Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-11 / 188. szám

1967. augusztus 11. péntek NÖ6BAD 3 Mechanismus— és munkaalkalom Lesz-e elég munkaalkalom? désre is reális választ adott — vetették fel a kérdést az emberek mindenütt, szinte ab ban a percben, amikor napi­rendre került a gazdasági re­form terve. Nem kérdezték, hiszen tudta eddig is, hogy az üze­mekben, hivatalokban sokhe­lyütt akad „felesleges” ember, előfordul a kapun belüli mun­kanélküliség, csak éppen a vállalatoknak nem érdeke. Az egészséges közvélemény ezt már jóval korábban felvetette. Az a tény azonban, hogy minden józan embert bosszan­tott és ma is bosszant bár­miféle lógás, vagy feleslege­sen végzett tevékenység, nem azzal, hogy elismeri, sőt meg is indokolja a várható, jobb munkaszervezettség következ­tében lehetővé, egyben szük- véletlenül ségessé váló létszámcsökken - mindenki téseket, illetve — más helyen — létszámbővítéseket. Fontos, hogy a reform egészséges mértékben teret nyisson mindkét tendenciának. Az új mechanizmus körül­ményei között a vállalatok le­hetőség szerint nem csökken­teni hanem bővíteni, szélesí­teni akarják majd tevékeny­ségüket. Ez tapasztalható a Salgótarjáni Acélárugyárban, az Öblösüvegyárban, Síküveg­gyárban, a Bányagépgyárban, csökkenti az aggodalmat, a ZIM Salgótarjáni Gyáregysé­hogyha a társadalom tényle­ges szükségletei szerint ala­kulnak a munkaalkalmak, va­jon jut-e mindenkinek mun­ka? Mert az igazsághoz tar­tozik, hogy az emberek — kimondva vagy kimondatla­nul — a szocializmus vív­mányaként nagyra becsülik az immár két évtizedes teljes foglalkoztatottságot. Bonyolult probléma ez: értékeljük e tagadhatatlan vívmányt, egy­szersmind bíráljuk megvaló­sulásának módját, és tartunk a voltaképpen kívánt válto­zásoktól. Szeretnénk, ha a kecske — gazdasági és erköl­csi igazságérzetünk — is jól­lakna, s a káposzta — a gond­talan munkalehetőség — is megmaradna. gében és a tanácsi ipar több üzemében. Ennek előreláthatóan meg­lesz — esetenként máris meg­van — minden feltétele. Ha csupán a hazai ellátás és szol­gáltatások körét vesszük szem­ügyre, nyomban számos kielé­gítetlen szükségletre bukka­nunk. Az anyagilag érdekelt gyárak, kereskedelmi vállala­tok, intézmények vezetői sa­ját, jól felfogott érdekükben nem hunyhatnak szemet az ilyen lehetőségek fölött. Min­den módon, a többi között a szükséges létszámbővítéssel is, arra törekszenek majd, hogy kielégítsék ezeket a szük­ségleteket, és ezzel is bizo­nyítsák vállalkozásuk életre­valóságát, növeljék nyerésé- Ilyen remények és kétségek gét. között jutottunk el a reform előkészítésének jelenlegi sza­kaszába, amikor az Ország- ség kiterjesztésének érdeke, gyűlésen elhangzott kormány- kívánsága egyazon üzemen be­beszámoló erre a fontos kér- lül is jélentkezik, s a leg­A létszámcsökkentésnek és a termelési, üzleti tevékeny­jobb megoldásnak a belső át­csoportosítás kínálkozik. Pél­da erre, az az erőfeszítés, amit a Nógrádi Szénbányáknál ta­pasztalunk a melléküzemek létesítésében. Traktoralkat- fészeket, mezőgazdasági gép- alkatrészeket, építőszerkezete­ket gyártanak kooperációban, és faipari tevékenységet foly­tatnak bérmunkában. Ahol azonban erre még nincs mód, ott is a lehetséges legnagyobb körültekintéssel, a kínálkozó, vagy ezután megteremthető munkaalkalmak tüzetes felku­tatásával, egyszóval