Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

i söcsáö 1*07 szeptember 24., vasárnap • A SZÖVÉRT tájékoztatója Rekordtermés téli almából és technika A városok és falvak pia­cait járva szemmel láthatóan is bőségesebb a kínálat a különböző gyümölcsökből mint az elmúlt esztendőkben. A Zöldség-Gyümölcs Felvá­sárló és Értékesítő Országos Szövetkezeti Központban, a SZÖVÉRT-ben a felvásárlás adatairól kértünk tájékozta­tást. — A nyár első gyümölcse, a földi eper, éveken keresztül hiánycikknek számított — mondották. — Ennek hatásá­ra olyan magasra emelkedtek a felvásárlási árak, hogy ez arra ösztönözte a termelőket, hogy növeljék a termőterüle­tet. Így 1965-ben mintegy 400 vagon epret vásároltunk, ta­valy 720-at, az idén pedig már 1000 vagonnál is nagyobb mennyiséget küldhettünk a hazai és külföldi piacokra. A jobb minőségű fajták telepí­tésével az export is jelentő­sen növekedett. A termelők is megtalálták a számításukat, mivel, holdanként 30—50 ezer forint jövedelmet hozott az eper. — Másik korai gyümöl­csünk, a cseresznye és a meggy terméseredménye né­mileg visszaesett. Hagyomá­nyos exportcikkünkből, a kaj­szibarackból viszont mennyi­ségileg rendkívül jó volt a termés. A 4000 vagonnyi kaj­szi 70 százalékát vásároltuk fel, őszibarackból pedig 1300 vagont küldhetünk exportra is. — Rekordtermés ígérkezik még a világszerte ismert ma­gyar téli almából. A várható 36 ezer vagon alma 70 százalé­ka a Jonathán, amely különös­képpen keresett az európai piacokon. Nagy mennyiség — 4000 vagon — érik majd be étkezési szőlőből is. Ma zárja kapuit A szovjet tudomány és technika 50 éve című ki­állítás. A szovjet tudo­mány és technika hatal­mas seregszemléjét So­kan tekintették meg. Riportunk ízelítőt ad a rengeteg látnivalóból, illetve akik látták a kiállítást azoknak fel­eleveníti a sok élményt. Az atommagfizika pavilon­jában csak a gáz-lézerekből hét’ különböző változatot lát­hatunk. A gáz-lézer több száz órán át folyamatosan tud dol­gozni, a kibocsátott sugár mindig szigorúan egyszínű, s rendkívül pontosan tartja a megszabott irányt. Három di­menziós fényképezésre, táv­mérésre és hírközlésre hasz­nálják őket máris a szovjet szakemberek nagyüzemi mó­don. Pedig a világ első gáz­lézerét 1962-ben készítették el. öt év alatt több változat és nagy szériák a gyártásban — mindez szintén a szovjet tu­domány és ipar Jó kapcsola­tát” bizonyítja. A moszkvai telefonhálózat több szakaszán a kábelt már gázlézer-sugár helyettesíti. Egyetlen gázlézer-sugáron több millió telefonbeszélgetés bonyolódhat egyidőben. Vagy egyszerre különböző tv-műsort képes „szállítani* ugyanaz a sugár. Villanás — s egy parányi, gyorsan szétoszló füstcsík jel­zi: működnek a kiállított szi­lárd-testlézerek is. Ezeknek közelébe nem engedik a látogatókat hiszen a kristály rubin, neodin-üveg és flucrit lézerek sugárkévéje nagytel­jesítményű. A sugár útjába helyezett három darab két forintos érme közepébe egyetlen villanással fúrnak Gywnölcsvásár (Kép, szöveg'. Benedek István) Nyikolen Amoszovt Szív és gondolat FORDÍTOTTA: RADÓ GYÖRGY lg. A konyak, vagy szomorúsá­gom idézte fel ezeket az elér- zékenyült gondolatokat? Érzel­gősség és keserűség furcsa keveréke. Igyunk még egy pohárkával. Agyam feltisztítására. Elég. Mindig is gondolataim tisztaságára törekedtem, ezt kell most is elérnem kavargó elmélkedéseimben. Kell-e a sebészet az embe­reknek vagy nem? Természe­tes, hogy kell. A betegek ugyan sokszor meghalnak. Többségük azonban felgyógyul és utóbb élvezi életét. Már ameddig az élet erre lehetősé­get nyújt neki... Az