Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-06 / 210. szám
1967. szepíemSer 6.. szerda MÖ6B4Ö 3 Kötések Lejártához közeledik az 1948. február 18- én, 20 évi időtartamra megkötött első magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. Bejelentették: meghívásra még e hónapban Magyarországra érkezik a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, L. I. Brezsnyev vezetésével, hogy a látogatás során Budapesten aláírják az új barátsági szerződést. Arra gondol az ember: egy-egy ilyen szerződés milyen erős kötés lehet, népek, nemzetek, egyének barátságának egyengetője. S eszembe jut Karlovy Vary is. Csaknem 30 évvel Baltazár püspök 1933- ban történt karlsbadi gyógyulása után álltam meg a város sziklafalánál, böngészve a különös természeti antológiát, az egymás melletti márványlapok vegyes értékű szövegeit. Goethe elégikus verse, Jungmann ódatöredéke, szlovák hazafiak nyilatkozata után magyar sorokra bukkantam, amelyeket Baltazár Dezső debreceni püspök rótt annak idején, hálából a gyógyító vizekért. A bűnrossz versezet igaz gondolatokat tartalmaz, többi között azt is: „Hiába ellenség a lelki világunk, testünkre gyógyulást egymásnál találunk...” Azaz: eljön az idő, amikor szétfoszlik a mondvacsinált gyűlölet, s az ember vélt ellenségeinek földjén talál enyhülést a bántalmakra. Lám, Karlovy Vary, a gyógyító „összekötő” víz már a múltban is önismeretre tanította Baltazár püspököt, egymáshoz kötötte, vagy legalábbis közelítette az embereket. Bizonyos emberi kötések azonban erősebbek, eredményesebbek lehetnek a természet, a jó víz kötéseinél. A kommunista- és munkáspártok nemrég éppen Karlovy Vary- ban lezajlott tanácskozása az európai biztonság kérdéséről például sokkal általánosabb érvényű erőt jelent a békéért folytatott harcban a gyógyvizek békéjénél. S bizonyára ezt mondhatjuk majd erről az újabb budapesti kötésről is. Tóth Elemér Hatékonyabb gazdálkodás A asámoli, elemzések hasznos tanácsadók A nagyoroszi Egyetértés Termelőszövetkezet eddig nem igen dicsekedhetett a gazdálkodásban elért eredményével. Keresni kezdtük hát az okokat, amelyek akadályozzák a gyorsabb előrehaladást. Ezért a környezetünkhöz tartozó termelőszövetkezetek és a Borsosberényi Állami Gazdaság helyzetével, eredményeivel hasonlítottuk össze a szövetkezet adottságait, eredményeit. Így próbáltuk megkeresni azokat az alapvető összefüggéseket, illetve különbségeket, amelyek föltárják a hibákat, s világossá teszik, meghatározzák a tennivalókat is. szemes- és a silókukorica hozamát az alábbi táblázat mutatja: Tsz Kukorica Siló Dfósjenő 17,8 60,7 Drégelypalánk 22,8 150Nagyoroszi 15,5 54 A tápanyaggal gyengén ellátott földektől hiába várunk gazdag termést. Viszont ha az állatállomány kevés, a szer- vesanyag-utánpótlás csak lassan, vontatottan halad. A drégelypalánki tsz-ben 34 számosállat jut 100 hold szántóra. Diósjenőn már csak 19, és nálunk Nagyorosziban pedig mindössze 17. A drégelypalánki termelőszövetkezet állatsűrűsége megközelíti a megye állami gazdaságait. A gazdaságok helyzetét az Mi pedig mindezekből alábbi táblázat mutatja. olyan következtetést vontunk le, hogy a szántóterületünkön “** *^t6 sokkal több állatot eltarthat.... . 