyérrel tálaljuk. Padlizsán sajttal: A meghá­mozott padlizsánt fél cm vas­tag szeletekre vágjuk. Liszt­ben megforgatjuk, s nem túl erős tűzön olajban kisütjük. Azután néhány tojást re­szelt sajttal elhabarunk. Tep­sibe lerakunk egy sor padli­zsánt, erre tojásos sajtot ke­nünk, megint padlizsánt és így tovább. A tetejére padlizsán szeleteket rakunk, egy pohár tejben elkevert sűrített paradi­csomot öntünk rá, és sütőben megsütjük. Rizssel töltött padlizsán: Hozzávalók: 4 padlizsán, 15 dkg vöröshagyma, 10 dkg vaj vaw olaj, 5 dkg rizs, só, fe- keubors, zöldpetrezselyem. A megmosott padlizsánt hosszá­ban kettévágjuk, forró vízzel leforrázzuk, azután kivájjuk a közepét. A rizst a fonnyasz- tott hagymán megpároljuk, be­letesszük a padlizsán össze­vagdalt belsejét és a zöld­petrezselymet, majd megsóz­zuk, és jól összekeverjük. Azután megtöltjük vele a fél­bevágott padlizsándarabokat és olajon forró sütőben megsüt­jük. Cipődivat ­A cipővásárlásra szánt, il­letve költött pénz minden család kiadásaiban tetemes összeg havonta, évente. Cipőt viszonylag gyakran vásáro­lunk. Gyereknek — mert kinövi; felnőttnek — mert sl- koptatja, mert ilyen módon bő­víti ruhatárát, mert követni akarja a divat változásait. A cipő öltözködésünknek az a darabja, amiről a legtöbb zok­szót halljuk. Elégedetlen ve­le az ortopéd orvos — mert nem mindig felel meg a láb­egészségügy követelményei­nek; az ipari vezető — mert a formák sűrű változásának követése rontja a termelé­kenységet; a kereskedelem képviselője — mert gyártó és fogyasztó között őrlődve nem tudja pontosan felmérni az igényeket; a vásárló: mert nem azt kapja, amit keres, és mert ha megkapja, akkor sem olyan... Nem olyan kényel­mes. nem olyan tartós, mint amilyennek lennie kellene. Akárkivel beszélünk lábbe­li-problémákról, érveit meg­hallgatva igazat adunk neki. Kivételesen próbáljuk meg most egy régi szakember szemüvegén át nézni a cipő­problémát. A cipődivat egészségtelen Ezt ortopéd orvosok mond­ják — és igazuk van. A divat követésének igénye sokszor már a gyermeklábbelire is ki­terjed. S bár a nemrégiben befejeződött szakmai ellenőr­zés nyomán a gyermek kap- taíaformák 15 százalékát ki­vonták a forgalomból egész­ségügyi okok miatt! — még mindig kaphatók hegyes és keskenyorrú gyermekcipők, amelyek a gyerek puha lábát tönkreteszik. A hegyes cipőorr a felnőttek lá­bának is árt, hacsak nem ve­szik tudomásul, hogy az el­keskenyedő formából a lábuk­nál 15—30 milliméterrel na­gyobbat kell választaniuk. Így ugyan a középkor csőröscipő- divatja születik újjá, de ez legalább nem nyomorítja el a lábat. Cipő-KRESZ Hosszú idő óta most elő­ször tűnik a cipőforma olyan­nak, ami a lábegészségügy kö­vetelményeinek megfelel. Csakhogy: az ideálisnak mondható gavallérsarok hát­racsúszott — nem támaszt megfelelően, és a kényelmes, széles orr lapos — sokkal la­posabb, mint az átlag-láb nagyujja. A cipők hamar tönkremennek Ezt a panaszt két oldalról kell megvizsgálni. Anyák a gyerekeiken, kollégák, kollé­ganők