Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-20 / 222. szám
4 nóGnAü T967. szeptember 20., szerda Az új mechanizmus lexikona | A TERMELÉSI- ÉS NYERESÉGADÓRÓL. |a szocialista allam vállalatai a szocializmus alapjainak lerakása után új feltételek közé, a szocializmus teljes felépítésével azonos stratégiával és az építés meggyorsítására irányuló gazdaságpolitikával pedig új követelmények elé kerültek. Az ugyanis közérthető, hogy az állami vállalatok a szocialista fejlődés alapvető kiindulópontjai és a gyorsütemű előrehaladás kizárólagos feltételei, s ezért működésük milyensége: eredményessége vagy eredménytelensége soha nem lehet közömbös a szocialista népgazdaság, a szocialista közösség számára. Az állami vállalatok a szocialista hatalom gazdasági. alapjai, bázisai, s ennél a szerepüknél fogva is központi ellenőrzés, központi szabályozás mellett működnek. A központi szabályozás egyik igen hatékony közvetett eszköze az állami adópolitika. Ezzel a szocialista állam az össztársadalmi szinten megvalósuló terv- gazdálkodással, államigazgatással és a szocialista felhalmozással kapcsolatos kiadásaihoz, anyagi terheihez való hozzájárulás mértékét és struktúráját határozza meg, az állami és egyéb vállalatok költségvetésbe történő befizetési kötelezettsége vonatkozásában. (A közvetett közgazdasági szabályozó eszközök között alapvető, kiemelt helyet foglal el ármechanizmus, az állami árpolitika, erre azonban a későbbiek során visz- szatérünk.) A szocialista társadalom működéséhez, fejlődéséhez szükséges úgyevezett társadalmi tisztajövedelem ugyanis a termelő, az új értéket létrehozó vállalatoknál képződik, s ennek a jövedelemnek egy részét vonja el az állam adók formájában a társadalom közös kiadásainak fedezésére. Ilyen adók az új gazdasági mechanizmusban: a bérköltségek után kötelező 25 százalék SZTK-járulék és illetményadó; a vállalatnál lekötött saját álló- és forgóeszközök utáni 5 százalékos úgynevezett eszközlekötési járulék; és a fogyasztói forgalomba kerülő árucikkek forgalmi adója. Ezek a termelési költséget jelentő adók is figyelemreméltó forrásai az állami költségvetésnek. (A Salgótarjáni Acélárugyár például 62 millió Ft eszközlekötési járulékot és 35 millió Ft körüli bérjellegű járulékot, illetve adót fizetett a múlt évben). Mégis, miután az új gazdasági mechanizmusban a nyereség áll a vállalati működés homlokterében, a kormány" Gazdasági Bizottságának az idevonatkozó határozata alapján a népgazdasági és vállalati érdek koordinálása végett új adóformákat: a vállalati termelési adót és a vállalati nyereségadót vezetjük be. A vállalati termelési adó az új gazdasági mechanizmus indulásakor a vállalatok között a vállalati gazdálkodás és a termelő berendezés eltérő színvonala miatti különbségeket igyekszik leszűrni. Arra irányul, hogy az ilyen természet adta, vagy éppen nagyarányú előző állami beruházásból—korszerűsítésből, de semmi esetre sem az illető vállalat kollektívájának a jobb munkájából származó lényegében járadék jellegű többletjövedelem ne jelenthessen indokolatlan előnyt más vállalatok dolgozóival szemben. Ez az adó általában a vállalatoknak csak szűk körét érinti. A nyereségadó az előbbitől eltérő és az egész népgazdaságban egységes elvek szerint foganatosított progresszív adórendszer, amelyben az adókulcs a nyereség tömegének növekedésével párhuzamosan — de a népgazdasági és vállalati anyagi