Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-19 / 247. szám
2 wö«rAb 1967. október 19., csütörtök As amerikaiak súlyos veresége a dél-vietnami fronton Dzsungelharc, 58 halott, 61 sebesült — A lelőtt kalózgépek száma 2407 — Johnson és az amerikai nép ISntetés a moszkvai amerikai Többet tudtunk meg most a Venusról, mint az elmúlt évszázadok alatt együttvéve Dr. Kulin György nyilatkozata a szovjet űrkutatás ú|abb sikeréről SAIGON (MTI) Az amerikai gyalogság az utóbbi hónapok egyik legsúlyosabb veszteségét szenvedte el kedden, amikor Saigontól 66 kilométerre északkeletre a szabadságharcosok támadást intéztek egységei ellen. A hadijelentés szerint az elkeseredett dzsungelharcban az amerikaiak 58 halottat és 61 sebesültet vesztettek. A partizánerőket egy ezredre becsülték. A saigoni parancsnokság bevetette a helikoptereket és a taktikai légierőit is, amely 35 ízben támadta a partizánokat. Az amerikai jelentés szerint a szabadságharcosok 103 halottat vesztettek, alakulataik visszavonultak a dzsungelbe. A B—52-es amerikai nehézbombázók támadásokat intéztek a demilitarizált övezet ellen, és észak-vietnami terülePHENJAN (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kijelentette: szükségesnek tartja leleplezni az egész világ előtt az amerikai imperialisták cselszövényeit, amelyeknek célja újabb háború kirobbantása Koreában. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának ezt a kijelentését a kormány szerdán közzétett emlékirata tartalmazza. Az emlékirat rámutat arra, hogy az amerikai imperialisták egymás után szenvedik a komoly katonaipolitikai vereségeket és zsákutcába kerülve Koreában új háború ki robbantására törekednek. Közvetlenül bevonták az agresszív vietnami háborúba Dél-Koreát, folytatják a katonai provokációkat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy az amerikai imperialistáknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni újabb háború kirobbantására irányuló mesterkedései külöten bombázták a tüzérség feltételezett állásait. Az amerikai haditengerészeti légierő Haiphongtól északkeletre, a kínai határtól egy percnyi repülő távolságra bombázott különböző célpontokat, támadta továbbá Campha kikötőjét. Mint a VNA jelenti, kedden a VDK területe fölött öt amerikai repülőgépet lőttek le, és ezzel az amerikai légierők vesztesége a VDK fölött 2 407 gépre emelkedett. Az amerikai parancsnokság Saigonban három gép elvesztését ismerte el. Sydneyben a haditengerészeti miniszter szerdán bejelentette, hogy a VDK partmenti ütegei eltalálták a Perth nevezetű rakétával felszerelt ausztráliai rombolót. A legénység több tagja megsebesült. Johnson amerikai elnök kedden ismét hangoztatta, nősen fokozódtak azóta, hogy Johnson amerikai elnök tavaly októberben látogatást tett Dél-Koreában. A demarkációs vonal övezetében mindenütt olyan feszült helyzet alakult ki, amely bármely időpontban háborúra vezethet. Mint az emlékirat kifejti, az amerikai imperialisták Dél- Koreában fokozott háborús készülődéseket tesznek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen, és a fegyverszüneti egyezmény durva megszegésével nukleáris fegyvereket szállítanak Dél-Koreába, növelik a dél-koreai bábhadsereg fegyveres erőit, militarista vágányokra állítják a dél-koreai gazdasági életet, egyre több katonai objektumot építenek. A koreai fegyverszünet — hangsúlyozza az emlékirat — ma már csak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának türelmes erőfeszítései, valamint arra való készenléte következtében áll fenn, hogy visszaverje az amerikai imperialisták agresz- szív merényleteit. hogy eltökélten folytatni kívánja a vietnami háborút — ugyanakkor pedig az Egyesült Államok nagyvárosaiban újabb ezrek tüntettek az agresszió ellen. Az elnök kedden este a Li Kuan Ju singaporei miniszterelnök tiszteletére rendezett fogadáson beszélt: „Világosan és bizalommal mondhatom, hogy az Egyesült Államok meg fogja lovagolni a tigrist Vietnamban” — közölte. Johnson elismerte, hogy az alapvető kérdés az, hogy az Egyesült Államok népe megfelelő kitartást tanúsít-e Délkelet Ázsiában. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok a háború után is meg akarja őrizni befolyását Ázsiában. MOSZKVA (MTI) Az SZKP Központi Bizottsága részvéttáviratot küldött a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának Ernesto Che Guevara halála alkalmából. A szerdai Pravdában Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgomij és a Politikai Bizottság más tagjainak aláírásával megjelent Guevara nekrológja. Az SZKP vezetői részvéttáviratukban és a nekrológban rámutatnak, hogy a Szovjetunió kommunistái mély fájdalommal értesültek Ernesto Che Guevara hősi haláláról. Guevara hosszú éveken keresztül aktívan vett részt a latin-amerikai országok népeinek felszabadító harcában. Személyes bátorságról és rettenthetetlenségről tett tanúbizonyságot. Gue- varának a kubai forradalom és a kubai szocialista építés egyik kimagasló vezetőjének nevét jól ismerik a világ forradalmárai. A szovjet kommunisták úgy fognak rá emlékezni, mint feddhetetlen erkölcsű emberre, aki életé37. Eszembe jutnak ilyenfajta beszélgetéseink. Minek hátrahagyni valamit is? A halhatatlanság illúziója ... Igen, emlékszem egy másik dolgozatára. „Az egyén, mint biológiai egyed, eltűnik. De ha egy magasabb rendű rendszert tekintünk: az emberiséget — abból megmarad valami”. Valóban: az emberiség nemcsak emberek halmaza, hanem magában foglalja tevékenységük. gyümölcseit is, gondolataik „modelljeit”, a létrehozott tárgyakat, könyveket, festményeket, gépeket. Ezenkívül képek maradnak meg az emberek emlékezetében is. És ha az egyén meghal is, ezek a modellek tovább élik a maguk saját életét, mely más, mint alkotójuké volt... Az ajtó felcsapódik. Egy fehér köpeny. Kiáltás: — Megállt a szíve! Felugróm. Rohanok. Sok lépcső. Gondolatfoszlányok: „Most vége! De miért? Mitől?” nagykövetség előtt MOSZKVA (MTI) Che Guevarának, a Latinamerikai Nemzeti Felszabadító Mozgalom nagy alakjának a halála mély visszhangot keltett a szovjet fővárosban. Szerdán délelőtt a Moszkvában tanuló külföldi diákok, latinamerikaiak, afrikaiak és vietnamiak tömegestül vonultak a Szadovája körúton levő hatalmas szürke épülettömb, az amerikai nagykövetség elé. A diákok az ablakokban álló amerikai diplomaták felé kiáltották jelszavaikat: „Ti öltétek meg Che Guevarát és ti öltétek meg Lumumbát is!” Feliratos táblák hirdették: „Vesszenek a gyilkosok!” — „Le a vietnami nép hóhéraival!” A mintegy másfél órás tüntetés minden incidens nélkül, fegyelmezett rendben zajlott le. nek értelmét a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban látta. A Guevara emlékére megtartott háromnapos kubai gyász második napján, kedden a havannai rádió Che beszédeiből ismertetett eredeti hangfelvételek alapján részleteket- A sajtó Guevara fényképeit közli- Mint az AFP havannai jelentése beszámol erről, a kubai lapok kedden utaltak arra, hogy Guevara 1965-ben, amikor elment Kubából, azonnal Bolíviába utazott. Az olasz partizánszövetség kezdeményezésére Rómában kédden mintegy kétezren vanultak fel a latinamerikai forradalmár emlékére. A menetben ott volt sok baloldali színész és író, közöttük Alberto Moravia regényíró és Pier-Paolo Pasolini filmrendező. A felvonulók a bolíviai és az amerikai nagykövetség elé akartak vonulni, de a rendőrség megakadályozta ebben őket. Tíz tüntetőt letartóztattak, később azonban szabadon bocsátották őket. Szasa elnyúlva ... Holttest? Gyima egy zsámolyon áll és egy-egy lökéssel nyomogatja a mellkast. Fedett szív-masszázs. Lenya vadul préseli a légzőballont. Okszana a kezét tördeli. A nővérek sürgölődnek. Sápadt arcok, rémült szemek. — Adrenalint! Beadták már? — Nem volt időnk, inkább