Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-19 / 221. szám
1967 szeptember is.. kedd N Ö8 S(B 3 Higgadtan és egységben Az orszás felkészüli az új gazdasági mechanizmus bevezetésére Eg*i bizottság luiráloki*» laláll Értékelték a balassagyarmati l\LB kétéves munkáiét A megye politikai, társadalmi és gazdasági életének több mint kétszáz vezetője hallgatta feszült figyelemmel a múlt hét péntekén dr. Tímár Mátyásnak, a Központi Bizottság tagjának, a kormány elnökhelyettesének előadását az ország gazdasági helyzetéről, valamint a gazdaságirányítási reform jövő évi bevezetésének előkészületeiről. Tímár Mátyás elöljáróban az ipari és a mezőgazdasági termelés ez évi eredményeiről beszélt. Elmondotta, hogy a véglegesnek még nem tekinthető adatok szerint az ipari termelés tervszerűen halad. Termékeinek mennyisége mintegy kilenc százalékkal haladja meg a tavalyi nyolchavi termelést, örvendetes, hogy a növekedés nyolcvan százaléka a termelékenység fokozódásából származik. A mezőgazdasági termelés eredményei közül kiemelkedik az idei gabonatermés. Soha az ország történetében ilyen magas termésátlag nem volt; és ebben már megmutatkoznak a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság előnyei is. A gabonarekord biztosítja az ország kenyérellátását, sőt — amire szintén még nem volt példa — mintegy tíz— tizenötezer vagonnal tartalékolni is lehet. Külkereskedelmünk mérlege összességében egyensúlyban van, s ez a pár évvel ezelőtti helyzettel szemben jelentős fejlődés. De most is gond, hogy bár a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk aktív, a tőkés export-import mérleg még nem az. Továbbra is kitartóan kell tehát keresni az út- ját-módját annak, miként lehetne növelni a nyugati piacokra exportálható áruk mennyiségét, miként lehetne olyan árukat importálni a szocialista országokból, amelyeket ma kapitalista államokból hozunk be. illetve hazai termékekkel pótolni azokat. A beruházások helyzetéről *zódva Tímár Mátyás elmondotta, hogy több beruházás kivitelezése az idén feltűnően meggyorsult. De még mindig sok a folyamatban levő beruházás, ezért a kormány jövőre, és az azt követő években kevesebb új beruházást szándékozik indítani. A kormány elnökhelyettesének a beruházásokkal kapcsolatban tett észrevételei különösen érvényesek és tanulságosak Nógrád megyére. A kormány és a gazdasági szervek megfontolása, mellyel az elaprózott, a ráfordításokat nem eléggé gyorsan visszatérítő beruházásokkal szemben azokat részesítik előnybe, amelyek rövid időn belül hasznot hajtanak a népgazdaságnak. Az életszínvonal alakulásával kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a lakosság fogyasztása tíz százalékkal haladja meg a tavalyi év nyolc havi fogjrasztását. Az iparban és a mezőgazdaságban felpezsdült élet, kezdeményező készség, az előre meghatározott tervek szerinti fejlődés, a lakosság jó hangulata is tükrözik, hogy az ország népe higgadtan és egységesen készül a gazdaságirányítási reform bevezetésére. Bízik a párt és a kormány szándékaiban, törekvéseiben, jól megalapozott intézkedéseiben. melyeket a reform zökkenőmentes bevezetésének érdekében hozott már eddig, és hoz az év hátralevő hónapjaiban. A kormány rászolgált erre a bizalomra. Az előkészületek az új gazdasági mechanizmus bevezetésére rendben folynak, az eredeti „menetrenden” nem kell változtatni. Az előkészületek egyik legdöntőbb momentuma a termelői árreform: ez július—augusztusban lényegében lezajlott. Az árreform lebonyolítását egyébként az az alapelv szabta meg, hogy az áruk valóságos értékének megfelelő