érdekeltség elvének megfelelően — lépcsőzetesen emelkedik. A progresszivitás egyben azt is jelenti, hogy a magasabb adókulcsot csak a bázis nyereségen felül eső nyereségadóra alkalmazzák. Így a progresszív módon alkalmazott nyereségadó csak a többletnyereséget terheli nagyobb kulccsal, a már előzőleg elért nyereségből változatlan részt von el nyereségadó formájában. A nyereségadó, mint a nyereségelvonás új rendszere több évre előre rögzítve lesz, így érthető, hogy a vállalatok maximális nyereségre való törekvésének kedvező közgazdasági környezetet biztosít. Mindkét új adóforma lényegében minél kevesebb ráfordítással minél nagyobb nyereség elérésére ösztönzi a vállalatokat, hiszen a vállalati nyereség egy részenek adók formájában történő állami elvonása után a vállalatnál maradó nyereségrész a vállalati döntések pénzügyi alapjává, a jobb gazdálkodásra ösztönző anyagi érdekeltség feltételévé lesz. Nagy Ferenc Táncdal-gálaest Zorán Sztevanovity mesélte még az első táncdalfesztivál után, hogy hangversenyeik többsége akkor úgy kezdődött; a fiatalnézők felkiabáltak a pódiumra: „Zorán, gyere meséljr Ez magyarul annyit jelentett, hogy énekelje el a fesztiválon díjat nyert számát, de egyúttal azt is, jelentette, hogy a legnagyobb táncdal fogyasztó közönség, a fiatalok elfogadták és megszerették a magyar tánczenét. Ez volt az első fesztivál mérlege, ami egyébként olyan értelemben sem volt rossz üzlet, hogy azóta a külföldi jogdíjak aránya némileg csökkent a magyarok javára. Valljuk meg, a második táncdalfesztivállal már majdnem annyit foglalkoztáink, mint kedvenc klubcsapatunkkal. Amikor aztán a díjkiosztás után egy héttel is azon kaptuk rajta magunkat, hogy dünnyögjük az orrunk alatt: „Adóm hol vagy?” — már reménytelenül vágyakoztunk egy kis 0 nyugság után. A televízió pedig nem ígért megnyugvást. Már előre beharangozták: senki ne reménykedjen, 16-án Nemzetközi Gálaest Szombaton este mégis megtörtént a csoda, azt hiszem ezek a számok próféták lettek a saját hazájukban is. A TV jóemlékezetű nézőiben felmerültek emlékképek az Interview bécsi európai táncdalversenyéről, s nem kis elégtétellel nyugtáztuk, hát ezek a számok így együtt, a külföldiek előadásában tulajdonképpen jobbak mint amilyen műsort Becsből hallhattunk. Ügy énekeltek ezek a finnek, románok, franciák, olaszok, csehek, angolok — némileg saját nemzeti stílusukhoz is alkalmazva a dalokat — mintha régi sikerszámaikat hozták volna el a magyar közönségnek Nem tudjuk a televíziónál ki találta ki ezt a vendégfesz- tiváli. Mindenesetre jól találta ki. Gratulálunk. — bel —* Második évre prolongálva A „Kiváló Ifjúsági Klub" pályázat A pártélet hírei A Nógrádi Szénbánya Vállalat üzemei elhatározták, bogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére 0,7 százalékkal csökkentik a kúltségszintet. A vállalat vezetői, s az üzemek utána számoltak a vállalásnak, s kiderült, bogy ezt a vállalást tovább tudják tetézni. Összesen két százalékkal csökkentik a költséeszin- tet. Kedden erről tárgyalt a vállalat pártbizottságának végrehajtó bizottsága. Kedden este megkezdődött a tanítás Nagybátonyban az esti egyetemen. A kihelyezett tagozat hallgatói számára a bányász klub nyújt otthont. * A közelmúltban hat olyan nyugdíjast búcsúztatott a Nógrádi Szénbánya Vállalat pártbizottsága, akik 1915-ben léptek be a pártba. Az ünnepeltek között voltak alapszervezeti titkárok, pártcsoport bizalmiak. A nyugdíjba vonuló hat elvtársnak ajándékokat adtak át. * A Gazdasági Bizottság határozatainak és a kormány rendeletéinek tanulmányozása céljából egyhetes bentlakásos tanfolyam kezdődik a saügótarjáni pártiskolán. A tanfolyamon az ipari üzemek pártszervezeteinek titkárai vesznek részt, összesen háromszázan, öt hét alatt bonyolítják le a párttitkárok továbbképzését. Egy-egy tanfolyamon hetenként Nógrád és Heves megyéből hatvanad vesznek részt. * A Nógrad megyei Építőipari Vállalat hároméves fejlesztési tervét vitatja meg október 18-án a vállalat pártbizottsága. A vitában részt vesznek a felelős gazdasági és műszaki vezetők. Az a cél, hogy kisebb mérvű létszámnöveléssel, műszaki fejlesztéssel, a vallalat évi 250 millió fo- rintos tervet teljesítsen, i*: Az utóbbi években ország- megyeszerte gyarapodott az ifjúsági klubok száma, programjuk vonzóbbá vált, így azután érthető, ha ezt a szórakozási lehetőséget, „jól jegyzik” ifjúsági körökben. A fiatalok, a falusi és a városi ifjúság szabad idejének hasznos, kellemes eltöltését elősegítő körök részére, első alkalommal tavaly írt ki országos pályázatot a KISZ Központi Bizottsága. A tapasztalatok azt mutatják: a pályázat valóságos mozgalommá fejlődött egy esztendő alatt. Az iránta megnyilvánult érdeklődés arra ösztönözte a szövetséget, hogy az idén újra meghirdesse az ifjúsági kulturális egyesületek, együttesek színvonal-versenyét. Az ifjúsági klubok ugyanis nem egymással versenyeznek, hanem saját feltételeik közepette bizonyítják, hogy adott lehetőségeiken belül terveiket, célkitűzéseiket milyen eredménnyel és módszerrel, de főként — milyen színvonalon valósítják meg. Általános vonatkozásban kétségtelenül helytálló a megállapítás: a pályázat előrelépést jelentett, a társas körök élete szervezettebbé, színesebbé vált. A megyei tapasztalatok azonban némileg eltérnek az országostól, hiszen a pályázatra tavaly mindössze fél tucat nógrádi csoport nevezett be. Ezért is szükséges hangsúlyozni a pályázat jelentőségét és célját, történetesen azt, hogy az országos mozgalomban való részvétel — kiválóan alkalmas a nógrádi klubok további erősítésére, a falusi fiatalok kulturális lehetőségeinek szélesítésére, a KISZ-alapszervezetek nevelési célkitűzéseinek megvalósítására. Fontos a részvétel azért is, mert a pályázat felhívja a társadalmi és népművelési szervek figyelmét az öntevékeny körök rendszeresebb erkölcsi, anyagi, módszertani támogatására. A klubmozgalom ösztönzése az állami és művelődési szervek közös feladata — az eredmények is csak közös munkával érhetők el, ezért a KISZ KB a tavaly már jólbevált gyakorlathoz hasonlóan, az idén is a társszervekkel egyetértésben hirdeti meg a pályázatot. A mozgalomban egyébként részt vehet minden ifjúsági kör, amely a pályázat meghirdetésének időpontja előtt alakult, és teljesíti a feltételeket. A klub tevékenységével részt vállal a KISZ nevelési feladatainak végrehajtásában, segíti az akcióprogramban vállalt teljesítését, eves munkatervvel, illetve olyan Időszakos tervezettel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy legalább heti egy alkalommal szervezett programon vehetnek részt a fiatalok, munkáját választott vezetőség irányítja és végül — tevékenységét naplóba rögzíti. Mindezek teljesítése hozzásegíti az ifjúsági klubot a „kiváló” cím elnyeréséhez. A gyakorlati tudnivalókat röviden a következőkben lehet meghatározni: a nevezési lapokat és a munkaterveket október 31-ig kell a városi, járási, területi KlSZ-bizottsá- gokhoz eljuttatni. A munka értékelését egy év múlva végzik el a fenntartó szerv vezetői, természetesen a KISZ- szel és a helyi népművelési szervekkel közösen. A „Kiváló Ifjúsági Klub” cím odaítélése központilag történik, a megyei bizottság által elbírált és benyújtott javaslatok, anyagok alapján. A „kiváló” körök emlékplakettet kapnak, közülük választják ki azt a húszat, amelyek a KISZ KB dicsérő oklevelét és a pályázatot meghirdető szervek által alapított 200 ezer forintos pénzjutalmat kapják eredményességüknek megfelelő felosztásban. Az eredményhirdetésre a jövő év decemberében kerül sor. ípl) Röviden Többségben a nők Benzinkutak Csehszlovákiában A Salgótarjáni Városi Fártbl- sottságon hétfőn értekezletet tartottak azok számára, akik október l-vel megkezdik a párttagság összeírását. Tíz évvel ezelőtt állították ki az első MSZMP tagkönyveket, Ennek ideje lejár. Ezért újbö! nyilvántartásba keU venni a párttagokat. Az űj könyv 12 évig lesz érvényes. Salgótarján 119 alapszervezetében mintegy 5300 párttagot írnak össze az említett időszakban. A könyveket a decemberi taggyűléseken adták át. Az Állami Déryné Színház szeptember 30-án tartja legközelebbi megyei bemutatóját A Csókos asszony című nagyoperettet elsőnek Rétsá- gon, majd a következő napokban Berceien, Taron és Szécsényben játssza a színház előadási együttese. I * Csehszlovákia területén jelenleg 1135 benzinállomás működik. ,s ebből Szlovákiában 187. Ä benzinállomások összesen 2500 dolgozót foglalkoztatnak, vagyis egy állomásra 2,2 dolgozó jut A múlttal ellentétben azonban a dolgozók többsége már nő. A benzinkutak egy évi forgalma több mint egymillió tonna üzemanyag. Az egy állomásra jutó havi forgalom 107 000 liter, ásni nagyon sok, mert például Ausztriában egy benzinállomásra havi 20—30 ezer liter jut. A túlzottan nagy megterhelés abból ered, hogy kevés a benzinkút az országban. A számítások szs- rint 1600 benzinállomásra lenne szükség, A kevés benzinkút főleg a nagyobb városokban és egyes turista vidékeken okoz nehézségeket fW Hé* bányaüzembe« kezdődött meg a marxizmus—ieniúizmus esti középiskolai oktatás. Az első oktatási napos mintegy 130-an vettek részt. Vezetőségválasztó ülést tartott az acélárugyár1! művelődési ház színjátszó szakosztálya. Az ülésen az őszi munkaprogramot is megvitatták, Nyikolaj Ämoszov: Szív és gondolat FORDÍTOTTA; RADÓ GYÖRGY II, Masszírozom a szívét. Valahányszor a kamrákat összenyomom. mindig egy kis vér lövell ki az aortából. Szorító! azonban mégsem tudok aláve- zetmi. Tovább szidom Petyát. Szidom Marija Vasziljevnát is, amiért — így állítom én — rosszul végezte el az első műtétet. Adrenalin. Masszázs. Oj véradagok. Kínosan soká tart. A szív gyengén húzódik ösz- sze, mintha álomba merülne. De tenni keil valamit, tenni, tenni! — Mihail Ivanovics, a szeme már tíz perc óta tágra- nyílt. Feleszmélek. Elég, Egyszer csak abba kell hagyni. Elismerni, hogy a halál győzött. Pedig a szív időnként még meg-megremeg, — No, vége. Befejeztük. Nem kell több vért átömlesz- teni. Másoknak van rá szükségük. .. Hirtelen közömbösség, érzéketlenség vesz erőt rajtam. — Varrják be a sebet... Megyek az előkészítőbe, a karosszékhez... De nem, át kell öltöznöm, csupa vér vagyok. Majd utána leülök. Fejem üres. Kezem erőtlen. Minden mindegy... Pedig még nem