Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-14 / 217. szám
4 WÖGRÁB Í96T szeptember 14., csütörtök Képek a kiállításról Egymást érik a látogatók a mezőgazdasági kiállításon, köztük egyre több a Nógrád megyei. Különösen a szövetkezetekből utaznak fel sokan, hogy eltanulják az élenjáró módszereket, példákat a mintegy hatszáz kiállítótól. Több turnusban vettek már részt a hatalmas tapasztalatcserén állattenyésztőink, állatgondozóink is. Gyakran találkoztam csoporttal, amely azt tanulmányozta, hogyan lehet a tejhozamot módszeres és okszerű takarmányozással tovább növelni, mi segíti hozzá a: hízóállatok gyarapodásához, hogyan adhat több gyapjút, sajtot a juh. A nógrádiak is megállapították viszont, bár ez nem kizárólag nógrádi észrevétel, hogy az állattenyésztés az idén szokatlan módon eltörpül és elszürkül a többi látnivaló mellett A régi kiállításokon az állatok állottak az érdeklődés középpontjában, és foglalták el a legtöbb teret. Most a gépeké a vezető szerep, s kicsit úgy tetszik, hogy felhozott és bemutatott állomány számszerűleg is kevesebb, mint máskor. Állattenyésztőink különösen, de a többi falusi látogatók is fájlalják, hogy a többi kiállítási szektorhoz képest miért nem növekszik az állattenyésztés is. Természetesen. a kérdés Ilyen megfogalmazásában van némi túlzás is, hiszen az állatok legszebbjei az idei kiállításon is ott láthatók az ország minden részéből, s tanúsítják az állami gazdaságok, tsz-ek nagy hozzáértését, a magánosok tenyésztői kedvét. Azonkívül a fejlődést mutatja az állategészségügyi pavilon és a tejfeldolgozás, s általában a feldolgozó ipar megannyi látnivalója is. Sok nézője és tamtrlmányo- sója akadt eddig is például a szarvasmarha-istállók előcsarnokában bemutatott tejfeldolgozó gépeknek. Már eddig is több díjazott, szép állatot mutattunk be képekről olvasóinknak. Ezúttal ismét igyekszünk néhány rendkívül szép példányt megismertetni a sokféle látnivalóból, köztük egy érdekességet is. Természetesen ezúttal is el kell mondanunk, amit hangsúlyozni elégszer nem lehet, hogy beszámolóink csak részletet, tehát nagyon keveset tudnak bemutani a rengeteg látnivalóból, lehetetlen vállalkozás lenne a személyes élményt ezúton pótolni. Inkább csak kedvet szeretnénk csinálni azoknak, akik eddig még nem váltották meg belépőjegyüket a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra. fc. Gjc. A legnépszerűbb látnivalók egyike, a hatalmas, ötszáz kilós sertés. Külön dijat nem kapott a kiállításon, mert ő önmagában is díj. A kiállítás tárgysorsjátékán ugyanis a Trabant Limousine személygépkocsi és a kétszázötven köbcentiméteres Pannónia motorkerékpár után a harmadik főnyeremény. Elgondolkoztató azonban, mit kezd vele hirtelenjében a boldog nyertes!... Nagy fejlődést értek e! a juhászatokban is az utóbbi három esztendő alatt. Különösen a Szovjetunióból importált te- nyészjuhok segítségével sikerült a gyapjútermelési átlagot' egy kilóval növelni Képünkön a balmazújvárosi Kossuth Tsz nagy díjas tenyészkosa látható Az idei mezőgazdasági kiállításon is példamutató eredményeikkel tűnnek ki az állami gazdaságok. A díjazott tehenek közül, a legnagyobb teljesítményt a Mezőhegyesi Állami Gazdaság tehenészetében nevelt Capí nevű tehén mutatta fel, s ezért nagydíjat kapott (Wormser Antal felvételei) A párikiadvánvok terjesztéséről 4 családok négy A szocialista tudat kialakításában fontos feladatot teljesítenek a pártlapok, folyóiratok, a politikai kiadványok. Amíg azonban a tudatformálás egyes kérdéseiről, eredményeiről és feladatairól viszonylag sokszor esik szó a legkülönfélébb fórumokon, addig a munka „technikai” oldaláról kevésszer beszélünk. A salgótarjáni városi pártvégrehajtóbizottság a közelmúltban vizsgálta ezt a kérdést; ennek kapcsán vázoljuk a politikai irodalom terjesztésének néhány vonását. Hírlapterjesztéssel a posta és a megyei lapkiadó vállalat foglalkozik. Az előfizetés szervezését, a példányonkénti