bölcses­séggel párosult emberszeretet­tel kell gondoskodni minden­kiről. A reform tehát lehetőséget nyújt az emberséges és okos eljárásra, s a számítások sze­rint. a harmadik ötéves terv időszakában egészében mint­egy 180 ezer fővel növekszik majd a dolgozók összlétszá- ma. Salgótarjánban jelenleg is munkaerőhiányról panasz­kodnak az ötvözetgyárban építőiparban és az Öblösüveg­gyárban is. Az átlagosnál jóval több gondot okoz a következő évek­ben különösen nagy számban jelentkező fiatalok munkába állítása. A kormány számos foglalkoztatási és továbbtanu­lási lehetőséget biztosított, ki­használásuk azonban elsősor­ban a helyi szervektől, taná­csoktól, vállalatoktól, szerve­zetektől függ. Végül is azt mondhatjuk: a gazdasági irányítás új rendsze­re nem csökkenti gondjain­kat, de lényegesen növeli le­hetőségeinket. Balogh János Kipufogókat és kombájnalkatrészeket gyártanak Kisegítő üzemág a Kisterenyei Gépállomáson A gazdaságosság növelése üzemrész művezetője vették a szükséges kapacitás min­es munkaalkalmak biztosítá- kezükbe az ügyet. Fekete dig rendelkezésre áll. A gaz­“ ,£üfialk“tatja a *í?*ere- Sand°r kötetlen irányításé- daságosság azonban jövedel­mei Gépállomás vezetőit is. val újításokkal, átalakításokkal , .. , Ezt az 1967. évi üzemi tér- megtudták oldani a présgépek mezö kisegítő uzemagak vekben meg is fogalmazták, működtetését, a helyszíni ed- szervezését követeli meg. . . , , . zést, a csőhajlítást és a je­Az előző évhez viszonyítva lentkező műszaki feladatokat, negyvenhel növelik a létszá­mot. A létszámnövekedés A kisegítő üzemág, mely újabb olyan tevékenységek egyaránt hasznos az állomás­elkezdését indokolja, ame- nak és a népgazdaságnak is: iyekre igény mutatkozik, újabb kenyérkereseti lehető- Minthogy a mezőgazdasági séget, biztosít, amire a salgó- jellegű szolgáltatások, mint tarjáni járásban nagy szük- például a gépek javítása, ség van, azonkívül a jövő- csak kisebb mértékben je- ben nem kell importból be- lentkezik, hiszen a salgótar- szerezni ezeket az alkatrésze- jáni járásban a gépek felú- két. jítását az TJE—28-as trakto­Sarkadi Ernő Útravaló helyett A mezőgazdaság növekvő becsülete—Szakemberek falura" Udvarlás nélkül Most hozták nyilvánosság­ra a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban az 1966/67-es tanév során képesítést szerzett agrár­mérnökök, technikusok és szakmunkások főbb adatait. Jó alkalom ez arra, hogy új­ból szemügyre vegyük a me­zőgazdaság szakember-ellá­tottságát, már a tanulságok miatt is. Lássuk csak: 237 új agrár­mérnökünk van — 90 száza­lékuk már el is helyezke­dett. A felsőfokú techniku­mot mintegy másfélezren vé­gezték el. örvendetes, hogy négyötödük termelőszövet­kezetben kapott munkahe­lyet. Középfokú technikumot vagy szakközépiskolát vég­zett az idén 1788 fiatal. El­helyezésük ügyét a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyai intézik. Az idén szakmunkásbizo­nyítványt szerzett fiatalok száma 3967. Ha ehhez hoz­závesszük a felnőttképzésben részt vett 4097 új szakmun­kást, tekintélyes számot ka­punk: összesen 8064-en lát­tak munkához képesíté­süknek megfelelő munka­körben. Közülük a többség, 6864 mezőgazdasági, 531 er­dőgazdasági, 669 élelmiszer- ipari szakmunkás. Idekíván­kozik végül még egy szám­adat is: az idén a betanított munkás vizsgákon 6800 