Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-26 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK} NÖGRÁD AZ MS'ZMP NÓGRÁD MEGYEI BÍZÓTT-S-ÁQA ÉS A MEGY ft TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF. 227. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR 1967. SZEPTEMBER 26., KEDD Vetik a búzát a termelőszövetkezetekben „Ki minek mestere?” Meggyorsult a munka as eső után Vetélkedők a Salgótarjáni Acélárugyárban (Tudósítás a 5. oldalas) Előkészületek a Világtakarékossági Napra Ütést tartott a megyei Takarékossági Bizottság mélyszántást végeztek a trak­torok. A rétsági járás közös gazdaságaiban csaknem 8000 holdon készítették el a terü­letet a gabonavetéshez. Mint­egy 5000 holdat pedig mélyen szántottak a gépek. Az elmúlt héten a termelő- szövetkezetekben megkezdték a búza vetését is. A szécsényi járásban mintegy 300, a rétsági já­rásban pedig csaknem 500 holdon került földbe a búza. De megindultak a búzát vető gépek a pásztói és a balassa­gyarmati járásban is. Emellett természetesen ve­tik az őszi árpát és a ro­zsot is a közös gazdasá­gok határában. A rétsági járásból érkezett jelentések szerint a hét köze­pén befejezik 2250 holdon az őszi árpa vetését. Néhány ter­melőszövetkezetben, mint a diósjenői Üjbarázdában már földbe tették az árpát. De jó ütemben halad a vetési mun­ka a borsosberényi Haladás, valamint a nagyoroszi ter­melőszövetkezetekben is. Rozs­ból elsősorban a homokos ba­lassagyarmati járásban vetet­tek el jelentős mennyiséget. A burgonya és a cukorrépa mellett a napokban megkezd­ték a kukorica betakarítását is a termelőszövetkezeti ta­gok. A közös és a háztáji gaz­daságokban egyaránt megin­dult a munka, és a kukorica nem egészen 26 ezer hold ter­mőterületéről takarítják be az termést. A munkát eddig mintegy 4000 holdon végez­ték el. A rétsági járásban mintegy 1000 hold kukorica termését törték le. Az aszá­lyos, meleg nyár és ősz a vártnál korábban érlelte meg a csöveket, azonban a termés aránylag alacsony. A járás közös gazdasá­gaiban úgy szervezik a munkát, hogy a kukori­catörés után azonnal le- takaritják a szárat is. A burgonya termését mint­egy 11 200 holdról, a cukorré­pát pedig több mint 3000 holdról takarítják be szep­tember és október hónapok­ban a közös gazdaságok. Né­hány járásban, többek között a balassagyarmati és a rét­sági járás közös gazdaságai­ban már befejezték a burgo­nya betakarítását. Több ter­melőszövetkezetben a kedve­zőtlen időjárás ellenére is jó termést takarítottak be. A tolmácsi Szabadság Termelő- szövetkezetben 90 mázsát adott a burgonya. A cukorré­pát a gyárral kötött szerző­désnek megfelelően szedik és szállítják a közös gazdasá­gok. A szécsényi járásban a közelmúltban kezdődött meg ez a munka. A rétsági járás­ban több gazdaság, a nagy­oroszi Egyetértés, a romhányi II. Rákóczi termelőszövetke­zet már befejezte a cukorré­pa szedését. A járás közös gazdasá­gaiban szinte kivétel nél­kül jól halad a cukorré­paszedés. A 4°0 hold nagy részéről már betakarították a termést, mindössze 100 hold munkája van még hátra, hogy teljes egészében végezzenek. Véget ért a szovjet technikatörténeti Huszonnégy napon át sza­kadatlan érdeklődés övezte „A szovjet tudomány és technika ötven éve” című reprezentatív budapesti kiállítást, amely va­sárnap este 7 órakor bezárta kapuit. A „finálé” napján mintegy harmincezren váltot­tak jegyet, hogy megtekintsék az érdekesebbnél-érdekesebb látnivalókat. Gyorsjelentésben közölte a kiállítás sajtóirodája, hogy a látogatók száma körülbelül 540 ezerrel zárult. Tegnap délelőtt Salgótarján­ban tartotta soron következő ülését a megyei Takarékossá­gi Bizottság, ahol az elnöki tisztet Nádasdi András, a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanácsa vezető titkára, a megyei Takarékossági Bizott­ság elnöke látta el. Üdvözlő szavai után a Takarékossági Bizottság tagjai,* a meghívott vendégek megvitatták azt az