masszázzsal... — Marina! Két köbcentivel ... Saját magam, én akarom masszírozni. Nyilván jobban ertem... Bolond. Hallgass. Gyima remekül csinálja. — Okszana! Mit látni? — Semmit sem, a masszázs akadályoz. Nem, semmit sem tehetek! Hogy lehetett, hogy. lehetett... Ültem, olvastam ... „A tudós”! — Gyima, állj meg egy pillanatra. Nos, milyen? Csönd. Feszültség. Okszana nézi. Mintha egy örökkévalóság telne el. Hangosan sóhajt. — Gyenge összehúzódások ... — Masszírozd tovább! Adrenalint! A Venus—4 feladatának sikeres teljesítéséről szóló hírhez dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója a következő méltatást fűzte: — Kétségtelennek látszik, hogy a bolygókutatásnak ez a legújabb eredménye mindenkinek a várakozását felülmúlja. Hiszen az amerikaiak maximális terve a Mariner— j-tel saját jelentéseik szerint — mindössze annyi volt, hogy az űrlaboratórium 3000 kilométernyire haladjon el a Venus mellett, ott különböző méréseket végezzen a bolygó közvetlen környezetére vonatkozólag és készítsen felvételeket a „titokzatos” égitestről. Most tehát, mint már annyiszor, minden új nagy vállalkozás idején, a Szovjetunió olyan tervet valósított meg, amelyet az amerikaiak a Voyageur-programnak csak jóval későbbi szakaszára időzítettek. t — A Venus mindeddig a legtitokzatosabb bolygó volt számunkra, mert kutatásának földi lehetőségei rendkívül korlátozottak. — Most először történt meg — folytatta dr. Kulin György —, hogy az ember műszere működőképes állapotban nemcsak megközelített egy másik bolygót, hanem simán le is szállt a felszínére. így a Venus—4 egymagában több adatot szolgáltatott a titokzatos bolygóról, mint amennyit a távcső feltalálása óta mind a mai napig szerezhettünk az eddig rendelkezésünkre állt eszközökkel. — Ami az első jelentésben közzétett eredményeket Gyerünk, gyerünk! Hátha sikerül! Még! A ragasztót már letépték. — Egy pillanat! Hosszú tű, egyenesen a szívbe. Egy köbcenti adrenalin. — Masszírozd! Egy pillanat. Még egy.’ Némaság. Miért? Miért? Csak nem sopánkodni. Semmiféle szemrehányást! Világos minden. Hülyék vagyunk. Modell-alkotó lehetőségeink korlátozottak. Ettől azonban nem könnyebb nekem. Nem vagyok gép, élő vagyok. De hátha sikerül? Odanézek. — Gyima, állj meg. Okszana, figyeld. Tapintsátok ki a pulzusát. De te ne hagyd abba a lélegeztetést! No mi van? Nem tudod? — Jó összehúzódások. Percenként mintegy száz. — Van érverése! Erre tulajdonképpen már nincs is szükségem: látom, hogyan remeg a mellkasa A szív jól nekiindult. — Pupillája? illeti, az űrlaboratóriumnak a mágneses térre és a sugárzási övezet hiányára vonatkozó észlelései egyeznek az eddigi mérési adatokkal. A hőmérsékletről és a nyomásviszonyokról közölt szélsőséges értékeket viszont a Venus—4 minden valószínűség szerint különböző magasságú rétegekben mérte. — Rendkívül meglepő és új mindaz, amit a szovjet űrlaboratórium a Venus légkörének összetételéről jelentett a Földre. Az oxigén és a vízgőz mennyiségére vonatkozó adatok egészen új megvilágításba helyezik a Venusról eddig alkotott képünket. Nemcsak a Venus fizikájára vonatkozólag van most már lehetőség további következtetések levonására, hanem sok problémával kerülnek szembe a biológusok is, akik a testvérbolygó élővilágáról igyekeznek képet formálni. A jelentésben közzétett adatok ugyanis arra mutatnak, hogy ha van élet a Venuson, az merőben más felépítésű, mint amilyet a földi viszonyok között megismertünk. — Még ennél is meglepőbb, hogy a Venus—4 műszerei nem találták nyomát a nitrogénnak. Ennek a gáznak a jelenlétét ugyanis mindeddig általában minden bolygó légkörében feltételeztük. — 1967. október 18-ának eseménye — fejezte be nyilatkozatát dr. Kulin György — minden bizonnyal úgy kerül be a tudománytörténetbe, mintáz egyik legnagyobb teljesítmény, amit az ember a Naprendszer kutatásában elért — Szűk. Mindjárt összeszűkült a masszázstól. — Hhhaj! — Ez a sóhaj mindnyájunkból feltört. Az arcok felderülnek, a tekintetek is mások mór. Nekem egész bensőm reszket, s ugyanakkor testemen lassan valami gyengeség terjed szét. Majdnem összeesem. — Ültessetek le. Te pedig mássz le onnét, mit állsz ott, mint egy bolond? Ez Gyimának szól. Még egyre csak áll a zsámolyon, felegyenesedve, az asztal fölött — hosszú és esetlen. Szasa ismét eltávozott tőlem. Valami idegen fekszik itt öntudatlanul. Egy ember. Én teljesen üres vagyok. Tudom, mi következhet még. Ezért nem is örülök. — Mondjátok el. Okszana, te állandóan figyeld a képernyőt. — Nincs mit mesélni. Minden rendben volt, tessék a feljegyzett adatok. Néhányszor felnyitotta a szemét. A légzése kezdett helyreállni. Nyugodtak voltunk. Okszana már ki is kapcsolta készülékét, éppen át akarta tolni. Hirtelen mintha valami belémszúrt volna, felemelem a szemhéját, hát tág a pupillája. Felordítok és rögtön neki a masszázsnak. Akkor futott ide. Korábban kellett volna jönnöm. Néhányszor el is .szántam magam, aztán mégis odaragadt a fenekem. (Folytatjuk.) A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÄDIÖ: 8.22: Tánczene. — 8.50: Múzeumkert: október. — 9.40: Csajkovszkij: A cárnő cipellője. — 10.09: Népek zenéjéből. — 10.45: Két jelenet Szabó Pál műveiből. 11.20: Szimfonikus táncok. — 12.15: Kedvelt régi melódiák. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: Törvénykönyv. — 13.18: A Stockholmi Kamarakórus énekel. — 13.35: A gerolsteini nagyhercegnő. — 14.05: Zenekari muzsika. '-a 15.14: Hang Knappersbuch Wagner-felvételeiből. — 15.46: Máthé Jolán népdalokat énekel, Balogh Elemér cimbalmo- zik. — 16.15: Mario Lanza énekel, a 101 Stringa-zenekar játszik. — 16.37: Puszták népe. — 16.57: Hallgatóink figj^elmébe. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Hangverseny a stúdióban. _ 17.50: A Koltay-együttes játszik, Máté Péter é nekel. — 18.04.: Mikrofőrum. — 18.24: Vörös Kálmán népi zenekar» játszik. Józsa Ibolya énekel. — 19.29: Hallgatóink figyelmébe! — 19.30: Csendes Don, XIII. — 20.33: Eileen FarreJ és Richard Tucker Verdi-kettősöket énekel. — 21.05: Fenyő István könyvszemléje. — 21.16: Monte Carlo-i Nemzetközi Könnyűzenei Fesztivál, 1967. — 22.20: Üj lemezeinkből. — 23.14: Operettrészletek. PETŐFI RADIO: 10.00: Haydn; Élet a Holdon. — 11.07: Mindenki kedvére. — 13.00: Holle anyó. — 13.10: Ifjúsági zenekarok műsorából. — 13.30: Pályaválasztás. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől—hatig. . . — }8.10: Marian An- derson énekel, zongorán kísér: Franz Rupp. — 18.30: Az én könyvtáram. — 19.05: A szókimondó asszonyság. — 19.26: Jó éjszakát, gyerekek! — 19.35: Budapesti Zenei Hetek, 1967. Kb.: 21.45: Verbunkosok, népdalok, — 22.20: Buda — szépapáink korában. — 22.30: Tánczene. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 8.10—10.20: Iskola-tévé. — 10.20: Műsorismertetés. — 10.21: Ütőn. Tévé-film (ism). — 11.45: Utazás jegy nélkül. — 13.40: Iskola-tévé. p. 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: A Magyar Hirdető műsora. - 18.15: Telesport. — 18.40: „A játszótársunk mondd, akarsz-e lenni?” — 18.50: A világ térképe előtt. — 19.00: Szüret Villányban, 1967. Riportfilm. — 19.30: Esti mese. — 19.45: Kár- tyapartf. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Doktor Schlüter. Magyarul beszélő NDK-film. Ember az emberek között. — 21.55: TV-Hiradó, 2. kiadás. — 22.15: Pedagógusok fóruma. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 17.15: Filmhíradó. — 17.55: Aranyalma (ifjúsági játék). 19.00: TV-Híradó. •—• 19.35: Rettegett Iván (szovjet film, I. rész). — 21.15: IV. nemzetközi dzsessz-fesztivál. Az Egyesült Államok újabb háborút akar kirobbantani Koreában Koreai kormánynyilatkozat A haladó világ* gyászolja Guevarát Nyikolaj Amoszov Szív és gondolat FORDÍTOTTA: RADO GYÖRGY
