Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-12 / 215. szám
1967 szeptember 12.. kedd MÖ8RAD 3 A belesetek csökkentése érdekében Évfordulók jegyében... A munkások éber säße is szükséges Fúvószenekari együttesek megyei találkozója Salgótarjánban Állandó beszédtéma a baleseti veszély. A figyelmeztetések, intelmek nem mindig találnak megértésre. A Nógrádi Szénbányáknál az év első hat hónapjában négy halálos baleset történt. Kettő omlás következménye, kettő pedig szállításnál fordult elő. A vizsgáló bizottság két esetben állapította meg mások mulasztását. Az egyik esetnél a meghalt személy követte el a hibát, a másiknál pedig előre nem látható ok miatt következett be a szomorú eset. Az idén, az elmúlt fél év alatt 135-tel kevesebb baleset fordult elő a nógrádi bányáknál, mint tavaly. Csökkent a százezer műszakra jutó balesetek száma is. Viszont az egy baleset miatt kieső idő átlagosan 31 százalékkal növekedett. Ha a baleseteket előidéző okokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a legtöbb még mindig az omlásnál és a szállításnál fordul elő. Ez nem magyarázható az új technológiák bevezetésével, de a gyakorlat hiányával sem. A jegyzőkönyvek szerint a balesetek többsége kellő fegyelmezettséggel, nagyobb figyelemmel elkerülhető lett volna. A biztonsági előírások, a technológiai utasítások betartásának ellenőrzése állandó volt az első félévben is. Többször tartottak úgynevezett komplex-szemlét. A legtöbb helyen megállapították, hogy hiányos a műszaki felügyelet irányító, ellenőrző munkája. Az utasításokat, ha ki is adjak, azok végrehajtását csak ritkán ellenőrzik. Elvétve fordul elő, hogy szabálysértések esetén a hiba kijavításáig szüneteltetik a munkát. A biztonság fokozása érdekében az elmúlt időszakban is több központi intézkedés történt. Szállításnál például az eddig alkalmazott ékes lakatokról az úgynevezett patentlakatok alkalmazására térnek át. Szorgalmazzák az egyes üzemeknél azonos csilletípusok alkalmazását is. Tovább folytatódik az előkészület a hordozható világítás korszerűsítésére. Kányás, Tiribes és Kistelek bányászait már fejlámpákkal szerelték fel. Rövidesen Ménkesen is fejlámpákat alkalmaznak. A tervben szerepel a munkahelyi világítás korszerűsítése. Még az idén javítják Kányás és Ménkes aknákban a szellőztetést. Az esetenként fellépő porártalom elleni védekezés céljából porálarcokat szereztek be. A tervben szerepel a kisteleki függőakna víztelenítése. Az első félévben egy igen régi problémát sikerült megoldani. A szénsavgáz-veszély ellen korábban használatos mentőkészülékekről kiderült: nem nyújtanak kellő biztonságot. Az a veszély fenyegetett már, hogy le kell állni Tiribesen a termeléssel. A biztonságtechnikai csoport rövid idő alatt olyan készüléket konstruált, amelyet ma már nemcsak Tiribesen, hanem a Mecseki Szénbányáknál is sikerrel alkalmaznak. Igen jelentősek a munkavédelem szempontjából azok a kísérletek, kutatások, amelyek most folynak Tiribesen a szén- savgáz-veszéllyel kapcsolatban. A bányai rekonstrukciós munkákkal párhuzamosan a Nógrádi Szénbányák a Mecseki Szénbányák kutatási osztályával közösen, különféle méréseket végez a gázveszély megelőzése érdekében. A központi intézkedésekben tehát nincs hiány, azok azonban önmagukban kevésnek bizonyulnak, ha nem párosulnak a dolgozók fokozatos éberségével. Igen fontos, hogy mindenki vigyázzon önmaga és társai testi épségére, mert a baleseteket csak így lehet elkerülni. B. J. Cikkünk