egymáson figyelhetik meg, hogy azonos cipő egye­seknek a lábán tartós, máso­kén időnap előtt tönkremegy. A tartósság a rendeltetés- szerű használattól függ, szak­emberek esküsznek rá, hogy régen az olcsóbb, de a drágább cipők viselői is több gondot fordítottak lábbelijük megóvására. A vékony, ra­gasztott talpú körömcipőt az­előtt csakis alkalmi lábbeli­nek viselték. Esőben, hóban, a cipőt a férfiak kalobsnival, a nők gumicsizmával védték. Ma a kalocsni „cikis”, senki sem viseli, a csizmából a pá­rizsi velúr az ideál — ami nyugaton sem vízhatlan. A gyerekhócipőt, ami régen strandcikk volt a szaküzle­tekben, ma már vidéken is alig keresik. Mit várhatunk? A divat gyorsabb követé­sét, ami azonban nem mente­síti a vásárlókat, hogy meg­felelő alkalomra megfelelő ci­pőt válasszanak. A Cipő-KRESZ-t, amely a népszerű Textil-KRESZ-hez hasonlóan ad köziérthető ta­nácsot a cipő vásárlásához, vi­seléséhez. További szakosítást, ami bizonyíthatóan javítja, bővíti a választékot. Különösen so­kat várhatunk a hír szerint januárban nyíló gyermekcipő- szaküzlettől, ahol csak olyan lábbelik kerülnek forgalomba, amelyeknek viselésével az or­topéd orvosok is egyetértenek. Pataki Mária A nyaralóban egyszer oda­szalad hozzám Nyikitka, és azt kiabálja: — Papa, add vissza a húsvéti nyuszikat! Papa add vissza a húsvéti nyuszikat! Sehogy se értettem, hogy miféle húsvéti nyuszikat ad­jak neki vissza. Eszem ágában sem volt semmit visszaadni, nyulam meg egyáltalában nem Volt. — Mit beszélsz, Nyikitus- ka? — mondom neki, — mi bajod? Nvikitka meg most már zo­kogva követeli, adjam neki vissza a húsvéti nyuszikat. Akkor odajött a mama, és mindent megmagyarázott. Ki­sült, hogy a falusi gyerekek hoztak oda két kisnyulat: a kaszálón fogták. Nyikitka meg mindent összezavart. Azt akar­ta mondani: „Vedd meg tőlük a nyulakat” — és ehelyett azt mondta: „Add vissza a húsvéti nyuszikat!” No, megvettük a kisnyula- kai. megtartottuk. Csuda helyes kis jószágok voltak. Afféle bolyhos kis szőrcsomók. A fülük szétállt. a szemük óriási nagy, meleg­barna. A lábacskájuk meg olyan puha, mintha szőr pa­pucsban járnának. Etetni próbáltuk őket. Kí­náltuk fűvel — nem eszik. Tejet töltöttünk nekik egy kis tányérkába — a tejet sem isz- szák. Talán nem éhesek? De ha leraktuk őket a pad­lóra, egy lépést sem lehetett tőlük tenni. Egyenest a lá­bunkra ugrottak. Orrocskájuk­kal bökdösték a cipőnket, nyalogatták... Ügy látszik, az anyjukat keresték. Kitaláltuk ebből, hogy éhe­sek, de még nem tudnak en­ni. Szopósak. Akkor bejött a szobába Tom­ka a kutyánk, ö is szemügy­re akarta venni a nyuszikat. Azok meg, szegénykék, ráve­tették magukat. Tomkára, föl­másztak rá ... Tomka nagyot mordult, a fogát vicsorította, kiszaladt. Hogyan tápláljuk a kisnyu- lakat? Éhen halnak szegény­kék. Addig-addig törtük a fejün­ket, amíg kifundáltunk vala­mit. Elindultunk, hogy cica­dajkát keressünk nekik. A szomszéd ház előtt a ló­cán feküdt egy cica, a kölykeit szoptatta. Tarka