árusítást, a lapoknak az olvasókhoz való eljuttatását e két szerv csaknem száz kézbesítője és terjesztője végzi Salgótarjánban. Munkájukat a pártszervezetek segítik a leghatékonyabban. Az eredmény; ez év első felében — a múlt év hasonló időszakához képest — 160 ezer példánnyal, forintban kifejezve, csaknem 211 ezer forinttal nőtt a lapok forgalma Salgótarjánban. Ez alatt 9.70- ről 11,20 forinttá emelkedett a városban az egy lakosra eső forgalom. Ha a terjesztés munkájában visszaesés nem következik be, a városi összforgalom 1967-ben eléri a 4.5 millió forintot! Ezzel az eredménnyel — a posta vezérigazgatóság kimutatása szerint — az ország 66 városa közül, Salgótarján a 7. helyen áll. A politikai lapok közül természetesen a Népszabadság a legnépszerűbb. Pártunk központi lapját a Salgótarjánban élő családok több mint 40 száven százaléka olvas Salgótarjánban zaléka olvassa rendszeresen. A Nógrád a salgótarjáni családok 22,2 százalékához jut el. Politikai hetilapunk, a Magyarország olvasóinak száma, ezer fölé emelkedett, s az Esti Hírlap, a Figyelő, a Nők Lapja és más kiadványok is egyre több olvasóhoz jutnák el. Elégedettek lehetünk-e ezekkel az eredményekkel? — A négy- és fél milliós évi forgalom, s a városok rangsorában elért előkelő helyezés jó érzés, határozott igennel azonban mégsem válaszolhatunk. Szeretnénk, ha az említett, igen fontos sajtótermékek a városban még több dolgozóhoz jutnának el. Különösen a műszaki értelmiség és a pedagógusok olvasottságának a gyarapodása lenne kívánatos, hiszen mindennapos munkájuk magasfokú politikai tájékozottságot is igényel. A sajtóterjesztés továbbfejlesztésének záloga: az eddiginél is hatékonyabb, tervszerűbb, differenciáltabb szervező munka. A terjesztői hálózat kiegészítése és munkájának további javítása. A politikai irodalom terjesztésének másik letéteményese, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége. Aktívák, pártmunkások segítségével — elsősorban ez a szerv látja el a Pártélet, a Társadalmi Szemle, a Béke és Szocializmus, a Nemzetközi Szemle és más fontos társadalmi, politikai, elméleti folyóiratok, valamint a politikai, ideológiai művek terjesztését. Több éves szervező munkával sikerült elérni, hogy jelenleg a város minden jelentős üzemében, hivatali és más intézményé- ben rendszeres terjesztés foNép&sabadsagot lyik. A terjesztést a pártalap- szervezetek többsége állandóan figyelemmel kíséri és rendszeresen segíti. A terjesztéssel megbízott elvtársak pártmunkaként végzik fontos feladatukat. Munkájuk tükre: havonta több mint 2500 folyóirat, igen sok könyv és alkalmi kiadvány eladása; a tervezett 90 ezer forint helyett, csaknem 122 ezer forintos forgalom lebonyolítása. A Kossuth Kiadó kirendeltségének forgalmából ez év első feleben megyei átlagban 4 forint, Salgótarjánban 6 forint az egy önálló keresőre jutó befizetés. A városi párt-vb ezeket az eredményeket is igen jónak, értékesnek tartja, ugyanakkor rámutatott a terjesztés továbbfejlesztésének szükségességére és lehetőségeire is. A terjesztők számának növelésével, minőségi összetételének javításával, a politikai irodalom propagálásának jobbá tételével, az elszámolási fegyelem erősítésével még jelentősen emelhetnénk a politikai, elméleti folyóiratok és más kiadványok olvasóinak táborát. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a pártalapszerve- zetek az eddiginél is inkább, folyamatos munkájuk szerves részének tekintsék a pártkiadványok terjesztésének ügyét. E munka hasznossága közvetlenül nehezen mérhető. Az azonban kétségtelen, hogy a politikai irodalom terjesztésének állandó javítása jelentősen elősegíti a szocialista tudatformálást. A marxizmus— leninizmus eszméinek birtokában az emberek napi munkájuk magasabb színvonalú teljesítésére képesek. U. I, Sikeres összefogás a rétsági járásban Éveken át, szinte minden hónapban adódott valami nagy bűnügy a rétsági járásban. Ott csípték el Kovács Bélát, aki