Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
1967. szeptember 10., vasImajS NÖGR A D 11 A tévé és a gyermek Nagyon sok szülő megengedi, sőt némelyik úgy rendelkezik, hogy a gyereke naponta, vele együtt ott üljön a televízió előtt — műsorkezdéstől zárásig, úgy véli, hogy ezzel valami hasznosat, okosat művelnek. A televíziót nem a gyerekeknek találták ki. Vannak hozzájuk szóló műsorok, azok közvetítésekor ott is a helyük a készüléknél, de a többi nem rájuk tartozik. S egyébként a gyereknek nincs, s nem juthat ideje arra, hogy naponta végignézze a tv-műsort, továbbá nem nyer azzal ha óraszám a képernyőt nézi. A gyereknek — és ez még a serdülőre is vonatkozik — napi 9—10 óra alvásra van szüksége. Ehhez 9-kor ágyba kell bújni, mégpedig fogmosás, mosakodás és természetesen napi kötelességeinek rendes elvégzése után, ami egy mai gyereknél nem kis idő: 2—3 óra tanulás, szakkör, edzés, barkácsolás, olvasás. Hozzátartozik a napi programhoz, hogy — életkortól függően — egy-két órát délután a szabad levegőn mozogjon a gyerek. Tessék számolni miként lehetséges, hogy mindezt meg is valósítsa, s több órája maradjon a tv-re is! Nem marad! Amelyik gyerek mást állít, az valahol füllent, valamit nem végzett el. Gyakran szükség lenne az esti órákra is. De a legrosszabb, hogy egy gyerek műsorzárásig odaülhet a tv elé — és sajnos nagyon sok családban elkövetik ezt a felelőtlenséget —, akkor jelentősen csökken a feltétlenül szükséges alvásideje, ami előbb-utóbb idegrendszerének károsodásához, kimerültségéhez vezet. Azok a gyerekek, akik minden műsort megnézhetnek, általában felületesen tanulnak, sietnek, hogy „időre” készen legyenek, és rendszerint ki sem kérdezik őket otthon, ugyancsak a tv miatt. A legnagyobb baj azonban az, hogy szinte semmit sem olvasnak. A két utóbbi megállapítás azokra is vonatkozik, akik csak este 8-ig nézhetik a műsort. A televízió nem pótolja az olvasást. A szellemi fejlődésnek megvan a maga szükség- szerű és megváltozhatatlan útja. A gyereknek meg kell tanulni beszélni, utána írni, olvasni, majd újra beszélni, most már folyamatosan, helyesen, sőt szépen, s végül meg kell tanulnia gondolkodni magasabb szinten is. Ehhez olvasás kell, a visszalapozás, megállás nagy lehetőségével, amit csak a könyv ad. A gyerek igazi szellemi fejlődése akkor indul meg, amikor önszántából addig foglalkozik egy gondolattal, sünig egészen meg nem értette. Abból a gyerekből, aki nem olvas naponta rendszeresen, és nem szereti meg az olvasást, sohase lesz valóban művelt gondolkodó ember. Csontos Magda A Tisza Bútorgyár bemutatóján nagy érdeklődést keltett az új „Varia” szobabútor. Kemény Zoltán, az új bútor tervezője mutatta be a sokféleképpen variálható berendezést. — Világszerte a kisbútorok kerültek előtérbe, elsősorban a modem lakónegyedek lakásméretei miatt. Többek között ezzel magyarázható a régi „Varia”-bútorok népszerűsége. A kiállításon látható új „Varia” rendelkezik azokkal a jó tulajdonságokkal, amelyeket a bútoripar fejlődése kínál. Korszerű gyártástechnológiával készített modul bútor, amely egyformára szabott lapokból, többféle variációban állítható össze. Festése vízhatlan, belül mosható, és felülete az új műanyagfurnérból sokféle színárnyalatban és mn.tásan készülhet. Új „Varia“-bútor A kiállításon három „szobát” rendeztek be ezzel az új (foto’ Csűri) bútorral. Egyszemélyes reka- mié süllyesztett ágyneműtartóval, a most oly divatos előnyösebbek a középméretű kát és bárszekrényt Is élhe- „Tifck” fumérutánzattal ké- szekrények, amelyekbe fehér- lyezhetnek. szült. A modem bér házakba neműt, könyveket, apróságo- Kovács Margit Ig'azság’os János Amikor a mi Jánosunk élt, még alig ismertek betűt az emberek. Különösen járatlanok voltak a betűvetés tudományában azok, akik ott éltek a Kékhegy rengetegei között, $ favágással, vadászattal