Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-20 / 248. szám
1967. október 20.. pántét? NÖGH ÄD 3 Ismerkedjünk az új törvényekkel III. A személyi földi u lajdon és földhasználat A földtulajdon és földhasználat viszonyainak gyökeres átalakulása, a nagyüzemi földhasználat általánossá válása és megszilárdulása, a magáníöld-hasznáiat nagyméretű csökkenése megkívánja, hogy az állampolgárok személyes szükségleteit szolgáló földek fokozott védelemben részesüljenek. Ezt a célt szolgálják a törvény azon intézkedései. amelyek a személyi földtulajdont és földhasználatot szabályozzák. A személyi földtulajdon általános érvényű elismerését is tartalmazza a törvény. Kimondja, hogy az állampolgároknak a községek, városok belterületén vagy zártkertjeiben levő, legfeljebb 1600 négyszögöl nagyságú földjei személyi tulajdont képeznek. Közismert, hogy a személyi tulajdon fogalmát az általános szocialista fejlődés során a jogfejlődés teremtette meg. Azonban eddig a jogi szabályozás csak a termelőszövetkezeti tagok háztáji földjét és az egyéni tulajdonban levő építési telkeket tekintette személyi tulajdonnak. A mostani törvény az eddigi joggyakorlatot továbbfejleszti és valamennyi állampolgár esetében 800—1600 négyszögölig személyi tulajdonná minősíti az egyéni tulajdonban és használatban levő belterületi és zártkerti földeket. A törvény ilyen intézkedésében az a meggondolás jut kifejezésre, hogy el kell ismerni és jogi eszközökkel is támogatni kell az állampolgároknak azt a törekvését, hogy a személyes szükségletek kielégítésére kisebb terjedelmű földet művelhessenek. Vagyis a törvény figyelembe veszi, hogy a termelőszövetkezeti tagokpn kívül sok olyan munkás, alkalmazott, értelmiségi család él falvakban és városokban, akik szívesen foglalkoznak földműveléssel, állattartással, zöldség-gyümölcs-, vagy szőlőtermesztéssel. Az ilyen személyi tulajdonban levő földek* termése hasznosan elégít ki mindenekelőtt családi szükségleteket, de figyelemre méltó az a termékmennyiség is, amely az ilyen földekről piacra kerül. Iában nem haladhatja meg a 800 négyszögölet. A törvényben említett kivételek — a személyi földhasználat 160Ö négyszögöles felső határán belül — a pedagógusokra és az állami gazdasági dolgozókra vonatkoznak. Ezekben az esetekben tehát a törvény figyelembe veszi, hogy az illetményföld jövedelem-kiegészítésül is szolgál. Közérthető módon tisztázza a törvény a zártkerti földek fogalmát. E szerint: zártkert a község vagy város külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. Intézkedik a törvény arról, hogy a földrendezések során kialakított zártkertekben rendezni és állandósítani kell a tulajdon- és használati viszonyokat, és ahol szükséges, új zártkerteket kell kialakítani. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy számba- vegyék a jelenleg elhanyagolt földeket, és a tulajdoni, valamint használati viszonyokat úgy alakítsák ki, hogy az ilyen földeket célszerűen megműveljék. Az ilyen rendezésre hatósági engedéllyel és a kampányszerűség elkerülésével csak akkor kerülhet sor, amikor annak gazdasági és politikai feltételei megvalósulnak. A személyi földtulajdon és földhasználat biztonságát és védelmét szolgálja a törvénynek az az intézkedése, amely szerint a zártkert rendezési eljárás befejezése után a zártkert megállapított határát módosítani és a zártkerten belül hatósági közreműködéssel földcseréket végrehajtani nem szabad. A föld tulajdonjogát és használatát szabályozó törvény szocialista államunk fontos alaptörvénye. Lehetőséget teremt arra, hogy a szocialista tulajdonviszonyok tovább erősödjenek, és a földkérdés hosszú időn át egységes elvek alapján rendeződjön. Ifjúsági rádióállomás Nagybátonyban jött létre megyénk első- kollektív ifjúsági rádióállomása. A bányász művelődési otthon rádiós szakköre Molnár Zoltán bányai műszerész vezetésével oly szép eredményeket ért el, hogy az MHSZ megyei elnöksége jutalomként juttatta az adó-vevő készüléket a fiataloknak. A szakkör tagjai célul tűzték ki. hogy teljesítik azokat a követelményeket, amelyeket az MHSZ Országos Elnöksége a „Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban” című versenyében támaszt. Több sertést hizlalnak a jövő évben A megyei, a járási szakirányító szervek, a mezőgazdasági üzemek együttes erőfeszítéseket tesznek a sertésprogram megvalósításáért. Egyre több azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol élnek a kedvezőbb 'ehetőségekkel. A felvásárlási ár emelése, valamint a központi készletből biztosított ab- -aktakarmány arra ösztönzi a szövetkezeteket, növeljék a hízóként értékesített sertések számát A szécsényi járásban a közös gazdaságok 1968-ban csaknem négyezer hízott sertés értékesítését vállalták. Több olyan gazdaság is akad, ahol Újra visszatérnek a sertéstenyésztéshez, amit korábban a takarmányozási gondok miatt megszüntettek. A varsányi, a karancssági, a pilinyi és a szé- csényfelfalui tsz-ek együttesen, az ideinél mintegy 1200— 1400-zal több hízott sertést értékesítenek. A pásztói járásban jövőre 1000, a salgótarjániban mintegy 600 sertéssel többet hizlalnak, mint az idén. A balassagyarmati és rétsági járásban is jelentős erőfeszítéseket tesznek a sertésprogram sikeréért. A rétsági járásban mintegy 600— 700 jószággal haladják meg az idén értékesített mennyiséget. Több gazdaság — mint a rom- hányi, a tolmácsi, a nógrádmar- cali és az őrhalmi — jelentős számú sertést hizlal. Rekordok a salgótarjáni üzemekben Sok a betegség és a baleset is Több, mint kétmilliárd forint értékű árut termeltek háromnegyed év alatt a salgótarjáni üzemekben. Ez, a korábbi évek legsikeresebbikét véve is, nagyszerű rekordnak számít és bizonyítja az októberi forradalom 50. évfordulójának tiszteletére zajló szocialista munkaverseny hatékonyságát. A terven felül előállított termékek értéke csaknem tizenhét és fél millió forint. A város üzemei — a statisztikai értékelés adatai szerint —, a Bányagépgyár és a Síküveggyár kivételével — túlszárnyalták tehát teljes termelési tervüket. Időarányos export-megrendeléseiket is kielégítették a gyárak, sőt mintegy tízmillió forintos előnyre tettek szert. Csupán a Salgótarjáni Öblösüveggyár küzd hátránnyal a tőkés országokba irányuló kivitel tekintetében. Ebben a gyárban emelkedett a termékek önköltsége is. A Tűzhelygyárban sikerült az előző hónapokban összegyűlt elmaradást a kiemelt termékként számontartott gáztűzhelygyártásban pótolni, de úgy látszik csak a minőség rovására. Gazdálkodási szempontból említést érdemel, hogy a salgótarjáni üzemek terveiben engedélyezett nyolcszáztizennégy fő létszámemelkedéssel szemben az állományi létszám növekedése ennél csaknem százzal kevesebb, sőt, az adminisztrációban alkalmazott dolgozók száma még a tavalyihoz képest is hússzal, csökkent. Néhány jelenség azonban aggodalomra késztet. Rendkívül sok a betegség miatt kiesett munkanapok száma. A száznegyvennyolcezer munkanap és a több, mint tízezer dolgozó, aki eddig rövidebb, hosz- szabb ideig betegállományban volt — szintén rekordnak, de a bevezetőben említettel ellentétben szomorú rekordnak számít. Sok volt a beteg az Öblösüveggyárban. A betegség miatt kilenc hónap alatt kiesett mintegy négyezer-ötszáz munkanap csaknem kétszerese a gyári dolgozók összlétszámúnak. Az utóbbi időben a balesetek is gyakoribbak. Óvatosságra int a balesetek elszaporodása a ZIM Salgótarjáni Gyáregységében. A balesetek miatt kiesett munkanapok száma eddig ötezer-hatszáz, s ez máris több, mint például 1965- ben egész évben, és ezt még a gyár jelentős létszámemelkedése sem igazolhatja. Gyorsul \ , A napokban a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon közhasznú értekezletet tartottak. A tanácskozást kétnapos — mondhatjuk: — villám-tájékozódás előzte meg a TÜZÉP-telepeken. A tájékozódást Bazsó László, a megyei NEB társadalmi elnök- helyettese vezette. A népi ellenőrök jogosnak találták azt, a lakosság köréből érkezett panaszt, hogy a szén 1958 óta még mindig csak kapcsolással kapható: azaz, a gyengébb minőségű szén megvétele is szükséges ahhoz, hogy a vevő jófajta szenet szerezhessen be. Ugyanakkor megállapították, hogy e korlátozás feloldása a tüzelőellátásban zavart keltene. A régi szenekre igenis szükség van ahhoz, hogy senki ne dideregjen a télen. A népi ellenőrzés megtalálta a logikus magyarázatát annak, miért magaslanak garmadák régi, — sajnos, csökkent mia tüzelöszállílás nöségű — szenekből megye- szerte. Első sorban azért, mert két, aránylag enyhe tél következett egymás után, és így a szénre nem akadt vevő. A tüzelővásárlást számos tényező befolyásolja; így az időjárás változása az átlagforgalom plusz—mínusz húszszázalékos ingadozását is előidézheti. Ami pedig a forintot illeti: a salgótarjáni TÜZÉP-telepről e hó elseje és tizediké között napi 20—25 vagon, tizenket- tedike és tizenhatodika között napi ötven vagon szenet kellett volna kiszállítani. íme a magyarázat: az utóbbi napokban fizetett bért több nagyüzem. A 2. számúN AKÖV a népi ellenőrzés kérésére vállalta, hogy a jelenlegi. körülbelül tíznapos szállítási határidő megrövidítésére minden második vasárnapon is szállít, — főként vidékre. Igen jó minőségűnek találta a NEB a Nógrádi Szénbányák kányási darabos és ká- nyási kocka elnevezésű szenét. Sajnálatos, hogy e remek tüzelő minőségét a szállítás közben adódó többszöri rakodás rontja. örvendetes volt meggyőződni a kisterenyei és a pásztói TÜZÉP-telep vezetőinek arról a törekvéséről, hogy jobb minőségű szenet juttassanak a lakosságnak. Az előbbi Uözületekkel állapodott meg ennek érdekében; az utóbbi szorgalmazza. hogy a telep területéből sok helyet elfoglaló, csökkent minőségű szeneket mielőbb adják át olyan ipari üzemeknek, amelyek azok jó hasznosítására képesek. Tegnap ismét bebizonyította a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy társadalmi munkásainak segítségével eredményesen dolgozik a közösségi és egyéni érdekek összehangolásáért, a lakosság jobb ellátásáért. / A választók Intézkedik a törvény arról Is, hogy a személyi földtulajdon mértékét a személyi földhasználat sem haladhatja meg. Ha tehát valakinek a tulajdonában mondjuk 1600 négyszögöl föld van, akkor azon felül bérleti, vagy egyéb jogcímen nem használhat újabb földterületet. A törvény kimondja, hogy a tanyák körüli föld — a lakóépületek fennállásáig — a használat és forgalomképesség szempontjából a személyi földtulajdonnal azonos elbírálás alá esik. Egyértelműen megállapítja, hogy a termelőszövetkezeti tagok személyi föld- használata a háztáji földön valósul meg, és az ezzel kapcsolatos kérdések szabályozását a termelőszövetkezeti törvény tartalmazza. A személyi földhasználat körében a törvény az illetményföld használatot egységesen szabályozza. A szabályozás alapelve, hogy a munkaviszony fennállása alatt csak meghatározott helyen és munkakörben dolgozó kaphat ingjenes használatra meghatározott nagyságú illetményföldet. Az illetményföld mértéke a törvény hatálybalépése után adott illetmény- földeknél, a termelőszövetkezeti alkalmazottakra érvényes szabályhoz igazodik, vagyis személyenként áltaA község vezetői úgy gondolták, elég lesz az a kétszáz szék. amit a nádújfalui művelődési otthon előadótermében elhelyeztek. De mikor közeledett a hét óra, Jedlics- ka Gyula országgyűlési képviselő beszámolójának ideje, mind izgatottabbak lettek a vezetők. — Kevés a szék, — súgja a tanács vb elnökének a szervezéssel megbízott fiatal. — Ha nincs más, hozzatok a presszóból is — így a válasz. Hét óra után öt perccel már zsúfolt volt a terém. A kétszáznegyven szék is kevésnek bizonyult. Sokan a széksorok mellett helyezkedtek el. A választópolgárok azokra a kérdésekre várták a választ, amelyeket már korábban eljuttattak képviselőjükhöz. Nyílt, őszinte feleletet kértek mindenre, hiszen csak így tudnak eligazodni az események között. Érdekelte a hallgatókat a Munka Törvény- könyvének módosítása, a termelőszövetkezeti és földtörvény. Szóval mindaz, amit legutóbbi ülésén tárgyalt az országgyűlés. Az első kéfdés így hangzott: — Mi tette szükégessé a Munka Törvénykönyvének módosítását? — Az élet követelte mindhárom. törvény alkotását — szól a képviselő válasza. Majd így folytatja-; — Új módon fogjuk fel a munkaügyi problémákat az új gazdasági mechanizmusban, ugyanakkor bonyolult volt a régi Munka Törvénykönyve. Az új, egy nagy keretet ad, s a különböző jogokat, kötelességeket a kollektív szerződésekben kell rendszerezni. A gazdaságirányítás reformja új módon veti fel a munkaviszonyt, a jogokat is. Több jogot ad a munkavállalónak, s lehetővé teszi, hogy a munkaerő ott legyen, ahol jól, gazdaságosan fejti ki tevékenységét. Ez a lehetőség arra kényszeríti az üzemeket, hogy jobban, gazdaságosabban termeljenek és többet is fizethessenek a dolgozóknak. Sokkal kötöttebb viszont a vállalati felmondás alkalmazása. Védi a dolgozókat ez a törvény. Már megjelent az a kormány- rendelet is. amely szabályozza a fiatalok foglalkoztatását, ugyancsak rendelet biztosítja a csökkent munkaképességű emberek alkalmazását is. Mit mond a képviselő a földtörvényről ? — Hiába lépett a termelő- szövetkezetbe a parasztember, a föld továbbra is magántulajdonban maradt. így létrejött a kettősség: van földhasználat és van tulajdonjog. Ezért vetődött fel az, hogy egységes törvényt kell alkotni, létrehozni a termelőszövetkezeti földtulajdont. A termelőszövetkezet megváltja a földet, vagy továbbra is fizeti a földjáradékot. Ez a tagokra vonatkozik. Akik elmentek a faluból, azok két lehetőség előtt állnak. Vagy visszamennek a közös gazdaságba, vagy megváltja a földet a termelő- szövetkezet. Gond van még az örökösökkel, a zártkertekkel, s a kisebb földek tulajdonjogával, azokkal, amelyek nem kerültek a nagy közös táblákba. Summázva: a termelőszövetkezeti földtulajdon megteremtése a cél. A hallgatók közül sokakat érint a termelőszövetkezeti törvény. Volt kérdés ezzel kapcsolatban is. — A IX. pártkongresszus óta eltelt időben több rende- lent jelent meg a termelőszövetkezeti parasztság érdekében. Számos szociálpolitikai, gazdasági intézkedés követte a kongresszust. Szükségessé vált az új törvény. Növelni, erősíteni szükséges a termelőszövetkezet gazdálkodásának jellegét, saját termékeinek értékesítésén keresztül egészen a termékfeldolgozásig, nem szólva a melléküzem- ágak megteremtéséről. A termelőszövetkezeti törvény a munkaügyi, a munkajogi viszonyokat is tisztázza. A belpolitikai vonatkozású kérdések között szerepelt az között új gazdaságirányítási rendszerrel járó feladat is. Hol tart most, mi a célja az új gazdasági mechanizmusnak? A válasz rövid és tömör. — Az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése nagy részben már befejeződött — hangzik a válasz. — Ez a mechanizmus eszköz ahhoz, hogy meggyorsítsuk a gazdasági élet fejlődését, jobb körülményeket, magasabb élet- színvonalat biztosítsunk dolgozóinknak. A községet közvetlenül érintő kérdések között igen sok közérdekű szerepel, mert a fejlődés ellenére is bőven akad gond Nádújfaluban. A Szabadság utca két kilométer hosszú útjának építésével járó probléma éppen abból fakad, hogy ide új, modern lakásokat építettek a nádúj- faluiak. A villanyhálózat bővítése is ugyancsak a megváltozott élet követelménye. Szükséges az új óvoda, rossz a község vízellátása? Sajnos így van. Aztán ha bezár a bánya, mi lesz a sportkörrel, mit lehetne tenni a termelőszövetkezeti asszonyok téli foglalkoztatása érdekében, vagy miért nem rendezik a nyugdíjas bányászok szénellátását — mind, mind egy- egy kérdés, amire a képviselőtől kérnek választ. A képviselő semmit sem ígér alaptalanul. Ez így * jó, ezt szokták meg a ma választói. Tanácsokat azonban ad. Azokat csak el kell fogadni, s hasznosításukkal a község több gondja, problémája megoldódik. — A Szabadság utca építése jó kétmillió forintba kerül. Csupán a bányatelepeken harminckét kilométer hosszú utat kellene építeni. Nincs ennyi pénz. Türelemre van szükség. A villanyhálózat bő- ^ vítésénél segíthet a bánya. Van oszlop, vezeték, találják meg az együttműködést. A vízellátás javítása a járás községei között sorrendben az ötödik helyet foglalja el. Fogjanak össze, társulással meg iei\et gyorsítani az ütemet. Az óvoda? Ügy tudom, a megoldás útján halad, s ha ügyesek a nádújfaluiak, jövőre át is adhatják rendeltetésének. Ehhez nyújtunk mi is segítséget. A sportkör? Keressenek gazdát. Talán a földmű- vesszövetkezetet. Ez csak tanács! A nyugdíjasok ügyét megvizsgáljuk. Ez egyebk int a szakszervezet feladata, szükséges a döntés. Az asszonyok gondja is a megoldás útján halad. Már működik melléküzemág, de esetleg a csuhéfo- nás. vagy más, keresett cikk előállítása jót tenne a közösnek is, az "egyénnek is. .. Körbefogják a vá'asztók a képviselőt. Amikor elbúcsúznak, egy idős ember megjegyzi: — Ez őszinte beszéd volt... Somogyvári László
