Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

1967. szeptember 3., vasárnap tfőSBÁD 11 A vevők tájékoztatására: Jó tagolás - helyes módszer Most, a tanév kezdetére a gyermek tanulása fogalkoztat- ja a családot. A szülő kere­si a módját annak, hogyan segítheti legeredményesebben gyermeke tanulását. Éppen ezért fontos néhány alapvető teendő számbavétele. Elsősorban meg kell terem­teni a tanulás legkedvezőbb külső feltételeit. A szülő se­gítse, hogy a gyermek meg­felelő méretű, jól megvilá­gított asztal mellett, kényel­mesen ülve, mindennap azo­nos időszakban, csendes, nyu­godt légkörben dolgozhasson, kívánatos az is, amíg a gyer­mek tanul, a felnőttek ne be­szélgessenek hangosan, ne za- jongjon a kistestvér, ne szól­jon a rádió, ne legyen be­kapcsolva a televízió. S a helyiség legyen jól szellőzött. A lármás, nyugtalan légkör­ben való tanulás nemcsak az emlékezetbe vevés tempóját lassítja, hanem akadályozza a gondolkodást is. A zajok el­leni küzdelem az agykéreg, s ezáltal az egész szervezet tar­tós fáradságát okozhatja. Ez sokszor étvágytalansággal, alvászavarokkal jár. A nyu­galom hiánya más gyerme­keknél a jellem fejlődésében okoz’ zavart. Meg kell tanítani a gyer­meket — tanulni! Az általános iskola első éveiben az olvasás, számolás, írás elsajátítása a fő cél. Nagy segítséget jelentenek ebben az otthoni helyes mód­szerek. A figyelemmel, érdek­lődéssel, derűs hangulatban, és lehetőleg pihent állapotban folyó gyakoroltatás a gyer­mek teljesítményének tárgyi­lagos bírálata, értékelése és a haladás elismerése, jutalma­zása nagyon fontos. A kisiskolás érdeklődését és figyelmét nem könnyű ott­hon lekötni. Ezt csak úgy ér­hetjük el, ha minél önállóbb munkavégzésre szoktatjuk, anélkül, hogy kérdéseire meg­tagadnánk a felvilágosítást. Önállóságra szoktatjuk azzal, ha következetesen értékeljük erőkifejtését, azt, hogy segít­ség nélkül képes megoldani feladatait, s mi csak ellen­őrizzük, számonkérjük az el­végzett munkát. Ily módon a gyermek „sa­ját ügyének” tekinti a tanu­lást, nem kell biztatni és kényszeríteni a lecke rendes elvégzésére. Fontos, hogy a jó tanulási módszerek már az első osztálytól kezdve kiala­kuljanak, így a későbbiekben könnyebbséget jelent számára az ismeretanyag alapos elsa­játítása, A felső tagozatba való át­lépés, sok gyermeknél némi tanulmányi visszaeséssel jár. Okát többnyire a megváltozott iskolai körülményekben kell keresni: a gyermekkel már nem egyetlen tanító, hanem több szaktanár foglalkozik. Az új tantárgyak, — orosz nyelv, földrajz és a növény­tan, — esetleg bizonyos szo­rongást is keltenek az ötödi­kesekben. Az új körülményeket azon­ban hamarosan megszokja a gyermek, ha a tananyagnak megfelelően alakítja tanulási módszerét. Most már viszony­lag hosszú leckéket kap, s ha ezeket úgy akarja megta­nulni, mint például a negye­dikben a néhány soros nyelv­tani szabályt, akkor kudarcot vall. Akkor tanul helyesen a gyermek, ha néhányszor ősz szefüggően elolvassa az egész anyagot, majd kiemeli a ne­hezebb részeket, — szabályo­kat, neveket, számokat — azokat ismétli, majd még egyszer az egészet átolvassa. Ezek után igyekszik a lénye­get a saját szavaival elmon­dani. Az értelemszerű tanulás önálló gondolkodásra szoktat­ja a gyermeket, s ha meg­szereti és begyakorolja, ak­kor a nehéznek tartott tan­tárgyak, mint például a ma­tematika, fizika stb., sem okoznak majd gondot neki a középiskolában sem. Emellett gazdag szókincset és jó be szédkészséget is szerez, ha sa­ját szavaival fogalmazza meg a tankönyv szövegét. A tananyagot nem