is ter­mészetes, hogy kezdetben több az áldozat, de enélkül, sajnos, nem megy. Az emberek min­dig is áldoztak az isteneknek, abban a reményben, hogy cse­rébe áldás száll majd vala­mennyiükre. Nem kell a sebészeket idea­lizálni. Ök is mások életét ál­dozzák fel, nem a sajátjukat Ebből a szempontból ők nem közkatonák, hanem táborno­kok. Gyakran mégis pocsékul érezzük magunkat. Másoknak hasznos, magunknak igen kel­lemetlen tevékenységet folyta­tunk. Akkor miért csináljuk mégis? Nem a pénzért. A se­bész ugyanolyan körülmények között él, mint a többi orvos, vagy mérnök. Hiúságból? No igen, amíg fiatal az ember, addig hízeleg neki az, hogy mások úgy néznek rá, mint megmentő]ükre, hogy magasz­talják. Számomra ez már meg­szűnt. Valóban? Nos — jól­esik. Annyira azonban még­sem, hogy evégből kockázatos műtéteket végezzek. Vagy sok egyebet. Mi marad még? Ta­lán a harc szenvedélye. S az a gyötrődés, amely a győzelem ára. Legvégül a kötelesség. Köteles vagyok rá. Mi az, ala- koskodol? A magyarázat túl­ságosan primitív. A pszicho­lógusoknak még foglalkozniuk kell az emberi ténykedések ösztökél vei, általában. Az ösz­töke az a hegyes végű bot, amellyel valamikor az ökröket nógatták. Így vagyunk mi Is, magunkkal. Az emberi természet. Mi­lyen is az ember? Sokszor fel­tettem már ezt a kérdést. Kü­lönféle és részint egymásnak ellentmondó válaszokat kap­tam. Valóban lehetetlen elérni azt, hogy ezek a kisfiúk és kislányok továbbra Is olyan boldogok maradjanak, mint amilyenek most, ha egészsége­sek, jóllakottak és szeretik őket? Hát mi a boldogság? Megint elkalandoztam. Nehéz nekem. Ma nagyon nehéz. S ilyen volt már sok­szor. Elfáradtam mindezektől. Győzelmeim már nem sze­reznek nekem akkora örömöt, mint régebben. A szerencsét­len emberek szenvedései meg­mérgezték a lelkemet és meg­fosztották nyugalmától. (Phű, micsoda érzelgős frázisok. Un- dorítóak). Látom, mit szenvednek az emberek a betegségektől. Es mennyi más van meg, amit én nem is látok! Hát mit tegyek? Meghalni. Hányszor ötlött az eszembe ilyen pillanatokban. Abban a harcban, amelyet a sebészek vívnak, csak a betegek szok­tak meghalni. Abban a pilla­natban azonban, amikor ke­zemben megáll egy szív, s az élet, mint a víz, folyik el uj- jaim között, hányszor szeret­tem volna odaadni mindent, csak hogy megtarthassam! Oda a fele életemet! Oda az egészet. De senki sem fogad­ja el cserébe. S a beteg meg­hal, én pedig megmaradok. Az idő múlik és én nem va­gyok hajlandó megváltozni. Csak tépelődöm. Tudományunk története is­mer olyan eseteket, amikor se­bészek öngyilkosságot követtek el. Pirogov egyik tanítványa, Kolomnyin, érzéstelenítés vé­gett közvetlenül a bélbe jutta­tott kokaint. Előzetesen min­dent átgondolt, s a beteg mégis meghalt. Az orvos er­re visszavonult a szobájába és agyonlőtte magát. A német Block még a múlt század végén megpróbálta egy súlyosan tuberkulotikus beteg­nél a kétoldali tüdőcsúcsok egyidejű kimetszését. Amikor a második mellhártyaüreget feltárta, a beteg azonnal meg­halt. Az orvos még aznap mér­get ivott. Együtt temették el őket. A józan eszű emberek per­sze azt fogják mondani: őrült­ség! Hiszen ilyen alapon min­den orvosnak, vagy legalábbis ötyen éve Ne lárje kapuit e kiállítás parányi lyukat A kristály-lé­zerek a gyógyászatban hoztak forradalmat. Például a szem levált recehártyájának vissza- forrasztását tették lehetővé. Ez a műtét azelőtt rendkívül kockázatos, hosszantartó, s rendkívül komplikált volt. Az operációknak mindössze egy- huszada járt sikerrel. Lézerrel biztos az eredmény, s fájda- tomnélküli a