Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-06 / 210. szám

1967. szepíemSer 6.. szerda MÖ6B4Ö 3 Kötések Lejártához közeledik az 1948. február 18- én, 20 évi időtartamra megkötött első ma­gyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. Beje­lentették: meghívásra még e hónapban Ma­gyarországra érkezik a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, L. I. Brezsnyev veze­tésével, hogy a látogatás során Budapesten aláírják az új barátsági szerződést. Arra gondol az ember: egy-egy ilyen szer­ződés milyen erős kötés lehet, népek, nem­zetek, egyének barátságának egyengetője. S eszembe jut Karlovy Vary is. Csaknem 30 évvel Baltazár püspök 1933- ban történt karlsbadi gyógyulása után áll­tam meg a város sziklafalánál, böngészve a különös természeti antológiát, az egymás melletti márványlapok vegyes értékű szö­vegeit. Goethe elégikus verse, Jungmann ódatöredéke, szlovák hazafiak nyilatkozata után magyar sorokra bukkantam, amelye­ket Baltazár Dezső debreceni püspök rótt annak idején, hálából a gyógyító vizekért. A bűnrossz versezet igaz gondolatokat tartal­maz, többi között azt is: „Hiába ellenség a lelki világunk, testünkre gyógyulást egymás­nál találunk...” Azaz: eljön az idő, amikor szétfoszlik a mondvacsinált gyűlölet, s az ember vélt ellenségeinek földjén talál eny­hülést a bántalmakra. Lám, Karlovy Vary, a gyógyító „összekö­tő” víz már a múltban is önismeretre taní­totta Baltazár püspököt, egymáshoz kötötte, vagy legalábbis közelítette az embereket. Bizonyos emberi kötések azonban erőseb­bek, eredményesebbek lehetnek a termé­szet, a jó víz kötéseinél. A kommunista- és munkáspártok nemrég éppen Karlovy Vary- ban lezajlott tanácskozása az európai biz­tonság kérdéséről például sokkal általáno­sabb érvényű erőt jelent a békéért folyta­tott harcban a gyógyvizek békéjénél. S bizonyára ezt mondhatjuk majd erről az újabb budapesti kötésről is. Tóth Elemér Hatékonyabb gazdálkodás A asámoli, elemzések hasznos tanácsadók A nagyoroszi Egyetértés Termelőszövetkezet eddig nem igen dicsekedhetett a gazdálko­dásban elért eredményével. Keresni kezdtük hát az oko­kat, amelyek akadályozzák a gyorsabb előrehaladást. Ezért a környezetünkhöz tartozó termelőszövetkezetek és a Borsosberényi Állami Gazda­ság helyzetével, eredményei­vel hasonlítottuk össze a szövetkezet adottságait, ered­ményeit. Így próbáltuk meg­keresni azokat az alapvető összefüggéseket, illetve kü­lönbségeket, amelyek föltár­ják a hibákat, s világossá te­szik, meghatározzák a tenni­valókat is. szemes- és a silókukorica ho­zamát az alábbi táblázat mu­tatja: Tsz Kukorica Siló Dfósjenő 17,8 60,7 Drégelypalánk 22,8 150­Nagyoroszi 15,5 54 ­A tápanyaggal gyengén el­látott földektől hiába várunk gazdag termést. Viszont ha az állatállomány kevés, a szer- vesanyag-utánpótlás csak las­san, vontatottan halad. A drégelypalánki tsz-ben 34 számosállat jut 100 hold szán­tóra. Diósjenőn már csak 19, és nálunk Nagyorosziban pe­dig mindössze 17. A drégely­palánki termelőszövetkezet ál­latsűrűsége megközelíti a me­gye állami gazdaságait. A gazdaságok helyzetét az Mi pedig mindezekből alábbi táblázat mutatja. olyan következtetést vontunk le, hogy a szántóterületünkön “** *^t6 sokkal több állatot eltarthat­.... . 3320 19M nánk. Lényeges feladatunk Drégely palánk 8592 íoos tehát az állatállomány erőtel- Nagyoroszi *403 834« jes fejlesztése, de úgy, hogy ezzel egyidejűleg emelkedje­nek a hozamok is. S itt első­rendű szerep jut a réteknek és a legelőterületeknek. A drégelypalánki termelőszövet­kezetben ugyanis nagy gondot termelőszövetkezeteknek is. Mindenekelőtt azzal, hogy az új gazdasági mechanizmusban megnő a termelőszövetkezeteik önállósága, s ezzel párhuza­mosan növekszik az összeha­sonlító elemzések fontossága is. Azt hiszem, ez az első lé­pés ahhoz, hogy választ ad­junk a nagy kérdésre: hogyan haladjunk tovább? Hiszen a cél valamennyi gazdaságban azonos: növelni az állat- tenyésztés, a növénytermesz­tés hozamait, a mezőgazdasá­gi termelés gazdaságosságát, jövedelmezőségét. Csipei József főagronómus, Nagyoroszi A drégelypalánki termelő- szövetkezet rendelkezik a leg­kevesebb és a nagyoroszi gaz­daság a legtöbb szántóval. A további vizsgálódás arra is fényt derített, hogy Diósjenőn és Nagyorosziban a vetésszer­kezet nem mutat lényeges el­térést. Drégelypalánkon azon­ban már más a helyzet. A szántóterület 43 százalékán kenyérgabonát, 15 százalékán pedig takarmánygabonát ter­melnek. Diósjenőn és Nagy­orosziban viszont együttesen is kevesebb, a szántóterület 52 százalékán hoztak termést a kalászosok. Vizsgálódásaink során meg­néztük azt is, hogy egy-egy gazdaságban hány erő- és munkagép van, külön kutat­tuk, hogyan alakul a egy traktoregységre jutó szántó- terület. Diósjenőn 81, Drégely­palánkon 78, Nagyorosziban pedig 102 hold megmunkálá­sa jut egy-egy traktoregység­re. Az állami gazdaságok me­gyei átlaga 77 hold szántó traktoregységenként. Nyilván ebből az következik, hogy ter­melőszövetkezetünkben a le­hető leggyorsabban növelni kell az erőgépek számát. Ezért az idén egy D—4—K—B típusú erőgéppel gyarapítot­tuk gépparkunkat. fordítanak a rétek hozamára, a takarmány betakarítására. Így aztán rendkívül jó minő­ségű takarmányt gyűjthetnek be. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a szántóterületeken úgynevezett pénzt hozó növé­nyeket, szamócát, málnát és fekete ribizlit termesszenek. Nagyorosziban viszont egé­szen más a helyzet. A ter­melőszövetkezet csaknem 300 hold rétje elhanyagolt, gondo­zatlan. A tennivaló tehát ma­gától adódik: sürgősen rendbe kell hozni, vízteleníteni a ré­teket. A munkához már hoz­záfogtunk. Mintegy 40 holdon befejezést nyert a vízrende­zés. És ha ezt a programot végrehajtjuk, mintegy 300 hóddal növelni tudjuk a szán­tóföldi árunövények termőte­rületét. S ha a réti széna a szántóföldi takarmánnyal egyenértékű lesz, lényegesen csökken az állattenyésztés, az állati termékek előállításának költsége is. Az állattenyésztés és a nö­vénytermesztés árumennyisége egyik legfontosabb mutatója annak, mennyire eredményes a gazdálkodás. A 100 hold A termésátlagok összehason- szántóra jutó állati termékek lításánál ugyancsak igazságokra jöttünk hasznos rá. A mértékét a 7a t mutatja. következő táblá­Ts* hús tej tojás Diós.jenő 23,6 q 6151 I 575 db Drégelypalánk 73,6 q 8300 1 — Nagyoroszi 27 - q 10400 1 2739 db Borsosberényi AG. Ml q 23566 1 — A nagyoroszi Egyetértő Tsz-ben csak a tejtermelés hozott kiemelkedő eredményt Azonban még igy sem éri el a szomszédos állami gazdaság tejhozamának felét sem. Hús­termelésünk pedig még a ! ü.lypalánki termelőszövet- ezet eredményétől is egészen messze van. Alapvető feladatunk tehát: növelni az árutermelést. Ez a vizsgálódás azonban hasznos tapasztalatokkal szolgál más Miről lese szó? Az aláb­biakban fény derül az ame­rikai munkanélküliek és észnélküliek (statisztikusok) közötti összefüggésre egy­részt. Másrészt sort kerítünk a struccmadár és az említett statisztikusok közös tulajdon­ságának rövid ismertetésére, n}ár ami a homokot illeti, különös tekintettel a fejek helyzetére. 