árakat konstruáljanak. Ez vonatkozik a fogyasztói árakra i6, amelyeknél köztudott, hogy az élelmiszerárak és a szolgáltatások ára a tényleges érték színvonala alatt, sok iparcikk ára pedig felett áll. A kormány, alapos vita után úgy döntött, hogy a fogyasztási és szolgáltatási árakban 1968. január 1-től mégsem hajt végre gyökeres árreformot, hiszen a gazdasági irányítási rendszer által előidézett termelési-, ár-, bér-, jövedelmi változások hatása csak lassan. évek leforgása folyamán érvényesül. Ezért a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árreformját terv szerint fokozatosan hajtják végre. A kormány szilárd elhatározása, hogy az árreform egyetlen jelentősebb társadalmi rétegnél sem okozhat életszínvonal csökkenést. Ellenkezőleg: a párt és kormány tartja magát a harmadik ötéves tervben megszabott életszínvonal emelés mértékéhez. Kétségtelen azonban, hogy a gazdaságirányítás reformja már a bevezetés első évében is „megmozgatja” a társadalmat. Számítani kell a munkaerőnek a korábbinál erőteljesebb hullámzására. Ez — részben a gazdaságtalanul termelő bányaüzemek termelésének csökkentése következtében — Nógrádban szintén bekövetkezik. A megye politikai, társadalmi és gazdasági vezetőinek fel kell arra készülniük, hogy a munkaerő vándorlás jelzett problémáit megoldják. Mégpedig úgy, hogy a népgazdaság érdekei mindenkor az emberről való gondoskodás maximumával találkozzanak. Az új elvek gyakorlati alkalmazása során haCsípős pillanatkép Nekem véletlenül jó munkakapcsolatom van a méhekkel, darazsakkal (többször cipónagyságúra „alakították’’ testrészeimet), mégis, belémszállt a félsz, amikor a soromra vártam a salgótarjáni Csemege kenyeres pultja előtt. A pulton, üveg alatt, a sok lekváros bukta, tepertős pogácsa, búrkifli, pozsonyi kifli, s mindez jó vastagon „megszórva” darázzsal. Hiába a háló, hiábavaló, sőt, kifejezetten veszélyes a legyintgelés — vidám méhrajok zsongják körül a kenyérre várpt. A harc — perszé mérsékelt,sikerrel — azért folyik a ful- lánkos vendégek ellen: a sütemények között bambisüvegek állnak (elmés, nem valami hatékony újítása ez az eladóknak, akik a legtöbbet szenvednek a falánk darazsak miatt). Az üvegek alján ujjnyi piros folyadék, nyilván szörpmaradvány — csaléteknek. A folyadékban mindössze két-három póruljárt mézkészitöt látni. A többiek, ügyet sem vetnek az é'’*s Hókára — a süteményeken található porcukrot majszolják. Így egyszerűbb. Bolondok lennének, nem méhek, ha az üveg szűk nyílásán bujkálnának ki-be, amikor terített pult áll előttük. Rátelepszenek az ember kezére, vállára, sétálnak a tarkóján — ember legyen a talpán, aki hessegetés nélkül kiállja ezt a próbát. Ezt a barátságot kicsit bonyolultnak érzem, lehet, hogy bennem van a hiba. Talán egyszerűbb lenne — tenni valamit, a barátkoz&sban túlságosan igényes méhek és darazsak kivülrekesztése érdekében. Vannak dolgok égen és földön, melyeket hosszú idő, sok éves tapasztalás után sem tud igazán megszokni az ember. Ilyen: a lórugás, a kutyaharapás, a földrengés, a vízözön és igen, ilyen a méhcsipés is! (pataki) marosan kiderül, melyik vállalat dolgozik jól, melyik rosszul. Ez bizonyos jövedelmi különbségeket is előidéz majd — esetleg még azonos termékeket gyártó vállalatok dolgozói között is. Ez nem is baj, hiszen így érvényesül az alapvető szocialista alapelv: a társadalmi javakból azok részesüljenek nagyobb mértékben. akik arra jobb munkájukkal rászolgáltak. Ennek megfelelően nagyobbak lesznek a kereseti különbségek egy-egy vállalaton belül is. annak függvényében, hogy az adott vállalat