Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-22 / 224. szám

Í967. szeptember 22.; p’4níeff

«óéi? 16

Megalakult a Palóctáj Területi Szövetség

(Folytatás az 1. oldalról.) Az alakuló termelőszövetke- A szövetség meghatározott

zeti szövetségek tevékenysége alapszabály- és ügyrend sze- hitelelengedés, az ártámogatá- js szorosan összefügg a gazda- rlnt dolgozik. Alapvető szer- sos rendszer bevezetése nem ságirányítási rendszer reform- ve a küldöttgyűlés, az elnök- old.ia meg teljes^ egészében a jával. A beszámoló hangsú- ség és a különböző bizottsá- gyenge termelőszövetkezetek lyozta, a szövetség önkéntesen gok. A szövetség legfőbb szergondjait. Ugyanis a gyenge létrehozott társulás, szövetke- vének a küldöttgyűlést jelöltei melőszövetkezetekben ép- /és, amely hathatós segítséget ték meg. A területi szövetség pen az jelenti a legfőbb gon- adhat a későbbiekben a közös függetlenített apparátusát a dot, hogy alacsony az áru- gazdaságoknak. Többek között tagszövetkezetek tartják fenn. tcrniGlcs színvonala. Ebből hasznos információk sorával ^ közős alap és fenntartás

következik, hogy a végtermék _ a belső piac és a külkeres- költségeihez 100 holdanként

d

otáció csak keveset hoz az kedelem igényeiről — segít- 250 forinttal, illetve minden ilyen gazdaságoknak. heti a szövetkezeteket. Az ön- egymillió forint bruttó termeálló, vállalatszerű gazdálko- ^si érték után 750 forinttal dás, a teljes egyenjogúság, a járulnak a termelőszövetkeze- kölcsönös érdekek alapjaira tek.

helyezi a szerződő termelőszo- Végezetül Tóth elvtárs elvetkezetek és vállalatok kap- mondotta, a küldöttválasztó csolatát. Ezért a területi sző- közgyűlések tapasztalatai azt vétség a tagszövetkezetek ér- bizonyítják, a termelőszövet- dekvédelmi szerve is. Azon- kezetek tagsága nagy bizodalommal tekint a területi szövetség munkája elé. Azt remélik, az új szerv segítségével helyesen élnek majd azok kai a lehetőségekkel, amelyek a közös gazdaságok termelését, a tagok jövedelmének növelését segítik elő.

A területi szövetség munkája

Az irányítási rendszer reformja, a megelőző intézkedő- „Svptkpzptek ea,dál_

sek, többek között a íelvásár- , v,ul au szövetkezetek gazdal- lási árak rendezése, a terme- kodasaban meg sok a H- lőszövetkezeti tagok szociális hasznalatlan tartalék. A jo ellátottságának javítása, a gyakorlatok a hasznos tapasz- nyugellátás új rendszere, az tálatok, a korszerű technolo- általános hitelrendezés jelen- giák közkinccsé tétele, ugyan- tős helyet kapott az előadás- csak a szövetség munkájának ban. része lehet.

A tanácskozás vitája

A beszámoló, valamint az gyakorlati alapszabály és az ügyrend fe- Azokban a

tapasztalatokat, jó módszerek, tapasztalatok szövetkezetekben, összegyűjtése, elterjesztése a

letti vitát Micsik Imre, a ahol erre a feltételek érettek, termelőszövetkezetek között,

nagyoroszi Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg. Elmondotta, a területi szövetségtől a termelőszövetjavasolják a garantált kész- mind beletartoznak a tenni- pénzes munkadíjazás beveze- valók sokaságába. Óvta a tér- tését.

Szót kért

a tanácskozáson

kezet vezetősége és tagsága Romany Pál. Arról beszélt,

melőszövetkezetek küldötteit attól, hogy már az induláskor túlzott igényeket támaszegyaránt azt várja, hogy se- a termelőszövetkezetek, a ma- szanak a területi szövetség

**. , . I* j l , 1 _ ' 1 ' —v — — i . i.r. uIa .irtirnintfril p "rrtm kön orf avo _

gítsen a legfontosabb kérdé- gyár parasztság életében törté

sek megoldásában. Dobsonyi Pál, a berkenyéi termelőszövetkezet küldötte elsősorban a gyenge termelőszövetkezetek érdekvédelmét hangsúlyozta. Olyan gyakorlati kérdésekben kérte a szövetség segítségét, mint az alkatrésznelmi jelentőségű folyamat megy végbe. Ez a változás azonban történelmi felelősséget is jelent. Felelősséget a mezőgazdasági termelés növeléséért, a parasztság felemelkedéséért, a munkás—paraszt szövetség erősödéséért, a falu

