Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-22 / 250. szám
4 NOCHAD t967. október 23., vasárnap Mi vár ránk a Holdon? A Hold felületi rétegeire vonatkozó értesüléseket eddig csillagászati és radiofizikai módszerek segítségével, kozmikus készülékekkel történő fényképezés útján szerezték. Bár ezek a vizsgálatok csak távirányított „tapogatózások” voltak, érdekes eredményeket szolgáltattak. Ma már azonban dolgoznak az első programvezéreit laboratóriumok, melyek helyszíni vizsgálódással tárják fel, hogy mi vár a Holdon az emberre! A Hold felszínének nagy részét különböző méretű kráterek borítják, a felület körülbelül 3 százalékán pedig az úgynevezett hold-tengerek helyezkednek el. A felszínen mindenütt sok kődarab és -tömb található. Optikailag a Hold ' felülete egynemű és erősen különbözik a Föld felületétől. Jellemző sajátossága, hogy a sötétszürkés-barnás színt csak igen kis mértékben veri vissza és szokatlanok a fényszóródásai, illetve fénysarkítási tulajdonságai. Az optikai jellemzők összessége arról tanúskodik, hogy a Hold felületét mindenütt rendkívül porózus, bonyolult szerkezetű ásványi anyag fedi. A felső réteg igen csekély hőtároló és hővezető képességű, ami a könnyű, porózus anyagok, illetve a nagyon laza porrétegek sajátossága. A hold-talajok teherbíró képessége, a kis gravitációs erőnek megfelelően kisebb, hiszen úömörödésüket a gravitáció Idézi elő. A kis gravitációs erő következtében a meteoritok becsapódásai során messzebb repülnek a vulkanikus bombák és a por! Az erőteljes hőmérsékleti ingadozások nem hatolnak le mélyre és már 60 cm mélységben sem haladják meg a ±25 C°-t. A felszínen ennek ellenére előfordulhatnak hőmérséklet okozta alakváltozások és megrepedezhet a kőzet, bár itt hiányzik a nedvesség, amely a Földön a mállás alapvető tényezője. Mivel a Holdnak nincs légköre, állandó a meteorok bombázása: 10—30 km másodpercenkénti sebességgel csapódnak be a felületre. Ilyen sebességnél a becsapódási energia felér egy hasonló tömegű, igen erős robbapó anyag robbanási energiájával. Becsapódáskor kráter képződik, a felszíni réteg összetöredezik és törmelék vetődik ki. Nagyobb krátereknél a kivetett törmelékdarabok átmérője több méter is lehet és ezek visszahullása újabb, kisebb méretű, másodlagos kráterek képződését eredményezi. Nagyobb meteoritokon kívül becsapódnak a Hold felületére még olyan mikromete- oritok is, melyeknek tömege a grammnak sokszor csak százmilliomod része. Laboratóriumokban végzett vizsgálatok során megállapították, hogy még az ilyen parányi, de kozmikus sebességgel érkező részecskék is erőteljes porképződéshez vezetnek! Egyesek szerint a kráterből kivetett törmelék tömege a becsapódó test tömegének ezerszeresét is elérheti. A hold-takaró kialakulására vonatkozó úgynevezett meteorit-elmélet feltételezi, hogy a kőzet jelentős mértékben megsérült a meteorit- becsapódások következtében és a felszínen törmelékes, bonyolult felépítésű réteg keletkezik, amelyben hatalmas kőtömbök váltakoznak apró törmelékdarabokkal és porral. A másik, az úgynevezett vulkáni elmélet feltételezi, hogy a felület habosodott lávából és vulkáni salakból áll, s ez akkor keletkezett, amikor a magma a felszínre tört Ezt a porózus takarót a meteoritbecsapódások darabolják, aminek következtében a felszínt törmelék és por borítja. A Hold felületi rétegének további tanulmányozása olyan készülékek segítségével lehetséges, amelyeket kozmikus berendezéseken juttatnak oda. Az első ilyen berendezés a Luna—9 elnevezésű szovjet automata hold-állomás volt a második az amerikai Surveyor—1. A Luna—9 által készített felvételek segítségével megállapították,' hogy a talaj felső rétege erősen töredezett, szivacsos szerkezetű, melynek keletkezése részben eróziós folyamatokkal, részben pedig meteoritok becsapódásaival magyarázható. Az erózió következtében helyenként keményebb kőzetek kerültek felszínre. A Luna—9 közeli látókörében semmiféle nyoma nem volt a szerkezettől eltérő por, illetve magma anyagnak. Nem jártak eredménnyel azok a kísérletek, hogy a Földön olyan anyagokat találjanak, melyek optikai-, hő- és elektromos tulajdonságai hasonlóak a Holdéhoz. A Földön gyakorlatilag nem léteznek ilyen anyagok, csupán mesterséges úton állíthatók elő. A természetes anyagok közül leginkább a sötét vulkáni salakok, a hamu és a tajtékkő hasonlóak hozzá. A Luna—10 elnevezésű szovjet berendezés mérte a Hold talajának radioaktivitását, és ennek alapján megállapították, hogy a hold-tengerekben megegyezik a bazalt radioaktivitásával, az ottani „kontinensek”- en pedig a meteor-kövek radioaktivitásával. A részletkutatások eredményei bizonyára rövidesen lehetővé teszik a Hold felületén található anyagok különböző sajátosságainak kellő megismerését. Ligeti György Nyikolaj Amoszov: Szív és gondolat FORDÍTOTTA: RADÖ GYÖRGY ‘ 40. Mélységesen megundorodtam. Látni sem akartam a jelenetet. Nem álltam meg, és megmondtam a tolmácsomnak. Elcsodálkozott „Hát nem dolgoztak meg érte becsületesen?” Mit felelhettem volna? Nálunk ez elképzelhető? Nem, nem múlt el nyomtalanul majdnem fél évszázadunk. Igaz, eredménye még nagyobb lehetne. És sokat kell még törnünk a fejünket, hogyan fokozhatjuk. Sok még a selejt. Ez most bánatomban jut eszembe. Az életnek megvan a maga rendje. — No, hogy állunk Okszana? — Percenként százhuszonöt. Az összehúzódások gyengülnek ... Gyima: — A vérnyomás is csökken. Száztíz volt, most kilencvenöt. Hát tessék, kezdődik. A legyőzhetetlen. Az elháríthatatlan. A nyomás tovább csökken, aztán újra megáll a szív. Ne állj meg! Ne állj meg! Könyörgök! Kihez könyörögjek? Csak magamban bízhatom. És ezek- oen a gyerekekben itt... Gyima: — Tegyünk tán a cseppentőbe még egy kis noradrena- lint? Hogy fenntarthassuk a vérnyomást?... — Jól van. Egy keveset A noradrenalin szűkíti az ereket, a vérnyomás emelkedik tőle, de fokozódik a szív megterhelése is. Jobb lenne a szív összehúzódását erősíteni. Az erre szolgáló szereket azonban már beadtuk, és nem használtak. Mégis, félek a no- radrenalintól. — Még nem adtad be? Hagyd. Inkább kortizont. Nagy adaggal. Még nem próbáltátok? Kiderül, hogy még nem. Hogy is felejthették el? Nem fogjuk fel ésszel, mi van ebben a hormonban, de néha csodákra képes. Ügy látszik, az összes sejtek működését erősíti. Jó orvosság. Altató-ápolónőnk, Ljuba, fecskendővel szívja fel az oldatot és így tölti a csepegtetőbe. Az oldat lassan fog csöpögni együtt a vérrel. Közben a vérzés folytatódik. Igaz, percenként már csupán negyvenöt csepp. Ez bizonyára a vérnyomás csökkenésével függ össze: kisebb a nyomás ereje. — Hozassatok még két liter vért az állomásról. Frisset. Mennyi vért igényeltünk már máma? Mintegy három litert. Csakhogy ez különleges műtét. Az amerikaiak egy átlagosra öt litert készítenek elő. Minek takarékoskodjanak? A beteg fizet, a munkanélküli pedig adja a vért Hány óra? Fél nyolc. A szívmegállás óta már félóra telt el. Ez nem rossz. Haza kell telefonálnom: nem tudom, hányra érek haza ... Feleségem bizonyára aggódik Szásáért, ö is a bámulói közé tartozik... Még emlegeti is példaként: miiven finom modorú, milyen udvarias. így van, de nem ez a legfontosabb. Megyek telefonálni. Felállók. Mégsem, félek! Ügy rémlik: ha kilépek, megáll a Dicső múltra emlékezünk! (.».) A februári forratlalosn Az első világháború — ha lehet — még jobban kiélezte a korhadt, pusztulásra érett cári rendszer minden létező ellentétét. Éhínség tombolt, a kiáltó vagyoni szakadék tovább mélyült, az állam eladósodása fokozódott, az angol és a francia tőkétől való függőség egyre veszélyesebb méreteket öltött. csere révén, hogy még erőteljesebben folytathassa az imperialista háborút. A februári forradalom rendkívüli helyzethez vezeteti Oroszországban: sajátos, kettős hatalom jött létre. A hatalom egyik pólusát a burzsoázia osztályuralmát megtestesítő Ideiglenes Kormány képezte, másik csomópontját pedig a proletariátus és a paA kispolgári eszer, mensevik álláspontok és a bolsevik párton belüli jobb- és baloldali nézetek ellen hadakozva Lenin kimutatta, hogy a cárizmus megdöntésével lezárult a forradalom demokratikus szakasza és napirendre került a szocialista forradalom megvívása. A proletariátus érdekében meg kell dönteni a burzsoázia uralmát és létre hozni » kizárólagos proletár államhatalmat. Az Ideiglenes Kormányt azonban nem lehetett azonnal megdönteni. mert a szovjetek iáLenin előadói beszédet mond az Áprilisi Tézisekről (1917) Közelgő forradalom szele érződött. . . Az erjedés visszaszorítása érdemiében a cár nyílt katonai diktatúra bevezetésével és Németországgal kötendő különbéke gondolatával kacérkodott. A burzsoázia — az antant sugalma- zására — palotaforradalmat készített elő. A forradalmi nép azonban e terveket merészen keresztülhúzta! 1917. február 25-én polgári demokratikus forradalom robbant ki, amely mindösz- sze 8 nap alatt elsöpörte a gyűlöletes cári önkényuralmat! E forradalom igen bonyolult osztályviszonyok közepette zajlott le. A cárizmus megdöntése elsősorban a proletariátusnak és a parasztságnak volt az érdeke. A néptömegek — belefáradva a háborús megpróbáltatásokba — mindenekelőtt békére vágytak. A burzsoáziának szintén érdekében állt a cár likvidálása, de nem népi forradalom, hanem valamiféle személyeivé. Megvárom, amíg állandósul a vérnyomása. Biztosra veszem ezt? Természetesen: nem. Inkább bajtól tartok. Mindenki néma. Gyima a pulzust számlálja. Lenya a tömlőt fújtatja. A beteg alszik. Nem akarjuk felkelteni. — Milyen a vérnyomása? — Kilencven-kilencvenöt. —• Okszana? — Nincs változás. Percenként százhúsz összehúzódás. Ülni kell és várni. A sebészet nemcsak műtét, nemcsak izgalom és szenvedély. Hanem várakozás is, kétség, tépelődés: mit tegyünk? Pillanatnyilag semmit sem tehetünk. Ha a vérzés nem csökken, ki kell szednünk a seb varratait. Jaj, csak azt nem! Vacogok. Inkább meghalok én magam, semmint, hogy ismét kezemben tartsam a szívét! Élet és halál. Mennyi mindent töltöttek bele ebbe a két szóba a költők és a tudósok! Pedig valójában minden egész egyszerű. Legalábbis Szasa és barátai így mondják. Az élő rendszerek csak bonyolultságukban különböznek az élettelenektől. Csak információfal- dolgozó programjukban ... Szakavatottan fűzöm gondolataimat, mint egy vérbeli kibernetikus. Kár, hogy csak magamban, és senki sem hallja. Pedig beláthatná mindenki, milyen okos vagyok. Mindenki okosnak tartja magát. Tehát én is. (Folytatjuk) rasztság forradalmi demokratikus diktatúráját kifejező szovjetek alkották. A tömegek a viharos gyorsasággal alakuló szovjetekben foglalták helyet és a fegyver is az ő kezükben volt Sajnos, a bolsevik befolyás elégtelensége miatt akkor még főleg eszer és mensevik vezetés dominált, a félrevezetett tömegek az ő szavukra hallgattak. .. « A forradalom győzelme következményeként Oroszország Európa legszabadabb és legdemokratikusabb országa lett. ahol a néppel szemben nem alkalmaztak erőszakot, szabadon szervezkedhetett, nyíltan adhatott hangot politikai felfogásának, érzelmeinek. Mivel azonban az Ideiglenes Kormány zömmel földbirtokosokból és tőkésekből állt, nyilvánvaló, hogy a nép legalapvetőbb követeléseit (béke, föld, kenyér) sem teljesítette. Nyíltan nem mert szembefordulni a felfegyverzett nép bizalmát élvező szovjetekkel, ezért ígérgetésekkel és leplezett harccal Igyekezett Időt nyerni a fegyveres fellépéshez. A két diktatúra sajátos ösz- szefonódásának több oka van. Egyrészt a burzsoázia és a kispolgárság februárban még szervezettebb volt a proletariátusnál. A bolsevik párt csak akkor léphetett ki az illegalitásból, vezetőinek zöme emigrációban, börtönben élt. A felhígult proletariátus még nem volt eléggé öntudatos és szervezett. Másrészt Oroszország a világ legkispolgáribb államaként létezett. Az ingadozó kispolgári tömeg még vakon hitt az eszereknek és a mensevikeknek. Ez a hiszékenység bizonyos mértékig átitatta a munkásokat is. Pedig ezek a kispolgári pártok önként engedték át a hatalmat a burzsoáziának. A kettős hatalom nyilván csgk ideig- óráig tarthatta magát, tartósan nem volt létjogosultsága. A forradalom — amely a nép követeléseit nem váltotta valóra — nem zárult le, csupán új fejlődési szakaszához érkezett: át kellett térni a szocialista forradalomra! Ehhez azonban új stratégiára, új taktikára volt égetően szükség. Lenin április elején — hosszú emigráció után — visszatért Petrográdba. Április 4-én a Központi Bizottság tagjai előtt ismertette a szocialista forradalomba való átmenet konkrét tervét. A híres „Áprilisi Tézisek” — amelyet a bolsevik párt VII. konferenciája fogadott el —tartalmazzák a polgári demokratikus forradalom szocialista forradalommá fejlesztésének közvetlen tennivalóit magották, a tömegek bíztak ben. ne. A bolsevik párt feladata ezért a kispolgári pártok leleplezése, a tömegek meggyőzése, a szovjetek szembefordítása a kormánnyal. Lenin — téziseiben — nagyteret szentelt a szovjeteknek, s a forradalmi hatalom szervezeti formájának a Szovjetek Köztársaságát tekintette. Ezért- kiadta a jelszót: „Minden hatalmat a szovjeteknek!” Ha a szovjetek önállóan léptek volna fel, békés úton magukhoz ragadhatták volna a kizárólagos hatalmat. Ez a hatalom kezdetben — osztálytartalmát tekintve — munkás—paraszt demokratikus diktatúrát jelentett volna. Ilyen körülményeit között az osztályok és pártok a szovjeteken belül harcoltak volna tovább. A kispolgári pártok leleplezésével, elszigetelésével a bolsevik párt megnyeri a tömegek többségét, a szovjethatalom pedig békésen átfejlődhet proletárdiktatúrává. Ez a jelszó április és július 3-a között a szocialista forradalom kivívásának békés útját, békés lehetőségét testesítette meg. A békés fejlődésre való Irányvétellel párhuzamosan Lenin változatlanul sürgette az egész nép felfegyverzését, a felkelésre való kellő felkészülést. Szorgalmazta a népi milícia, a Vörös Gárda létrehozását, a katonák megnyerését. Lenin az „Áprilisi Tézisek,,* ben foglalkozott az orosz nép legfájóbb bajával, a három éve tartó háborúval is. Leszögezte, bogy a polgári demokratikus forradalom győzelme után sem változott meg a háború rabló. Imperialista jellege. Leleplezte a „honvédelem” és a „forradalmi háború” hazug jelszavát, s demokratikus, annexlók és hadisarc nélküli azonnali békekötést követelt. A tézisek gazdasági vonatkozású programjában Lenin a fokozatosság betartására hívta fel a figyelmet. Javasolta az iparban a termelés és elosztás ellenőrzését a szovjetek által, országos nemzeti bank létesítését, a földesúri földek kártalanítás nélküli elkobzását és nacionalizá- lását. majd a Parasztküldöttek Szovjetjeinek való átadását. A pártélet területén szükségesnek tartotta a so- ronlévő kongresszus összehívását, új pártprogram kidolgozását. a párt nevének kommunista pártra való változtatását és a Kommunista Inter- nacionálé megteremtését. Gyürky Zoltán