végeztünk. Hátra van az anya és az apa. Persze, érzik ott lent, hogy nincs minden rendben. A műtét kezdete óta öt óra telt el. Ök azonban még reménykednek. Reményük olvad, lohad, és most el kell tépnem, mint egy fonalat, amely őket az élethez, a jövőhöz fűzi. Tovább nem várhatok. Értelmetlen volna. A sebet bevarrták, a vért eltakarították. Maját lepedővel takarták le. Nem Maját — egy holttestet. Ezt a szót nem bírnám kiejteni a számon Az előkészítő helyiségben néhány orvos gyűlt össze. Egyikünknek le kell mennie, hogy megmondja. Tulajdonképpen nekem kellene. De hallgatok. Képtelen vágj’ok rá. Halogatom, azt remélem, hogy valaki talán kisegít. Végül Pjotr Alekszandrovics így szól Vologyához: — Eredj, mondd meg az anyjának. Vologya nem mer ellentmondani az idősebbnek. . . Nálunk nem szokás ellenkezni... Kelletlenül feláll, az ajtó felé indul. Késő. Túl sokáig készültünk rá. A folyosó ajtaja feltárul, és a mütőhelyíségbe berohan az anya. Mint aki megzava- rodotit, úgy fut egyenesen a műtőasztalhoz, és leánykája holttestére veti magát. Hangosan zokog. Kedveskedő szavakat mond neki. Csókolgatja elkékült ajkát. — Ébredj fel, ébredj fel, egyetlenem!... Nem mondja azt, amire számítottam. Hogy: mit tettek veled? Nem vádol senkit sem. Még nem érti, még nem akarja felfogni, hogy kislánya, az ő Majácskája nincs többé. A műtő már majdnem megürült. Nehéz ezt végignézni. A nővérek sírnak. Odalépek az anyához, és igyekszem megnyugtatni. Üresen kongó szavakat mondok, melyeket szégj'enlenék megismételni. Aztán nagy nehezen sikerült átvezetni őt a műtét utáni helyiségbe. Ott rosszul lett. Én ezt már nem láttam, az előkészítőben maradtam, és újra leültem karosszékembe. Odajöttek szólni, hogy az asz- ■ szony a földön fekszik. A földön? Hogy-hogy? Igen, mert abban a helyiségben nincs sem ágy, sem pamlag. Csak néhány kerek vas-zsámoly. Mentőkocsival szállították haza a szülőket. Marija Vasziljevna a sarokban ül és sír. Még meg kell írnom a műtét jegyzőkönyvét. „Az aortafal résének bevarrási kísérletei nem jártaik sikerrel. A vérzés folytatódott és a szív« működés fokozatosan megszűnt.” Megszűnt. Az ügy ezzel lezárult. Haza kell mennem. Ez a nap is megszűnt. Sötétedik. Jó, hogy sötétedik: nem látnak majd engem. Keresztüknegyek a kerten, magas fák mentén, a tiszta al- konyi égbolt alatt. Csend. Csak messziről hallatszik a város tompa zúgása. Kinyúlnak az első fények. Mindez szép és fenséges. Költők verseket írnak róla. Hogyan? Verseket? Ez csalás. Az ablakok mögött szenvednek az emberek. Betegségek gyötrik őket. Vagy gyűlölködnek. Vagy szomorkodnak. Hát igen, most nem hat rám sem a derűs égbolt, sem a virágok illata. Minden komor, Gondolkodni kell. Keresni. Harmóniát teremteni ezzel az égbolttal. Mert eniígy csak a vakok nézegethetik. Házam kapuja. Egy kedves gyerekhang: — Ki az? Az unokám. Lenácslca. Engem papájának hív, mert igazi papája elment, amikor ő még egészen kicsi volt. — Miért jösz ilyen későn? Operáltál? Kézen fogom, megcsókolom. Látni pedig azt a másikat látom. Ugyanilyen varkocsai és kapron máslijai voltak. Csak amaz nagyon véznácska volt. — Nos, operáltál? És meghalt a beteg? Mindezt vidám hangon kérdezi. Neki a „meghalt” sző még semmit sem jelent. — Igen, kicsikém, meghalt. Kijön a feleségem. Sok esztendei közös életünk során mgtanulta, hogy arcomról olvassa le a haláleseteket. A kérdezösködés nem szokás ná. lünk. fTolytatjukf.