nyomán A topogásból is lehet fejlődés A „Fejlődő és topogó ktsz- ek” címmel megjelent cikkünkre, amely a balassagyarmati kisipari szövetkezetek munkájával foglalkozott, a következő választ kaptuk a Kisipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetségétől: A szóbanforgó ktsz-ek szolgáltatási tevékenységének szélesítése céljából a balassagyarmati városi tanáccsal és az érintett szövetkezetekkel több esetben tárgyalást folytattunk a lakossági szolgáltatás növekvő igényei folyamatosabb kielégítése érdekében. A tárgyalások eredményeként indult meg az idén a szolgáltatóház építése a KlSZ-lakó- telepen. Legutóbb augusztus 7-én tárgyaltuk a szolgáltatási tevékenységek további fejlesztésének lehetőségeit a tanácscsal, valamint a szabó, fodrász és cipész szövetkezetek vezetőivel. Ezen a tanácskozáson több javaslatunkat fogadták el a szövetkezetek. A cipész ktsz szolgáltatási tevékenységének szélesítése céljából meg kell valósítani a propán-butángáz, valamint a fűtőolaj szállítását. Javasoltuk ezenkívül bőrdíszmű részleg létrehozását, valamint a bőrruházat! cikkek festését. A fodrász ktsz szolgáltatási tevékenységének növelése céljából javasoljuk az óra, ernyő és egyéb vasipari javító részleg létrehozását. A ktsz vezetői javaslatainkat elfogadták, azonban a részleg helyiségének megszerzésében ugyancsak a tanács segítségére számítanak. Az érintett szövetkezetek vezetői általában tudják vállalni és akarják bővíteni a szolgáltatási tevékenységüket Üj szövetkezeti székház építését azonban banki kötöttségek — banki beruházási hitel megtérülése — miatt nem tervezhetik, mert erre sem a szövetkezeteknek, sem a KISZÖV-nek anyagi fedezet nem áll rendelkezésre. A tervek megvalósítása esetleg úgy történhet meg, ha a városi tanács segítséget nyújt a szövetkezeteknek abban, hogy az esetenként megüresedő és alkalmas helyiségeket a szövetkezetnek juttatja. Illetve lehetőséget biztosít ilyen esetben arra, hogy valamelyik szövetkezet házat vásárolhasson a főutcán. A felsorolt fejlesztési programok közül csak a cipész ktsz van abban a helyzetben, hogy fejlesztését külön helyiségigény nélkül megoldhatja. A többinél is sor kerül azonban a megvalósításra — a városi tanács tájékoztatása szerint — ez azonban a felszabaduló helyiségek kivárása miatt csak lépcsőzetesen oldható meg. Ferencz József osztályvezető KISZÖV Harmadik éve, hogy a megyei József Attila Művelődési Ház két társszervvel, a KISZ- szel és a szakszervezetekkel közösen minden művészeti ágban megszervezi a megyei szintű találkozókat. A megyei szemlék célja: lemérni a fejlődés útját, ösztönözni a további munkát és hasznos tapasztalatcseréhez juttatni az együtteseket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50., valamint a Salgótarjáni Bányász Művelődési Otthon fúvószenekara fennállásának 75. évfordulója jegyében került sor vasárnap Salgótarjánban a fúvószenekarok megyei találkozójára. A nap programja a szereplő együttesek zenés felvonulásával kezdődött, majd délelőtt 10 órakor a Tanácsköztársaság téren sorakozott fel úttörőkkel az élen a mátra- nováki, a kisterenyei, a mi- zserfai, a jubiláns salgótarjáni, a nagybátonyi, a Petőfi- bányatelepi bányász, továbbá az acélárugyári fúvószenekar. Az ünnepséget a városi szignál nyitotta meg, ezt Marót! Gyula vezénylésével a zenekarok forradalmi indulói követték. A szépszámú közönség előtt Csík Pál, Salgótarján Város Tanácsának vb elnökhelyettese köszöntötte az együtteseket, s méltatta a salgótarjáni bányász fúvósok sok évtizedes érdemeit a város és a megye életében. (A nagymúltú együttes működése szinte egyidős Salgótarján és körnvéke bányászatával. A Felvidékről és mintegy hetven községből rekrutá- lódott munkások között muzsikálók is akadtak. Kezdetben csak a környék és a bevándorlók soknyelvű dalait szólaltatták meg, állandó együttessé 1892-ben szerveződtek. Ettől kezdve történetük szerves része a város művészeti, zenei életének, sőt országos hírnévre tesznek szert. A 75 éves múlt megszámlálhatatlan emlékét őrzik sikereikről, fejlődésük legjelentősebb állomásairól. Számtalan elismerést érdemeltek ki, többek között a Szocialista Kultúráért kitüntetést. A Salgótarjáni Bányász Fúvószenekar rendszeres közreműködője különféle országos, sőt nemzetközi szintű zenei találkozóknak, — legutóbb, az elmúlt hónapban a soproni nemzetközi fúvószenekari napokon szerepelt kiemelkedő sikerrel.) A Tanácsköztársaság téri ünnepséget követően a megyei találkozó együttesei zeneszóval vonultak a megyei József Attila Művelődési OttJavasoltuk, hogy a Balassagyarmati Szabó Ktsz hozzon létre egy szőnyegtisztító részleget, s az igényeknek megfelelően képezzen ki dolgozókat műstoppolósra. A ktsz vezetői vállalják az új részleg beindítását, ha a városi tanács végrehajtó bizottsága segítséget nyújt — a körülbelül 60 négyzetméter területű — szükséges helyiség megszerzéséhez. A szövetkezet már eddig is jelentékenyen fejlődött. Ersekvadkerten 10 dolgozóval fehérneműs részleget indított be a már működő méretes tevékenység kiegészítésére. A központi részlegnél újabb 40 dolgozót alkalmaztak a férfi felső-konfekcióban és fehérnemű konfekcióban. A szövetkezet a város munkaerő-gondjainak megoldása érdekében további foglalkoztatást kíván biztosítani 40—50 női dolgozónak, bedolgozói rendszerben. E megoldáshoz azonban ismételten a városi tanács segítségére szorul a ktsz. A műhely mellett megüresedő s annak folytatását képező helyiségben átadó-átvevő helyet létesítene a szövetkezet, ami elengedhetetlen a bedolgozói rendszer kialakításához. Nógrádi baromfitenyésztők , Bács megyében A közelmúltban kétnapos Bács megyei útra indult a Nógrád megyei baromfitenyésztők népes csoportja. A több mint 60 asszonyt a MÉSZÖV, valamint a Nőtanács invitálta a kétnapos látogatásra. A cél az volt, hogy megtekintsék hogyan fejlődik a háztáji gazdaságokban a baromfitenyésztés, s milyen jövedelmet hoz ez egy-egy családnak. A tapasztalatok rendkívül kedvezőek. A Bács megyei termelők szakcsoportokba tömörülnek, s így használják ki a közös értékesítés előnyeit. A szakcsoportok a MÉSZÖV keretein belül működnek és egy-egy háziasszonynak legalább száz naposbaromfit kell nevelnie, hogy a szakcsoport tagja lehessen. Az alapsza- bí'ívt saját maguk dolgozzák ki A MÉSZÖV különböző u tintásokkal — naposbaromfival, előrenevelt jószágok- gal, OTP-hitellel, nevelőtápokkal — segíti a háztáji gazdaságok baromfitenyésztőit. Mindezekért a szakcsoport tagjai, tyúkonként 120 tojást kötelesek értékesíteni, de a tojásért 10 filléres felárat kapnak. A nógrádi csoportnak módja volt több egyéni termelővel beszélgetni. Megtekintették a lajosmizsei Bujdosó Já- nosné házatáját is. Az asszony 1100 naposcsibét nevel, amelyet a szakcsoporton keresztül vásárol. A vásárláshoz szükséges összeget az fmsz előlegezte, s Bujdosó Jánosné az értékesített tojásokkal törleszti a csibék árát. A kerekegyházai Kuti Sándorné 550 előnevelt csibét