és tagoknak együttesen kell

gondok, amelyek sokszor a kulturális, szociális felemelke- legkritikusabb időben kárhoz- déséért. Ezt a felelősséget a tátják tétlenségre a gépeket, termelőszövetkezeteknek, a filadácsi László, a nőtincsi Nép. termelőszövetkezeti vezetőknek hadsereg Termelőszövetkezet " * “

elnöke a gazdasági mechanizmus reformjáról, a termelőszövetkezetek megváltozott helyzetéről, önállóságáról, a tervszerű talajvédelemről, valamint adottságoknak megfelelő

munkájával szemben. Végezetül arról szólt, hogy a megyei párt- és tanácsszervek segítik, támogatják a szövetség munkáját, hiszen a cél közös, a mezőgazdasági termelés növelése, a termelőszövetkezetek erősödése.

Az ebédszünet után választotta meg a Palóctáj Területi Szövetség tizenegy tagú elnökségét. A balassagyarmati és a rétsági járás termelőszövetkezeteinek küldöttei egyhangú

vállalniok. Később a gazda- iag Tóth Istvánt, az érsekvad- ságirányítási rendszer reform- kerti Magyar—Csehszlovák járói, az agrárpolitikai intéz- Barátság Termelőszövetkezet kedések soráról szólt, amelyek vezetőjét választották a szö- a közelmúltban láttak napvi- vétség elnökének. Elnökhelyetlágot. Mint mondotta: — Az eddig alakult területi szövetüzemtervekről, az elképzelések s4gek tapasztalatai két szélmegvalósításáról szólt.

sőséges nézetre hívják fel a

A területi szövetség felada- figyeimet. Ezek közül

. V a! a n *■ a n rt nr te a n p A A

tait elemezte a tanácskozáson

tese Perecz László, a diós' jenői Üj Barázda Termelő- szövetkezet elnöke, titkára Dániel József lett. A küldöttgyűlés ezenkívül öttagú

Jakab Ferenc, ez egyesült két- te^ttk^lndeitekejöt^elhaí e,len5rzö bizottságot, három. bodonyMermelészövetkezet .1- “J, verseoybtzottáágot, btszövetkezeti, illetve a népgaz

nöke. Mint mondotta, helyestagú közgazdasági- és áruli. hogy az alapszabály gondol ^ 2 k t A másik forgalmi bizottságot, vala- arra Is, a szövetség kísérje fi- ü hibás* nézet, hogy kü- mint háromtagú szociális és gvelemmel azokat a rendelke- ignböző külső ráhatásokkal, kulturális bizottságot válasz- zesekst, intczk6Q6s&ríct, äm©* eidminisztrstiv eszközökkel tott. A tunúcskozus befejezese lyek nem egészen egyeznek a igyekeztek érvényre juttatni az után az újonnan megválasz- tagszovetkezetek érdekeivel. öss2társadalmi érdekeket. Fel- --- “,"Jt

P

éldaként említette a rétsági hívta a küldöttek figyelmét,

hogy mindkét szélsőséges ála

járásban kísérletként alkal

mázott ártámogatásos rend- Íáspontöt‘TÍ“keir kerülni szert, amelynek^ előnyeit is- gyakorlati munka során, merik a termelőszövetkezetek. Keresztes Nagy Sándor, a Szóvá tette azonban: azzal, csesztVei és Fábián Albert a hogy a vásárolt takarmány bi- nógrádsápi termelőszövetkezet zonyos dotációt von meg a küldötte egyaránt arra hívta szövetkezetektől, nem oszto- fej a területi szövetség tiszt- nóz túlságosán az allattenyész- gégviselőinek figyelmét: ne

váljon a szövetség valamiféle . .... aktagyártó, bürokratikus hivatallá. Sümegi János, ország- gyűlési képviselő, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke az új mechanizmus, az azt megelőző intézkedések, a termelőszövetkezetek önállóságát méltatta. Külön hangsúlyozta a területi szövetség szerepét, azt, hogy megalakulása után a tagszövetkezetek segítsék munkáját, tevékenységét, hiszen csak így láthatja el azt a sok-sok tennivalót, amellyel a tagszövetkezetek megbízták.