cirmos volt, még az orra is három színben pompázott. Odacipeltük a nyuszikhoz, hű de nagyot fújt rájuk, na­gyot mordult, majdnem üvöl­tött. Csípje meg a kánya! Mentünk tovább, másik daj­kát keresni. Egy másik ház előtt a föld­padkán fekszik egy cica, szu­rokfekete, csak a mancsa fe­hér. Szépen dorombol, melen­getőzik a napocskán... De mikor fogtuk a nyuszikákat és melléje fektettük, egyszerre kieresztette mind a húsz kör­mét, és a szőre felborzolódott. Hiába, ez sem alkalmas daj­kának! Visszavittük. Harmadik macskát keres­tünk. Találtunk is, a falu legvé­gén. Szemre békés, kedves ál­lat volt. Csakhogy ez a kedves állat kis híján felfalta a sze­gény kis nyuszikáinkat. Mi­helyt meglátta őket kitépte magát a kezünk közül, és úgy vetette magát rájuk, rnint az egerekre. Nagy nehezen elvonszoltuk onnét, és kidobtuk az ajtón. A nyuszikáink talán éhen is Évszázados anyag, — korszerű torma Kevesen tudják, hogy az ólomkristály hazája — Anglia. Innen terjedt el a XVII. században, s nevét azért kapta mert az üvegben magas — 20—25 százalék az ólomtartalom. Ezért ez az üveg képlékeny, könnyebben csiszolható. Két­százötven évvel ezelőtt egy-egy dúsan díszített ólomkristály váza értéke vetekedett az aranytárgyakéval. Az iparművészek által tervezett ólomkristály egyik szép mo­dern példája a képen látható váza és hamuzó Varjú IVIá'heás Kék szilvákkal csókahad Csip, — csip, — csókát játszogat. A vevők tájékoztatására Minőség és méretdifferenciák A lakóház építkezések egyik legfontosabb alapanyaga a fenyőfűrészáru. E cikknél a minőség- és méretdifferenciák miatt többféle fogyasztói ár alkalmazására kerül sor. Az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség vizsgálatának tapaszta­lata alapján megállapítható, hogy egyes fenyőfűrészáruk nem a megfelelő áron kerül­nek értékesítésre. Éppen ezért célszerű, ha a vásárlók e cikk beszerzésénél elsősorban az áru osztályba sorolásánál uta­ló különböző színű jelzéseket — I. o. piros. II. o. kék, III. o. sárga, IV. o. fekete, V. o. jel­zés nélküli — kísérik figye­lemmel. mivel egy-egy osztály között köbméterenként jelen­tős az árkülönbözet. Az osz­tályra utaló színjelző táblá­zatnak minden építőanyag ér­tékesítésével foglalkozó telepen kint kell lennie. A faáru minőségét lerontó tényezők esetében egy—két osztállyal alacsonyabba kell sorolni azokat, amelveknek felülete kék-zöld színű, vagy penészes, súlyosabb esetek­ben ez átváltozik lila-vörös színűvé, amikor a fa belseje is megbetegszik. A fenyőfűrészáru beszer­zésénél még a kereszt és hossz­méret pontos felvételét is meg kell követelni. Hízott szőlőszemeket, Kóstolnak a verebek. A' gömbáru árának a meg­állapításánál, annak véko­nyabb végét kell lemérni és Varjú Mátyás felkiált: — Mit csináltok? Kárt! Csak kárt! ez képezi alapját az áru he­lyes fogyasztói árának kiala­\ Tolvaj népség Veletek, Egy tálból én nem eszek. S a szomszéd faluba szállt, Megdézsmálni a határt! Lelkes Miklós kításánál. A deszkák hosszmé­reténél 25 