termelésének jobbá tételében, a nyereség tömegének növelésében kinek-kinek mennyi a része, munkája, felelőssége. Ami a kormányt illeti, gondoskodik az úgynevezett belső piac kiegyensúlyozottságáról. Ennek egyik alapvető feltétele a megfelelő árutartalékok képzése. A kormány utasította az illetékes minisztériumokat, hogy biztosítsanak a kiskereskedelem számára több milliárd forint értékű terven felüli árutöbbletet, a Belkereskedelmi Minisztérium is megfelelő támogatást kapott az áruválaszték növelésére, felkészültek a fogyasztási cikkek nagyobb mértékű importálására is. Dr. Tímár Mátyás előadásának befejeztével, a megyei pártbizottság tanácstermét zsúfolásig megtöltő hallgatóság azzal a megnyugtató érzéssel távozott, hogy az ország felkészült a gazdasági reform bevezetésére —, amely a néphatalom megszilárdítása, valamint a mező- gazdaság szocializálása óta legnagyobb jelentőségű eseménye népünk életének. Es ahogyan a párt és a kormány vezetésével dolgozóink eddig is sikeresen megbirkóztak a feladatokkal, sikerre viszik a gazdaságirányítás reformját is, abban a tudatban, hogy az a szocialista társadalom építését gyorsítja meg. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kihelyezett ülésen értékelte a balassagyarmati városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság kétéves munkáját. Egyöntetű volt az a megállapítás, hogy mind a bizottság összetételét, mind a tagok képzettségét tekintve jelentős a fejlődés. Az elmondottakból mégis elhamarkodott volna arra következtetni, hogy a balassagyarmati NEB munkájának színvonala ebben a mértékben emelkedett. Ez nincs így, — még a NEB elnökének dicséretes szorgalma ellenére sem. Az elnökasszony munkamódszerének alapvető tévedése, hogy minél többet igyekszik személyesen ellátni, ahelyett, hogy az ügyszerető népi ellenőri gárdát aktivizálná. Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy a vizsgálatok témáját tekintve kevés a helyi kezdeményezés; legkevesebb pedig a balassagyarmati városi vizsgálat. Helytelen, hogy a NEB munkája nem tükrözi azt a hatalmas és gyors fejlődést, az iparosodásnak azt az iramát, amely napjainkban annyira jellemző a városra. Részint a népi ellenőrzési bizottság tagjainak, részint a városi tanácsi vezetőknek volna helyes a NEB-nek vizsgálati, tájékozódási témákat proponálnak. Korántsem azért, mintha valószínű lenne, hogy visszaélések történnek az új üzemekben; — a NEB nem bűnüldöző, hanem segítő rendeltetésű szerv, kár kiaknázatlanul hagyni önzetlen támogatásának előnyeit. Érvényes ez az ipari és a kulturális ágazatra egyaránt. A naplók tanúsága szerint a szakcsoportok elég ritkán üléseznek; ennek következtében kevés szerep jutott részükre a vizsgálatok szakszerűségének biztosításában. Az ülések többségén csupán munkatervi javaslatokat vitatnak meg. Érdekesebb, hasznosabb volna vizsgálatok tapasztalatait elemezni, részletes programokat kidolgozni. A gyarmati NEB-nél még nem vált elég tudatossá, hogy a népi ellenőri munka két fő tényezőre tagolódik: egyrészt a hiányosságok feltárására és megszüntetésükre vonatkozó javaslattételre, másrészt annak figyelemmel kísérésére, hogy az érintett szerv mennyire fogadta meg a javaslatot. Ne érjék be a népi ellenőrök afféle „jó, jó, meglesz!” ígérettel! Ne ismétlődjék meg, ami az Érsekvadkerti Gépjavító Vállalattal kapcsolatban történt: a NEB tizenegy pontból álló javaslatára a vizsgált szerv öt kurta sorban felelt, de még abban sem számolt be semmi konkrét intézkedésről. A Balassagyarmaton megtartott, kihelyezett ülés nem csupán azért volt hasznos, mert a