trak­toros és 4400 egyéb betaní­tott munkás kapott bizonyít­ványt. Olyan számok ezek, ame­lyek önmagukban is tükrö­zik a mezőgazdaság növekvő becsületét. A régi értelem­ben vett paraszti munka mindinkább az ipari tevé­kenységhez válik hasonlóvá azzal a különbséggel, hogy a mezőgazdaságban a mérnö­kök, technikusok, szakmun­kások munkahelye maga a széles határ. Küldetésük pe­dig nem kevesebb, mint az, hogy mindenütt biztosítsák a korszerű termelés feltételeit, kihasználják a fejlődő tech­nikában rejlő lehetőségeket, s ezáltal többet hozzanak ki a földből, mint apáink, s kifejlesszék a szocialista életformát az emberi élet minden vonatkozásában. Nagyon kellenek a szak­emberek és szakmunkások falura. Hiszen bármilyen tiszteletreméltó az ütem, amellyel képzésük folyik, még mindig kevés a képe­sítéssel rendelkező emberek száma a mezőgazdaságban. A hozzánemértésből származó hibák, veszteségele, fennaka­dások sokhelyütt fékezik az előrehaladást, s ennek kárát látja a kicsi és nagy közös­ség egyaránt. Fontos tehát, hogy a most kikerülő szak­emberek, szakmunkások ne csak a beosztásukat találják meg munkahelyükön, hanem a hivatásukat is. A közösség­ért küzdeni, fáradni képes emberek váljanak belőlük, akik nem külön utakon, ha­nem az emberekkel együtt képzelik el boldogulásukat az életben. Régebben gyakori volt a panasz az iskolából kikerül­tek részéről: idegenkedve fogadják őket, nem bíznak eléggé bennük, a letelepedés problémáival szemben meg­lehetősen érzéketlenek egyes szövetkezeti vezetők. Szeren­csére ezen a téren azóta tör­tént javulás. Még mindig gyakori azonban, hogy az is­kolában szerzett tudást nem mindenki értékeli kellőképp, s a szövetkezeti tagság sora­iban akadnak olyanok, akik sajnálják a munkaegységet a képesítéssel — és ennek birtokában végzett értéke­sebb munkával — kiérde­melt magasabb javadalma­zást a szakemberektől, a szakmunkásoktól. Ezzel a felfogással nem lehet egyet­érteni. Tapasztalható hiba a „má­sik oldalon”, a végzettek kö­rében is. Egyesek közülük — kellő életismeret híjján — túlságosan szentírásnak ve­szik az iskolában tanultakat, olyannyira, hogy hajlamosak figyelmen kívül hagyni az idősebb — bár képesítés nél­küli — szövetkezeti gazdák véleményét, jótanácsait. Elő­fordul az is, hogy némelyik fiatal szakember túl merész vágyakat és reményeket táp­lált az iskola padjaiban, s amikor rádöbben, hogy nem mennek olyan gördüléke­nyen a dolgok, mint aho­gyan elképzelte, hamar ki­ábrándul, megretten, kishi- tűvé válik. Tapasztalatok sora bizo­nyítja: új helyén a szak­ember, új beosztásban a szakmunkás akkor találja meg legkönnyebben a he­lyét, ha nem várja, hogy udvaroljanak neki. Anélkül, hogy ismert „aranyszabályo­kat” akarnánk ismételni, megállapíthatjuk, hogy nyíltszívűén és jóakarattal neki kell közelednie a kö­zösséghez. Egy pillanatra sem szabad elfeledkeznie arról, hogy neki is kell al­kalmazkodnia a környezeté­hez, még akkor is, ha tudá­sa alapján vezető beosztás­ba kerül Senki nem mond­hatja el önmagáról, hogy körülötte forog a világ, s ez a felismerés mindenekelőtt szerénységre, az emberek iránti figyelmességre kell, hogy intse a legmagasabb végzettséggel rendelkező szakembert is. A dolog másik oldala az, hogy a szövetkezeti közösség egészének is jó szívvel kell fogadni az életbe alig kike­rült iskolázott embereket