Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-20 / 222. szám

4 nóGnAü T967. szeptember 20., szerda Az új mechanizmus lexikona | A TERMELÉSI- ÉS NYERESÉGADÓRÓL. |a szocia­lista allam vállalatai a szocializmus alapjainak le­rakása után új feltételek közé, a szocializmus tel­jes felépítésével azonos stratégiával és az építés meg­gyorsítására irányuló gazdaságpolitikával pedig új követelmények elé kerültek. Az ugyanis közérthető, hogy az állami vállalatok a szocialista fejlődés alap­vető kiindulópontjai és a gyorsütemű előrehaladás kizárólagos feltételei, s ezért működésük milyensége: eredményessége vagy eredménytelensége soha nem lehet közömbös a szocialista népgazdaság, a szocialis­ta közösség számára. Az állami vállalatok a szocia­lista hatalom gazdasági. alapjai, bázisai, s ennél a szerepüknél fogva is központi ellenőrzés, központi sza­bályozás mellett működnek. A központi szabályozás egyik igen hatékony köz­vetett eszköze az állami adópolitika. Ezzel a szocia­lista állam az össztársadalmi szinten megvalósuló terv- gazdálkodással, államigazgatással és a szocialista fel­halmozással kapcsolatos kiadásaihoz, anyagi terheihez való hozzájárulás mértékét és struktúráját határozza meg, az állami és egyéb vállalatok költségvetésbe tör­ténő befizetési kötelezettsége vonatkozásában. (A köz­vetett közgazdasági szabályozó eszközök között alap­vető, kiemelt helyet foglal el ármechanizmus, az ál­lami árpolitika, erre azonban a későbbiek során visz- szatérünk.) A szocialista társadalom működéséhez, fejlődéséhez szükséges úgyevezett társadalmi tisztajövedelem ugyan­is a termelő, az új értéket létrehozó vállalatoknál képződik, s ennek a jövedelemnek egy részét vonja el az állam adók formájában a társadalom közös kiadásainak fedezésére. Ilyen adók az új gazdasági mechanizmusban: a bérköltségek után kötelező 25 százalék SZTK-járulék és illetményadó; a vállalat­nál lekötött saját álló- és forgóeszközök utáni 5 szá­zalékos úgynevezett eszközlekötési járulék; és a fo­gyasztói forgalomba kerülő árucikkek forgalmi adó­ja. Ezek a termelési költséget jelentő adók is figye­lemreméltó forrásai az állami költségvetésnek. (A Sal­gótarjáni Acélárugyár például 62 millió Ft eszköz­lekötési járulékot és 35 millió Ft körüli bérjellegű járulékot, illetve adót fizetett a múlt évben). Mégis, miután az új gazdasági mechanizmusban a nyereség áll a vállalati működés homlokterében, a kormány" Gazdasági Bizottságának az idevonatkozó határozata alapján a népgazdasági és vállalati érdek koordiná­lása végett új adóformákat: a vállalati termelési adót és a vállalati nyereségadót vezetjük be. A vállalati termelési adó az új gazdasági mecha­nizmus indulásakor a vállalatok között a vállalati gaz­dálkodás és a termelő berendezés eltérő színvonala miatti különbségeket igyekszik leszűrni. Arra irá­nyul, hogy az ilyen természet adta, vagy éppen nagyarányú előző állami beruházásból—korszerűsítésből, de semmi esetre sem az illető vállalat kollektívá­jának a jobb munkájából származó lényegében jára­dék jellegű többletjövedelem ne jelenthessen indoko­latlan előnyt más vállalatok dolgozóival szemben. Ez az adó általában a vállalatoknak csak szűk kö­rét érinti. A nyereségadó az előbbitől eltérő és az egész nép­gazdaságban egységes elvek szerint foganatosított progresszív adórendszer, amelyben az adókulcs a nye­reség tömegének növekedésével párhuzamosan — de a népgazdasági és vállalati anyagi érdekeltség elvé­nek