vásárolt. Az értékesített tojások évente mintegy 10 ezer forint jövedelmet jelentenek. Solt községben ugyancsak több termelőt látogattak meg. Sok háznál a padlásteret képezték ki csibenevelőnek. Volt olyan porta, ahol 700 szárnyast neveltek a padláson. Dunavecsén megtekintették a Keltető Állomást, amely Kelet-Európa együk legkorszerűbb ilyen létesítménye. Hat évvel azelőtt építették. A keltetéshez szükséges tenyészto- jásokat a szakcsoportok szállítják Dunavecséx-e. Innen viszont naposbaromfit küldenek a környező három járás szakcsoportjainak, egyéni termelőinek. Az idén 1 millió 300 ezer csibét keltettek. A jövő évi tervek szerint ugyancsak több százezer naposbaromfi hagyja el a Keltető Állomást. A Nógrád megyei baromfi- tenyésztők sok hasznos tapasztalattal tértek vissza Bács megyéből. Az út, amelyen Fe- renczi Ernő, a Bács megyei MÉSZÖV osztályvezetője ka- laxizolta asszonyainkat, bizonysára sokat segít nálunk is a háztáji baromfitenyésztés fellendítésében. honba, ahol országos zsűri: — Marosvölgyi Károly alezredes, a Bányász Szakszervezeti Központ, Eördögh János, a Népművelési Intézet, Somlai Ferenc, a Vasas Szakszervezeti Központ zenei referense és Jávor Zoltán őrnagy, a Magyar Néphadsereg zenekarainak főszemlésze — előtt került sor szépszámú közönség részvételével a hangversenyre. * A szereplő fúvószenekarok szakmai, művészi felkészültsége természetesen különböző képet nyújtott. Ezeknek az együtteseknek, adottságuknál fogva elsősorban indulók előadása, társadalmi ünnepek élményszerűvé tétele az igazi feladatuk. Megnyugtató, hogy az egyes zenekarok ilyen jellegű műsorszámai szinte kivétel nélkül kielégítőek voltak, az árnyoldalakat minden esetben a hangversenydarabok, a térzenék műsorszámai jelentették. Pedig rendkívül fontos az előadási darabok művészi színvonalát is emelni, hisz sok községünkben még ma is ez az egyedüli élő zenei élmény, — népművelési hatásuk igen erős. A Kisterenyei Bányász Fúvószenekar Jávor: Barátság indulójával nyitotta műsorát, mely egyben legkiemelkedőbb száma volt az együttesnek. Garami József kitűnő nevelőmunkáját ismerjük évek óta, tudjuk, milyen jó érzékkel kezeli a fúvószenekar hangszínét, ezúttal azonban a megszokottnál halványabb teljesítményt nyújtott együttese, vagy a műsorszám megválasztása nem volt szerencsés. A mátranováki zenekar nagyon rokonszenves, egészséges hanggal kezdett muzsikálni Ivádi István vezénylésével. Sajnos a továbbiakban (Bécsi polgárok — keringő) már nem tapasztaltuk ezt a határozott hangvételt, pedig az első műsorszámban nyújtott teljesítmény alapján többre is képes a zenekar. A Zenei képek válogatása sem hangulatilag sem hangnemileg nem szerencsés, bár átdolgozással hálás műsorszám lehetne. A mizserfai együttes megnyugtató, egyenletes teljesít* ményt nyújtott Páldi István irányításával. Megjegyeznénk azért, hogy náluk is az első szám, az induló volt a legmeggyőzőbb. Rokonszenves benyomást tett a nagybátonyi fúvószenekar, amely Csajkovszkij igényes Feodóre nyitányával kezdett — igén jól. Bárdos: Magyar népdal-szvitjének előadása is hangulatos volt. A zenekar karmestere Orbán Dénes zeneszerzőként is sikerrel mutatkozott be, Bányász indulóját nagy tetszéssel fogadta a közönség. A Salgótarjáni Acélárugyár Fúvószenekara Auber: Portiéi néma c. operájának nyitányával kezdett, mely az egész hangverseny egyik legszínvonalasabb előadása volt. Kraj- csi Lajos ismert és igényes művészi munkája a zenekar teljesítményén kitűnően tükröződött Dvoi’zsák népszerű indulóját is a megszokott színvonalon, rutinosan adta elő az együttes. A petőfibányai vendégzenekar műsorválasztását külön szeretnénk megemlíteni. Kubai koncertindulójuk és a görög Sirtaei tánc előadása nemcsak kitűnő produkció, de aktuális is. Programjuk mind zenei, mind népművelői szempontból például szolgálhat. Az együttes vezetője, Marosvölgyi Henrik mindkét követelménynek jól megfelelt, A jubiláló Salgótarjáni Bányász Fúvószenekar néhány éves válság után ismét magara talált és régi fényében, „ünnepelt” zenekarhoz méltóan, szép közönségsikerrel zárta a sok tanulsággal szolgáló fúvószenekari találkozót — Maróti Gyula irányításával. * A délutáni órákban a megyei fúvószenekari találkozó zsűrije az együttesvezetők körében értékelte a produkciókat, hasznos tanácsokat adott a további munkára, majd a zenekarok a város különböző részein térzenét adtak. Este a Salgótarjáni Bányász Művelődési Otthonban a jubiláns együttes tiszteletére bensőséges hangulatú baráti találkozót rendeztek. Népi énekesek és hangszeresek találkozója A Palócföld 67 rendezvénysorozat programjaként szeptember 23-án és 24-én rendezik meg a népi énekesek és hangszeresek találkozóját Heves-, Pest-, Borsod-Abaúj- Zemplén- és Nógrád megye népi énekeseinek és hangszereseinek részvételével. A rendezvény szorosan illeszkedik az ugyancsak ez időben megrendezendő Tokaj Hegyaljai Hetek programjába is. Nóg- rád megyét a találkozón négy népzenész, illetve énekes képviseli. A résztvevőik a szereplésen és a tapasztalatcseréken átfogó képet kapnak az országszerte megélénkülő népzenei életről, s további ösztönzéseket kapnak munkájukhoz. Lavina Vasárnap délelőtt kevéssel tíz óra után kétségbeesett kiáltás harsant a salgótarjáni 13-as épület egyik erkélyéről: „Vigyázzon!” Többre már nem jutott Idő. Akik az épület mellett haladták, csak azt vették észre, hogy a támfallal övezett domboldalról egy betongyűrű robajuk alá. A támfal tetején végighúzódó kerítésen darabokra törött, s a jókora betondarabok az épület faláig repültek. Akkora erővel, hogy lepattintottak egy darabot a bordázott falból is. Egy közelálló férfi halálravál- tan torpant meg, hiszen, a kiáltás mentette meg. Egy anya gyerekkocsival majdnem áldozat lett. Akt az utcán járt, nem látta mi történik odefent. Az építkezésekhez használt betongyűrű nem magától indult el. Az építés alat álló gimnáziumi lejtős út mellett heverő gyűrűk közül az egyiket két csibészkedő gyerek húzta az útra és indította veszedelmes útjára. Felelőtlen tettükkel kishíján súlyos balesetet. majdnem halált okoztak. Sajnos, Salgótarjánnak ezen a területén nem az első eset a veszedelmes „játék”. Az itt keresztül haladó rossz gyerekek, részegek sok esetben okoztak már bosszúságot, csendhaboritást, bajt. Kiverik a közvilágítás izzólámpáit, elveszik •> játékot a gyerekektől, bemászkálnak a lépcsőhazakba a lakókat zaklatni. S most ez az újabb eset! Joggal kérdezheti mindenki — de különösen a helyszínen lakók — meddig mehet ez így? Mi arra a biztosíték, hogy egy óvatlan pillanatban nem következik be valami jóvátehetetlen dolog? Igaz, hogy ezután a legutóbbi eset után is intézkedett a rendőrség. A tettesek — két gyermekkorú — megvannak. De mit tehetnek velük különösebbet akkor is, ha valakit nyomorékra sújt a lavinaként zúduló betondarab? Az épséget nem adhatják vissza. A büntetés meg elöbb- utóbb kitelik. Hatásosabb. megelőző megoldást kell keresni! P. A,