megjelentek kertelés nélkül elmondták, mi hibát látnak a NEB házatáján. Inkább azért, mert a lehetőségeket megyei, járási, városi párt- és tanácsi vezetők ott helyben, élőszóból még közelebbről megismerhették, mintha csupán jelentéseket olvastak volna. így még igazibb barátai, — s ezzel gyakorlatibb segítői —, lettek s városi-járási NEB- nek. Az elvtársi segítségadás indokolt; elsődlegesen politikailag. Szükséges a népi ellenőröknek maradéktalanul átérezniök és megérteniök, hogy január elsejétől nagyon új és nagyon biztató indul: a gazdaságirányítás új rendszere. Ebben a rendszerben is joguk, sőt kötelességük az ellenőrzés; ugyanakkor nagyon kell vigyázni- ok arra, nehogy bizonytalanságot keltsenek a vezetőkben, s ezzel kezdeményező kedvüket szegjék. Indokolatlan optimizmus lenne feltételezni. hogy az új mechanizmusban nem lesz semmi hiba. Annak érdekében azonban. hogy a tandíj ne legyen drága, sokat tehet a népi ellenőrzés. Éberen őrködjék a törvényes előírások megtartása fölött, — ehhez az is kell, hogy kifogástalanul ismerje azokat —, de ne szegje szárnyát a kezdeményezésnek. Az okos ellenőrzés hasznos; a túlellenőrzés elbátortalanít. A gyarmatiaknál minden feltétel adott ahhoz, hogy eredményes munkát végezhessenek. Némelyik módszerük egyenesen követeli, hogy másutt is alkalmazzák. Nagyszerű kezdeményezésként üdvözölhetjük — például — azt, hogy az fmsz- vagyonvédelem vizsgálatát követően a realizáló levelekből nem csak az fmsz-veze- tők kaptak, de a községi pártszervezet, a helyi NECS elnöke is. Célszerű lenne viszont más járásoktól átvenni az ott hasznosnak bizonyult gyakorlatot; többek között gyakrabban adni jelzést, észrevételt a párt- es tanácsi vezetők részére. A balassagyarmati NEB máris hozzálátott új feladataihoz. Részletes intézkedési tervet dolgoz ki a hibák megszüntetésére. Ebben az igyekezetében legfőbb segítője a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság lesz. Összefogott a párt- és tsz-vezetőség Adamcsek Pál, a diósjenői Oj Barázda Tsz párttitkára. Két éve került a községbe csakúgy, mint az elnök, Pe- recz László. Nemcsak párttitkár. hanem főkönyvelő is, s ezért méginkább nyitott könyv előtte a termelőszövetkezet, jól ismeri a tagságot, s így könnyebben lát a jövőbe is. Fiatalember még, de tapasztalt pártmunkás, dolgozott a járási pártbizottságon is. Ha valahol, itt nagyon kellett a biztos ítéletű, hozzáértő szakember, aki nem riad meg a nehézségek láttán. Két esztendővel ezelőtt még erősen nylkorgott Diósjenőn a közös szekere. Baj volt a fegyelemmel, kapálatlan maradt a burgonya, cukorrépa nagy része. A jövedelem pedig olyan kicsire kerekedett, hogy sokszor volt miatta vita, veszekedés. Ezért aztán a pártszervezet tekintélye is megcsappant egy kissé. A párttitkár azt tartja legfontosabbnak, de a tsz-vezetőség is, hogy elsősorban a kommunistákkal értsenek szót, tudják elfogadtatni a helyes elképzeléseket. Ez helyes politika és bevált az elmúlt két év során. A vezetőség nem tudott volna minden lámpást egyedül meggyújtani, ami az érzelemhez vezetett. Két év múltán sok minden megváltozott A tagság bízik a kommunista vezetőkben, bár meg kell mondani, hogy először, illetve mikor Idejöttek, összenevettek a hátuk mögött. Amit mondtak, az sokak szemében fantáziának tűnt. Főleg a készpénzfizetést nem hitték. Ezt a mezőgazdaságban nem lehet — vélték többen. Vágyálomnak tűnt egy olyan községben, ahonnan hétszázan jártak el dolgozni vonattal, autóbusszal. Es mégis minden megváltozott. Egy epizód szemléltetően tükrözi azt, ami végbement. A napokban arról beszéltek