megfelelően — lépcsőzetesen emelkedik. A prog­resszivitás egyben azt is jelenti, hogy a magasabb adó­kulcsot csak a bázis nyereségen felül eső nyereség­adóra alkalmazzák. Így a progresszív módon alkal­mazott nyereségadó csak a többletnyereséget terheli nagyobb kulccsal, a már előzőleg elért nyereségből változatlan részt von el nyereségadó formájában. A nyereségadó, mint a nyereségelvonás új rendszere több évre előre rögzítve lesz, így érthető, hogy a vál­lalatok maximális nyereségre való törekvésének ked­vező közgazdasági környezetet biztosít. Mindkét új adóforma lényegében minél kevesebb ráfordítással minél nagyobb nyereség elérésére ösz­tönzi a vállalatokat, hiszen a vállalati nyereség egy részenek adók formájában történő állami elvonása után a vállalatnál maradó nyereségrész a vállalati dön­tések pénzügyi alapjává, a jobb gazdálkodásra ösz­tönző anyagi érdekeltség feltételévé lesz. Nagy Ferenc Táncdal-gálaest Zorán Sztevanovity mesélte még az első táncdalfesztivál után, hogy hangversenyeik többsége akkor úgy kezdődött; a fia­talnézők felkiabáltak a pódiumra: „Zorán, gyere meséljr Ez magyarul annyit jelentett, hogy énekelje el a fesztiválon dí­jat nyert számát, de egyúttal azt is, jelentette, hogy a leg­nagyobb táncdal fogyasztó közönség, a fiatalok elfogadták és megszerették a magyar tánczenét. Ez volt az első fesztivál mérlege, ami egyébként olyan értelemben sem volt rossz üzlet, hogy azóta a külföldi jogdíjak aránya némileg csök­kent a magyarok javára. Valljuk meg, a második táncdalfesztivállal már majd­nem annyit foglalkoztáink, mint kedvenc klubcsapatunkkal. Amikor aztán a díjkiosztás után egy héttel is azon kaptuk rajta magunkat, hogy dünnyögjük az orrunk alatt: „Adóm hol vagy?” — már reménytelenül vágyakoztunk egy kis 0 nyugság után. A televízió pedig nem ígért megnyugvást. Már előre beha­rangozták: senki ne reménykedjen, 16-án Nemzetközi Gála­est Szombaton este mégis megtörtént a csoda, azt hiszem ezek a számok próféták lettek a saját hazájukban is. A TV jóemlékezetű nézőiben felmerültek emlékképek az Intervi­ew bécsi európai táncdalversenyéről, s nem kis elégtétellel nyugtáztuk, hát ezek a számok így együtt, a külföldiek elő­adásában tulajdonképpen jobbak mint amilyen műsort Becs­ből hallhattunk. Ügy énekeltek ezek a finnek, románok, franciák, olaszok, csehek, angolok — némileg saját nemzeti stílusukhoz is alkalmazva a dalokat — mintha régi si­kerszámaikat hozták volna el a magyar közönségnek Nem tudjuk a televíziónál ki találta ki ezt a vendégfesz- tiváli. Mindenesetre jól találta ki. Gratulálunk. — bel —* Második évre prolongálva A „Kiváló Ifjúsági Klub" pályázat A pártélet hírei A Nógrádi Szénbánya Vállalat üzemei elhatározták, bogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának tisz­teletére 0,7 százalékkal csökken­tik a kúltségszintet. A vállalat vezetői, s az üzemek utána szá­moltak a vállalásnak, s kide­rült, bogy ezt a vállalást tovább tudják tetézni. Összesen két szá­zalékkal csökkentik a költséeszin- tet. Kedden erről tárgyalt a vállalat pártbizottságának végre­hajtó bizottsága. Kedden este megkezdődött a tanítás Nagybátonyban az esti egyetemen. A kihelyezett tago­zat hallgatói számára a bányász klub nyújt otthont. * A közelmúltban hat olyan nyug­díjast búcsúztatott a Nógrádi Szénbánya Vállalat pártbizottsá­ga, akik 1915-ben léptek be a pártba. Az ünnepeltek között vol­tak alapszervezeti titkárok, párt­csoport bizalmiak. A nyugdíjba