Matúz József, a megyei párt- bizottság titkára elöljáróban a területi szövetség alakulásának előkészületeiről szólt. Megállapította, a munka nehe- zebbike azonban még csak most következik. A területi szövetségeknek be kell bizo- nyítaniok, hogy tevékenységükkel hasznos módon segítik a tagszövetkezetek munkáját. Beszélt azokról a káros nézetekről, amelyek elsősorban az erős szövetkezetekben tapasztalhatók^ amelyek a területi szövetségek munkáiét kétségbe vonják. Mint mondotta, a termelőszövetkezetek érdekvédelme, az információs rendszer megszervezése, az elhangzott vélemények,

tott elnökség megtartotta első ülését.

Balassagyarmati diákoké a ssó

A szünidőről, az iskoláról, a tervekről

Megkezdődött a tanítás. Balassagyarmaton. a Balassa Bálint Gimnázium udvarán lányok tornásznak. A tanműhelyben fiúk dolgoznak. A folyosón gondolatba merült diákok, a tantermekbe sietnek. A tanári szoba csendjében könyvekbe temetkezett tanárok, órára készülnek. Pezseg az élet az öreg iskolában. A nyár még ott a gyerekek arcán. Emlékektől csillogó tekintettel cserélik ki élményeiket. Hat diákot kérdeztünk meg, beszéljenek a nyárról, terveikről.

Szabó András

elsőéves tanuló

Tanulmányi eredményem az általánosban kitűnő volt. Szüleim jutalmul magukkal vittek Tihanyba, üdülni. Kétszáz forint költőpénzt is kaptam. önállóan gazdálkodhattam vele. Legkedvesebb szórakozásom a fürdés volt. Nagyon szép napokat töltöttünk a Balaton mellett.

— Énnél is nagyobb örömet jelentett, hogy nagyapámmal találkoztam. Tihanyból hozjáitam, rokonaimnál. Voltam a Balatonon, sokat fürödtem és szórakoztam.

— Vége a szünidőnek, eljött a tanulás ideje. Eddig még kitűnő tanulmányi eredményem volt, szeretném tartani, hiszen tanárnak készülök.

Hajdú József

negyedikes tanuló

— A vakációm egy dunántúli kirándulással kezdődött, s a termelőszövetkezetben folytatódott, a traktoron. Aratni szegődtem. Kévekötő gépen dolgoztam. Édesapámmal nagyon megértettük egymást. Mikor késő este hazatértünk, édesanyám fogadott bennünket Engem is mint dolgozó embert. Így telt el három hét.

— A szünidő legboldogabb

napja volt, amikor kifizették munkabéremet. Hazavittük életem első keresetét. Megismertem milyen jó érzés ez. Szeretnék mindig jól keresni.

— Mi a tervem? Érettségi

zájuk mentünk, Vas megyé- előtt állok, kell ennél többet

mondani? Tanulni, szorgal- maskodni, mint édesapám. Híradástechnikai műszerész akarok lenni. Tudom, rajtam múlik, sikerül-e? Ezért elnézést, már megyek is az órára.

Valkár István

negyedikes tanuló

— Én otthon maradtam, az útfenntartóknál dolgoztam. Utat javítottunk három héten keresztül. Hordtam a követ, csákányoztam, bitument főztem, kőtörmeléket szórtam. Nem szórakozásból, pénzt akartam keresni. A munkámért 1100 forintot kaptam.

— Megvalósítottam régi vágyamat, vettem egy széphangú gitárt. Egész nyáron gitároztam. így telt el a vakációm. Megérte, szép és jó is volt.

— Most aztán mindent bele. Tanulni, tanulni, jó tanulmányi eredményt elérni. A műszaki egyetemre akarok bejutni, gépészeti szakra. A fel- . vételi tárgyak: matematika, fizika. Eddig kitűnően vizsgáztam. Itt köszönöm meg tabe, egy kis faluba. A gépkocsik után nem „hangolták” le a falusi szekerek. Hajtottam lovat, gyűjtöttem takarmányt, voltam vásárban. Nagyapám eladta a tehenét, részit vettem az áldomáson. Nekem is jutott egy pohár málna. Szép volt ez a nyár.

— Az iskolában most ismerkedünk egymással, új fik, lányok jöttek. Szokatlan a kollégiumi koszt. De most már „nagyfiú” vagyok, legyűröm a nehézségeket. Szeretnék jól tanulni, hogy szüléimre szégyent ne hozzak.

