Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
•\V\V0 \ ■VÄ;4! Si. 1 mAc proletariat, EGYEsrruETEK? NOGRAD * AZ MSZMP NOGRÁD M E G Y E I B IZ O T TS Á G A É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxm. ÉVF. 232. SZÁM ARA: 80 FILLER 1967. OKTOBER L, VASÁRNAP n Uj törvényt alkottok Az ember és a munka viszonya nagy téma, — nyilatkozott az újságírónak még a parlamenti ülés szünetében egy képviselő. És ez a nagy téma szinte teljes városi és falusi, ha úgy tetszik, ipari és mezőgazdasági valóságában kapott hangot az ország- gyűlésen, az új Munka Törvénykönyv, valamint a termelőszövetkezeti és a földjogi törvény háromnapos vitájában és elfogadásán. A témához illő tájékozottság és élettapasztalat, emelkedettség és vitázó szenvedély pedig, amely az előterjesztéseket és a hozzászólásokat jellemezte, különösen nő. Igaz, hosszú és fontos előzmények vezettek e törvény- javaslatok elfogadásához: az új Munka Törvénykönyv tervezetéről mintegy négyszáz- ezren formáltak véleményt, az előzetes tanácskozásokon, a két agrár-javaslathoz pedig már hozzászóltak csaknem valamennyi tsz közgyűlésén és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek első országos kongresszusán. És a legkevésbé sem formálisan, hiszen — kezünkben a bizonyság — ezer meg ezer elhangzott vélemény formálta meg az országgyűlés elé került törvényjavaslatokat. Mindezek után tanácskoztak a képviselők, vagy félszáz hozzászólás jóvoltából olyan lelkiismeretesen és mélyrehatóan, hogy — mintegy végső simításként — még jónéhány módosítás jelzi a választók kívánságát, véleményét. Bár, még ez sem az utolsó szó! Ezek az immár elfogadott törvények ugyanis nemcsak abban hasonlatosak egymáshoz, hogy az ember és a munka viszonyát szabályozzák a közelgő gazdasági reform követelményeinek megfelelően. és nem is csupán abban, hogy messzemenően demokratikus szellemüket köszönhetik azoknak a demokratikus módszereknek is, amelyeknek segítségével létrejöttek. Van még egy hasonlatosság. Úgynevezett kerettörvények, amelyek csupán az alapelveket rögzítik, a tényleges megvalósítás a helyi viszonyoknak, a való körülményeknek megfelelően, a vállalati kollektív szerződésekre, illetve — az agrár- törvények esetében — az alapszabályokra, a tsz-ek és a most alakuló területi szövetségek demokratikus szervező és fejlesztő tevékenységére hárul. Ebben pedig még pontosabban, még személyesebben kifejeződhet a érdekeltek minden jogos, méltányos kívánsága. Annyi bizonyos: ilyen sok stáció, eny- nyi demokratikus „szűrő” még aligha csiszolt, tisztított, munkált nálunk törvényt. Hogy mi a legfontosabb az új törvényekben, azt meglehetősen nehéz e szűk helyen összefoglalni. Az új Munka Törvénykönyv — amely egész sor kérdésben bátran szakít a régi, merev, egysíkú szabályozással —, amennyire csak lehetséges, igyekszik a kölcsönös érdekek alapjára helyezni a jogokat és a kötelezettségeket a munkáltató és a munkavállaló viszonyában. Bérezés, jutalmazás, munkaidő, szabadságidő, munkakörülmények, s mindenekelőtt a munkaviszony létrehozása és megszakítása, az elhelyezkedés, felmondás, elbocsátás — csupa olyan kényes kérdés, amelynek ésszerű rendezését általában mindenki kívánta, sőt sürgette, még ha konkrét esetben elfogult is a maga, vagy a vállalata javára. Az új törvényt dicséri: úgy igyekszik maximális létbiztonságot teremteni minden tisztességes dolgozó ember számára, hogy közben megfelelő munkaügyi feltételeket teremt az egész gazdaság biztonságos fejlődéséhez, a prosperitáshoz, amely nélkül minden személyes biztosíték csak írott malaszt. Hasonlóan nagyjelentőségű és kiteljesedő demokratizmus bizonyítéka, hogy egyazon törvény keretein belül sikerült a vállalatok