a legki­válóbbakra, hanem az átlago­san értelmes gyermekekre méretezték. A sikeres tanul­mányi eredmények alapja sokkal inkább a jó tanulási módszer és a munkakedv, mint valami különleges tehet­ség. D. B. A megjelölt hibás anyagra engedmény jár Egy olvasónk panasszal fordult hozzánk: pamutszöve­tet vásárolt, s csak otthon vette észre, hogy az áru hi­bás. Amikor visszavitte a boltba közölték vele, nem se­gíthetnek rajta, miért nem szólt a vásárlás alkalmával. A kárvallott vevőnek az Ál­lami Kereskedelmi Felügye­lőség a következő választ adja: Pamutszöveteknél gyakran lehet találkozni olyan helyi hibás anyaggal, melyet a gyár különböző színű fonallal jelöl meg az anyag szélén, melyre méretengedményt kell adni a kereskedelemnek. A vásárlás során figyeljük meg, hogy a pamut méteráruknál, amikor a hibát egyébként talán nem Is vesszük észre, nincs-e az anyag szélén színes fonallel. Tavaly október 1-től kezd­ve kétféle színű — fehér és sárga — fonaljelölést és egy­ségesen 10 centiméteres mé­retjóváhagyást alkalmaznak. Vagyis ahány színes fonaljel van a vásárolt anyagon, annyiszor tíz centiméteres engedményt kell adni. Ezt • vevő kívánsága szerint lehet alkalmazni úgy. hogy a fize­tendő összegből levonni, vagy a vásárolt áru méretét ezzel növelni. Előfordulhat olyan méter­áru jelzés is, amelyen a ko­rábbi jelzés, vagyis a piros is megtalálható, amire még je­lenleg is 15 centiméter az en­gedmény. Saját érdekében mindenki ipgyen körültekintő a vásár­lás alkalmával. Kötött kabát — kisfiúknak Vastag gyapjúfonálból igen egyszerű, de nagyon mutatós mintát köthetünk, (szélső sze­meket nem jelezve) 1 fordí­tott, 10 sima, 1 fordított 8 si­ma, 1 fordított minta. Hátul­ról öltünk a szembe, mintegy kifordítva a szemet Balolda­lán 1 sima, 10 fordított, 1 si­ma, 8 fordított. Körülbelül 40 deka fonál és 3 1/2-es tű szükséges az egy sima, egy fordított részkötéséhez. A min­tához 4 1/2-es tű a célszerű. A Ki mint veti ágyát... A közmondást az alábbiakban az ágyak és az ágynemű helyes ápolására vonatkoztatjuk. A fek­hely. már csak azért is- meg­érdemli a gondoskodást,, mert érdekünk, hogy jó állapotban maradjon, hiszen életünk jelen­tős részét ágyban töltjük. Az ágymatracokat egyszer he­tenként élére állítva jól ki kell szellőztetni, majd szellőzés után atkeféini, vagy kiporszívózni. Po­rolni nem szabad, mert ezzel csak felkeverjük a port, s meg­sértjük a matrac anyagát. A háromrészes matracok elhelyezé­sét gyakran változtassuk, az egy- részesekét pedig fordítsuk meg. Fontos, hogy óvjuk a nedves­ségtől. A dunyhák kezelésében sok háziasszony hibát követ el, ami­kor kirakja a napra levegőzni, mondván a toll így megtart­ja ruganyosságát. Ez téves. A naptól a tollak — a várt ha­tással ellenkezőleg — megkemé­nyednek, elvesztik ruganyossá­gukat, áz angín pedig lazává vá­lik. Amennyiben a dunyhát nyáron nem használjuk, védenünk kell a nedvesség ellen. Leghelyesebb, ha száraz helyiségben papírral bélelt ládába helyezzük. A biz­tonság kedvéért molyirtót is te­gyünk hozzá. A vattapaplanokat gyengéden porolhatjuk és puha kefével tisz­títhatjuk. Abban az esetben, ha nagyon piszkosak, adjuk tisztí­tóba. Á pehelypaplanokat időn­ként fel kell rázni és kiszellőz­tetni, Nem szabad porszívózni, mert á leheletkönnyű és hajszál­vékony pelyheket a gép áthúz­ná az anginon. Ha már a fekhelyeknél tar­tunk, elmondjuk, hogy a színes, sőt tarka ágyhuzat mindinkább divatos. • A rózsaszín-fehér, kék­fehér ágyhuzatokat fehér csip­kebetétek teszik még frissebbé. A damasztok közül különösen a pasztellszínekből