Lássuk meg rajtuk, hogy esetleges hibáikkal együtt a mi gyerekeink ők. Amennyi­re tudjuk, óvnunk kell őket a nehéz sebet ejtő csalódá­sok hullámvölgyeitől. Ezer­nyi problémájuk, gondjuk lehet a napi étkezés, a szál­lás megoldásától egészen ad­dig, hogy kit hogyan szólít­sanak meg, miként visel­kedjenek a számukra átme­netileg idegen környezetben. Ha bizalommal közeledünk feléjük, könnyen feloldód­nak, bátran, könnyebben ne­velheti, formálhatja őket a közösség, mintegy a maga arculatára, s úgy, hogy köz­ben maga is formálódik ez­által. Miközben joggal örvende­zünk az iskolából most ki­került szakemberek és szak­munkások népes táborát lát­va, segítsük őket abban, hogy megtalálják helyüket a nap alatt. Elvégre így hasznosul­hat tudásuk, így térül visz- sza kamatostól az az áldo­zat, amellyel államunk ki- taníttatta őket. Kovács Imre A kisterenyiek még tovább kívánnak lépni. Több mint nyolcmillió forintos megren­delést vettek föl kombájnal­katrészek gyártására. Ennek keretében 2700 pelyvarosta, 2600 ékszíj feszítő tárcsa, 5600 törekrosta és tízezer rok kivételével más állomá­sok végzik, a kapacitást más, főleg ipari jellegű tevékeny­ségek növelésére fordítják. Az üj tevékenységi mun­kák körébe tartozik a Moszk­vics és ZIL gépkocsik kipu­fogóinak gyártása. Az idén nyomótárcsakar gyártása sze- ezekre a cikkekre igen jelen- repel a megrendelésben, tős megrendelés érkezett a amit a jövő év januárjától gépállomásra. Moszkvics ti- kezdődően folyamatosan tel- pusból háromezer kipufogó jesítenek. Amennyiben a gyártását vállalták el, s eb- megrendelő elégedett lesz az bői kétezret már elkészítet- állomás . tevékenységével, úgy tek, és még ebben a hónap- több évre szóló szerződés ban leszállításra kerül a megkötésére is sor kerülhet, megrendelő vállalathoz. Ez- Ez az új szerződés is továb- zel egyidejűleg hozzákezdtek bi létszámnövekedést igé- a ZIL gépkocsik kipufogói- nyel, tehát a foglalkoztatási nak gyártásához is. gondok további csökkentését Az új tevékenység előlkészí- ie*en^­tése nem ment zökkenő nél- Az előkészületek már meg- kül. Sok töprengésre, intéz- kezdődtek. Üjabb présgépek kedésre volt szükség, amíg beszerzése van folyamatban, idáig eljutottak. A kezdeti Egyes épületfelújításokra is időszakban, amikor a szer- SOr kerül, és még az idén elké- számok elkészítését kellett szülnek a mintadarabok, biztosítani, már-már úgy lát­szott. hogy a vállalkozás ku-. Természetesen a gépállo- tíarcba fullad. De a reményt máson továbbra is elsőrendű nem ’ adták fel. Baranyi Bér- feladat marad a mezőgazda- talan, az állomás igazgatója sági gépjavítási munka ma­is Fekete Sándor, az új radéktalan elvégzése, s erre c/t iz&kőtt emhez Üres esztendőnek tartotta amit az útkaparóknál eltol tött. Egy volt számára értékes összebarátkozott a földet mun káló emberekkel, szövetkezeti tagokkal. Delet harangoztak. Für- Szabó Pálnak, az írónak a kőműveseknél. Ügy gondolta csán, két haranggal egyszer- falujából vagyok. Biharugrai. a nagyvárosban senki nem ke- »« re. Jobbra egy óriási tábla A tsz elől jöttem el, és most resi, senki nem kérdez utána. "SBgnyugVO» itt. Egy nap az utcában megpil­lantotta azt az embert, aki­ről beszélték hogy elnök lesz, ha megalakul a tsz. Menekülés Ráfeketült az ég. Ez miatta jött! Vissza nem megy, in­emelkedőjén szabályosan