minden eddiginél önállóbb vezetését és a szakszervezetek minden korábbinál erőteljesebb érdekvédelmi jogkörét elismerni. A termelőszövetkezeti törvényben viszont a paraszti társulás, azaz a szövetkezeti jelleg erősítésének, valamint a nagyüzemi gazdálkodás, tehát a vállalatszerű munka fejlesztésének egyaránt elismert követelménye jelenik meg párhuzamosan, nem egymással ellentétes, inkább egymást erősítő, kiegészítő tényezőként. Társadalmi szempontból vizsgálva pedig: a termelőszövetkezeti mozgalom általános győzelme óta alighanem ez a törvény adja legerősebb ösztönzést a munkás, illetőleg a paraszti életviszonyok további közelítéséhez, a különbségek gyorsabb megszüntetéséhez. Tagadhatatlan, hogy e törvények, éppen mert számos területen elevenbe vágnak, nem zárják ki az élet kisebb- nagyobb konfliktusainak lehetőségét. Számolnak a gazdálkodás, a munka ellentmondásaival, nehézségeivel, a helyi és időleges érdekellentétekkel. Ezért is bízzák a részletes rendezést olyan további szabályozásokra, amelyek körültekintőbben számolhatnak a vállalatok és a tsz-ek, mindenekelőtt az érintett dolgozók helyi, sajátos körülményeivel, érdekeivel. Ezért van az is, hogy bár a földjogi törvény pontosan meghatározza a szövetkezeti földtulajdon bevezetésének elvi, jogi kereteit, a megvalósítást — a méltányosság és a legszigorúbb önkéntesség érvényesítésével — a gazdasági tényezők, az élet, az idő hatására bízza. De mindenesetre olyan fejlődést indít el, amely végül is a szocialista földtulajdon általános elterjedésével megteremti a tulajdon és a használat egységét, a szövetkezeti gazdálkodás végleges, szilárd alapját. Mindent egybevetve: olyan törvényeket sikerült alkotni az országgyűlésnek, amelyeknek nem annyira a betűje, hanem eleve inkább a szelleme a mértékadó, sőt utat mutató. Jogászok a megmondhatói, hogy ez milyen ritka, nagy eredmény. És persze, utóbb, mindazok is így mondanak majd igent, akiknek e törvények segítségével dolgozniuk, vezetniük, boldogulniuk kell. Akik a megelégedés pecsétjét üthetik e törvényekre. Balog János Párt- és kormányküldültség utazik Csehszlovákiába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével október első felében magyar párt- és kormányküldöttség utazik baráti látogatásra Csehszlovákiába, Üzbég baráti küldöttség érkezett hazánkba Az október 3-án kezdődő Üzbég Kulturális Napok alkalmából, szombaton hattagú üzbeg baráti küldöttség érkezett hazánkba, M. T. Turszurtovnak, az Üzbég Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagjának, az Üzbég Központi Állami Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének vezetésével. A delegációnak tagja V. J. Zahidov akadémikus, az Üzbég SZSZK művelődésügyi minisztere is. A küldöttséggel együtt húsztagú művészcsoport, valamint a Bahor Üzbég Népi tánc- együttes is hazánkba érkezett. A legjobbak közt Vállaiu hasznos teher r. oia Örökké élő emlékek (4. oldal) Vasárnapi levél Cl. oldal) Irodalmi melléklet (8—9. oldal) Szorcsik István, az öblösüveggyárl négyes kemencénél dolgozik: ifjúsági szocialista brfgád vezetője és az üzemi alapszervezet párttitkára. Mindkét minőségben méltó a követé«* re. Szocialista brigádjának jubileumi versenyben elért eredményeit a legjobbak közt tartják számon, Szorc&ik István teljesítményét pedig ritkán tudják megközelíteni a félautomata üvegpréseken (Koppány György felvétele) A baráti fegyveres erők találkozója Somoskőújfaluban Szovjet és csehszlovák katonák am ünnepségen A Fegyveres Erők Napja alkalmából a Somoskőújfalui területi KISZ-bizottság szervezésében nagyszabású ünnepségre került sor tegnap este a a szovjet katonai küldöttség, harc kiváló szovjet hőseire, míg a csehszlovák határőrség