vonuló hat elvtársnak ajándé­kokat adtak át. * A Gazdasági Bizottság hatá­rozatainak és a kormány rende­letéinek tanulmányozása céljá­ból egyhetes bentlakásos tanfo­lyam kezdődik a saügótarjáni pártiskolán. A tanfolyamon az ipari üzemek pártszervezeteinek titkárai vesznek részt, összesen háromszázan, öt hét alatt bo­nyolítják le a párttitkárok to­vábbképzését. Egy-egy tanfolya­mon hetenként Nógrád és He­ves megyéből hatvanad vesznek részt. * A Nógrad megyei Építőipari Vállalat hároméves fejlesztési ter­vét vitatja meg október 18-án a vállalat pártbizottsága. A vi­tában részt vesznek a felelős gazdasági és műszaki vezetők. Az a cél, hogy kisebb mérvű lét­számnöveléssel, műszaki fejlesz­téssel, a vallalat évi 250 millió fo- rintos tervet teljesítsen, i*: Az utóbbi években ország- megyeszerte gyarapodott az ifjúsági klubok száma, prog­ramjuk vonzóbbá vált, így azután érthető, ha ezt a szó­rakozási lehetőséget, „jól jegy­zik” ifjúsági körökben. A fiatalok, a falusi és a vá­rosi ifjúság szabad idejének hasznos, kellemes eltöltését elősegítő körök részére, első alkalommal tavaly írt ki or­szágos pályázatot a KISZ Köz­ponti Bizottsága. A tapaszta­latok azt mutatják: a pályá­zat valóságos mozgalommá fejlődött egy esztendő alatt. Az iránta megnyilvánult ér­deklődés arra ösztönözte a szövetséget, hogy az idén újra meghirdesse az ifjúsági kul­turális egyesületek, együtte­sek színvonal-versenyét. Az ifjúsági klubok ugyanis nem egymással versenyeznek, ha­nem saját feltételeik közepet­te bizonyítják, hogy adott le­hetőségeiken belül terveiket, célkitűzéseiket milyen ered­ménnyel és módszerrel, de főként — milyen színvonalon valósítják meg. Általános vonatkozásban kétségtelenül helytálló a meg­állapítás: a pályázat előrelé­pést jelentett, a társas körök élete szervezettebbé, színeseb­bé vált. A megyei tapasztala­tok azonban némileg eltérnek az országostól, hiszen a pá­lyázatra tavaly mindössze fél tucat nógrádi csoport ne­vezett be. Ezért is szükséges hangsúlyozni a pályázat je­lentőségét és célját, történe­tesen azt, hogy az országos mozgalomban való részvétel — kiválóan alkalmas a nógrá­di klubok további erősítésére, a falusi fiatalok kulturális le­hetőségeinek szélesítésére, a KISZ-alapszervezetek nevelé­si célkitűzéseinek megvalósí­tására. Fontos a részvétel az­ért is, mert a pályázat felhív­ja a társadalmi és népműve­lési szervek figyelmét az ön­tevékeny körök rendszeresebb erkölcsi, anyagi, módszertani támogatására. A klubmozgalom ösztönzése az állami és művelődési szer­vek közös feladata — az ered­mények is csak közös mun­kával érhetők el, ezért a KISZ KB a tavaly már jólbevált gyakorlathoz hasonlóan, az idén is a társszervekkel egyet­értésben hirdeti meg a pályá­zatot. A mozgalomban egyéb­ként részt vehet minden if­júsági kör, amely a pályázat meghirdetésének időpontja előtt alakult, és teljesíti a feltételeket. A klub tevékenységével részt vállal a KISZ nevelési fela­datainak végrehajtásában, se­gíti az akcióprogramban vál­lalt teljesítését, eves munka­tervvel, illetve olyan Idősza­kos tervezettel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy legalább heti egy alkalommal szervezett programon vehet­nek részt a fiatalok, munká­ját választott vezetőség irá­nyítja és végül — tevékeny­ségét naplóba rögzíti. Mind­ezek teljesítése hozzásegíti az ifjúsági klubot a „kiváló” cím elnyeréséhez. A gyakorlati tudnivalókat röviden a következőkben le­het meghatározni: a nevezési