centiméterenként változnak az árkategóriák. Így például a 4,20 méteres desz­kát még 4 méteres árban kell megállapítani. ' GYERMEKEKNEK Elsősük Szemben az asztalnál ül egy kedves néni, mesét mesél nekünk, majd a nevünk kérdi. Ha megmondjuk szépen, annak örül nagyon, később Juci babám le is rajzolhatom. Aztán ha már sokat írtunk s beszélgettünk, sorbaállunk gyorsan, s hipp-hopp, hazamegyünk. SASS ERVIN _____________-__________ h altak volna, ha nem akad szerencsénkre még egy macs­ka — a negyedik. Ez a macs­ka maga jött el hozzánk. Azért jött, mert a kicsinyeit kereste. A kicsinyei elpusz­tultak, kereste őket faluszer- te ... Vörhenyes, girhes macs­ka volt, megetettük, megitat­tuk, az ablakpárkányra fek­tettük, és odavittük hozzá a nyuszikat. Előbb az egyiket, aztán a másikat. Odabújtak hozzá a kisnyu- lak, és azon nyomban szopni kezdtek, még cuppogtak is — megtalálták a te fecskét! A macska eleinte izgett-moz- gott, nyugtalankodott, de azu­tán nyalogatni kezdte a nyu­szikat, még dorombolt is hoz­zá. Ez pedig annyit jelent, hogy minden rendben van. Sok-sok napig szoptatta a cica a kisnyulákat. Az ablakpárkányon feküdt velük, az emberek pedig meg- megálltak az ablak előtt, ámuldoztak: — Ki látott ilyen csodát, nyulat szoptat a macska! Aztán fölcseperedtek a kis- nyulak, megtanultak füvet en­ni, és elszaladtak az erdőbe. Ott szabadabb az élet. A macska pedig új kiscicákat hozott a világra, azokat táp­lálta. ^ VÍZSZINTES: 1. Százhuszonöt éve elhunyt magyar Ázsia-kutató. (folyta­tása vízsz. 20). 10. Aranka. 11. Egyenget. 12. Vissza: dátum­rag. 14. Fizetési kötelezvény. 15. N. T. 16. Üreges test. 18. Hajó veszedelme. 19. Időhatá­rozó. 20. A vízsz. 1 folytatása. 22. Ókori nép. 23. Föld-fajta, 24. Szavazat. 25. öreg. 26. Juttatná. 28. E-vel végén Ib­sen hősnő. 29. Fogyaszd. 30. Növény. 32. R. N. 33. Azonos mássalhangzók. 35. „T” a Morse abc-ben. 36. Izgalom hatására a vérben halmozó­dik. 40. A vízsz. 1. nyugvó he­lye.. FÜGGŐLEGES: 1. Edény. 2, Helyhatározó. 3. Állat nyakára kerül. 4. Sporteszköz. 5. Szeretet jele. 6. Vaspálya. 7. O. M. 8. Tarka. 9. Roham. 13. Mólyíté. 14. Község megyénkben. 17. Ko­hászati eljárás. 18. Kacat. 19. Erős szél. 21. A fényérzékeny­ség egysége. 22. Halfajta. 24. Egy római ötös és két öt­százas. 25. Ritka női név. 26. Juttatna-e. 27. Férfinév. 28. Romániai város. 29. Táplál­kozna. 31. Keresztül. 33. Fele­ség. 34. Római hármas. 37. Azonos mássalhangzók. 38. Lili mássalhangzói. 39. Isme­retlen személy monogramja. Megfejtésül beküldendő a vízsz. 1. és 40. Múlt heti gy ermekre jtvé­nyünk helyes megfejtése: Ki mit tud a Szovjetunióról ve­télkedő. Könyvjutalmat * nyertek J Baksa Szabolcs KaraneskesziJ Sándor Gyula Nagybátony és Csirke Ibolya Somoskő. A könyveket postán küldj ülfi el! 1 .! 2 3 < 5 6 7 8 9~~| m 10 iái ; : « * mft wm s 15 18 Élt§ \9 20 21 jgP 22 í Igjjfi 23 24 1 WWM US £: . -V'.. 25 iplf 26 sn 27 28 29 sW- $ 30 31 32 33 34 1,1’' 35 36 37 58 39 m <0 IS

Next

/
Thumbnails
Contents