Csókás Mária másodéves tanuló

— Ez a nyár úgy sikerült, ahogyan elképzeltem. Osztálytársaimmal szép kirándulásokat tettünk a Börzsönybe. Nagyon szeretünk együtt járni. Szüleimmel Szegeden a Szabadtéri Játékokon vettünk részt, A Hamlet-előadást néztük meg. Nagyon örülök, hogy láthattam.

— Ezzel azonban még nincs vége a vakáció örömének. Tolna megyében is

náraimnak a segítséget. Most, a felvételi előtt különórákon gyakorolok..

Zsutai Károly

negyedikes tanuló

— Dolgoztam, sokat dolgoztam. Egy hónapig mint gépszerelő a tiszanánai tsz-ben. Nem szükségből, meg akarom ismerni a gépeket. Sokat tanultam. Aztán kombájnra ültettek. Nem egyedül, felügyelet mellett. Ezen a nyáron életemben először indítottam el a motort. Nagyon izgalmas volt. Azon a vidéken széles a határ. Learattunk 450 holdat, versenyben a többiekkel. Felnőttként kezeltek. és ez szorgalomra kötelezett. A munkában nem is lehet lazsálni.

— Mi lehet a tervem y az érettségi előtt? Tanulni szorgalmasan, ahogy a termelő- szövetkezetben a kombájno- sok dolgoznak. Az Agrártudományi Egyetemre akarok kerülni. Ennyit mondhatok.

Vilimi Sándor

harmadikos tanuló

— Elutaztunk öcsémmel Körmendre, a nagybátyámhoz. Mikor megérkeztünk, csellengtünk egy kicsit. Elfogtak a határőrök, és bevit- tek a laktanyába. Azt gondolták, meg akarunk „lépni”. Egy kicsit melegem volt, de aztán jött a nagybátyám és kimentett bennünket.

— Az iskola KISZ-titkára vagyok. A körmendi izgalmak után Saigon ifivezetőtáborban voltam. Aztán út. törőkét vittem a salgótarjáni hegyvidékre. Jártunk a várakban, örültem, hogy tetszett a gyerekeknek.

— Ezután Verőcére, a KISZ nemzetközi táborába kerültem. Német, csehszlovák és afrikai fiatalokkal ismerkedtem. Velencén is jártam az építőtáborban. A tábori tanács elnöke voltam. A brigádunk első lett a munka verseny ben.

— A terveim? Tanulni, a KISZ-feladatokat jól elvégezni. Még nem tudom milyen pályára megyek.

A válaszokat feljegyezte:

Bobál Gyula

gezetül azokról a bürokratikus vonásokról szólt, amelyek a beruházások gyorsításának gátjai. Kérte a területi szövetség hatékony közbenjárását. Ugyancsak a bürokrácia ellen emelt szót bevezetőjében Berta István, a dejtári József Attila Termelőszövetkezet küldötte is. Később a területi szövetség feladatairól beszélt. Arról, hogy az új szerv segítse elő a termelőszövetkezetek és a népgazdaság igényeinek ősz - szehangolását, a tagszövetkezetekben az eredmények, a jövedelem növelését. Segítse elő a közös termelőszövetkezeti vállalkozás végrehajtását, a jószomszédi viszony, a kölcsönös segítség kialakítását a szövetséget létrehozó termelő- szövetkezetek között.

Ubrankovics István, a nóg- rádmarcati termelőszövetkezet elnöke részletesen elemezte a jövedelemelosztás leghatéko- nvabb módszerét, a garantált készpénzes munkadíjazást, Mint mondotta, az idén Nóg- rádmarcalon ezt alkalmazzák, a taoasztalatok igen kedvezőek. Az 50 forintos normaegység szorgalmasabb, jobb munkára ösztönzi a termelőszövetkezeti tagokat. Azt tanácsolta. a területi szövetség tegye közzé ezt a módszert, a

Nagyobb következetességet, szigorúságot várnak a dolgozók...

A gazdasági élet irányításának új rendje, új munkajogi viszonyokat teremt. Ezek megformálásában megyénk szakszervezetei tevékenyen részt vettek. Nálunk is lezajlottak az új Munka Törvény- könyvével kapcsolatos vitáit, eszmecseréit. A munkások és szakszervezeti aktivált véleményét így lehetne summázni: helyesnek tartják az új

elképzeléseket, bizalommal tekintenek a jövőbe, és az eddiginél jobban várják a szak- szervezetektől jogos érdekeik védelmét. Ez utóbbit azért hangsúlyozták, mert tartanak attól, hogy a nagyobb nyereségért és prémiumért folyó versengésben egyik-másik gazdasági vezető megfeledkezik a törvényességről.