művelet, s így vosok ezeknek a lézereknek a segítségével, köztük már nem egy magyar betegnek is. Párolug a gyémánt... A kristály-lézereket az iparban is nagy haszonnal al­kalmazzák már. Háromezred milliméteres átmérőjű lyuka­nyossá Óregítenl — a kristály« lézerektől a félvezetős léze­rekig eljutni? Erre a kéidésre „válaszol” a Tudomány es Oktatás Pavilonja. Neve után, úgy lehet, nem várnak túl sok látványt ettől a pavilon­tól az érdeklődők. Pedig a echnika csodáinak ez is tár­háza, akárcsak a többi. Itt kapott helyet például az ok­tatást segítő automatika, vagy a mai tudományos kutatás nélkülözhetetlen alapja a szá­mítógép-technika. Közismert, hogy ma már csak oda lehet tudományt telepíteni. ahoL a számítógép-kapacitás elégsé­ges. A szovjet szociológusok központja például azért lett Novoszibirszk, mert ott volt szabad számítógép-kapacitás, míg a moszkvai számítógépek teljesítménye a szociológuso­kat már nem tudta elvállalni. Majd 5 ezer tudományos in­tézet dolgozik ma a Szovjet­unióban, 220 ezer frofesszor és oktató képzett ki tavaly 8 millió diákot Ezek a számok utalnak arra a szellemi kapa­citásnak a méreteire, amely­nek eredményeivel ismerked­hetünk ezen a kiállításon. Alfa 5 és társai.« A szovjet tudomány és technika 50 éve című jubileumi kiállí­tás idején megrendezték a fiatalok napját. A kiállítás színpa­dán egymást váltották a zenekarok, s a több ezer i f jú látoga­tó kellemesen, hasznosan töltötte el a napot (MTI foto — Bara István felvétele) kell fogalmaznunk: ,,művelet”, kát Is képesek fúrni — erre hiszen operációról, klasszikus például az óragyártásban van értelemben lézerrel nem be- na§y szükség. A miniatűrmű- ... ... , . szer-gyártásban a hajszálnyi, szelhetünk. Egy villanás - vagy félhajs2alnyi kivezetések leheletnyi füsttel, s a recehár- forrasztása vált velük minden- tya ismét tapad a szemfenék- napi gyakorlattá. Vagy a má- bez. Sok száz embernek adtak jelentőségük: a magas ol­vadáspontú anyagok (gyémánt, titán) alakítása, formázása például kristály-lézerekkel ma már megoldható. Ezek az már visza fényt a szovjet or­minden sebésznek végeznie kellene önmagával. S nem vol­na többé, aki eltávolítsa a vakbeleket. Én nem fogok mérget inni. Pedig az ember elalszik szép nyugodtan, gyönyörű álmokat lát, és — nem ébred fel töb­bé. Nincs több műtét, nincse­nek anyai könnyek. No jó. Eleget zongoráztam az érzéseken. Micsoda nemes lelkű hős! „Nem volt ereje el­viselni. .. üdvösebbnek találta, ha . .. —” így írtak a régi regényekben, amelyeket, őszin­tén mondom, én már képte­len vagyok végigolvasni. Teljesen részeg vagyok. Ta­lán még egy pohárkával? Nem. Elég. Persze, van még egy me­nekvés. A „tiszta” tudomány. Be jó a laboratóriumokban! Ül az ember és töri a fejét. A kutyusokat természetesen szintén sajnálja, de sokkal ke­vésbé. Foglalkozhatnám fizio­lógiával. Megmagyaráznám, mi szabályozza a vérnyomást. Hogyan hat az oxigénhiány a szövetekre. Miért fejlődik ki a sokk. Sok ám a mindenféle érdekes probléma. Taníthat­nám az orvosokat: a kutyá­kon végzett kísérleteink alap­ján javasolhatjuk az ilyen és ilyen eljárást. Csinálják csak azok az orvosok! S ha előfor­dul, hogy nem sikerül — ak­kor tán én vagyok a felelős? A kísérletek eredményeit nem szabad vakon alkalmazni a betegekre. És nem jönnének hozzám anyák... Én tudós vagyok! Mit értenek az elmé­lethez maguk, gyakorló orvo­sok?! Maguk csak vagdosnak... No igen, erre is szükség van. Enélkül, a tudósok mun­kája nélkül mi ma nem tá­volíthatnánk el tüdőket és nem foltozhatnék be a szív­kamra sövényén támadt