3320 19M nánk. Lényeges feladatunk Drégely palánk 8592 íoos tehát az állatállomány erőtel- Nagyoroszi *403 834« jes fejlesztése, de úgy, hogy ezzel egyidejűleg emelkedjenek a hozamok is. S itt elsőrendű szerep jut a réteknek és a legelőterületeknek. A drégelypalánki termelőszövetkezetben ugyanis nagy gondot termelőszövetkezeteknek is. Mindenekelőtt azzal, hogy az új gazdasági mechanizmusban megnő a termelőszövetkezeteik önállósága, s ezzel párhuzamosan növekszik az összehasonlító elemzések fontossága is. Azt hiszem, ez az első lépés ahhoz, hogy választ adjunk a nagy kérdésre: hogyan haladjunk tovább? Hiszen a cél valamennyi gazdaságban azonos: növelni az állat- tenyésztés, a növénytermesztés hozamait, a mezőgazdasági termelés gazdaságosságát, jövedelmezőségét. Csipei József főagronómus, Nagyoroszi A drégelypalánki termelő- szövetkezet rendelkezik a legkevesebb és a nagyoroszi gazdaság a legtöbb szántóval. A további vizsgálódás arra is fényt derített, hogy Diósjenőn és Nagyorosziban a vetésszerkezet nem mutat lényeges eltérést. Drégelypalánkon azonban már más a helyzet. A szántóterület 43 százalékán kenyérgabonát, 15 százalékán pedig takarmánygabonát termelnek. Diósjenőn és Nagyorosziban viszont együttesen is kevesebb, a szántóterület 52 százalékán hoztak termést a kalászosok. Vizsgálódásaink során megnéztük azt is, hogy egy-egy gazdaságban hány erő- és munkagép van, külön kutattuk, hogyan alakul a egy traktoregységre jutó szántó- terület. Diósjenőn 81, Drégelypalánkon 78, Nagyorosziban pedig 102 hold megmunkálása jut egy-egy traktoregységre. Az állami gazdaságok megyei átlaga 77 hold szántó traktoregységenként. Nyilván ebből az következik, hogy termelőszövetkezetünkben a lehető leggyorsabban növelni kell az erőgépek számát. Ezért az idén egy D—4—K—B típusú erőgéppel gyarapítottuk gépparkunkat. fordítanak a rétek hozamára, a takarmány betakarítására. Így aztán rendkívül jó minőségű takarmányt gyűjthetnek be. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a szántóterületeken úgynevezett pénzt hozó növényeket, szamócát, málnát és fekete ribizlit termesszenek. Nagyorosziban viszont egészen más a helyzet. A termelőszövetkezet csaknem 300 hold rétje elhanyagolt, gondozatlan. A tennivaló tehát magától adódik: sürgősen rendbe kell hozni, vízteleníteni a réteket. A munkához már hozzáfogtunk. Mintegy 40 holdon befejezést nyert a vízrendezés. És ha ezt a programot végrehajtjuk, mintegy 300 hóddal növelni tudjuk a szántóföldi árunövények termőterületét. S ha a réti széna a szántóföldi takarmánnyal egyenértékű lesz, lényegesen csökken az állattenyésztés, az állati termékek előállításának költsége is. Az állattenyésztés és a növénytermesztés árumennyisége egyik legfontosabb mutatója annak, mennyire eredményes a gazdálkodás. A 100 hold A termésátlagok összehason- szántóra jutó állati termékek lításánál ugyancsak igazságokra jöttünk hasznos rá. A mértékét a 7a t mutatja. következő tábláTs* hús tej tojás Diós.jenő 23,6 q 6151 I 575 db Drégelypalánk 73,6 q 8300 1 — Nagyoroszi 27 - q 10400 1 2739 db Borsosberényi AG. Ml q 23566 1 — A nagyoroszi Egyetértő Tsz-ben csak a tejtermelés hozott kiemelkedő eredményt Azonban még igy sem éri el a szomszédos állami gazdaság tejhozamának felét sem. Hústermelésünk pedig még a ! ü.lypalánki termelőszövet- ezet eredményétől is egészen messze van. Alapvető feladatunk tehát: növelni az árutermelést. Ez a vizsgálódás azonban hasznos tapasztalatokkal szolgál más Miről lese szó? Az alábbiakban fény derül az amerikai munkanélküliek és észnélküliek (statisztikusok) közötti összefüggésre egyrészt. Másrészt sort kerítünk a struccmadár és az említett statisztikusok közös tulajdonságának rövid ismertetésére, n}ár ami a homokot illeti, különös tekintettel a fejek helyzetére. 