írásos beszámolót, amelyet Szamoshelyi Jenő, az OTP Nógrád megyei Igazgatóságá­nak vezetője, a bizottság titká­ra készített. Az előterjesztés megállapí­totta, hogy a takarékossági mozgalomban az utóbbi idő­ben az eredmények ellenére is némi visszaesés mutatkozik, hiszen ebben az évben, szep­tember 1-ig alig több, mint 22 millió forinttal növekedett a betétállomány, a betékönyvvel rendelkezők száma pedig alig haladja meg az 59 ezer főt. Mindezek ellenére ebben az évben eddig három község, Dejtár, Galgaguta és Mátra- szőllős érte el a takarékos község szintet, s így azok szá­ma már 106-ra növekedett me­gyénkben. A takarékoskodás gondolata ebben az évben is érvényre jutott a tsz-zárszámadások ide­jén. A megyében ebben az időszakban 2500 új betétköny­vét váltottak, s mintegy 13,5 millió forintot helyeztek el az OTP-nél, a postahivataloknál és a takarékszövetkezeteknél. A bányásznapi hűségjutalom kifizetésekor alig két hét alatt mintegy hárommillió forintot fizettek betétbe szénmeden­cénk bányászai. Annak ellené­re, hogy jó eredménnyel záró­dott az 1966/67-es iskolai tan­év, Nógrád megye a szinte ha­gyományos és már megszokott országos első helyezését el­vesztette, s Veszprém megye után a 98,84 forintos átlagbe­téttel a második helyre esett vissza. Az év eddigi tapasztalataiból adódóan a takarékossági bi­zottság ülésén meghatározták az október 31-i Világtakaré­kossági Nap és az azt követő november 3-ig tartó Nógrád, megyei Takarékossági Naook legfontosabb feladatait. Ebben az időben a felvilágosító és propaganda munkát a falvak felé irányítják, ahol még az egyéni takarékosság eredmé­nyei nem jelentkeznek meg­felelő mértékben. Célul tűzték, hogy december 31-ig a KST-k taglétszámát és havi betétfize­tések arányát mintegy öt száza­lékkal növelik. Éppen a Világ­takarékossági Nap idejére és az azt követő hónapokban Hö­re növelik a takarékos közsé­gek számát. A takarékbetét­állományt a tervek szerint 42Ő millió forintra, ugyanakkor a betétesek számát 63 ezer főre növelik. A megyei Takarékossági Bi­zottság tegnapi ülésén azt is elhatározták, hogy a Világta­karékossági Nap alkalmával, olctóber 31-én nulla óra után elsőnek született gyermeket a Takarékpénztár megyei Igaz­gatósága ezer forintról szóló takarékbetétkönyvvel jutal­mazza meg. A bizottság tervei megvaló­sításához a társadalmi és tö­megszervezetek segítségét is kéri. Előtérben a gazdasági kérdések Csaknem négyszázezren a pártoktatásban Országszerte megkezdődött az oktatás a marxizmus—lenin- izmus esti egyetemen és a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskoláján. A tanév­kezdés adatai szemléletesen tükrözik a magas szintű ideo­lógiai képzés iránti érdeklő­dést: az egyetemen mintegy 27 ezren, a középfokú iskolán pe­dig csaknem 26 ezren hallgat­ják az előadásokat. Október közepén hangzanak el az első előadások a pártok­tatás egyéb szervezett formái­ban. A változatos tematikát felölelő tanfolyamokra az 1967—68-as oktatási évben csaknem 400 ezren jelentkez­tek. Ezt a számot még néhány százezerrel növelik a kötetlen formában tanulók, a különbö­ző előadássorozatok spontán érdeklődői. A tanévkezdési statisztika szerint az oktatás­ban részt vevők között meg­nőtt a párttagok száma. Tanfolyamok, előadássoroza­tok különösen nagy figyelmet szentelnek a gazdaságirányí­tási rendszer reformjából adó­dó kérdéseknek, a gazdasági építőmunkú elméletének és gyakorlatának, valamint a korszerű marxista közgazdasá­gi szemlélet kialakításának. Bővül az idén a szervezett, meghatározott tananyagú tan­folyamok köre. Üjdonság a „közgazdaság! alapismeretek” fóruma, amely a gazdasági kérdések iránt érdeklődőkkel ismerteti meg a téma legfon­tosabb tudnivalóit. Most indul először a „magyar párttörté­net” oktatása is: a párttörté­neti monográfia megjelent el­ső kötetének ismeretanyagára támaszkodva megyénként, il­letve Budapesten kerületen­ként képezik a jövő évben meginduló