az irodán, kellene egy lakatos a gépekhez, szóval lenne munkája elegendő. A tagok bejáratosak, és hallották. A hír szétfutott a községben, s öt—hat jelentkező adta egymás kezébe a kilincset, akik szeretnének visszatérni a községbe. De amíg idáig jutottak, minden korábbi tervet ét kellett formálni. Az volt a kérdések kérdése: mire képes a termelőszövetkezet, mire képesek az emberek? A tsz-vezetőség, a pártvezetőséggel együtt, sokat tanakodott ezen, s végül úgy határoztak, hogy azzal foglalkoznak, ami a legkifizetődőbb: takarmány termesztéssel, állattenyésztéssel, baromfival. Erre alapozták a készpénzbeli jövedelemelosztást. A ledolgozott munkaegység 80 százalékát ma már havonta rendszeresen kifizetik, a fennmaradó összeget pedig zárszámadáskor. Az alkalmazottaknak teljesen kifizetik a ledolgozott munka ellenértékét. A tsz-tag és az alkalmazott közölt többek között az a különbség, hogy az alkalmazott nem vásárolhat jövedelmének bizonyos hányadából, a termelvényekből. A tagok igen. A vásárlás biztosítja a háztáji gazdálkodás feltételeit. Igazolódtak a .vezetők gazdasági elképzelései. A rendszeres fizetés, a munkaalkalom megváltoztatta a tsz-ben a hangulatot, s ma az a jellemző, amit Adamcsek Pál mond: — Ügyszólván verekednek a tagok a munkáért. Senkit nem kell kérni, hogy ide vagy oda jöjjön, vagy ha kapálni kell. A tsz-t nem érte váratlanul a nagyobb önállóság sem, amit az új gazdasági irányítási rendszer biztosít a közös gazdaságoknak. Több budapesti vállalattal létesítettek közvetlen kapcsolatot. Grill-csirkét, tojást szállítanak budapesti vállalatoknak. Az egészséges kapcsolat feltétele a jó minőség, a pontosság. S ezzel egyelőre nincsen semmi baj. A baromfineveléshez. a tyúktartáshoz a tsz építő csoportja átalakította a volt sertésólakat, az istállók padlástereit. Ezeket a törekvéseket, na és a jó hasznot hajtó baromfinevelést a nemrég megyénkben járt csehszlovák küldöttség is dicsérte. A háztájiból is a tsz veszi át a tojást, s jóval többet tudnak felvásárolni, mint ami a tervben szerepel, mert takarmányt is juttatnak. S a jövő? Erről is sokat beszélnek a termelőszövetkezetben. A kijáró dolgozók ma már szívesen jönnének vissza. De munka kell a növénytermesztőknek is, mert ők csak néhány hónapon keresztül aktív tsz-tagok csupán. Az újtelepítésű málna jövőre már sokat segit, de a gondoknak csak kisebb részét oldja meg. Állandóan tervezgetnek, számolnak. A régi malom kisebb gumiipari üzemnek adhatna otthont, s munkát tíz—tizenöt helybelinek. Ha kerül megfelelő szakember, meg Is valósítják. A termékeket a Budapesti Mezőgazdasági Gé; gyárnak szállítanák. Az erdőhaszon, s a szomszédos ísz- ekkel létesíthető kapcsolat faüzemet sürget. Egy lakatosműhely pedig szolgáltatással is foglalkozhatna. Ezek n:ég csak elképzelések, de korántsem távoliak. Ebben is az dönt majd — megéri-e? Amikor a baromfiról volt szó, sokan vonogatták a vállukat, s mert sikerült, most már a jövő iránt is nagyobb a bizalom. A párt-, a tsz-vezetőség könnyen talál meghallgatásra. Többször is említem: párlés tsz-vezetőség. Ez nem véletlen. Közvetlen, szoros az együttműködés, s ma már megértek ennek gyümölcsei is. Közös az akarat és egv- séges a cselekvés. Az volt a célom, hogy elsősorban is a pártszervezetről írok. Különválasztani azonban a tsz-t és a pártszervezetet nem lehet. A közös tevékenységben azonosak a szándékok, * úgy kapcsolódnak a törekvések, mint a láncszemek. És a tsz-vezetők? Ma már nyugodtan lehet mondani: nem fantaszták, ahogyan korábban sokan gondolták. Bá tor, de reális emberek. Gulyás Ernő