lapokat és a munkaterveket október 31-ig kell a városi, járási, területi KlSZ-bizottsá- gokhoz eljuttatni. A munka értékelését egy év múlva vég­zik el a fenntartó szerv veze­tői, természetesen a KISZ- szel és a helyi népművelési szervekkel közösen. A „Kivá­ló Ifjúsági Klub” cím odaíté­lése központilag történik, a megyei bizottság által elbírált és benyújtott javaslatok, anya­gok alapján. A „kiváló” körök emlékplakettet kapnak, közü­lük választják ki azt a húszat, amelyek a KISZ KB dicsérő oklevelét és a pályázatot meg­hirdető szervek által alapított 200 ezer forintos pénzjutal­mat kapják eredményessé­güknek megfelelő felosztásban. Az eredményhirdetésre a jövő év decemberében kerül sor. ípl) Röviden Többségben a nők Benzinkutak Csehszlovákiában A Salgótarjáni Városi Fártbl- sottságon hétfőn értekezletet tar­tottak azok számára, akik októ­ber l-vel megkezdik a párttag­ság összeírását. Tíz évvel ezelőtt állították ki az első MSZMP tag­könyveket, Ennek ideje lejár. Ezért újbö! nyilvántartásba keU venni a párttagokat. Az űj könyv 12 évig lesz érvényes. Salgótar­ján 119 alapszervezetében mint­egy 5300 párttagot írnak össze az említett időszakban. A könyveket a decemberi taggyűléseken adták át. Az Állami Déryné Színház szeptember 30-án tartja leg­közelebbi megyei bemutató­ját A Csókos asszony című nagyoperettet elsőnek Rétsá- gon, majd a következő na­pokban Berceien, Taron és Szécsényben játssza a szín­ház előadási együttese. I * Csehszlovákia területén je­lenleg 1135 benzinállomás működik. ,s ebből Szlovákiá­ban 187. Ä benzinállomások összesen 2500 dolgozót fog­lalkoztatnak, vagyis egy állo­másra 2,2 dolgozó jut A múlttal ellentétben azonban a dolgozók többsége már nő. A benzinkutak egy évi for­galma több mint egymillió tonna üzemanyag. Az egy ál­lomásra jutó havi forgalom 107 000 liter, ásni nagyon sok, mert például Ausztriában egy benzinállomásra havi 20—30 ezer liter jut. A túlzottan nagy megterhelés abból ered, hogy kevés a benzinkút az országban. A számítások szs- rint 1600 benzinállomásra lenne szükség, A kevés ben­zinkút főleg a nagyobb vá­rosokban és egyes turista vi­dékeken okoz nehézségeket fW Hé* bányaüzembe« kezdődött meg a marxizmus—ieniúizmus es­ti középiskolai oktatás. Az első oktatási napos mintegy 130-an vettek részt. Vezetőségválasztó ülést tar­tott az acélárugyár1! művelő­dési ház színjátszó szakosz­tálya. Az ülésen az őszi mun­kaprogramot is megvitatták, Nyikolaj Ämoszov: Szív és gondolat FORDÍTOTTA; RADÓ GYÖRGY II, Masszírozom a szívét. Vala­hányszor a kamrákat össze­nyomom. mindig egy kis vér lövell ki az aortából. Szorító! azonban mégsem tudok aláve- zetmi. Tovább szidom Petyát. Szidom Marija Vasziljevnát is, amiért — így állítom én — rosszul végezte el az első mű­tétet. Adrenalin. Masszázs. Oj véradagok. Kínosan soká tart. A szív gyengén húzódik ösz- sze, mintha álomba merülne. De tenni keil valamit, tenni, tenni! — Mihail Ivanovics, a sze­me már tíz perc óta tágra- nyílt. Feleszmélek. Elég, Egyszer csak abba kell hagyni. Elis­merni, hogy a halál győzött. Pedig a szív időnként még meg-megremeg, — No, vége. Befejeztük. Nem kell több vért átömlesz- teni. Másoknak van rá szük­ségük. .. Hirtelen közömbösség, ér­zéketlenség vesz erőt rajtam. — Varrják be a sebet... Megyek az előkészítőbe, a karosszékhez... De nem, át kell öltöznöm, csupa vér va­gyok. Majd utána leülök. Fejem üres. Kezem erőtlen. Minden mindegy... Pedig még nem végeztünk. Hátra van az anya és az apa. Persze, érzik ott lent, hogy nincs minden rendben. A mű­tét kezdete óta öt óra telt el. Ök azonban még reményked­nek. Reményük olvad, lohad, és most el kell tépnem, mint egy fonalat, amely őket az élethez, a jövőhöz fűzi. To­vább nem várhatok. Értel­metlen volna. A sebet bevarr­ták, a vért eltakarították. Ma­ját lepedővel takarták le. Nem Maját — egy holttestet. Ezt a szót nem bírnám kiejteni a számon Az előkészítő helyiségben néhány orvos gyűlt össze. Egyikünknek le kell men­nie, hogy megmondja. Tulaj­donképpen nekem kellene. De hallgatok. Képtelen vágj’ok rá. Halogatom, azt remélem, hogy valaki talán kisegít. Vé­gül Pjotr Alekszandrovics így szól Vologyához: — Eredj, mondd meg az anyjának. Vologya nem mer ellent­mondani az idősebbnek. . . Ná­lunk nem szokás ellenkezni... Kelletlenül feláll, az ajtó felé indul. Késő. Túl sokáig készültünk rá. A folyosó ajtaja feltárul, és a mütőhelyíségbe berohan az anya. Mint aki megzava- rodotit, úgy fut egyenesen a műtőasztalhoz, és leánykája holttestére veti magát. Han­gosan zokog. Kedveskedő szavakat mond neki. Csókol­gatja elkékült ajkát. — Ébredj fel, ébredj fel, egyetlenem!... Nem mondja azt, amire szá­mítottam. Hogy: mit tettek veled? Nem vádol senkit sem. Még nem érti, még nem akar­ja felfogni, hogy kislánya, az ő Majácskája nincs többé. A műtő már majdnem meg­ürült. Nehéz ezt végignézni. A nővérek sírnak. Odalépek az anyához, és igyekszem megnyugtatni. Üre­sen kongó szavakat mondok, melyeket szégj'enlenék meg­ismételni. Aztán nagy nehezen sike­rült átvezetni őt a műtét utá­ni helyiségbe. Ott rosszul lett. Én ezt már nem láttam, az előkészítőben maradtam, és újra leültem karosszékembe. Odajöttek szólni, hogy az asz- ■ szony a földön fekszik. A földön? Hogy-hogy? Igen, mert abban a helyiségben nincs sem ágy, sem pamlag. Csak néhány kerek vas-zsá­moly. Mentőkocsival szállították haza a szülőket. Marija Vasziljevna a sarok­ban ül és sír. Még meg kell írnom a mű­tét jegyzőkönyvét. „Az aorta­fal résének bevarrási kísérle­tei nem jártaik sikerrel. A vérzés folytatódott és a szív« működés fokozatosan meg­szűnt.” Megszűnt. Az ügy ezzel le­zárult. Haza kell mennem. Ez a nap is megszűnt. Sötétedik. Jó, hogy sötétedik: nem lát­nak majd engem. Keresztüknegyek a kerten, magas fák mentén, a tiszta al- konyi égbolt alatt. Csend. Csak messziről hallatszik a város tompa zúgása. Kinyúl­nak az első fények. Mindez szép és fenséges. Költők ver­seket írnak róla. Hogyan? Verseket? Ez csalás. Az abla­kok mögött szenvednek az emberek. Betegségek gyötrik őket. Vagy gyűlölködnek. Vagy szomorkodnak. Hát igen, most nem hat rám sem a derűs égbolt, sem a vi­rágok illata. Minden komor, Gondolkodni kell. Keresni. Harmóniát teremteni ezzel az égbolttal. Mert eniígy csak a vakok nézegethetik. Házam kapuja. Egy kedves gyerekhang: — Ki az? Az unokám. Lenácslca. En­gem papájának hív, mert iga­zi papája elment, amikor ő még egészen kicsi volt. — Miért jösz ilyen későn? Operáltál? Kézen fogom, megcsókolom. Látni pedig azt a másikat lá­tom. Ugyanilyen varkocsai és kapron máslijai voltak. Csak amaz nagyon véznácska volt. — Nos, operáltál? És meg­halt a beteg? Mindezt vidám hangon kér­dezi. Neki a „meghalt” sző még semmit sem jelent. — Igen, kicsikém, meghalt. Kijön a feleségem. Sok esz­tendei közös életünk során mgtanulta, hogy arcomról ol­vassa le a haláleseteket. A kérdezösködés nem szokás ná. lünk. fTolytatjukf.

Next

/
Thumbnails
Contents