oktatás propagan­distáit. Hétfőn, Salgótarjánban a Szakszervezetek megyei Taná­csa székházában tanácskoztak a közalkalmazott és a peda­gógus szakszervezet megye­bizottságához tartozó alapszer­vezetek vezetői. „A szakszer­vezetek szerepe az új költség- vetési, tervezési és gaz­dálkodási rendszerben” cím­mel Várhelyi, Ernő, a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztá­lyának vezetője tartott szá­mukra előadást. Az , előadó beszélt arról, hogy a szakszer­vezetek szerepe lényegesen megnövekszik, az alapszerve­Azoknak a tudományos elő­adásoknak, amelyeket az el­múlt hetekben húsz neves szovjet tudós, ismert szakte­kintély tartott a vidéki vá­rosokban és Budapesten, ösz- szesen körülbelül 15 ezer hall­gatója volt. A Vosztok űrhajó — szin­tén kiállításra — Bukarestbe „röpül”, hajtóművét Belgrád- ba szállítják, ahol most nem­zetközi űrkutatási konferencia ülésezik. zetek hatásköre bővül a költ­ségvetésből gazdálkodó szer­veknél ,is. Beszélt továbbá a szakszervezetek' nagyobb lehe­tőségeiről. Az előadást konzultációs vi­ta követte, amelyben részt vett Kovács István elvtárs, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete Központjának titkára, Vadker­ti Lóránt, az SZMT titkára és Pető Géza, a Pedagógus Szak- szervezet központjának mun­katársa is. Délután a közalkalmazottak és a pedagógusok szakszerve­zeti vezetői külön tanácskoz­tak az időszerű feladatokról. Szakszervezeti vezetők tanácskozása Az elmúlt napokban ki­adós eső áztatta a földeket, s ez rendkívül kedvezett az őszi mezőgazdasági munkáknak. A megye valamennyi termelő- szövetkezetében meggyorsult a szántás, vetés, s az eddigi­nél több traktor végez mély­szántást is. A múlt héten a közös és a háztáji gazdasá­gokban egyaránt megkezdő­dött a kukoricatörés. A termelőszövetkezeti üzem­tervek szerint, ezekben a hetekben 57 ezer holdon ké­szítik elő vetéshez a talajt a szövetkezeti és a gépállomási traktorok. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán nyert tájékoz­tatás szerint a közös gazdaságokban eddig mintegy 32 ezer holdon végezték el ezt a munkát. Jelentős az előrehaladás a mélyszántásban is. A terve­zett 63 200 holdból igaz mint­egy 14 ezer holdat szántot­tak meg, azonban az eső utá­ni kedvező talajállapotot igyekszenek mindenütt meg­felelően kihasználni. A traktorok többsége nyújtott műszakban dol­gozik és ahol arra lehe­tőség van a gépeket éj­szaka is dolgoztatják. Győri Sándor, a szécsényi já­rási tanács mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztályának ve­zetője arról adott tájékozta­tást: a tervezett 7000 hold ve­tőszántás nagyrészét már el­végezték. Mindössze 1700 hold van még hátra, hogy teljes egészében végezzenek. Két és fél ezer holdon pedig már Megkezdődött az országos politechnikai szeminárium A Technika Házában tartott plenáris üléssel hétfőn meg­kezdődött a háromnapos or­szágos politechnikai szeminá­rium. A tanácskozás mintegy 300 résztvevőjét — a megyék, megyei jogú városok, Buda­pest küldötteit, tanítóképzők, tanárképző főiskolák tanárait, politechnikai képzéssel foglal­kozó szakembereket — dr. Szarka József, az Országos Pe­dagógiai Intézet főigazgatója köszöntötte, majd Lugossy Je­nő művelődésügyi miniszter- helyettes mondott megnyitó beszédet. Ezt követően ismer­tette a szeminárium előkészí­tésére hirdetett országos pá­lyázat eredményét és a leg­jobb pályamunkák készítőinek átadta a díjakat. A plenáris ülésen a továb­biakban három Vitaindító re­ferátum hangzott el. Buti Er­nő, a Művelődésügyi Miniszté­rium közoktatási főosztályának csoportvezetője a többi között elmondotta, hogy az általános iskolákban már tízéves múltra tekint vissza a gyakorlati fog­lalkozás oktatása. Jelenleg 3219 műhely és 1783 gyakor­lókért áll ‘ országosan a gyere­kek munkára nevelésének szolgálatában. Az országos politechnikai szeminárium kedden szekció­üléseken folytatja tanácskozá­sát.

Next

/
Thumbnails
Contents