1. Milyen madár struccma­dár? Jó nagy. Ha hagyják, megnő akár két és fél méter magasra is, ekkor azonban még mindig alacsonyabb va­lamivel az Eiffel-toronynál. Mit csinál a strucc? Fut. A strucc ugyanis futómadár. Es amikor nem fut? Amikor nem fut, többnyire struccol. A közhiedelem szerint a bölcs madár, ha már vég­képp megunja afrikai kör­nyezetét — homokba dugja a fejét, mert kiskorában el­hitették vele: ha valamiről nem vesz tudomást, akkor az a valami nem létezik. Mii tesz még a nagy madár? Tény, hogy mindent lenyel, válogatás nélkül. Mit nyelt le eddig a jóavomrú szár­nyas? Az ENSZ-palotán és néhány nagyobb középületen kívül, úguszólván mindent, ami a csőreüanébe került. A történelem feljegyzett egy (francia állatkertben rabos­kodó) madarat. amelynek halála után, természetesen a nuomfában. nyitott női nao- erni/őt. három különböző vércse torna jú lovassági kar­dot é<t egy félig menemész- tett keréknárt találtak. Kik azok a statisztikusok? A statisztikusok a statisztika nevű tudományág elhivatott gyakorlói, akik a társadalmi, gazdasági életben végbemenő mennyiségi változások méré­sével foglalkoznak, tapaszta­lataikat megfelelően csopor­tosítva feldolgozzák a tudo­Városi műszaki klub Salgótarjánban Az őszi népművelési évad indulásával Salgótarjánban a József Attila Művelődési Ház keretében városi műszaki klub létesült. A klub havonta két alka­lommal, a hónap első és utol­só péntekjén rendez összejö­veteleket. Az első klubesten Berkes József, a városi tanács vb titkára tartott igen érde­kes előadást Salgótarján vá­rosfejlesztési és városrendezé­si terveiről. A továbbiakban, a hónapok első péntekjén ne­ves szakemberek nyújtanak vitaprogramot olyan érdekes témakörökben, mint a válla­lati önállóság az új gazdasági irányítási rendszerben, — munkajogi kérdések, — me­gyénk és Salgótarján üzemei­nek fejlesztési tervei a har­madik ötéves tervben, — az energiahordozók felhasználása területén végbement változá­sok, különös tekintettel me­gyénkre, — á hazai és kül­földi tv-gyártás, a színes tele­vízió, — a dunai népek együttműködésének lehetősé­gei, a jelenlegi együttműködés területei, — a műszaki értel­miség szerepe a műszaki fej­lesztésben, az anyagi ösztön­zés, — az árutermelés speci­alizálódása a KGST-ben. T^z-tagok körútja Kétnapos kirándulással ju­talmazta a termelőszövetkeze­ti tagok szorgalmát, igyekeze­tét a borsosberényi Haladás Termelőszövetkezet vezetősé­ge az idén is. Tavaly a Bala­tonhoz utazott a borsosberé- nyiek csoportja. Az idén Bor­sod-, Heves- és Nógrád me­gye nevezetességeivel ismer­kedtek a termelőszövetkezeti tagok. Galyatetőn, Miskolcon, Lillafüreden, Aggteleken és Egerben tettek kétnapos ki­rándulást Az új mechanizmus lexikona Az új gaz­dasági me­chanizmus eddig bemutatott újszerű fogalmaival kap­csolatban többször is találkoztunk ezzel a kifejezés­sel — társadalmi szükségletek. A hozzánk érkezett kérdésekben is választ sürgetnek olvasóink, hogy mit is értünk társadalmi szükségletek alatt. Amikor szükségletekről beszélünk, anélkül, hogy ar­ra különösebb megszorítást alkalmaznánk, a közgaz­daság nyelvezetében és fogalomkörében általában em­beri társadalmi szükségletre, vagy szükségletekre gon­dolunk. A közgazdaságilag megfogalmazott szükségle­tek tehát a társadalomnak következésképpen a társa­dalom tagjainak állandóan, azaz történelmileg változó, a technikai és tudományos műszaki fejlődéssel a termelőerők és a termelés mind rohamosabb fejlődé­sével párhuzamosan növekvő és egyre sokrétűbbé szerteágazóbbá és bonyolultabbá váló igényei, a társa­dalom által megtermelt anyagi és kulturális javak iránt. A történelmi fejlődés adott időszakában élő embereknek, azaz a társadalomnak sokféle és egyé­nenként, csoportonként is különböző szükségleteik vannak. Ilyenek az élelem, a ruházkodás, a gyógyke­zelés, a lakás, a közlekedés, a művelődés, a szórako­zás, az üdülés és ezek együttes értelme a munka, amely a társadalom életének az alapja. Ezek a szükségletek kölcsönösen összekapcsolódnak egymással, s az ember­milliók esetében társadalmi szükségletként jelentkez­nek, de kielégítésük is csak a társadalmi termelés eredményeként lehetséges. A kategória meghatározásának úgyis fogalmazha­tunk, hogy a termelés, illetve a munka és a szükség­letek kölcsönös összefüggése, dialektikája a társadalom létének és fejlődésének alapja. A termelés, az elosz­tás, a csere és a szükségletek kielégítését mutató fo­gyasztás, mint a társadalmi újratermelési folyamat egyes mozzanatai tehát elválaszthatatlan kölcsönös kapcsolatban vannak egymással. A társadalmi újra­termelési folyamat egyes mozzanatai közötti és egy­mást feltételező kölcsönös kapcsolat egyben azt is ki­fejezi, hogy a termelés célja minden társadalomban az emberi, következésképpen a társadalmi szükségletek kielégítése, hogy minden társadalomban az emberi szükségletek érdekeinek megfelelően termelnek, és hogy a társadalmi termelés közvetlen célja a fogyasz­tás, amely a szükségletkielégítés folyamata. Ha a társadalmi szükséglet fő csatornái: a termelési javakat képező termelőeszközök és a fogyasztási ja­vakat képező fogyasztási cikkek — ide sorolva a kul­turális fogyasztási javakat is — az igényeknek meg­felelően alakulnak, akkor beszélhetünk a társadalmi szükségletek tökéletes kielégítéséről. Azért Is halljuk oly gyakran e kifejezést, e fogalmat, mert a szocialis­ta hatalom és a termelőeszközök társadalmi birtoká­ban a termelés közvetlen célja égész társadalmunk ál­landóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek mind magasabb színvonalon történő kielégítése, mai igényeink és jövő elképzeléseink mind tökéletesebb realizálása. Nagy Ferenc TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEKRŐL. Okoskodás a vonal alatt Strucc-statisztika mányos és gyakorlati célok érdekében. Ez a jobbik eset. És a rosszabbik, hogyan fest? Amikor a statisztikus fest, mázol, sőt lakkoz is, az a rosszabbik eset. Mi a különbség az ameri­kai statisztikusok és a jóét­vágyú, mindent lenyelő struccmadarak között. Úgy­szólván semmi. Merész ez az állítás? Ellenkezőleg: nagyon is szelíd, ha figyelembe vesz- szük a tengerentúli statiszti­kusok zseniális ötletét — ki mindenki nem számít mun­kanélkülinek az Egyesült Ál­lamokban. . . 2. A zseniális ötlet. Nem szá­mít munkanélkülinek — mondják az ottani szakem­berek — a 14—15 éves mun­kanélküli fiatal. Van ilyen egyáltalán? Igen de szám,uk elenyészően csekély, mindösz- sze egymillió, húsz éven alu­li fiatal van biztos kenyér, állandó munka nélkül. Miu­tán a statisztikusok dolon n tömegjelenségek vizsgálata, viszont nem kenyerük az el­fogadható indoklás — mi „ideát”, csak találgatni tu­dunk: miért nem munkanél­küli a 20 éven aluli munka- nélküli? Talán, mert nem rendelkezik megfelelő életta­pasztalattal. s így lenfeljebh munkanélküli-tanulónak szá­mít. .. — Nem számít — le­gyintenek nagyvonalúan a strucc-statisztikusok, és gyor­san a homokba dugják a fe­jüket. Ki nem munkanélküli még Mint kiderült, a statisztiku­sok nem akarnak tudomást venni a sztrájlcolókról sem. Űk szintén homokon kívül vannak (a tüntetések heves­ségét figyelembe véve, gyak­ran magukon kívül is, a tö­meges elbocsájtások miatt). A zseniális ötlet sarkpontja mégis az a tervezet, amely szerint a jövőben nem szá­mít majd munkanélkülinek az a nincstelen, éhenkórász sem, aki végleg lemondott arról, hogy valaha is rendes munkához, állandó, de főként biztos keresethez jusson, a Nagy Társadalom valamelyik félreeső zugában. Kétségtele­nül eredeti, szellemes módja a „létszámcsökkentésnek”. Ezek után várható: az Unió statisztikusai meghozzák a döntést — nem munkanélküli 20-tól 60 éves korig bezáró­lag az a néhány százezer, vagy millió botcsinálta lusta sem, akit ma még így tarta­nak nyilván. Ki még? Aki reggel korán kel és aranyat lel, aki későn kel azért, miért nem kelt fel hamarabb, aki egyáltaán nem kel fel, az sem munkanélküli, mert ho­gyan akar fekve dolgozni. Ki még? Aki nem lép egyszerre, aki nem kap rétest estére, aki piros nadrágot hord, akinek ferde a válla, ő félvállról ve­szi a munkanélküliséget az­ért nem. A néger sem lehet munkanélküli, neki mostaná­ban egyre több dolga van csuván azért, mert nem fehér a bőre, nem munkanélküli a munkanélküli, mivel a mun­kahely keresés is munka, nem számít annak az sem. akinek két keze. két lába. két füle. eay orra, s mögötte a feje van. ., E Mit szólnak mindehhez S munkanélküliek? Mit szólná­nak, ha egyszer nem létez­nek. Próbáljon valaki szólni száj meg hang nélkül, úgy, hogy semmije sincs, még munkája se. Na, de viccen kívül: vicces lenne, ha az amerikai munkanélküliek ko­molyan vennék, hogy ők nem léteznek, és így a törvény sem vonatkozik rájuk, meg a demokrácia sem, meg a Vietnamba szóló behívó sem, és nem hallanák meg a pro­testáns igét, a hiú evilági javakról, s a túlvilági gazdag­ságról, mivelhogy fülük sin- sen, szegényeknek. Végül is ki lehet munka- nélküli Amerikában? Senki. Kivéve talán a kiszolgálta­tott gyárosokat, akik kényte­lenek munkanélkül nézni, ho­gyan dolgoznak mások a fu­tószalagok mellett. Később esetleg pályázatot lehetne ki­írni, a kegyeletből megha­gyott két, munkanélküli stá­tuszra — „Miss Munkanélküli” és „Mister Munkanélküli” c'- men, A feltételeket a már jólbevált szépségversenyek szabályai alapján kell meg­szabni; magasság, derék, csípő és mellbőség, láb és láb­ikra-forma, valamint a hires jenki, „mindig mosolyog”, cseppet sem elhanyagolható szempontok alapján. Nő az amerikai statisztiku­sok étvágya, s vele fordított arányban csökken a munka- nélküliek számit. Gyanítom, van olyan fene kemény le­gény valamennyi, ha már egyszer belekezdtek — végig is eszik az egész sort. Csupán egy valamit nem értek. Ha ezek a struccgyom- rú statisztikusok minden munkanélkülit „lenyelnek”, s a munka végeztével munka­nélkül maradnak, magukat hova sorolják, és egyáltalán — hogyan számolnak tovább? Pataki László

Next

/
Thumbnails
Contents