Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-21 / 249. szám

rrtÄG toolftArjat, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP N.OGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA XXIII. ÉVF. 249. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. OKTOBER 21., SZOMBAT Jó feltételek az eredményes tevékenységhez A Gazdasági Bizottság határozata a SZŐVOSZ-hox tartozó szövetkezetek gazdálkodásáról A SZÖVOSZ-hoz tartozó szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok gazdálkodásának és anyagi érdekeltségének rend­szeréről határozatot hozott a Gazdasági Bizottság. A határozat a gazdaságirá­nyítás reformjának megfelelő­en szükségesnek tartja, hogy a szövetkezetek a csoporttu­lajdon sajátos követelményeit érvényesítő önálló vállalati gazdálkodást folytassanak, s a szocialista gazdálkodó szer­vekre érvényes általános ál­lami szabályokat megtartsák. A szövetkezetekre vonatkozó szabályok megalkotásánál fi­gyelembe kell venni, hogy működésük során a tagjaik érdekeit kifejező csoportérde­keket képviselhessék, s tulaj­donosi jogaikat a közgyűlések és küldöttközgyűlések illetve a választott testületek gyako­rolják. Támogatni kell a szö­vetkezetek társulását, közös vállalkozásait, egymással, a mezőgazdasági és kisipari szövetkezetekkel, s esetenként állami vállalatokkal is. A határozat több pontja foglalkozik a szövetkezetek önállóságának kérdéseivel. Ezek szerint a szövetkezetek­nek az állami vállalatokkal azonos hatáskört, jogokat kell biztosítani, egyebek között a működési szabályok és gazda­sági feltételek érvényesülésé­ben. Biztosítani kell például, hogy a reform Indulásánál a szövetkezetek az állami vállalatokkal azonos arányban rendelkezzenek saját álló- és forgóeszkö­zökkel, ne terheljék őket visszamenőleges vagy többletkötelezettségek. Az állami vállalatokkal azo­nos hatáskört kell biztosíta­ni a szövetkezeteknek a be­ruházásokban, amelyekre vo­natkozó döntéseket a szövet­kezeti közgyűlésre, illetve a választott testületre kell bíz­ni. A szövetkezeti gazdálkodó szervek a gazdaságosság és a hatékonyság követelményei­nek figyelembevételével, a hi­telpolitikai irányelvek szerint részesülhetnek beruházási és forgóeszköz-hitelekben. A szövetkezeteknél meg kell szüntetni a vállalati tervek központi jóváhagyását. Gaz­dasági tevékenység szervezé­sére vagy bővítésére — akár népgazdasági, akár helyi ér­dekből — csak akkor kötelez­hetők, ha a rendelkező szerv a pénzügyi következményeket átvállalja. Gondoskodni kell arról is, hogy a szövetkezetek tevékenységét ne korlátozhas­sák a versenytárs állami vál­lalatok érdekei. Növelni kell a tagoknak a szövetkezésben való érdekelt­ségét. Ennek során abból kell kiindulni, hogy az ellátás, az értékesítés és a beszerzés szövetkezeti úton való megol­dása a tagok számára előnyö­sebb legyen, szövetkezeti tevékenysé­güket ne korlátozzák szi­gorúbb szabályok, mint amelyek a tagokra, a ta­gok gazdaságára érvénye­sek. A határozat olyan előnyöket biztosít a szövetkezetek szá­mára, amelyek egyebek között elősegítik a zöldség- és a gyü­mölcsfélék fogyasztói árszín­vonalának tartását. A szövetkezet jövedelem­szabályozási rendszere ismer­je el a sajátos szövetkezeti kötelezettségeket, s — az álla­mi vállalatokkal egyenlő fel­tételek szerint — nyújtson megfelelő fede­zetet a szövetkezetek vál­lalati alapjaira, a fejlesz­tés saját pénzügyi forrá­sokból való biztosítására, és a szövetkezeti dolgozók jövedelmének növelésére. A nyereség felosztásánál ki­fejezésre kell jutnia a szövet­kezeti sajátosságnak. A na­gyobb önállóság érdekében az eddig képzett alapokat — a szövetkezeti tartalékalapot, a részesedési alapot — ki kell bővíteni a különleges közgyű­lési alappal, amely az esetle­ges tagsági és vállalati érdek- ellentétek megoldására hasz­nálható fel. A nagyobb ön­állóság érvényesül abban, hogy a szövetkezeteket tagjaik, ha saját érdekükben fontos­nak tartják, esetleg nem nye­reséges tevékenység megszer­vezésére vagy folytatására is kötelezhetik. A Gazdasági Bizottság ha­tározata az első olyan ösz- szefüggő komplex rendelke­zés, amely a kormány szövet­kezetpolitikáját érvényesítve, az állami vállalatokhoz ha­sonlóan szabályozza a szövet­kezetek működését. Messzemenően figyelem­be veszi a csoporttulaj­donnal összefüggő sajátos problémákat, s érvényesí­ti azt az elvet, hogy a szö­vetkezetek és az azonos területeken működő álla­mi vállalatok egyenjogú­ak. A határozat gondoskodik arról, hogy a szövetkezetek vagyonilag ne kerüljenek hát­rányos helyzetbe, egyenrangú partnerként állhassanak az állami vállalatok mellett, s a versenyképesség döntse el, hogy a szükséges tevékenysé­get melyikük végezze él. A rendelkezés növeli a szövet­kezetek és a tagság önállósá­gát, hatékonyabb munkára ösztönzi őket, s alapot ad ar­ra, hogy érdembeli döntése­ket hozhassanak a helyi problémák megoldására. A határozat jó feltételeket teremt ahhoz, hogy az új gaz­daságirányítási rendszerben a szövetkezetek tagjaik és a társadalom érdekében ered­ményesen tevékenykedhesse­nek. Sima leszállás mk : ;:f' A Venus—4 százhuszonhét napos, 350 millió kilométeres kozmikus utazás után október 18- án sikeresen leereszkedett az Esthajnal csillag felületére és adatokat szolgáltatott a bolygó légköréről. Képünk a nagyszabású űrutazás előtt készült, amikor a Venus—4 a sima le­szállást gyakorolta — még a Földön (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Napirendem A Hazafias Népfront helyzete és feladatai Ülést tartott a népfront megyei elnöksége Tegnap jánban, a délelőtt, Salgótar- megyei művelődési ház klubtermében ülésezett a Hazafias Népfront megyei el­nöksége. Az ülésen megjelent Bugár Józsefné, a Hazafias ben utalt arra az állásfogla­lásra, amelyben az MSZMP Politikai Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos El­nöksége részletesen meghatá­rozta a mozgalom szerepét a Népfront Országos Tanácsának szocializmus teljes felépítésé- főtitkár-helyettese, Nádházi nek időszakában. Lajos, az MSZMP Nógrád me­gyei bizottságának munkatársa és Kaszás Józsefné, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára. Első napirendként Marczi- nek István megyei titkár tájé­koztatója hangzott el, a nép­frontmozgalom helyzetéről és további feladatairól. Bevezető­Ankét a szaktanácsadásról A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban pén­teken ankétot tartottak, ame­lyen az illetékes szakemberek bevonásával a szaktanács kü­lönféle kérdéseit beszélték meg. A tanácskozáson részt vett dr. Gergely István mi­niszterhelyettes. Dr. Királyi Ernő, az Agroinform főigazga­tója hangsúlyozta a szakta­nácsadás fontos szerepét a me­zőgazdaság fejlesztésében. A tanácskozáson részletes irány elvek alapján megvitatták a szervezett mezőgazdasági szak- tanácsadás fejlesztésével kap­csolatos lehetőségeket, tenniva­lókat, szervezeti kérdéseket Befejezéshez közeledik az őszi búza vetése Eredményes a traktorosok jubileumi versenye A kedvező időjárást kihasz- jenői, a tolmácsi termelőszö- ütemét. Az éves tervek telje- nálták a gépállomások és a vetkezetek után a varsányi kö- sítéséből még 16 ezer 500 nor- cermelőszövetkezetek traktoro- zös gazdaságból érkezett be a málholdnyi munka hiányzik. sai. Az elmúlt két hét alatt je- hír, hogy befejezték a búza ve lentős előrehaladás történt az tését. őszi munkákban. A megyei ta­A termelőszövetkezetek és a gépállomások erőgépeinek je­lentős része ezekben a napok­ban már a mélyszántást vég­zi. A feladat jelentős: több mint 63 ezer holdat kell mé­lyen szántani október és no- ,. ,. ... , _ . vember hónapokban. Eddig mUríkaJ,a Vf" ,hatmL„h0g.y.,Vr. csaknem 22 ezer holdon végez­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályán nyert tájé­koztatás szerint a mezőgazda- sági nagyüzemekben több mint 54 ezer holdon szántották meg a földet az őszi vetések alá. Nem egészen háromezer hold gezzenek. Az őszi árpa vetését már korábban befejezték a kö­zös gazdaságok, mintegy 10 250 ték el a munkát a traktorosok. Az előzetes számítások szerint — ha az idő továbbra is ked­vező marad — november 7-ig teljesítik éves tervüket a gép- és gépjavító állomások trak­torosai. Az elmúlt hetekben jelentős egyéni nvjnkasikerek is szület­tek. A Pásztói Gépjavító Ál- loniáson már 9 traktoros tel­jesítette éves tervét. Közülük legeredményesebben Sidi Ká­roly dolgozott. Teljesítménye megyei szinten is egyedülálló, Jelentős területet munkáltak holdon tették földbe a magot, meg ez alatt az idő alatt a _... . . .,nn Rozsot több mint 0100 holdon gép- és gépjavító állomások vetettek a megye mezőgazda- traktorosai is. Október első fe- sági nagyüzemeiben. lében mintegy 10 ezer 200 hold Lassan befejezéshez közele- normálhold gépi munkát vág­óik Nógrádban az őszi búza zett a 130 traktor. Ennek je~ vetése is. A tervezett 37 ezer lentős része 6200 normálhold 600 holdból mintegy 29 ezer talajmunka volt. A Nagy Ok­holdon földben van a mag. tóberi Szocialista Forradalom Szaporodik azoknak a gazda- 50. évfordulójára indult mun- Ságoknak a száma, ahol már kaverseny szinte -mindenütt növeli, hogy 20 normalhold ki­földbe tették a búzát, a diós- meggyorsította a szántás-vetés vételével, talajmunkát végzett munkát végzett Sz—100-as traktorával az idén. A Szécsé- nyí Gépjavító Állomás leg­jobbjai Rezmincsek István és Závodka József. A két trakto ros teljesítménye 1700, illetve 1100 normálhold. Závodka Jó­zsef teljesítményének értékét — A megyei népfrontmoz­galom jelentős segítséget nyúj­tott, a legutóbbi választások si­keres lebonyolításához — mondotta Marczinek István, a megyei tapasztalatokról, ered­ményekről szólva. — A moz­galom és a bizottságok tekin­télyét növelte az a tény, hogy például egyedül a pásztói já­rásban 224 aktívánkat válasz­tották a tanácsi szervekbe és bizottságokba. Beszámolójában, Marczinek István hangsúlyozottan szólt a mozgalom időszakos fellendü­léséről, az esetenkénti „kam­pányszerű” munkáról, amelyet többnyire közepes színvonalú tevékenység követ. Ugyanak­kor nagyon pozitívnak nevez­te, hogy az utóbbi időszakban, 11 ezer embert sikerült meg­nyerni a mozgalomnak. — A legaktívabb most is a munkásság — állapította meg —, de az aktivitás elsősorban az ipari vonatkozásban peri­férikus területeken dolgozók­nál tapasztalható. Sok az új aktíva a mezőgazdaságban és örvendetesen élénkült az utób­bi időben az értelmiség köré­ben — főleg1 a jogászok kö­zött — a mozgalmi munka. A beszámoló ezután a nem­régiben véget ért széles körű felmérés megyei tapasztalatai­ról szólott részletesen: a vizs­gálódás a megyében működő bizottságok 90 százalékát érintette. — Általános tapasztalat, hogy a községi bizottságok többsége, évente három alka­lommal tart bizottsági és két- havonként elnökségi ülést — mondotta az előadó. *— A fel­mérés kiterjedt a tagok és a vezetőségek munkájának érté­kelésére. Annál is inkább szükség volt erre, múiel most készülünk a népfrontbízottsá- gok újjáválasztására. A tájékoztató szólt a la­kosság társadalmi . munkára mozgósításában elért eredmé­nyekről, a falun élők eszmei­politikai nevelésében közre­működő népfrontmozgalom szerepéről, a béke és barátsá­gi tevékenység eddigi ered­ményeiről és jövőbeni felada­tairól, és egy sor más, fon­tos kérdésről. A beszámolót követő vitá­ban részt vett Bugár Józsefné, aki elmondta, hogy a Nógrád megyei elnökséget mindenütt az egyik legeredményesebben működő elnökségnek ismerik az országban. A megyei fel­mérés tapasztalatairól szólva kijelentette: — A vitában többen is em­lítették, hogy a népfrontmoz­galom esetenként „kampány- szerű”. Bizonyos határon belül, indokolt az egyenetlenség. Ilyen egyenetlenség tapasztal­ható az olyan nagyobb felada­tok előtt és alatt, mint ami­lyen például a választás, ami­kor magasabb „hőfokon” fo­lyik a munka. Ez így termé­szetes és ezt így kell figyelem­be venni. A felszólaló említést tett ar­ról, hogy a népfrontmozgalom megyei eredményei, gondjai magasabb szinten, országosan is jelentkeztek. A párt nép­frontpolitikájával ugyan min­denki egyetértett, de a moz­galom további — a szocializ­mus teljes felépítésének idő­szakában — betöltött szerepé­ről sok szó esett. A főtitkár-helyettes ezután azokról a lehetőségekről be­szélt, amelyek a mozgalomban még kihasználatlanok, és ame­lyeket a párt népfrontpor i- kájának érvényre juttatása érdekében, mielőbb ki kell aknázni. A megyei elnökség ezután ;i bizottságok újjáválasztásáról éj a rétsági bizottság alkotmány- jogi tevékenységéről tárgyalt»

Next

/
Thumbnails
Contents