lyu­kakat. Igaz. talán arra sem kellene gondolnunk, hogy Le- nácskánkat holnap egy atom­bomba fagja eltemetni ... (FolytatjukJ A tudomány és oktatás pa­vilonjának a slagere a vizs­gáztató gép: az Alfa 5 és tár­sai. A látogatók is kipróbál­hatják őket, azaz kipróbálhat­ják saját ismereteiket — ha merik, ugyanis a vizsgáztató gépele kérlelhetetlenek, senki­vel sem szimpatizálnak, igaz, senkire sem „pikkelnek”. A vizsgáztató gép nem fárad ei, sohasem rosszkedvű, és soha­sem esik meg a szíve a köny- nyes szemű kolleginán: a vizsgáztatás ezzel a géppel szigorúan objektív. A kiállí­tott gépek közül az egyik a* űrhajózás történetéből, a má­sak angol nyelvtudásból, a anyagok nemhogy olvadnak, kf™*dik ^. f.^kf ék:gyár' de egyszerűen párologni kez­denek a lézersugár nyalábjá­ban. Hétesztendös múltra te­kinthet vissza lézer-technika, s máris forradalmi változás következett be benne. A fél­vezetős lézerek megjelenése hozta ezt a forradalmat, amelyek az eddig használt ké­szülékeknél százszorta kisebb berendezések készítésére ad­nak módot. Például a föld­mérés. térképkészítés techni­kája vált általuk rendkívül gyorssá, könnyűvé és pontos­sá. A félvezetős lézerek kis valamikor — sok időnk tehát mérete, kis fogyasztása lehe- nem marad arra, hogy a tővé tette telepes, hordozható, technika, a tudomány vala- távmérő-lézerkészüiékek gyár- mennyi ágát szemmel tarthas­tás technológiájából vizsgáz­tatja le a vállalkozókat. Öt előre elkészített kérdésre vá­laszolhat a látogató, s kérdé­senként öt felelet között vá­laszthat. A választások ered­ményét a gép a végén össze­síti. s jelzi, hány jó, hány rossz feleletet kapott. Befejezésül egy tanács: sok gondot adnak valamennyiünk­nek a hétköznapok saját por­tánkon. saját munkánk is megköveteli, hogy abban ál­landóan gyarapítsuk ismerete­inket, azután pihenni is kell tását. 8 millió diák Hol az a hatalmas szellemi kapacitás, amely képes volt ennek a kiállításnak „darab­jait” megszerkeszteni; s amely ,, , képes volt hét esztendő alatt mikeppen Pótolhattuk, még a legújabbat is hagyomá­suk, hogy a napi teendőnkön kívüleső ismereteket is rend­szeresen összegyűjthessük. A tudomány pedig szuperszoni­kus sebességgel rohan előre. Nos, ez a kiállítás kiváló al­kalom volt arra, hogy amiben esetleg elmaradtunk most né­ifj. Gerencsér Ferenc Az OMBKE felhívása Felhívással fordult az Or­szágos Magyar Bányászati- és Kohászati Egyesület salgó­tarjáni helyi csoportjának ve­tosabb cél. Ehhez kérik a tudományos egyesület tagjait, hogy igyekezzenek egy—egy újítási javaslat kidolgozásá­zetősége tagjaihoz, hogy mun- val segítséget nyújtani. Irány- kásságukkal segítsék a elvként az idei újítási fel- Nógrádi Szénbányák előtt ál- adattervet ajárfíja a helyi cso- ló legfontosabb feladatok port vezetősége. Az egyesület megoldását. A csoport eddig az év hátralevő idején a tag- is elismerésre méltó tévé- jai által benyújtott legered- kenységet fejtett ki a bányá- menyesebb javaslatokat díja- szati szaktudományok fejlesz- zásban részesíti. Erre a cél- tésében. Az egyesület munká- ra 6000 forint külön jutalmait ja nagymértékben járult hoz- biztosítanak. A jutalmat leg- zá tapasztalatcseréken ke- alább 50 ezer forint népgaz- resztül is a műszaki fejlesz- dasági eredményt hozó újítási téshez. Most az önköltség javaslathoz kötik. Az újítá- csökkentése. a költségszint ja- sok elbírálására külön bizott- vítása, az árbevétel növelése, ságot hoznak létre és az ítéli valamint a munka biztonsa- majd oda az I., XI. és a III. gának a fejlesztése a legfon- díjat is.

Next

/
Thumbnails
Contents