Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-08 / 212. szám

2 HÓGRAD 1967. szeptember 8., péntek Barátsági nagygyűlés az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában (Folytatás az 1. oldalról) trontja ma Vietnamban húzó­dik, de a washingtoni straté­gák sohasem fogják elérni céljaikat. A vietnami nép cso­dálatraméltó elszántsággal, és tűrhetetlenül harcol a beto­lakodott agresszorok ellen. A szocialista országok a jövő­ben is megadnak minden szükséges segítséget a harcoló Vietnamnak. Meggyőződésünk: az Egyesült Államok gyarma­tosító céljait nem éri el, az agresszió kudarcba fullad, a vietnami nép győzni fog, sza­bad lesz. Az imperializmus a június 5-i hajnali izraeli támadással újabb agresszív, helyi háborút robbantott ki, ezúttal a Közel­Keleten. A szocialista orszá­gok, a haladás következetes hívei a megtámadott arab or­szágok oldalán vannak. Most folyik a küzdelem, s addig nem fejeződik be, ameddig az agresszor vissza nem vonja csapatait minden általa meg­szállt területről, és meg nem oldódik igazságosan a Palesz­tinái arab menekültek sorsa. A haladás, a nemzeti függetlenség, a béke érdekében lépünk fel Folyik a küzdelem Európa biztonságának és békéjének megteremtéséért, olyan viszo­nyok között, amikor nincs há­ború, de béke sincs földré- 'szünkön, mert az imperialis­ták olyan helyzetet teremtet­tek, amely ma lehetetlenné teszi a békekötést a németek­kel. Ilyen módon az európai béke és biztonság megterem­tésének problémái még meg­oldatlanok abban a térségben, ahol az évszázad első felé­ben két világháború robbant ki, és ahol ma a két világ- rendszer fő erői állnak köz­vetlenül egymással szemben. A mi szándékaink és javas­lataink világosak. Javasoljuk egy európai biztonsági szerző­dés megkötését, amelyet va­lamennyi európai állam aláír­na, garantálva a határokat, minden ország biztonságát, a békés egymás mellett élést és a kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatokat. Javasoljuk a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű megszüntetését, atomfegyvermentes övezetek kialakítását és több más ész­szerű lépést. Ez békepolitika. Mint, ahogy a háborús ve­szély csökkentésének őszinte óhaja vezeti a Szovjetuniót számtalan kérdés megoldásá­ra irányuló javaslataival. Ezt bizonyította legutóbb is, ami­kor Genf ben beterjesztette az atomfegyver továbbterjedésé­nek megakadályozására irá­nyuló javaslatát, amellyel a Magyar Népköztársaság tel­jes mértékben egyetért. Kedves elvtársak! Elvtárs- nők! A szocialista országok, a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság is, mindig és min­den kérdésben a haladás, a nemzeti függetlenség és a bé­ke érdekében lépnek fel. Ugyanezért vállalt mindkét ország ismét ünnepélyesen kö­telezettséget a ma megkötött és aláírt, országaink kapcso­latait meghatározó szerződés­ben is. Közös feladataink közül is ki­emelkedő fontosságúnak tart­juk, hogy a szocializmus és a béke általános érdekei védelmében, erőinket nem kí­mélve dolgozunk a legfonto­sabbért, az összes forradalmi és haladó erő tömörítéséért, az imperialista agresszorokkal szembeszegülő akcióegységért, közös frontért. Akcióegység az imperializmus ellen Mi a kommunista világmoz­galom valamennyi pártja ösz- szefogásának, minden szocia­lista ország szoros egységének hívei vágjunk, a marxizmus— leninizmus elvei, a proletár in­ternacionalizmus alapján. Saj­nálatosnak tartjuk, hogy egy­ségünket az utóbbi években az internacionalizmussal szem­ben álló nemzeti elkülönülés, sőt reakciós, nacionalista né­zetek, szovjetellenes fellépések megbontották, különösképpen és elsősorban Mao Ce-tung és társai káros fellépése nyo­mán. Ennek a szakadár tevé­kenységnek az imperialisták komoly mértékben haszonél­vezői voltak. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt a legha­tározottabban visszautasítja Mao Ce-tung politikáját, amely nagy károkat okoz a kínai nép érdekeinek, a szocialista or­szágok népeinek és a nemzet­közi kommunista mozgalom­nak egyaránt Bízunk abban, hogy végül is a kínai forrada­lom egészséges erői felülkere­kednek, és Kína kommunistái, munkásosztálya, dolgos népe a nemzetközi munkásosztállyal együtt, egységes frontban har­col ismét az imperializmus ellen, a szocializmus, a béke közös ügyéért. Pártunk azt tartja, hogy az elvekben nem lehet megalkudni, a világ kommunista- és munkáspárt­jainak közös feladata a marx­izmus—leninizmus tisztaságát megőrizni, mindenféle, a kom­munizmustól idegen elhajlás­sal szemben. Mi a nézetek el­vi tisztázása mellett vagyunk, továbbra sem kívánjuk az el­lentétek mélyítését, a viták élezését —, azon fáradozunk, hogy a nézeteltéréseket félre­téve fogjunk össze vietnami testvéreink, az Izrael által megtámadott haladó arabok, minden arra szoruló nép meg­segítésére, az imperialista ag­ressziók visszaverésére. A szocializmus, a béke vé­delméhez szükséges együttes lépések kidolgozásában fontos szerepet játszottak a kommu­nista- és munkáspártok veze­tőinek, a szocialista országok kormányfőinek az utóbbi hó­napokban megrendezett talál­kozói. Ügy véljük, hogy ilyen eszmecserékre a jövőben is szükség lesz, akár regionális jelleggel, akár a pártvezetők nagy nemzetközi tanácskozá­sának formájában. Mi hívei vagyunk a megfelelő előké­szítés után azzal a céllal ösz- szeülő nagy tanácskozásnak, hogy megvitassuk, melyek mozgalmunk feladatai az an- tiimperialista harcban. Sze­retnénk, ha a tanácskozáson minden párt képviselője je­len lenne, de úgy gondoljuk, hogy megrendezésével nem kell várni addig, ameddig az összes párt hajlandónak mu­tatkozik részt venni azon. A kommunista mozgalom ellen­ségei sem várnak újabb és újabb agresszív terveik kidol­gozásával és kirobbantásával, s mi sem engedhetjük meg, hogy további időt nyerjenek. A tanácskozás sikeres lesz, ha azok a pártok, amelyek az adott időpontban érdekeltek a széles körű eszmecserében, el­küldik képviselőiket a tanács­kozásra, és ott közösen, elv­társi módon, a marxizmus—le­ninizmus alapján elemezzük a helyzetet, megvitatjuk a ten­nivalókat. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Íme, ezeket a gondolatokat szerettem volna felvetni, a magyar—szovjet barátság e meleg hangulatú, szép gyűlé­sén, barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk megkötésének napján és annak kapcsán. A ma aláírt szerződés újabb erőt ad, még nagyobb lendülettel és bizakodással folytatja né­pünk történelmi harcát és nagy munkáját a szocializmus teljes és végleges győzelméig Kedves Brezsnyev és Koszi­gin elvtárs, kedves szovjet barátaink! Ha önök haza­mennek, mondják el: a magyar párt, a magyar mun­kásosztály internacionalista, a magyar dolgozó nép nagy többsége a szovjet—magyar barátság őszinte híve, és a Magyar Népköztársaság a ba­rátsági szerződés szellemében és betűinek betartásán őrköd­ni fog azokat valóra váltja. Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja, annak Köz­ponti Bizottsága (Nagy taps) és a kommunizmust építő nagy szovjet nép! Éljen és szüntelenül erősöd­jék a megbonthatatlan ma­gyar—szovjet barátság! Éljen a kommunizmus és a béke! (Hosszantartó nagy tapsh lágpolitikában, országuk, a magyar nép és az egész szo­cialista baráti közösség érde­keinek megfelelő politikai irányvonalat követ, állhatato­san harcol a népek békéjéért, szabadságáért és függetlensé­géért. A szocialista Magyar- ország sikerrel egyezteti kül­politikájában a nemzeti és nemzetközi feladatok megol­dását. Meg vagyunk győződve, hogy az eljövendő évek újabb győzelmekkel, újabb eredmé­nyekkel gazdagítják majd or­szágukat. Elvtársak! A mi országunk, a Szovjetunió számára ez az esztendő rendkívüli. Ez az év a Nagy Október ötvenedik év­fordulójának, a történelem el­ső szocialista állama félévszá­zados jubileumának az eszten­deje. Nagy és kiemelkedő ün­nep ez minden szovjet ember számára, s mi örömmel közöl­jük barátainkkal, hogy a szov­jet nép az építőmunka minden területén elért jelentős ered­ményeivel ünnepli ezt az év- fordulót. Önök gondolom tudják, hogy az utóbbi két—három évben pártunk különös fi­gyelmet