próbálták előteremteni a szűkös mindennapit. Közülük származott János is, akit Igazságosnak csak később hívtak, amikor már jócskán meglepte a dér a haját. Az elnevezésnek külön sora van. Nekem Így mesélték az öregek: „Egyszer, a környék bárója elhatározta, sorra járja á Kékhegy környéki birtokait, felméreti lánccal a legkisebb tisztást is, mivel ispánjai azt jelentették, hogy az erdei emberek nem viseltetnek kellő tisztelettel az uraság javai iránt. üúlt-fwít a báró, s igenigeri nehezményezte a favágók viselkedését. Ki is adta parancsolatban, hogy akit az ő írásos engedélye nélkül favágáson kapnak, szállítsák a vármegye börtönébe. Mit tehettek a favágók? Nekik az erdő kenyeret, megélhetést adott, küzdeni kellett tehát érte. A patakot, amely a vizüket adta, Bitvának nevezték. Ennek a partján gyülekeztek össze az erdő emberei, hogy megpróbálják megalkotni a maguk törvényét. Köztük volt János is. Javában folyt a disputa. araikor a sűrűből rájuk törtek a báró hajdúi. A báró persze csak akkor merészkedett oda, amikor a martaló- cok már leteperték, s gúzs- bakötötték a favágókat. Akkor aztán nagy dölyfösen elkezdett hangoskodni: — Még ti akartok magatoknak külön törvényt csinálni, hiszen azt se tudjátok, hogyan kell igazságot tenni. Ugyan ki tanított volna titeket ilyesmire? — A mi tanítómesterünk az erdő volt, uram — szólt szerényen János. — Ha itt cseperedett volna fel közöttünk kegyelmed, talán még any- nyit se tudna, amennyivel mi bírunk. Az előbb még csak mérges volt az uraság. János szavai azonban most már hihetetlen nagy haragra gerjesztették. — Verjetek rá — kiáltott a kíséretében ólálkodó pálcásokra — hadd tanuljon tisztességet! — Azt kettőnk közül kegyelmednek kellene inkább tanulni — vágta a dölyfös úr szemébe János. — Micsoda tisztességnek tartja azt, hogy engem így megkötözve megcsapat? — Nosza, nosza — dölyfös- ködött megint az uraság — oldott kézzel tán nem is félnél tőlem? — Egytől még kötözőtten se. Nevetett, nevetett a báró, de mérges is volt. A kétféle elfoglaltság közben aztán nem figyelhette, hogy amíg perlekedett Jánossal, az misz- likre dörzsölte a földön a kezét szorító kenderkötelet. Csak azt látta, hogy a leáldozó Nap gyenge sugaránál egy hatalmas ugrással a sűrűbe vetette magát. — Utána! Fogjátok meg! — Azt mondanám, kegyelmes uram — hajolt földig a báró előtt a hajdúk hadnagya — hagyjuk inkább futni azt az egyet, s menjünk, mert igen-igen ránk sötétedik. A báró azonban nem mozdult. Váltig azt hajtogatta, hogy az ő igazsága csak akkor lesz teljes, ha Jánost is befogják a többi közé, s viszik a vármegye börtönébe. Azon az éjszakán, ott a Bitva partján keveset aludt a báró. Nem tudta miért, sehogy sem jött álom a szemére. Úgy érezte: tűzvörös szemek figyelik minden mozdulatát a sűrűségből. Hajnalra aztán el is fogyott a türelme: — Talpra, hé, talpra! — szölongatta a mindenfelé he- verésző embereit. — IndulPongyola helyett... Gombás ételek A gombát általában mindenki szereti, de többnyire csak levesnek használják, pedig kitűnő Ízesítője a húsoknak, sőt mint önálló étel Is Unom. Igazi inyencfalat a gombás paradicsom: 4 nagy paradicsomot kettévágunk és forró olajban mindkét oldalról gyorsan lesütjük, megsózzuk, megpaprikázzuk és egy tál főtt rizsre helyezzük. Ezután elkészítjük a gombát. Kockára vágott hagymát olajon megfonnyasztunk, beleteszünk egy gerezd elnyomott fokhagymát és 25 dkg tisztára mosott sampinyon gombát. Hozzáadunk egyharmad pohár fehérbort, sót, borsot és 8 percig lassan pároljuk. Apróra vágott petrezselyemmel megszórjuk és a tál közepébe helyezzük. A gombapörkölt kitűnő húspótló: a kockára vágott hagymát zsírban megpirítjuk, hozzáadunk sót, paprikát és jól megmosott gombát. Kevés vízzel feleresztjük és puhára pároljuk. Nagyon finom a gombás rakotthús. Fél kg sertésszeletel vékonyra