E tekintetben megyénk szakszervezeteitől nagyobb következetességet, szigorúságot várnak a dolgozók. Azt akarják, hogy az üzemi életben felmerülő vitás kérdéseket tisztázó munkaügyi döntőbizottság éberen Őrködjön az üzemi demokrácia felett, biztosítsa a törvények betartását és betartatását.

Megyénk, csaknem 200 üzemében, intézményében választottak munkaügy döntőbizottságot. Hasznos nevelő munkát végeznek a szocialista munkamorál erősítése érdekében. Évente 1900—2000 ügyben foglalnak állást. Hozzáértésüket mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a felsőbb fórumon döntéseiknek csak 12—14 százalékát változtatták meg. Ez a példa is jól illusztrálja: ott lehet érdemben dönteni, ahol a probléma felvetődik.

A munkaügyi döntőbizottságok határozatai, állásfoglalásai két irányba hatottak kedvezően: növelték a munkások, műszakiak biztonság- érzetét, szilárdították a törvényesség iránti bizalmat, növelték a szakszervezet tekintélyét, ugyanakkor figyelmeztették a törvénysértő gazdasági vezetőket.

A törvényesség biztosításának fontos fórumai a társadalmi bíróságok is. Munkájuk nem könnyű, nem is mindig hálás. Ennek ellenére, egyik-másik gyárunkban a dolgozók szívesebben kérik ki társadalmi bíróság tanácsait, mint a vállalati jogtanácsosét. Ennek oka: tárgyalásaik, ítélkezéseik, állásfoglalásuk

kedvező irányba tereli a magukról megfeledkezett dolgozók döntő többségét.

A megválasztott 85 társadalmi bíróság évente 250 ügyben foglalt állást. E testületekben sok hozzáértő ember őrködik a törvényesség betartása felett. Ezek a dolgozók az új gazdaságirányítási mechanizmusban is a törvényesség képviselőjeként lépnek majd fel.

Amikor a Munka Törvény- könyvében foglaltak betartását vizsgáljuk, egy másik dolog is szemünkbe tűnik. Nemcsak a törvények betartására, hanem a betartatására is jobban kell ügyelni.

A munkafegyelmi statisztika elemzése során hamar kiderül : a gyárrészlegek, műhelyek vezetői nem mindig élnek fegyelmi jogkörükkel. A miértre azt válaszolják: eddig is volt elég jogkörünk, nincs többre szükség. Néni érünk rá fegyelmezni.

Az ilyen nézetekkel szemben a szakszervezeti bizottságok sem lépnek fel kellő eréllvei. Elnézik, akár csak azt. hogy egyes vezetők durva hangnemben beszéljenek a munkásokkal. Sem az egyik,

sem a másik nem segíti. a fejlődést, zavarja az alkotó munkát, kedvetlenséget szül, bizalmatlanságot teremt.

A jelenlegi kételyekre, aggályokra, problémákra ad majd végleges választ az új Munka Törvénykönyve. Az ' ebben ' foglaltakat erősítik meg a megkötésre kerülő kollektív szerződések. Rendezik mindazokat a kérdéseket, amelvek a dolgozók jogait védik, kötelezettségeiket írják élő. Ha jól egyeztetik a véleményeket.. elképzeléseket, akkor a gyárak, üzemek gazdasági célkitűzései találkoznak a dolgozók törekvéseivel és érdekeivel.

A leendő vállalati ..alkotmány” olyan fontos kérdésekben foglal állást: mint a munkaviszony, a bérezés, a béren- kívüli juttatások, szociális, kulturális, sport, jóléti, valamint a munka- és egészségvédelmi tennivalók. Ezekről azért kell már most beszélni, hogy jusson idő az okos mérlegelésre, s egyetlen fontos dolog se maradion ki a kollektív szerződésből.

Az új Munka Törvénykönyvében mindannyiunk közös érdeke testesül majd meg. Rajtunk múlik, hogy nagyszerű terveink megvalósuljanak, ne szenvedjen csorbát a törvényesség, sőt ellenkezőleg lendítője, pezsdítőie legyen a még hatékonyabb munkának.

Solymosi Imre