összeállított csí- kozásúak divatosak. Üjabban az ágyhuzat. apróvirágos, és egyéb mintás batisztból készül. A gondozott mosott — vasalt — ágyneművel felhúzott ágyba Öröm lefeküdni. A közmondást így módosíthatnánk»; KI mim gondozza ágyát, úgy alussza ál­mát. Szeptember Sárgulnak már á lombok, ősz van Tegnap még vígan játszadoztunk Eltörpült telettünk a nyár Mint egy virágos, színes álom. Jön a szeptember; munka vár! Emlékeszel pajtás? júniusban Azt hittük még, hogy végtelen Vakációnk és íme újra Vár ránk a régi tanterem. Szól a csengő az Iskolában, Készülj hát, Indulj kisdiák! Végy elő mindent — hol a táska? Tolltartót, könyvet, léniát. Folyóparton és kert alatt S holnap már itt lesz, bizony Itt lesz, Az első számtan dolgozat... De nem búsulunk ugye mégsem? Tanulni jó és érdemes Összegyűjtünk a nagyvilágról Mindent, mi szép és érdekes. A játékról sem mondunk ám le Nem élhetünk csak könyveken! I-ecke után majd száll a labda Grundon és tágas tereken, Papp László oldalán 4 1/2-es tűvel, a kötés színén elkezdjük a beosztást: 1 fordított, 7 kifordított sima, 1 fordított, 10 sima, 1 fordí­tott, 8 kifordított sima, 1 for­dított, 10 sima, 1 fordított, 8 kifordított sima, 1 fordított, 10 sima, 1 fordított, 8 kifordított sima, 1 fordított, 10 sima, 1 fordított, 7 kifordított sima, 1 fordított. A fent leírt módon kötünk 30 cm-t. Ezután a karöltőnek mindkét oldalán elfogyasztunk 1x3, 1x2 és 5x1 szemet. Ezu­tán még 17 cm-t kötünk a hónalj fogyasztástól fölfelé, majd két oldalon elkezdjük a váll fogyasztást, 2x6 és 2x5 szemet külön-külön mindkét oldalon. A közepén 26 szem marad, ezt egyszerre fejezzük be. Elejét 50 szemre kezdjük. Először a jobboldalát kötjük meg. A patent rész után a beosztást a középtől kezdjük 1 sima, 1 fordított, 10 sima, 1 fordított, 8 kifordított sima, 1 fordított,' 10 sima, 1 fordított, 8 kifordított sima, 1 fordított, 5 sima, 1 fordított. Hónalj fo­gyasztás 1x3, 2x2, 5x1, össze­sen 9 szem. A nyak fogyasz­tásánál 12 szemet fejezünk be egyszerre. Azután 2, 2, és 5x1 szemet. Vállnak 4x5 szemet fogyasztunk. Ezen az oldalon megjelöljük a gombok helyét és a baloldalán a megfelelő helyeken a gomblyukakat be­lekötjük olyképpen, hogy a 4—7 szemet fejezzük be és a következő soron beleszaporít­juk. Ujját 42 szemre kezdjük. Patentrészt kötünk 4 cm-t az­után a vastagabb tűvel dolgo­zunk és kb 1 1/2 cm-ként be­leszaporítunk tizennyolcszor 1—1 szemet, lesz 78 szemünk. A karöltőt körülbelül 35 cm- nél kezdjük mindkét oldalon 1x3, 3x2, 3x4 szemet fogyaszt­va alakítjuk ki. Egyszerre 22 szemmel fejezzük be. Ha készen vagyunk, felszed­jük a nyakkivágás szemeit és körülkötjük tetszés szerinti szélességben 1 sima, 1 fordí­tott kötési mintával. — szegediné — hátát 80 szemre kezdjük 2 1/2-es tűvel 1 sima 1 fordí tottat kötünk 3,5 cm magas Ságban, minden 8. szembe szaporítunk, de ezt a sort for dítottan kötjük a minta bal cÁ hiú király. Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, volt egy szegény ember. Volt annak három fia. Egyszer a király kihirdette az egész országban, hogy annak adja a leányát, aki előtte olyat tud mondani, amit ő el nem hisz. Meghallja ezt a szegény em­ber legöregebb fia, akit Péter­nek hívnak, kapja, fogja ma­gát, elmegy a királyhoz. Meg­mondja egy szolgának, hogy ö beszélni akar a királlyal. A király mindjárt gondolta, mit akar, de nem szólt senki­nek, csak azt parancsolta, hogy eresszék be tüstént a legényt. Mert akkorra már annyi királyfi, meg isten tudja mi­csoda nagy út megfordult a király előtt, mint csillag az égen, mint fűszál a réten, — mind a királykisasszonyt akarta elvenni. De biz ott egy se tudott olyat mondani, amit a király el ne hitt volna. Be­megy hát Péter, a királyhoz, köszön neki: — Jó napot adjon isten, ki­rály uram! — Adjon isten neked is fi­am! Mi járatban vagy? — En bizony házasodni akarok, uram király! — Jól van fiam, aztán mi­re vinnéd az asszonyt? (Maqyar népmese) — Majd csak eltartanám va­lahogy. Van háza az apámnak, meg egy kis földje is. — Elhiszem fiam, — mond­ja a király. — Aztán meg van három darab marhánk is. — Ezt is elhiszem. — Most nemrégiben a trá­gya annyira meggyűlt az ud­varunkon, hogy már nem is férünk tóle. — Elhiszem. — Egyszer azt mondta az apánk: „Fiaim”! Hordjátok ki ezt a kis trágyát a földre, majd csak használ neki vala­mit! — Elhiszem. — Mink aztán kihordtuk a trágyát, három hétig, két ko­csin. — Elhiszem. — Hanem tévedésből a szomszéd földjére hordtuk, mind egy szálig. — Elhiszem. — Mikor ez megvolt, haza­mentem, megmondtam az apámnak. — Elhiszem. — Akkor aztán én, az édes­apám, meg két kisebb testvé­rem négyecskén kimentünk a földünkre. — Elhiszem. — Azután megfogtuk a szomszédunk földjének négy sarkát, mint az asztalkendőt szokás, és a trágyát róla a mi földünkre borítottuk. — Elhiszem. — Aztán á földünket tele­szórtuk fűmaggal. — Elhiszem. — Aztán olyan sűrű erdő nőtt rajta, hogy ki látott olyat, ki nem. — Elhiszem. — Az apám aztán sajnálta kivágatni a gyönyörű fákat, hát vett egy falka disznót — Elhiszem. — Aztán a fölséged öregap­ját megfogadta kanásznak! — Hazudsz! Akasztófára ...! Hanem a királynak hirtelen eszébe jutott a fogadása. Mit tehetett, rögtön papot, jegyzőt hívatott, a szegény ember fiá­val összeadta a leányát. Csap­tak akkora lakodalmat, hogy hétországra szólt a hire, még az árva gyerekek is akkora kalácsot kaptak a kezükbe, mint a karom. Volt lé, meg lé, hát még a sok hús nélkül va­ló lé. Gallér híján köpeny eg, Hazudtam, mert volt kinek. (Illyés Gyula feldolgozása) GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. őszi esemény. (A függ. 9 folytatásába Írandó.) 10. Szellemi alkotó. 11. Női név. 12. Te németül. 14. Ógörög törzs. 15. Kötőszövet. 16. Női név. 18. Gyulladás. 19. Női név. 20. Tor. 22. Kovar test­része. 23. Szarvasfajta. 24. Uc­cu. 25. Vastag pálca. 26. Ma­gára veheti. 28. A. A. N. 29. Mesterséges nyelv. 30. Nem­zet. 33. Lásd. 35. Római öt- venegyes. 36. Eltérés (például mágneses). 40. Száz éve el­hunyt francia költő. (Zárt betű: E.) FÜGGŐLEGES: 1. Közép-európai terület 2. Sporteszköz. 3. Szervezett egység. 4. Állóvíz. 5. Vissza: főváros. 6. Elektromos töltésű részecske. 7. T. É. 8. Megté­vesztés. 13. Szőlő latinul. 14. Iroda magánhangzói. 17. Ame­rikai város. 18. Egymást kö­vető betűk. 19. Zuhanjon. 21. P. . . ,ta: költő. 22. Huzat. 24. F. N. O. 25. Ostoba. 26. Eszménykép. 27- Alkot. 28. Nagy nép. 29. Férfinév. 31. Csermelynél kisebb. 33. Je­gyezd. 34. Római hármas. 37. . .rópa. 38. C. A. 39. Vissza: fedd. Megfejtésül beküldendő » vízszintes 1. és 40. Múlt heti gyermekrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Adolf Baeyer, Frankland, A vegyészet. A gyermekrejtvény helyes megfejtése: Adolf Baeyer, Frankland, A vegyészet. A helyes megfejtésért könyvju­talmat nyert: Ecker Kálmán Balassagyarmat, Jancsovics Editke Nagybátony, Szirácsik Zoltán Salgótarján. A könyveket postán küld­jük el! 4 t i 4 5 é 7 8 9~] m 40 n 44 42 43 ' r# 44 §§ 45 46 47 1 48 49 20 24 •.V 22 23 24 ■ r 25 ■'H 26 HŰ 27 28 29 ífíy 30 34 32 33 m 34 v, V ­35 56 ff 38 39 'it “V-. Ü 40 _______ J

Next

/
Thumbnails
Contents