Beszédében kijelentette: képviselőit Jozef Goldbach fő- — Fegyveres erőink harchadnagy vezette. A kedves készültségének, ütőképességévendégeket a területi KISZ- ngjj fontos tényezője, hogy határmenti községben, Somos- bizottság nevében Simon Lász- korszerű haditechnikával és kőújfaluban. A baráti fegyveres erők képviselői találkoztak a község vezetőivel, dolgozóival. A KISZ-bizottság meghívására erre az alkalomra a községbe érkezett Grigo- rij Szvecskar, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat Kom- szomol-titkárának vezetésével, az ehhez szükséges jó felkészültséggel, magasfokú erkölcsi, politikai szilárdsággal páVégd ért a nemzetközi űrhajózási kongresszus A jugoszláv fővárosban be- jutott a különböző országok fejezte munkáját a VIII. szakembereinek a szoros Nemzetközi Űrhajózási Kong- együttműködésre irányuló tö- resszus. A nagyjelentőségű rekvése is. tudományos tanácskozás a tíz évvel ezelőtt a Szovjetunióban felbocsátott első mesterséges hold jubileumának jegyében zajlott le. A kongresszus ideje alatt zajlott le Belgrádban a nemzetközi űrhajózási szövetség közgyűlésének ülésszaka is. Megválasztották a nemzetközi A kongresszus ölesein el- űrhajózási szövetség irodájának új tisztségviselőit. A szövetség elnöke újra az olasz Luigi Napolitano, alelnöke pedig a szovjet L. I. Szedov akadémikus lett. hangzott referátumokban és előadásokban felsorakoztak azok a kimagasló sikerek, amelyeket az elmúlt évtized során a világűr tanulmányozásában elértek. Kifejezésre ló KISZ-titkár fogadta. A ba ráti találkozón ott volt Németh István, a határőrség őrsparancsnoka, több vezető be- , , , . osztású határőrtiszt, Antal Pál ros“1• “ Ma-'d, W *°Wftta. Géza, az MSZMP községi szer- , ^ fegyveres testületeket el- vezetének titkára, Szabó 1st- téphetetlen barátság fűzi ösz- ván, a községi tanács vb el- sze, amelynek alapja a szocia- nöke, a község termelőszövet- lista haza védelme iránti fe- kezetének, társadalmi szerve- lelősség, a haza védelmezésé- zeteinek több képviselője. re fogadott megszeghetetlén Eljött erre a találkozóra dr. eskü' Kijelentette: Szomszéd Imre, a Magyar Szó- — A magyar dolgozó nép cialista Munkáspárt Salgótar- büszke arra, hogy olyan fegy- jáni járási Bizottságának tit- veres erővel rendelkezik, kára és Kálovits Géza, a KISZ amely méltó társa a testvéri Nógrád megyei Bizottságának szocialista országok hadsere- titkára. geinek. Boldogan köszönti hát A baráti beszélgetés során fiait a Fegyveres Erők Napján. Simon László KISZ-titkár be- Felszólalt a nagygyűlésen mutatta a község fejlődését, A Grigorij Szvecskar, Komszoa területi rnol-titkár és Jozef Goldbach KJSZ-bizottsag munkája te- {őhadnagy is. vékenysege iránt érdeklődtek. ... .................... E zután kedves jelenet ko- Este a község művelődési vetkezett. A község úttörői és otthonában ünnepi nagygyű- ^iszesei virággal kedveskedésre került sor, ahol az el- tek az elnökség tagjainak, nökségben helyet foglaltak a baráti fegyveres erők képviselői is. Simon László KISZ- titkár ünnepi megnyitója után dr. Szomszéd Imre, a salgótarjáni járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, amelynek során méltatta A nagygyűlés után a területi KISZ-bizottsághoz tartozó KISZ-szervezetek tagjai szellemi vetélkedőt rendez1 \í „Ki mit tud a Szovjetunióról” címmel. Az ünnepségen Simon Lásza Fegyveres Erők Napja jelen- ló KISZ-titkár könyvjutalmat tőségét. Visszaemlékezett az osztott ki a határőrizetben és 1848-as szabadságharc honvé- a KISZ-munkában jól dolgo- deire, az 1919-es Tanácsköz- zó fiatalok között, társaság nagyszerű vöröskato- Az ünnepi, baráti találkozó náira, az 1945-ös felszabadító táncmulatsággal ért véget.