fordít a gazdaságpoli­tika, a szocialista gazdálkodási módszerek és formák tökéle­tesítésére. Tervbe vettünk és végrehajtottunk több nagysza­bású intézkedést, amelyek újabb kilátásokat, távlatokat nyitnak a szovjet népgazda­ság előtt. Ezek az intézkedé­sek meg is hozták első gyü­mölcseiket. Többek között lé­nyegesen meggyorsult orszá­gunkban az ipari és mezőgaz­dasági fejlődés üteme. Gyorsabban haladunk a kommunizmushoz Csupán ez év első hét hó­napjában 10,6 százalékkal emelkedett ipari termelésünk. Töretlenül fejlődik a mező- gazdaság is. Biztosítottuk a mezőgazdasági termelés állan­dó növekedését. Fontos változások mennek végbe gazdasági szervezeteink munkájának stílusában és módszereiben, a szocializmus gazdasági törvényeinek mély­rehatóbb elsajátítása és ész­szerűbb felhasználása céljából. A gazdasági fejlődés eredmé­nyeként állandóan emelkedik a szovjet emberek jóléte és életszínvonala. Mindez né­pünket jogos megelégedéssel tölti el. Országunkban optimista a légkör. Fokozódó lelkesedést tapasztalunk. Természetesen tudatában va­gyunk annak, hogy ránk még nagy és bonyolult feladatok várnak, de az elért eredmé­nyek arról győznek meg ben­nünket, hogy ezeket a felada­tokat sikerrel megoldjuk, hogy még gyorsabban fogunk ha­ladni előre — a kommuniz­mushoz. Elvtársak! Magyarország és a Szovjet­unió sikerei — népeink mun­kájának, erőfeszítéseinek gyü­mölcse, s ugyanakkor a szo­cialista államok, többek kö­zött a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság között egyre erősödő együttműködés eredménye. Az 1948-ban aláírt szerző­dés ebben a vonatkozásban jó szolgálatot tett. Tükrözte a szovjet—magyar viszonyban bekövetkezett gyökeres válto­zást. Valósággá vált, amit az 1919-es Magyar Tanácsköztár­saság hősei áhítottak. A mai szovjet—magyar kapcsolatok­ra jellemző a törhetetlen test­véri barátság, a mindent át­fogó hasznos együttműködés. Pártjaink eredményesen együttműködnek a nemzetkö­zi politika és a kommunista világmozgalom minden alap­vető kérdésében. rontos tényező a tapasztalatcsere Leonyid Iljics Brezsnyev: Még aktívabban törekszünk a kommunista világmozgalom erőinek tömörítésére Kedves elvtársak, barátaink! Engedjék meg, hogy fel­használjam találkozásunk al­kalmát és a szocialista Ma­gyarország fővárosa lakossá­gának, a magyar kommunis­táknak, országuk valamennyi dolgozójának átadjam a Szov­jetunió kommunistái, az egész szovjet nép forró üdvözletét. (Nagy taps). Tiszta szívből köszönjük a szívélyes fogad­tatást, azt a melegséget és vendégszeretet, amellyel a szovjet párt- és kormánykül­döttséget körülveszik. Ma mindannyiunk számára nagy nap van. Éppen most ír­tuk alá a barátságról, együtt­működésről és kölcsönös segít­ségnyújtásról szóló új szer­ződést a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Magyar Népköztársaság kö­zött. Ez fontos esemény népe­ink történetében, a szocialista közösség fejlesztésében és szi­lárdításában. Az új szerződés az 1948-ban, vagyis majdnem két évtized­del ezelőtt aláírt első szov­jet—magyar barátsági szerző­dés helyébe lép. Ez a két év­tized nagyon fontos helyet foglal el, mind a szocialista rendszer történetében, mind az egész világ fejlődésében. Ezen időszak alatt gyökeres válto­zások mentek végbe a szocia­lista építés útjára lépett né­pek sorában. E népek megfe­szített hősies munkája bizto­sította a szocialista rendszer diadalát. A szocializmus or­szágai között testvéri kapcso­latok jöttek létre és szilárdul­tak meg, sokoldalú politikai és cia, a nemzeti felszabadulás és a társadalmi haladás erői. Ezek alatt az évek alátt a népi Magyarország dolgozói is gazdasági együttműködés fej­lődött ki. Államaink hatalmá­nak megnövekedése, összetar­tásuk hozzájárult ahhoz, hogy fokozódott a szocializmus be­folyása a világ küzdőterén, megszilárdultak a demokrá­kimagasló győzelmeket arat­tak a szocializmus építésében, a városokban és a falvakban egyaránt. A magyar dolgozók befejezték a szocializmus alapjainak lerakását, és most sikerrel oldják meg a szocia­lista