ősz- szövetkezeti tag vagyok szerakott gabonakeresztek. Az Elmesélem ha érdekli, udvar közepén fedett kerekes- kút, vödör nélkül. Benne zöl- „ - ­des a víz. Ráérősen szemlélőd- ne/IO*e» tem, mert a brigádvezetőre vártam Távolba visz a gondolat, ', , , eleinte kurtán tör elő a szó. — István! — hallom egy­szercsak a főagronómus hang- Nyílt es meresz ember volt ját. — Vigye el az elvtársat! mindig. Szabadsagszerető. .................. .... K eressék meg a brigádvezetőt! Szándéka, célja erős volt: a kább.,.. Felmondás nélkül, ta­maga gazdaja lenni. Akkor iáiomra vonatra ült a Kele- r, ... , őszön járták a falut a nepne- tiben. Salgótarjánban szállt le. I- ffl leheses velők. Hallott róluk. Belepni jjosszú időbe telt, amíg el tu­vagy nem? Az élet, a világ ^ott helyezkedni az Acéláru­A lovak patája egy faludon hány kérdését adta tel ón- gyárban segédmunkásnak. He- dobogott, amikor elhagytuk a magának! A cselekedetek se- teket várt a munkakönyvre tsz-t. Egy sárga és egy deres rege fordult meg addig erős Nem érezte jól magát. Szabad a rúd mellett. Emberem fe- tenyere alatt, és most mégio térséghez, friss levegőhöz szó«* jén ferdén ült a fekete kalap, milyen tanácstalan lett. Sose kott) nelT| tudott megbarátkoz- Naptól égett arcán, mintha érezte magat még olyan ke- ni a zártfalú műhellyel. Meg mosolygás suhant volna át, vés szándékúnak. hátha itt is keresik! amikor rámnézett, de nem várt. Hátha hozzá nem jön- Ki innen, ki a szabadba! szólt. • nek el. Űtjavító lett Szécsény kör­Az új mechanizmusban is Azon az estén, amikor be- nyékén. Albérletet keresett kifizető lesz a hintózgatás? — kopogtak háza ajtaján, kis magának. Egyhangú ritmus- kedélyeskedtem. matyóját kézbekapta és ki- ban szórta napközben a zú­— Nekem igen — mondta ugrott a hátsó ablakon. Neki- zott követ a kerekek által vájt és egy rögtönzött kiselőadást iramodott a világnak. Szülei mélyedésekbe. Magányos volt. tartott arról, hogy mi lesz, elhaltak, rokona távol, s az Bódult tompaságban peregtek hogy lesz, de annyi hozzáér- otthon pedig üresen maradt. a napok. Néha úgy érezte: téssel, hogy elámultam. Akár E percben érezte, hogy nem most jönni kell valaminek egy mezőgazdasági szakember, érti az egészet.. . Az életet. Ilyenkor lüktető türelmetlen­— Nagyon érti — mondtam. Pestre utazott. Pályaműn- ség ütött rajta: valakivé len­— Hosszú a sorja annak, kás lett, máj malterkeverő a ni, ha lehetne még. Egy nap a szövetkezet elnö­ke arrajártában elmondta, hogy elkelne náluk egy ember fogaitosnak, aki ért az állatok­hoz. Gyors elhatározással aj átkozott. Az elnök hosszas tájékozódás után abbahagyta a kérdezgetést, belecsapott a tenyerébe. Megnyugodott. Négy éve ennek. Volt azóta iskolán, tanfolyamon. Fiatal még, harminchat éves. A kö­zeljövőben nősül, elvesz egy özvegyasszonyt. Gyökeret vert itt, a sokkal nehezebb termé­szeti feltételek között. — ígérje meg, hogy nem írja meg a nevemet, se a he­lyet ahol dolgozom — mond­ja megállítva a lovait, mert megtaláltuk, akit kerestünk. — Nem érdekes sors ez. Más­sal is megeshetett. Jól meg­vagyok itt. Keresetem kétezer­kettő körül... Az ember ma igazán megtalálhatja helyét, ha arra törekszik. S lám, el­érheti, hogy boldog legyen! — Biharugrán járt-e azóta9 — Jártam. Elrendeztem mindent. Bezdány Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents