Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-03 / 233. szám
XOfiT október 3.. kedd 3 Segíteni a bajba jutott embertársakon A polgári védelem egészség ügyi szakaszainak versenye Salgótarjánban Az új mechanizmusbon 4 szakszervezetek felelősségéről Zászlókat lenget a szél a salgótarjáni BTC labdarúgó pályáján. A pálya négy különböző részén a rádiósok dolgoznak. — Itt Dandár ... itt Dandár. Ólommadár jelentkezzék. Vétel! — Itt Ólommadár... Itt Ólommadar, jelentkezik. Vétel! — A polgári védelem egészségügyi szakaszainak résztvevői a gyakorlat színhelye felé közelednek... Alig hangzik el a rádióadás, a pálya bejáratánál megjelennek az egyenruhába öltözött asszonyok, férfiak. Azok, akik fáradtságot nem ismerve készültek erre a találkozóra. A polgári védelem tisztjei, a Vöröskereszt aktívái, a körzeti orvosok készítették fel őket a vetélkedőre, hogy bizonyságot tegyenek arról: a hároméves kiképzési idő nem veszett kárba, az egészségügyi szakaszok tagjai felkészültek arra, hogy békében és rendkívüli esetben is segítsenek a bajba jutott embertársaikon. Nyolc szakasz — Zagy vápái- falva, Szécsény, Somoskőújfalu, Salgótarján—Csizmadiatelep, Nőtincs, Etes, Dejtár, Balassagyarmat — sorakozik fel az elnökség előtt. — Törzsparancsnok elvtárs... jelentem, hogy huszonnyolc fővel az egészségügyi szakaszok versenyére felvonultam. Aztán Géczi János, a Nóg- rád megyei Tanács VB elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka lép a mikrofon elé. — A nyolcvannégy órás kiképzés alatt a szakaszok tagjai sok mindent elsajátítottak, alapismereteket szereztek nemcsak az egészségügy, a biológia, de az atomfizika területén is. A tanulás, tudás és kiképzés azonban nem öncél, hanem magasabb célok érdekében történik. Különösen az önök kiképzésének célja magasztos: a bajba jutott embertársak megsegítése, szocialista hazánk védelmének erősítésé, — hangzik az ünnepi köszöntő. — A megyei, járási, városi Vöröskereszt szervezetek, az állami egészségügyi szolgálattal karöltve igyekeztek mindent megtenni, hogy az egészségügyi szakaszok kiképzése jói sikerüljön, és az egészségügy feladatainak segítésére minden körzeti orvos mellett egészségügyi ismeretekkel rendelkező bázis alakuljon ki, amely nemcsak rendkívüli feladatok esetén, hanem a mindennapi munkában is segítséget ad népünk egészségügyi kultúrájának javításához. Ez a verseny hivatott eldönteni, hogy a megyében melyik sza-' kasz sajátította el a legtöbb elméleti és gyakorlati tudást, melyilenek a tagjai vettek részt legszervezettebben a kiképzésben — mondja Géczi János elvtárs. Megtörténik a szakaszok sorsolása, s megindul a gépezet. Három bizottság előtt vizsgáznak. Az egyes bizottságnál kérdést húznak a versenyzők. — Mik a korszerű Karcanyagok és milyen céllal alkalmazzák? — hangzik az első kérdés. — A korszerű harcanyagok közé soroljuk a sugárzó, a vegyi és a biológiai harcanyagokat. Célja, az emberek nagy tömegeinek elpusztítása — így a válasz. — Mi az egészségügyi alakulat rendeltetése? — olvassa a másik kérdést a versenyző. — Az egészségügyi alakulat rendeltetése az, hogy az ország fegyveres védelmének idején és más rendkívüli időszakban — elemi csapás, tömegszerencsétlenség, fenyegető járványok esetén az egészség- ügyi szolgálat szakegységeinek és intézményeinek segítségére legyenek. A kettes számú bizottságnál a felszereléseket „vételezik” a szakaszok tagjai. Gázálarc, gázvédő harisnya, hordágy és más fontos eszköz kerül az egészségügyiekhez. Közben elhangzik a parancs: atomcsapás ért egy területet, így a hármas számú bizottság előtt folytatódik a verseny. Gépkocsira ülnek az emberek. A kárterület előtt sárga zászlócskák mutatják: szeny- nyezett a terület. Gázálarcosok végeznek felderítést, majd megindul a mentés. „Sebesültek” kerülnek a hordágyakra. gyors légzést végeznek a betegeken, kötözik a nyílt sebeket, sínbe kerül a törött kar. Megyénk több vezetője megelégedéssel kíséri az egészség- ügyi szakaszok tagjainak versenyét. Eljött erre a vetélkeŰj műhely a város peremén \ Az utóbbi hetekben új feliratú szervizkocsi tűnt fel Salgótarjánban és a megye más helységeiben: az Irodagép- technika Vállalat megyei ki- rendeltségének autója. Még júliusban történt, hogy a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalat irodagép javító részlege kivált, s az ott dolgozó szakemberek az ITV alkalmazásába kerültek. A műszerészek a salgótarjáni városközpontban levő padlásszobábói Zagyvapálfalvára költöztek, ahol négy helyiségben rendeztek be a számukra műhelyt. Szeptember óta saját műhelyben dolgoznak a balassagyarmati műszerészek is. Az új kirendeltséget speciális szerszámokkal, készülékekkel, gépekkel, bőséges anyag-, és alkatrész-készlettel ruházták fel. Tevékenységüket budapesti tanulmányút előzte meg, a kirendeltség vezetőjét, Földi Istvánt a szolnoki kirendeltségre is elküldte új vállalata, tapasztalatok szerzése végett. Az ITV irodagép javító és karbantartó kirendeltségének bontakozó tevékenységére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a kezdeti hat főnyi személyzettel szemben ma tizennyolcán dolgoznak és szeptember hónapra már hetvenezer forint értékű javítást, karbantartást végeztek el — annyit amennyit azelőtt három hónapra szabtak. Eleinte négy hét volt általában egy irodagép nagyjavításának átfutási ideje, ezt három hétre csökkentették, de az a szándék, hogy még ennél is gyorsabban kielégítik megrendelőik igényeit. A jelenlegi karbantartás, a műhelyben és a helyszínen elvégzett javítások mellett jövőre, az elképzelés szerint, intézményekkel, vállalatokkal szerződést kötnek irodagépek folyamatos üzemben tartására. Szeretnék, ha a vállalatok házi műszerész részlegeket megszüntethetnék és a megye valamennyi jelentősebb üzemének, hivatalának irodagép javítását, üzemben tartását is elvégezhetnék. dőre Szoó Béla. az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Szalai Gáspár, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára. Budapesti érdeklődők is vannak. 'Dr. Matusek Lászlóné, a Vöröskereszt polgári védelme országos főelőadója, Fodor Gábor, a Vörös- kereszt Országos Tanácsának főelőadója is megelégedéssel nyugtázza az eredményeket, a szakaszok felkészültségét. A mentés azonban nem áll meg. Parancsok hangzanak. Az egészségügyiek pedig végrehajtják, felelősségteljesen. — Jó eredményeket várok — mondja Takács Ferenc alezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka. — A hároméves kiképzés alatt nagy segítséget kaptunk a vöröskeresztes aktíváktól, a körzeti orvosoktól. Az a véleményem, ütőképes, fegyelmezett egészségügyi szakaszokkal rendelkezünk. Dél felé jár az idő, amikor véget ér a verseny. Ünnepi eredményhirdetésre kerül sor. Szoó Béláné, a Vörös- kereszt megyei titkára örömmel adja át a győzteseknek járó jutalmat. Első Somoskőújfalu szakasza. Zagyvapál- falva a második, Etes a harmadik helyet szerezte meg. De kijár az elismerés a többieknek is, akik nagyszerű vetélkedőn, jó eredményekkel szerepeltek. — Itt Dandár... itt Dandár. Ölommadár jelentkezzék. Vétel! — Itt ólommadár... itt Ólommadár jelentkezik. Vétel. — Az egészségügyi szakaszok vetélkedője véget ért... Somogyvári László Az elmúlt időszakban nagymértékben megnőtt a dolgozók érdeklődése a szakszervezeti munka iránt. Egyszerű ennek a magyarázata, hiszen közismert, hogy a gazdaság- irányítás új rendszerében a szakszervezeti szervek útján valósul meg az üzemek, vállalatok társadalmi ellenőrzése, rajtuk áll, hogy a vezetés önállóságának növekedésével párhuzamosan, azt erősítve, bővüljön a demokratizmus és nem utolsó sorban azért, mert döntő szerepük lesz, hogy valóra váljon, amelyről a Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusán a legtöbb szó esett, és a beszámoló így fogalmazott meg: „Olyan szocializmust építünk, amely az emberért van, amely a tömegeket szolgálja, amelynek velejárója a dolgozó emberek jólétének, életszínvonalának rendszeres emelése, életének jobbá, szebbé tétele”. Nyilvánvaló, hogy a szak- szervezetekkel szemben támasztott követelmények miatt, a felelősségük jelentősen növekszik. A Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom fejlődésének olyan szakaszához értünk, amelyben új módon, önállóbban. alkotóbban és minden eddiginél nagyobb felelősséggel kell ellátni a dolgozók érdekében végzett munkát. Ezt az új helyzetet a gazdaságirányítási rendszer reformja igényli, és hatása elsősorban az üzemi szakszervezeti szerveknél jelentkezik. A dolgozók is azt várják az üzemek és vállalatok szakszervezeti szerveitől, hogy önállóan, sajátos szemszögből ítéljenek meg minden kérdést, és ezt az önálló álláspontot úgy képviseljék, hogy segítsék összehangolni az egyéni érdekekkel a társadalmi és csoportérdekeket. Nem lesz könnyű sajátos szemszögből vizsgálódni. A megszokottság millió szállal kapcsol a régi, elavult módszerekhez és formákhoz, s hogy mégis elszakadjanak ezek a szálak, annak egyetlen módszere a dolgozókkal való állandó és közvetlen kapcsolat, véleményük, javaslatuk, bírálatuk meghallgatása és megszívlelése. Képtelen lesz eredményes munkát végezni az a szakszervezeti bi- .zalmi, szb-, vagy szakszervezeti tanácstag, aki napi munkája közben nem támaszkodik az üzem dolgozóira, s nem hallgatja meg szavukat. Az elsőrendű felelősség azt a követelményt támasztja a szakszervezeti aktivistákkal szemben, hogy minden cselekedetükben éljenek a vállalati demokratizmussal és annak ezernyi módszerével, formájával, lehetőségével. Egy percig se feledjék, a gazdasági mechanizmus reformjából adódóan a döntések többsége vállalati szinten történik, és a többi között a gazdasági eredmény határozza meg az anyagi juttatások növekedésének mértékét., a szociális vívmányok továbbfejlesztését, az élet- és munkakörülmények rendszeres javítását is. A sajátos állásfoglalás kialakításához senki sem nélkülözheti a kollektíva tapasztalatait, a dolgozók hangulatát és jogos igényei figyelemmel kísérését. Az üzemi szakszervezeti testületek felelőssége nemcsak az élet- és munkakörülmények javításával, a dolgozók életszínvonalának növekedésével függ össze. A pártkongresszus, majd a Szakszervezetek XXI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítási reformmal együtt a szakszervezeteknek kell gondoskodni a dolgozók fokozottabb bevonásáról a termelésbe. a vezetésbe, a gazdálkodás millió gondjának a megosztásába. Jelentős szerep hárul rájuk, hogy érezze minden dolgozó: személyes ügye az üzem, a vállalat nyeresége, jövedelmezősége, eredményes munkája. A szakszervezetek felelőssége fokozódik azzal, hogy képviseletet kapnak az üzemi vezetők megítélésében, megerősítésében, sőt felmentésében. Abban is részt kell tehát vál- lalniok, hogy olyan vezetői munkastílus jusson érvényre, amely a legteljesebb önállóság mellett, számol a dolgozók alkotókészségével, tapasztalatával, termelési, sőt emberi ismeretével. Kölcsönös ez a felelősség, és alapja az eddiginél lényegesen hatékonyabb politikai nevelés, a szocialista tudat és a szocialista gondolkodás elmélyítése. Növekszik az üzemi szak- szervezeti szervek felelőssége a törvényességben is. Jogot biztosít majd erre a Munka Törvénykönyve és az, hogy rendkívüli esetekben élhetnek akár a vétózással is. Az üzemi törvényességet azonban elsősorban az jelenti, hogy részt vesznek a dolgozók jogait és kötelességeit szabályozó vállalati előírások, a kollektív szerződések megkötésében. Az üzemi szakszervezeti szerveknél mostanában a bővülő jogokról esik legtöbb szó, és ezt növelte a Munka Törvénykönyve tervezetének igen élénk vitája. Egy percre sem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a szakszervezeti munka a jövőben sem csak jogokból és kötelességekből, joggyakorlásból é* kötelességteljesítésből, hanem elsősorban politikai mozgalmi tevékenységből áll. A vállalati demokratizmus érvényesülése sem a szakszervezeti jogok biztosítását jelenti, csupán a tömegek közt végzett politikai munkát, a szocializmus építése érdekében végzett nevelő és mozgósító tevékenységet. Azokban az üzemekben, ahol kölcsönösen és szorosan kapcsolódik a kettő, bizonyos, hogy igen jó hatása lesz a dolgozók napi munkájára, a termelési tevékenység állandó javítására. K. A. Újra hizlalnak, de»,. A magyargéci termelőszövetkezet is azok közé a gazdaságok közé tartozik, amelyek tavaly felszámolták a sertéshizlalást. Az okok ismeretesek, takarmányhiány, árpolitikai gondok. Időközben azonban változtak az árak, s a tavalyi abraktakarmány- termés a vártnál jobban sikerült. Sok közös gazdaság zavarba jött, mert nem tudott átállni ismét a hizlalásra. A magyargéciek azonban — nagyon rugalmasan — ismét hozzáfogtak. A termelőszövetkezet vezetői tavaly süldőként értékesítették a kocák szaporulatát. Mert ebben a közös gazdaságban megtartották a kocákat. Sőt, mi több, a meglevő harminc darab koca közül tizenkettőt kiselejteztek, s helyette ugyanennyi előhasi kocát állítottak be. De erről beszéljen inkább Veres Márton elnök: — Sertéspárti vagyok — mondja mosolyogva — de pártosság ide-oda, nem volt mit adni a malacoknak. A kocák szaporulatát süldő korban eladtuk szabadpiacon. Az akkori körülmények erre kényszerítettek bennünket. Szép hasznot is hozott. A hizlalással kapcsolatos árváltozásokra számítottunk. Ezért nem értékesítettük a kocákat, hanem inkább erősítettük az állományt. Most viszont nem okozott gondot az első ötven darab malac hízóba állítása. Magyargécen hagyományos a sertéshizlalás. Szeretik, értenek is hozzá. Bizonyítja ezt az is, hogy 1964-ben ez a termelőszövetkezet nyerte el az Állami Biztosító tízezer forintos jutalmát. A sertéselhullás itt volt a legkisebb a megyében. Azonban minden hiába, ha nincs elegendő abraktakarmány. Ez a sajátos megyei gond jellemző erre a szövetkezetre is. Tavaly nagyobb termést takarítottak be. Ennek köszönhető, hogy az idén némi tartalékkal rendelkeznek. Bár az idei kilátások országszerte kedvezőtlenek, a magyargéci közös gazdaságban jó termést várnak kukoricából ismét. — Véleményünk szerint jobb termés várható a határunkból, mint a környéken — mondja Urbán Pál főagronó- mus. — A kukorica szép, s terem annyit, hogy elkerüljük az égető gondokat. Bizakodóak a szövetkezetiek, s ez a jó. Bár azt nem szabad kifelejteni a számításokból, hogy a tavalyi abrakfelesleg abból származik jórészt, hogy tavaly nem hizlaltak sertést. Magyargécen a hagyományos módszert alkalmazzák a hizlalásban. A tápetetést megszüntették, azt mondják drága. A szállítási költség növeli meg az árát. Ugyanis a tápot a tari keverőüzemből szállították. Furcsa azonban, hogy a szomszédos szécsényi termelőszövetkezet keverőüzemével nem keresik a megfelelő kapcsolatot. A beszélgetésnél jelenlevő Végh János üzemgazdász érdekes véleményt mond: — Olvastam Sümegi Jánosnak, a szerkesztőség ankétjén elhangzott véleményét a sertéshizlalás gazdaságosságáról. Szerintem nálunk is el lehet érni az általa ismertetett eredményeket... Meglepve hallgatom. Nincs jogom kétségbevonni a helyiek szaktudását, mégis kételkedve vitatkozunk. A fiatal üzemgazdász — kár, hogy nem a címének megfelelő munkakörben tevékenykedik! — azonban köti az ebet a karóhoz. Ám legyen, ha ők állítják, hogy négy kiló abrakból előállítanak egy kiló disznóhúst, s hat—hét hónap alatt elérik sertésenként az egy mázsát. Ismereteim szerint azonban ehhez sok tennivalóra lesz szükségük a gé- ciéknek. A sertéshizlalás tavalyi felszámolása hozzájárult néhány hiányosság bekövetkezéséhez. Tiszteletreméltó a szándék, az igyekezet, de a feltételek elengedhetetlenek. Nem mindegy, hogy a megtermelt takarmányt mennyire hasznosan értékesítik, s ehhez nélkülözhetetlen a hízósertések gondozóinak a szakértelme. A harminc férőhelyes üaztatót — a vezetők szerint is — fel kellene újítani, mert télen hideg. A száz férős hizlalda sincs a legjobb állapotban. Erre is ráférne egy alapos javítás. — Az igaz, hogy épületekkel nem a legjobban állunk — ad igazat az elnök. — A kisebb javításokat elvégezzük majd, de egyelőre az a fontos, hogy hízzanak a jószágok. Ügy tervezzük, ha további árkedvezmények lépnek életbe, a kocák szaporulatának másik részét is, ez is ötven, hízóba fogjuk. A szövetkezeti vezetők azt is elmondják, hogy gondolnak a következő év megalapozására is. Ugyanis — ha az árak továbbra is stabilan maradnak — távlati programként maradna Magyargécen a sertéshizlalás. Az önellátó abrakellátás biztosítása érdekében pedig növelik az őszi árpa vetésterületét a zab rovására — ami náluk gyengén terem. Emellett gondosabb talajerő visszapótlással, jobb műtrágyázással szeretnék emelni a termésátlagokat. A magyargéciek elképzelése reális. Igaz, nem a legjobbak a tartási körülmények, a gondozásra is több figyelmet kell fordítani. De a termelőszövetkezet tavalyi s idei fejlődése arra enged következtetni, a fellendülés útjára tér! a közös gazdaság. Pádár András