1. Milyen madár struccmadár? Jó nagy. Ha hagyják, megnő akár két és fél méter magasra is, ekkor azonban még mindig alacsonyabb valamivel az Eiffel-toronynál. Mit csinál a strucc? Fut. A strucc ugyanis futómadár. Es amikor nem fut? Amikor nem fut, többnyire struccol. A közhiedelem szerint a bölcs madár, ha már végképp megunja afrikai környezetét — homokba dugja a fejét, mert kiskorában elhitették vele: ha valamiről nem vesz tudomást, akkor az a valami nem létezik. Mii tesz még a nagy madár? Tény, hogy mindent lenyel, válogatás nélkül. Mit nyelt le eddig a jóavomrú szárnyas? Az ENSZ-palotán és néhány nagyobb középületen kívül, úguszólván mindent, ami a csőreüanébe került. A történelem feljegyzett egy (francia állatkertben raboskodó) madarat. amelynek halála után, természetesen a nuomfában. nyitott női nao- erni/őt. három különböző vércse torna jú lovassági kardot é<t egy félig menemész- tett keréknárt találtak. Kik azok a statisztikusok? A statisztikusok a statisztika nevű tudományág elhivatott gyakorlói, akik a társadalmi, gazdasági életben végbemenő mennyiségi változások mérésével foglalkoznak, tapasztalataikat megfelelően csoportosítva feldolgozzák a tudoVárosi műszaki klub Salgótarjánban Az őszi népművelési évad indulásával Salgótarjánban a József Attila Művelődési Ház keretében városi műszaki klub létesült. A klub havonta két alkalommal, a hónap első és utolsó péntekjén rendez összejöveteleket. Az első klubesten Berkes József, a városi tanács vb titkára tartott igen érdekes előadást Salgótarján városfejlesztési és városrendezési terveiről. A továbbiakban, a hónapok első péntekjén neves szakemberek nyújtanak vitaprogramot olyan érdekes témakörökben, mint a vállalati önállóság az új gazdasági irányítási rendszerben, — munkajogi kérdések, — megyénk és Salgótarján üzemeinek fejlesztési tervei a harmadik ötéves tervben, — az energiahordozók felhasználása területén végbement változások, különös tekintettel megyénkre, — á hazai és külföldi tv-gyártás, a színes televízió, — a dunai népek együttműködésének lehetőségei, a jelenlegi együttműködés területei, — a műszaki értelmiség szerepe a műszaki fejlesztésben, az anyagi ösztönzés, — az árutermelés specializálódása a KGST-ben. T^z-tagok körútja Kétnapos kirándulással jutalmazta a termelőszövetkezeti tagok szorgalmát, igyekezetét a borsosberényi Haladás Termelőszövetkezet vezetősége az idén is. Tavaly a Balatonhoz utazott a borsosberé- nyiek csoportja. Az idén Borsod-, Heves- és Nógrád megye nevezetességeivel ismerkedtek a termelőszövetkezeti tagok. Galyatetőn, Miskolcon, Lillafüreden, Aggteleken és Egerben tettek kétnapos kirándulást Az új mechanizmus lexikona Az új gazdasági mechanizmus eddig bemutatott újszerű fogalmaival kapcsolatban többször is találkoztunk ezzel a kifejezéssel — társadalmi szükségletek. A hozzánk érkezett kérdésekben is választ sürgetnek olvasóink, hogy mit is értünk társadalmi szükségletek alatt. Amikor szükségletekről beszélünk, anélkül, hogy arra különösebb megszorítást alkalmaznánk, a közgazdaság nyelvezetében és fogalomkörében általában emberi társadalmi szükségletre, vagy szükségletekre gondolunk. A közgazdaságilag megfogalmazott szükségletek tehát a társadalomnak következésképpen a társadalom tagjainak állandóan, azaz történelmileg változó, a technikai és tudományos műszaki fejlődéssel a termelőerők és a termelés mind rohamosabb fejlődésével párhuzamosan növekvő és egyre sokrétűbbé szerteágazóbbá és bonyolultabbá váló igényei, a társadalom által megtermelt anyagi és kulturális javak iránt. A történelmi fejlődés adott időszakában élő embereknek, azaz a társadalomnak sokféle és egyénenként, csoportonként is különböző szükségleteik vannak. Ilyenek az élelem, a ruházkodás, a gyógykezelés, a lakás, a közlekedés, a művelődés, a szórakozás, az üdülés és ezek együttes értelme a munka, amely a társadalom életének az alapja. Ezek a szükségletek kölcsönösen összekapcsolódnak egymással, s az embermilliók esetében társadalmi szükségletként jelentkeznek, de kielégítésük is csak a társadalmi termelés eredményeként lehetséges. A kategória meghatározásának úgyis fogalmazhatunk, hogy a termelés, illetve a munka és a szükségletek kölcsönös összefüggése, dialektikája a társadalom létének és fejlődésének alapja. A termelés, az elosztás, a csere és a szükségletek kielégítését mutató fogyasztás, mint a társadalmi újratermelési folyamat egyes mozzanatai tehát elválaszthatatlan kölcsönös kapcsolatban vannak egymással. A társadalmi újratermelési folyamat egyes mozzanatai közötti és egymást feltételező kölcsönös kapcsolat egyben azt is kifejezi, hogy a termelés célja minden társadalomban az emberi, következésképpen a társadalmi szükségletek kielégítése, hogy minden társadalomban az emberi szükségletek érdekeinek megfelelően termelnek, és hogy a társadalmi termelés közvetlen célja a fogyasztás, amely a szükségletkielégítés folyamata. Ha a társadalmi szükséglet fő csatornái: a termelési javakat képező termelőeszközök és a fogyasztási javakat képező fogyasztási cikkek — ide sorolva a kulturális fogyasztási javakat is — az igényeknek megfelelően alakulnak, akkor beszélhetünk a társadalmi szükségletek tökéletes kielégítéséről. Azért Is halljuk oly gyakran e kifejezést, e fogalmat, mert a szocialista hatalom és a termelőeszközök társadalmi birtokában a termelés közvetlen célja égész társadalmunk állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek mind magasabb színvonalon történő kielégítése, mai igényeink és jövő elképzeléseink mind tökéletesebb realizálása. Nagy Ferenc TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEKRŐL. Okoskodás a vonal alatt Strucc-statisztika mányos és gyakorlati célok érdekében. Ez a jobbik eset. És a rosszabbik, hogyan fest? Amikor a statisztikus fest, mázol, sőt lakkoz is, az a rosszabbik eset. Mi a különbség az amerikai statisztikusok és a jóétvágyú, mindent lenyelő struccmadarak között. Úgyszólván semmi. Merész ez az állítás? Ellenkezőleg: nagyon is szelíd, ha figyelembe vesz- szük a tengerentúli statisztikusok zseniális ötletét — ki mindenki nem számít munkanélkülinek az Egyesült Államokban. . . 2. A zseniális ötlet. Nem számít munkanélkülinek — mondják az ottani szakemberek — a 14—15 éves munkanélküli fiatal. Van ilyen egyáltalán? Igen de szám,uk elenyészően csekély, mindösz- sze egymillió, húsz éven aluli fiatal van biztos kenyér, állandó munka nélkül. Miután a statisztikusok dolon n tömegjelenségek vizsgálata, viszont nem kenyerük az elfogadható indoklás — mi „ideát”, csak találgatni tudunk: miért nem munkanélküli a 20 éven aluli munka- nélküli? Talán, mert nem rendelkezik megfelelő élettapasztalattal. s így lenfeljebh munkanélküli-tanulónak számít. .. — Nem számít — legyintenek nagyvonalúan a strucc-statisztikusok, és gyorsan a homokba dugják a fejüket. Ki nem munkanélküli még Mint kiderült, a statisztikusok nem akarnak tudomást venni a sztrájlcolókról sem. Űk szintén homokon kívül vannak (a tüntetések hevességét figyelembe véve, gyakran magukon kívül is, a tömeges elbocsájtások miatt). A zseniális ötlet sarkpontja mégis az a tervezet, amely szerint a jövőben nem számít majd munkanélkülinek az a nincstelen, éhenkórász sem, aki végleg lemondott arról, hogy valaha is rendes munkához, állandó, de főként biztos keresethez jusson, a Nagy Társadalom valamelyik félreeső zugában. Kétségtelenül eredeti, szellemes módja a „létszámcsökkentésnek”. Ezek után várható: az Unió statisztikusai meghozzák a döntést — nem munkanélküli 20-tól 60 éves korig bezárólag az a néhány százezer, vagy millió botcsinálta lusta sem, akit ma még így tartanak nyilván. Ki még? Aki reggel korán kel és aranyat lel, aki későn kel azért, miért nem kelt fel hamarabb, aki egyáltaán nem kel fel, az sem munkanélküli, mert hogyan akar fekve dolgozni. Ki még? Aki nem lép egyszerre, aki nem kap rétest estére, aki piros nadrágot hord, akinek ferde a válla, ő félvállról veszi a munkanélküliséget azért nem. A néger sem lehet munkanélküli, neki mostanában egyre több dolga van csuván azért, mert nem fehér a bőre, nem munkanélküli a munkanélküli, mivel a munkahely keresés is munka, nem számít annak az sem. akinek két keze. két lába. két füle. eay orra, s mögötte a feje van. ., E Mit szólnak mindehhez S munkanélküliek? Mit szólnának, ha egyszer nem léteznek. Próbáljon valaki szólni száj meg hang nélkül, úgy, hogy semmije sincs, még munkája se. Na, de viccen kívül: vicces lenne, ha az amerikai munkanélküliek komolyan vennék, hogy ők nem léteznek, és így a törvény sem vonatkozik rájuk, meg a demokrácia sem, meg a Vietnamba szóló behívó sem, és nem hallanák meg a protestáns igét, a hiú evilági javakról, s a túlvilági gazdagságról, mivelhogy fülük sin- sen, szegényeknek. Végül is ki lehet munka- nélküli Amerikában? Senki. Kivéve talán a kiszolgáltatott gyárosokat, akik kénytelenek munkanélkül nézni, hogyan dolgoznak mások a futószalagok mellett. Később esetleg pályázatot lehetne kiírni, a kegyeletből meghagyott két, munkanélküli státuszra — „Miss Munkanélküli” és „Mister Munkanélküli” c'- men, A feltételeket a már jólbevált szépségversenyek szabályai alapján kell megszabni; magasság, derék, csípő és mellbőség, láb és lábikra-forma, valamint a hires jenki, „mindig mosolyog”, cseppet sem elhanyagolható szempontok alapján. Nő az amerikai statisztikusok étvágya, s vele fordított arányban csökken a munka- nélküliek számit. Gyanítom, van olyan fene kemény legény valamennyi, ha már egyszer belekezdtek — végig is eszik az egész sort. Csupán egy valamit nem értek. Ha ezek a struccgyom- rú statisztikusok minden munkanélkülit „lenyelnek”, s a munka végeztével munkanélkül maradnak, magukat hova sorolják, és egyáltalán — hogyan számolnak tovább? Pataki László