legalább harminc népboltot rámolt ki; ott vesztett rajta Papp Lajos, aki redőnykészítési meséi után szedegette fel hiszékeny emberektől a pénzt, nemkülönben Gregus Mihály, aki vaskerítés-csinálás fejében vett fel sok tízezer forintra rúgó előleget, ott mondtak állj-t Erdei Lászlónak, a maga nemében nagystílű fe- zőmek, a gombüzemalapító- nak. Ebben az esztendőben már csendes a járás. Mindössze egyetlen ügy akadt: egy éretlen fiatalember firkált horogkeresztet valamelyik falusi kul- túrházban a plakátra. Rövid, de végrehajtható szabadság- vesztést kapott érte. Sokkal több vár Fülöp Károlyra, a romhányi erdészet már letartóztatásban levő volt vezetőjére, aki százezer forintot meghaladó értékben sikkasztott fát, takarmányt. Ha őróla esik szó, nyugodt a közvélemény: leleplezték, elnyeri büntetését. Az Alföld délkeleti részéről a korábbi években sok kukorica érkezett a rétsági járásba. Nem kis hányadával kapzsi kupeckedők üzérkedtek. Ennek a manipulációnak már befellegzett. A járási rendőrkapitányság kitűnő kapcsolatot épített ki a vasúti rendőrséggel, s így a járásba érkező, majdnem minden zsák kukorica sorsáról tud. Az a tény, hogy a szendehelyi Mé- nich-testvérek is rajtavesztettek a takarmányüzérkedósen, sokaknak elvette a kedvét a zugkereskedéstől. Jó fegyvertársa a rendőrségnek a megelőzés munkájában a járásbíróság. Megfontolt, nem ritkán szigorú ítéleteit csak elvétve enyhíti :a. megyei bíróság. A termelőszövetkezeti vagyonvédelem megszilárdulása elsősorban a szocialista tudat fejlődésének örvendetes eredménye. Aligha tévedünk azonban, ha feltételezzük, hogy abban Mácsi Katalin, volt felső- petényi főkönyvelő esete — és sok éves szabadságvesztés büntetése — is közrejátszott. A „kicsiből lesz a nagy” elve a kriminalisztikában is érvényes. Ezért nem sajnálta a járási rendőrkapitányság a fáradságot attól, hogy jogpropaganda előadásokat tartson azokban az üzemekben, ahol az öltözőkből el-eltűnt egy törülköző, szappan. A tolvajkodásba is elég belekóstolni, hogy megjöjjön hozzá az étvágy. Okos, helyes, érdemes volt törődni a megelőzéssel. Ebben az esztendőben eddig egyetlen fiatalkorú-ügy sem akadt a rétsági járásban. Nem; jóllehet a rendőrség semmiféle vadonatúj módszert nem alkalmazott, — csak a már ki- próbáltakat használta, de azokat aztán lelkiismeretesen, alaposan. Nem tartott attól, hogy tekintélye csorbul, ha a megelőzéshez a pedagógusok és az ifjúságvédelmi bizottságok segítségét kéri. A jó szóra hajló nevelők a tanév utolsó napjaiban újra és újra elmondták — a rendőrök kérésére — tanítványaiknak, hogy a nyári szabadság sok-sok kísértése közepette is maradjanak meg a tisztesség, a feddhetetlen becsület útján. Létszámnövelés, többlet- munka nélkül biztosította a rendőrség a Bánki tó és strand személyi és vagyonbiztonságát. Noha az utóbbi forgalma — becslés szerint — megkétszereződött, egy frottírtörülköző nem sok, de annyinak sem kelt lába a strandról. A fürdőzők megnyugodva, a lopásra hajlók megszeppenve látták délelőtt s délután feltűnni az egyenruhás rendőrt a parton. Mióta a társadalmi őrök járják a falut, csökkent a besurranásos lopások száma. Csak dicsérni lehet azt a kezdeményezést, amelyet készséggel engedélyezett a járási rendőrkapitányság vezetője: a társadalmi őrök az éjszakai órákban is dolgoznak több községben — önkéntes rendőrrel együtt. Miért fontos az önkéntes rendőr jelenléte? Azért, mivel törvénysertés láttán éppúgy intézkedhet, mint a hivatásos rendőr, — tehát például a tolvajláson ért személyt nyomban bekísérheti a legközelebbi őrsre. Szakmai tudásán és hiva- tásszeretetén kívül, a rétsági járás rendőrségének legértékesebb támasza az a tömegkap- esolat, amelyet hosszú évek során kialakított. Abban az arányban, amelyben ez a kapcsolat szilárdul, úgy növekszik a közrend, a közbiztonság, — s ami ehhez szorosan hozzátartozik, hamarabb kénytelenek káros tevékenységükkel felhagyni a törvényes rend ellenségei.