kiverve, paprikás zsírban megpárolunk. Másik lábasban kevés zsíron 20 dkg rizst párolunk és 25 dkg megmosott; feldarabolt gombát. Kizsírozott tűzálló edénybe rétegesen lerakjuk a következőképpen: egy réteg hús, egy réteg rizs, egy réteg gomba. A legfelső réteg rizs legyen. Tetejét meghintjük reszelt sajttal, megöntözzük tejfellel és sütőben, lassú tűznél 20 percig sütjük. A gombaszelet is kedvenc ételünkké válhat: 25 deka gombát megtisztítva, apró szeletekre vágva zsíron puhára párolunk. Fehér mártást készítünk 3 dkg zsírból 3 dkg liszttel. Feleresztjük 2 deci tejjel és főzzük, vigyázva, hogy ne legyen csomós. Belekeverjük a párolt gombát; sóval, törött borssal, apróra vágott zödpetrezselyemmel ízesít(MTI Külföldi Képszolgálat) Tíz, tizenöt évvel ezelőtt a soros, a most oly divatos áljól öltöző háziasszony lég- lónyakkal és két oldalzseb- elegánsabb otthoni viselete a bel. hosszú matlaszé pongyola volt. Az utóbbi időben pedig — különösen a gyakori televíziónézés következtében a „TV-pizsama” terjedt el. Az egyik londoni divatbemutatón a mai nő otthoni öltözékét mutatták be: a nadrág-blúz együttest, s a fölötte viselhető házikabátot. íme egy csinos modell: Szürke jersei nadrág, halványszürke, mintás meleg felsőrésszel. Eleje egyK. M. jük és elkeverjük egy nyers to- jással. Amikor kihűlt, lisztezett deszkán lapos szeleteket formálunk a masszából és mozsárban megforgatva, forró zsírban kisütjük. &. B. junk, délre túl akarok lenni ezen a hegyen. — Az nem lesz könnyű, uram — szólt valaki a háta mögül, a bokorból. — Egyedül nehezen keveredik ki innen az idegen. Forróság futotta el a bárót, mert azt látta, hogy hirtelen megelevenedik körülötte a sűrű. Innen is, onnan is emberek lépnek elő. Az egyik fejszét, a másik ásót, a harmadik meg jókora husángot szorongat a kezében. — Hajdúk, hajdúk, talpra, talpra! — Ne szólongassa őket kegyelmed — lépett eléje János. — Igen mélyen elszen- deredtek azoktól a bogyóktól, amiket a borostömlőbe tettem vacsoratájon. Majd csak úgy dél felé ébrednek fel. A báró úgy reszketett, mint a nyárfalevél. Pedig János váltig biztatta: — Csillapodjék, csillapodjék. Ezek a szegény favágók nem bántják kegyelmedet. Azt persze ők se tudják megígérni, hogy holmi kóbor farkas, vagy medve nem kóstol-e bele kedves mindnyájukba. S, hogy aztán teljes legyen a dolog — mondják a régi öregek —, János még azt is hozzátette: így szolgáltatnak igazságot az erdei emberek. S amint hírlik: eme nevezetes esemény óta hívták Jánost Igazságosnak a favágók. Szolnoki István GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 8. Férfi név. 9. Nem távozik. 13. Gyermekvárosáról neves. 1. Marxista műveltséget ad. 14. E. É. I. 17. Folyó. 19. Női 10. Zúdít. 11. öcsénk jár ide. név. 21. Nagy ellentéte 22. Az 12. Z. F. 14. Energia. 15. Vi- a párja. 24. Efedek mással- gyázó. 16. Halfajta. Dinnyén hangzói. 25. Az ősmagyarok vágják. 19. Fohász. 20. Er- fegyverzetéhez tartozott. 26. köilcsi. 22. Mögéd ellentéte. 23. Balatoni üdülőhely. 27. TölgyNépies lyuk. 24. Hint. 25. Rajzhoz használjuk. 26. Köfajta. 28. Madár névelővel. 29. 1-vel végén péksütemény: zel-keleti tűzfészek. 28. Érc, 31. Fordított határrag. 33. latinul. 29. Azonos mással- Kutyafajta. 34. L-lel végén hangzók. 30. Török méltóság, női név. 37. Sír. 39. O. G. 39. 32. S. G. 33. .. .pozitív. 35. Lap lehet ilyen. Északi nép. 36. Szovjet légi- Megfejtésül beküldendő a társaság birtokos esetben. 40. vízszintes 1. és 40. Színház, megyénkben játszik Múlt heti gyermekrejtvéa télen. nyünk helyes megfejtése: Első tanítási nap, Baudelaire. FÜGGŐLEGES: Könyvjutalmat nyertek! Czomány Lajos, Nagybátony, 1. Női név. 2. Növény ré- Koós Attila, Salgótarján és Krizsanyik Mária Karancske- szi. A könyveket postán küldsze. 3. Figyelmeztet. 4. Fordított névmás. 5. Angol város. 6. Ivó ikerszava. 7. T. D. jük ki!