társadalom teljes felépí­tésének feladatát. Mi most gyakran látjuk vendégül egymást, és minden alkalommal, amikor Magyar- országon járunk, érezzük an­nak az alkotó lendületnek a légkörét, amely áthatja a Népköztársaságuk életét. Lát­juk, milyen nyugodt magabiz­tossággal, milyen meggyőző­déssel harcol a magyar nép a szocialista eszmék valóra váltásáért. Tudjuk, milyen bi­zalmat érez a nép pártja — a Magyar Szocialista Munkás­párt, s annak harcos vezérka­ra — a Központi Bizottság iránt, amelynek élén az igazi hazafi, a következetes inter­nacionalista, a kommunista világmozgalom kiváló harco­sa — Kádár János elvtárs áll. (Nagy taps). Az önök pártjának tekinté­lye nemcsak Magyarországon nagy. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a marxizmus— leninizmus iránti tántorítha­tatlan hűségével az egész vi­lág kommunistáinak rendkí­vüli megbecsülését vívta ki. Pártjuk hozzájárulását a for­radalom közös ügyéhez, a kommunista mozgalom egysé­gének szilárdításáért és be­folyásának növeléséért folyó harchoz nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, az egész szovjet nép. Egyre növekszik a Magyar Népköztársaság szerepe a vi­Ez utóbbi körülményre kü­lönös figyelmet szeretnék for­dítani. Ahogy már Lenin elő­re látta, a szocialista orszá­gok közötti tapasztalatcsere az új társadalom felépítésé­nek folyamatát gyorsító fon­tos tényezővé vált. Most min­den szocialista ország alkotó módon felhasználhatja azt, ami a testvéri ország tapasz­talatából számára megfelel, megosztja barátaival saját eredményeit Nálunk a Szov­jetunióban többek'között nagy érdeklődést vált ki az a mun­ka, amelynek célja az MSZMP IX. kongresszusán hozott határozatok megvaló­sítása, a gazdaság tökéletesí­tése, a szocialista demokrá­cia fejlesztése új formáinak kutatása. Sok tapasztalatot szereztünk a népi Magyarországgal foly­tatott szoros termelési együtt­működésben. Fejlődik a kooperálás egész sor népgaz- daságilag fontos készítmény termelésében. Azt szeretnénk, hogy e tapasztalatok egyre tovább gyarapodjanak. Arra törekszünk, hogy az emberek teljes mértékben élvezzék a szocializmus javait E tekin­tetben a gazdasági együttmű­ködés, a munkamegosztás or­szágaink további gazdasági fellendülésének, a lakosság jó­léte növekedésének fontos erőforrása. S végül: egyre szélesednek a szovjet—magyar kapcsola­tok az ideológiai munkában, a tudomány, a népművelés és a kultúra területén. Mind­ez a szocialista országok együttműködésének nagyon fontos területe, mert közös feladatunk az újtípusú ember formálása, a dolgozók marxis­ta—leninista szellemben való nevelése. Az e téren létrejött együttműködés a népeink kö­zötti barátságot és egységet* legtartósabbal — a marxiz­mus—leninizmus mindent le­győző eszméjével — forraszt­ja össze. Így tehát az első barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá­írása óta eltelt 20 év alatt a magyar—szovjet kapcsolatok mélyrehatóak és sokoldalúak lettek. Természetes, hogy most, amikor lejár az eddigi szerződés érvényességi ideje, szükségessé vált egy új ok­mány aláírása, amely okmány kifejezésre juttatja kapcsola­taink új lehetőségeit és új távlatait. Ezt testesíti meg a fővárosukban most aláírt szerződés, amely lerögzíti kö- zö8 vívmányaink eredményeit. Tatalmazza továbbá a jövőre vonatkozó programot, amely­nek valóra váltása még gaz­dagabbá, még tartósai?bá és mélyebbé teszi kapcsolatain­kat Következtetéseinket az élet igazolja Ügy gondolom, közülünk senki sem kételkedik abban, hogy az eljövendő esztendő­ket a magyar—szovjet barát­ság megszilárdításának újabb sikerei jellemzik. Biztosítom önöket, barátaink, hogy or­szágunk kommunistái, minden szovjtt ember erre törekszik, s hogy pártunk központi bi­zottsága és a szovjet kor­mány megtesz minded erőfe­szítést e magasztos cél eléré­sére. (Nagy taps). Kedves elvtársak! Olyan időket élünk, ami­kor a szocializmus országaira óriási történelmi felelősség hárul, közös forradalmi ügyünkért, a népek békéjé­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents